Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-25 / 147. szám

címeres mezben Férfi NB II; A salgótarjáni „Mecser-expressz" Az utóbb! negyedszázadban nem csak lyógrád megye, ha­nem az egész magyar atlétika, ezen belül a hosszútávfutás egyik nagy egyénisége volt az 1963-tól 1971-ig az SBTC szí­neiben versenyző Mecser La­jos. A klub és a magyar válo­gatott mezében több tucat ér­met nyert hazai, illetve kül­földi versenyeken. A „nagy mezein”, mely kb. tizenhárom kilométer, ritka bravúrt ért el: tíz alkalommal lett első. A magyar válogatott atléta- csapatnak harminc alkalom­mal volt tagja különböző hosszú távokon. Most övé á 6zó: — Különösebb elképzelés nélkül mentünk le 1956-ban Bazsó Gábor barátommal a bánya tornatermébe, ahol Rác2 Barna társadalmi edző foga­dott bennünket. A követke­zőkben szorgalmasan jártam az edzésekre, és 1960-ban if­júsági bajnokságot nyertem. Egy évvel később, az akkori országos sportnapok rendezvé­nyeinek keretében is sikerült győznöm, és a "Világranglistán a harminchatodik helyre fel­jutnom. Az 1964-es, tokiói olimpián Pintérrel együtt az ötezer méteren indultunk, és sajnos az elődöntőből mind a ketten kiestünk. Azért ma­radt szép emlékem, mivel a világ egyik legnagyobb nevű atlétájával, Jesse Owensszel itt találkoztam először, majd később még Amerikában is, ahol egyik győzelmemhez gra­tulált is. Kőműves a szak­mám és Tokióban megcsodál­tam a japán építészetet is. — Meghívtak 1965-ben az amerikai fedettpályás verse­nyekre. Tíz alkalommal álltam rajthoz az. Egyesült Államok­ban és Kanadában, legtöbb­ször három mérföldön. Itt a győzelmekből elég sokat tud­tam begyűjteni. Hazaérkezés után újra „tripláztam” a ma­gyar bajnokságon, az EB-n pedig második lettem. Nérri sikerült a hajrá, és az utolsó métereken az NDK kiváló fu­tója, Haase lehajrázott. De kárpótlásul maradt a 28:27- es idő tízezer méteren, mely tudtommal még mindig érvé­nyes magyar csúcs. — Ezután kezdtem készülni a. mexikói olimpiára. Bár az előolimpián én is részt vet­tem, de a versenyek időpont­jáig mégsem sikerült „átállni” az ottani magaslati levegőre. A dobo,gós helyezések Afriká­ba kerültek. Mi európaiak levegőhöz sem tudtunk jutni, Mecser Lajos, a dobogó leg­felső fokán a I.’Humanité pá­rizsi versenyeinek egyike után ahogy mondani szokták, de ez a mi esetünkben szó sze­rint értendő. Az is kevésbé vigasztalt, hogy az a Clarke, aki a tízezres világcsúcsot tizenegyszer megjavította, szin­tén kiesett a versenyből. Ne­kem ezen a távon a huszon­kettedik helyezést sikerült el­érnem. A magaslati levegőre véleményem szerint nem is lehet átállni, hanem abba benne is kell élni, hogy va­laki világraszóló eredményt tudjon produkálni. (Lásd Bea- mont. aki . távolugrásban kö­zel kilenc métert ért el.) — A megye sporttörténeté­ben talán egyedülálló az is, hogy négyen képviseltük Nóg- rádot a mexikói olimpián. Csaknem minden szabad időn- •ket együtt töltöttük Basti Ist­vánnal és" Szalai . Miklóssal Komka Magdi a nők részére fenntartott faluban volt. Egy évvel később újból az ameri­kai földrészen, de ekkor már Európa válogatottjaként sike­rült, nem túlzásként mondom, de fölényesen megnyerni az ötezer métert. A második he­lyen a nagy vetélytárs, a bel­ga Roelands ért célba. Köz­ben számtalan országból jöt­ték a méghfíVások. ahöl a vr-' lág legjobb hosszútávú atlé­tái indultak. — Melyik versenyére em­lékszik vissza a legszíveseb­ben? — Stockholmra. Bár nem vagyok babonás, a verseny 1968. június 13-án volt. A szállodai szobám a 13-as volt, csakúgy^ mint a rajtszámom. A hivatalos közlések alapján a versenyen 13 ezer néző volt jelen, és az ötezer méte­ren 13:29.2-vel sikerült győz­ni összesen. Az északi álla­mokban szerettem versenyez­ni, mivel itt nagy hagyomá­nyai vannak a testmozgásnak és ezen belül is a hosszútáv- futásnak. örökre emlékezete­sek maradnak számomra az’ amerikai földrészen a fedett­pályás versenyek csakúgy, mint az angol bajnokság meg­nyerése, a párizsi L’Humanite vagy a prágai Rudé Právo versenyei., — Többször is bejárta a vi­lágot keresztiil-kasul. Ütjai során mi érdekelte a verse­nyeken kívül? — A külföldi kísérők jóvol­tából valóban volt lehetőség megismerkedni a különböző országok népviseletével, kul­túrájával, az emberekkel. Többször jártam Párizsban, de ha csak tehettem, a Louvre-t mindig, meglátogattam. A kü­lönböző országokban járva, mindig a képtárak vonzottak a legjobban. Figyeltem az építészeti stílusokat is, mert ezek ugyancsak érdekeltek. — Szeretett-e edzeni? — Az alapokat csak az ed­zésekkel lehet lerakni. Min­dennap, télen-nyáron harminc kilométer körűi futottam. Az amerikai fedettpályás verse­nyek előtt napi ötven kilomé­ter volt az átlag. Különösebb edzéstervem nem volt, mivel ebben a sportágban a lényeg: minél többet futni. Jelenleg is kétnaponként lefutom a 15—20 kilométert, bármilyen is az idő. Higgye el, nincs egészségesebb dolog, mint a szabad és oxigéndús levegőn tartózkodni. — Számtalan versenyen, sok sportolóval találkozott. Tart-e valakivel kapcsolatot? — Vannak külföldi isme­rősök, akikkel évente egyszer- kétszer üdvözlő levelet vál­tunk egymással. A magyarok közül az ózdi Tóth Gyulával, az EB harmadik helyezett maratoni futójával rendszere­sen találkozom, mivel én is borsodi születésű vagyok. — Kik voltak a példaképei? — A salgótarjáni Zélénka Ferenc egykori maratoni fu­tó, aki közel a 80. évéhez is, rendszeresen futott. — Van-e jelenleg valami­lyen kapcsolata a sporttal? — Ügy másfél évvel ezelőtt az STC vezető edzője, Angyal János megkérdezte. volna-e kedvem segíteni neki a tehet­ségek felkutatásában. A Besz- terce-telep iskolájának kisdi­ákjaival foglalkozom rendsze­resen. Kukely Mihály Ragyogó röplabdaidény Romhányban Az 1984 85-ös bajnoki év a Romhányi Kerámiánál a röp­labda éve. Az 1976-ban élet­re hívott szakosztály soha nem zárt ilyen eredményes évet, mint most. Gyarapodtak létszámban, növekedett a szer­vezettség. fejlődött és ered­ményekben is javult minden fronton a szakmai munka. A nevelést illetően Kovács Balázs kiemelkedőt nyújtott.. Több korosztállyal, korosztá­lyonként pedig párhuzamos csapatokkal kezdte meg, il­letve folytatta munkáját az elmúlt évben. Megjelentek az első „fecskék”, a négy-öt év­vel ezelőtti kezdő röplabdá- sokból, akik most visszatérve az ifjúsági csapatot erősítik, illetve a felnőttgárdában ke­rettagként számításba jönnek. Az ifjúsági korosztály kis csoportja „végállomáshoz” ér­kezett ebben a bajnokságban. A Balogh Ferenc által össze­tartott, maroknyi társaság, szorgalmas fiatalokból áll. Többségük utolsó ifjúsági évé­ben komoly fejlődést muta­tott, így ők jövőre kerettagok lesznek a- felnőtteknél. Mun­kájuk már eredményességében is sokat javult, hiszen a har­madik éve kialakított, s mos­tanra stabilizálódott NB IÍ-es ifibajnokságban az előkelő ne­gyedik helyet sz- ozték meg. Tanulmányaikat befejezve,, s a Kerámiától minden lehető. séget megkapva, most már csak Meló Tamáson, Máté Zsolton és Antalics Péteren múlik, hogy melyikükből lesz példaképeikhez hasonló röp­labdás. Külön örvendetes, hogy ma már a romhánvi lányokat is érdekli ez a sport. Az alapok lerakásával elkezdődött a tervezett női csapat kiala­kítása, amelyből talán hama­rosan szintén NB II-es gárda lesz. A két éve újra létre­hozott csapat egy hellyel elő. re rukkolt a közepes színvo­nalú megyei bajnokságban. A Lichy Miklós irányításával kiharcolt ezüstérem fényét az adja, hogy a stabil (egyálta­lán nem idősödő) hölgyek mellett gyakran lehetőséget kaptak az általános iskolás leányok is. Sőt. volt rá példa, hogy egymás közötti edző­mérkőzésen a fiatalabbak diadalmaskodtak! Szemorú viszont, hogy szeptembertől „kirepülnek”, s csak a közép­fokú iskola elvégzése után reménykedhetünk visszatérő, sükben. Az idén a felnőtt férficsapat érte el a legszebb sikert. A Nemzeti Bajnokság második vonalában a képzeletbeli do­bogó harmadik fokára állha­tott fel a küzdelmek befejez­tével. S. ez a bronzérem is egy kicsit aranyos-ezüstös öt. vözetű, mert csupán eg- 'en győzelem választja el a társa­ságot az azonos pontszámmal rendelkező 22. sz. Volán, illetve MAFC csapatától. No, de nem szabad telhetetlennek lenni, amikor két hellyel túlszár­nyalta év eleji célkitűzésüket! Végre ez évben a csapat teljesítményében nem voltak hullámvölgyek s szerencsére komolyabb sérülések sem. Mindenki egyenletes teljesít-, mén nyel és főleg töretlen aka­rattal küzdött végig, ősszel hazai pályán, tavasszal idegen­ben nem találtak legyőzőre. Még mielőtt a bronzérem fénye el vakítaná a játéko­sokat, vezetőket egyaránt, tárgyilagosan le kell szögezni, hogy a csapat megújítása ép­pen itt és most a legégetőbb feladat. A szakosztályvezetés már a bajnokság befejezése előtt, két irányban is megtet­te a lépéseket a színvonal megtartása érdekében. A Kerámia Sportkör röp­labdaszakosztályából a baj­nokságban szereplők második, harmadik és negyedik helye egyértelműen mutatja, hogy a lassan szélesedő tömegbázis mellett a minőségi munka is helyes irányban, tervszerűen halad. Szurkolóiknak, támo­gatói kpak és az aktív sportoló, vezető garnitúrának egyetlen kívánsága lehet: soha rosszabb röplabdáséveket! Rcznicsek László j Bentmaradt a Salgá Öblös SC is Június 22—23-án Székesfe­hérvárott, Kecskeméten és Szolnokon rendezték meg az NB II-be jutásért a férfiröp­labda minösitö-osztályozó mérkőzéseket. Ezen a négy­csoportos NB II-ből osztályo- zóra kényszerült együtteseken kívül a megyei bajnokcsapa­tok vettek részt. Az Öblösüveggyár csapata Szolnokon, Sátoraljaújhely, a Debreceni Sportiskola, vala­mint a Rozsáig társaságában döntötte el a továbbjutást je­lentő első-második helyet. A legnehezebb ellenfélnek az NB II. Keleti csoportjából kiesett Sátoraljaújhely lát­szott. A Debreceni Sportisko­la is jó játékerőt képviselt. Az Öblösüveggyár ennek elle­nére magabiztosan végzett az első helyen. Mindhárom mér­kőzését igen jó teljesítmény- nyel nyerte 3:0 arányban. Eredmények: Debrecen—Sá­toraljaújhely 3:2, Öblösüveg­gyár—Rozsály 3:0, Sátoralja­újhely—Rozsály 3:0. öblös- üveggyár—Debrecen 3:0, Öb­lösüveggyár—Sátoraljaújhely 3:0, Debrecen—Rozsály 3:0. Végeredmény: 1. öblösüveggyár 2. Debrecen 3. Sátoraljaújhely 4. Rozsály 3 1 - S 3 2 U 3 3 1’2 4 3-33 A mérkőzéseket Ribizsár, Hajdú, Sándor és Strasszer vezette. Az öblösüveggyár csa­pata a következő felállításban játszott: Kiss, Sárai, Tihamé- ri, Laczkó, Szijj. Prajsnár; csereként még: Tajti lépett pályára. A Rozsály elleni mérkőzés mindössze 41 percig tartott. Igen nagy volt a különbség a két együttes játéktudása között. A debreceni csapat jelentette a legnehezebb aka­dályt. Az 51 percig tartó ta­lálkozón az első játszmában a debreceniek 5—1-re elhúz­tak a gyenge nyitások miatt. Azután rendezte sorait a sal­gótarjáni gárda, s később már nem volt akadálya a győze­lemnek. A harmadik mérkő­zésen Sátoraljaújhely volt az ellenfél. Az Öblös csapata itt már továbbjutóként- lépett pá­lyára. Az üveggyáriak mégis igen nagy akarással küzdöt­tek, s 38 perc alatt „kiütöt­ték” ellenfelüket. Farkas Róbert: —- Nagyon örülök, hogy nem szakadt meg a közel 30 éves sorozat, to­vábbra is van férfi NB II-es csapata a városnak. Gratulá­lok, az osztályozón részt vett játékosoknak, megköszönve lelkes, odaadó, jó játékukat. Bízom benne, hogy mostani sikerünket mindenki úgy ér­tékeli : ezzel a lehetőséggel úgy kell sáfárkodni, hogy az a röplabda fellendülését je­lentse. — mátyás — Városi bajnokság • \ SKSE-sikerek Debrecenben A Hajdú-Bihar Megyei At- az SKSE versenyzőit is. ösz- létikai Szövetség Debrecen szesen mintegy 450-en álltak város bajnokságára meghívta rajthoz a zuhogó esőben kez­ÍJÁSZAT Bravó salgótarjániak! Kettős nógrádi siker született a kétfordulós rövidtávú or­szágos íjászbajnokságon Budapesten, a Fehér úti lőtéren. A szombaton kezdődött versenyen, kitűnő időben még Kósy Zoltán, a Salgótarjáni Petőfi SE versenyzője vezetett. A vasárnapi szakadó esőben Nagy Zsolt kitűnő hajrával le­győzte edzőjét, s igen jó eredménnyel ő lett a rövidtávú verseny idei győztese. (Legyőzött mestere természetesen örömmel gratulált az ifjabb klubtársnak.) Kósy Nándor íja egy héttel ezelőtt (mint megírtuk), eltörött, így nem indul­hatott az ifjúságiak mezőnyében, pedig nagy esélye lett vol­na neki is a győzelemre. A következő cél: felkészülni a jú­lius 8-án kezdődő, teljes távú négynapos országos bajnok­ságra. Eredmények: felnőtt férfibajnok: Nagy Zsolt (St. Petőfi) 1X52, 2. Kósy Zoltán (St. Petőfi) 1109, 3. Kádi Gábor (Tipog­ráfia) 1053 körrel. dődő versenyen remekül helytálltak a salgótarjániak: A két összetett számban meg­szerezték a városi bajnoki cí­met, míg hármasugrásban egy bronzérmet, n<5i 400 gáton egy negyedik helyezést is „elcsíptek”. A legértékesebb Bodi Jánot teljesítménye mert hosszadalmas sérülése után most először állta végig a kétnapos tízpróbát, és figye­lemre méltó eredményeket is ért el. Részeredményei: 11.4, 651 11.10 195 52.3, 16.51, 35.72, 340. 49.40, 4:36.43 — összesen 6434 pont. Hétpróbában az ugyancsak győztes Földi Enikő részeredményei: 15.5, 160, 9.65, 28.34, 530. 30.24, 2:44.55 — összesen 4239 pont. Hármas­ugrásban Szalóki Gábor 14,58 méterrel a harmadik, 400 gáton Blaskó Erzsébet (mind SKSE) 66.27 mp-cel ne­gyedik lett. Spartakiódkaleidoszkóp A vendéglátó Prága Az 1985. évi csehszlovák spartakiád júniusban, a prá­gai tömeges bemutatóval ér el tetőpontjára. Abban az idő­ben a . csehszlovák főváros 1 200 000 lakosához 140—150 ezer tornász csatlakozik, több­ségük más csehszlovákiai vá­rosból és faluból érkezik, va­lamint külföldi nézők is jön­nek. S mindegyikük étkezni is akar majd Prágában. Er­ről a spartakiád központi ren­dezőbizottsága gondoskodik. A tornászok számára min­den szálláshely közelében több étkezőhelyiség — több­nyire iskolai és üzemi étter­mek — áll rendelkezésre. Az éttermek segítségére az egész országból érkeznek szakácsok. Az étkeztetési szakosztály gondoskodik a nézők frissítői­ről is. A Strahovi Stadion te­Kilátás a prágai várra rületén, és a hozzá vezető fő útvonalakon hetven, frissítő­ket árusító sátort helyeznek el. A tribünökön büfék áru­sítanak majd. Néhány na­gyobb üzlet és étterem meg­hosszabbítja * nyitvatartási idejét. A spartakiád belépőjegyei már elkészültek. Mindegyiken rajta lesz a csehszlovák spar­takiád hivatalos piros-kék emblémája, s az alapszín a jegyek árától függően válto­zik. A külföldi érdeklődők az országunkban működő cseh­szlovák utazási irodákban vá­sárolhatják meg a belépője­gyeket. A jegyek ára minden­ki számára hozzáférhető, 6 éven aluli gyerekek számára a belépés ingyenes. Sitka Tupa ' Tájfutás Világbajnok: Magyarország Szombatot/ és vasárnap az olaszországi Bolettóban ren­dezték meg a siklóhajó OB (350 kcm) osztályának világ- bajnokságát 10 ország, 34 ver­senyzőjének részvételével. A csapatversenyben nagy ma­gyar siker született: a Volen- tér László, Kormos György, Sarkadi László, Pfeil János és Ribizsár Mihály összeállí­tású magyar válogatott világ- bajnoki címet szerzett, a Szovjetunió és Olaszország csapata előtt. Egyéniben az NSZK-beli Manhfred Loth (900 pont) lett a világbajnok, yolentér 696 ponttal a 4., Kormos (521) az 5., Sarkadi a 11., Pfeil 12., Ribizsár a 13. helyet szerezte meg. (MTI) MÁG-győzelmek Bánkú fon A Bükk-fennsík szélén, Bánkút-Nagymező térségében rendezte meg a minap I. osz­tályú tájfutó-kupaversenyét a 75. születésnapját ünneplő DVTK szakosztálya. A viada­lon jól szerepeltek a pásztói­ak. A mátrakeresztesi Bognár Zsolt az első, a pásztói Ber­kes Tibor, a harmadik helye­zést szerezte meg F—13 C kategóriában. A felnőttek nyílt kategóriájában Zentai József győzött *klubtársa, Bog­nár Lőrinc előtt, Budavári Róbert pedig negyedik lett. Ugyanilyen helyezést ért el Bognár Attila is, míg Sulyok Géza (mind MÁG Pásztó) ha­todik helyével ugyancsak pon­tot szerzett. A győztesek és helyezettek a jubileumi ver­seny végén értékes díjakat kaptak. Négy érem az IBV előtt Jól szerepeltek az IBV-re készülő magyar versenyzők a nemzetközi evezőverseny férfi junior számaiban: egy első és három második helyet szereztek. Eredmények: Egypárevezős: 1. Tiziano (olasz) 5:25.61 p., 2. Sisa (ma­gyar) 5:30.83 p. * Kétpárevezős: 1. Magyaror­szág (Hompoth, Mistring) 5:00.25 p. Kormányos nélküli kettes: 1. Olaszország 5:20.42, 2. Ma­gyarország (Légrádi, Kokas) 5:24.04 p. Négypárevezős: 1. Olaszor­szág 4:33.76, 2. Magyarország (Dózsa, Vancsura, Zalán, Szi­geti) 4:39.54 p. i NÓGRAD - 1985. június 25., kedd 7 / } 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom