Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-25 / 147. szám
címeres mezben Férfi NB II; A salgótarjáni „Mecser-expressz" Az utóbb! negyedszázadban nem csak lyógrád megye, hanem az egész magyar atlétika, ezen belül a hosszútávfutás egyik nagy egyénisége volt az 1963-tól 1971-ig az SBTC színeiben versenyző Mecser Lajos. A klub és a magyar válogatott mezében több tucat érmet nyert hazai, illetve külföldi versenyeken. A „nagy mezein”, mely kb. tizenhárom kilométer, ritka bravúrt ért el: tíz alkalommal lett első. A magyar válogatott atléta- csapatnak harminc alkalommal volt tagja különböző hosszú távokon. Most övé á 6zó: — Különösebb elképzelés nélkül mentünk le 1956-ban Bazsó Gábor barátommal a bánya tornatermébe, ahol Rác2 Barna társadalmi edző fogadott bennünket. A következőkben szorgalmasan jártam az edzésekre, és 1960-ban ifjúsági bajnokságot nyertem. Egy évvel később, az akkori országos sportnapok rendezvényeinek keretében is sikerült győznöm, és a "Világranglistán a harminchatodik helyre feljutnom. Az 1964-es, tokiói olimpián Pintérrel együtt az ötezer méteren indultunk, és sajnos az elődöntőből mind a ketten kiestünk. Azért maradt szép emlékem, mivel a világ egyik legnagyobb nevű atlétájával, Jesse Owensszel itt találkoztam először, majd később még Amerikában is, ahol egyik győzelmemhez gratulált is. Kőműves a szakmám és Tokióban megcsodáltam a japán építészetet is. — Meghívtak 1965-ben az amerikai fedettpályás versenyekre. Tíz alkalommal álltam rajthoz az. Egyesült Államokban és Kanadában, legtöbbször három mérföldön. Itt a győzelmekből elég sokat tudtam begyűjteni. Hazaérkezés után újra „tripláztam” a magyar bajnokságon, az EB-n pedig második lettem. Nérri sikerült a hajrá, és az utolsó métereken az NDK kiváló futója, Haase lehajrázott. De kárpótlásul maradt a 28:27- es idő tízezer méteren, mely tudtommal még mindig érvényes magyar csúcs. — Ezután kezdtem készülni a. mexikói olimpiára. Bár az előolimpián én is részt vettem, de a versenyek időpontjáig mégsem sikerült „átállni” az ottani magaslati levegőre. A dobo,gós helyezések Afrikába kerültek. Mi európaiak levegőhöz sem tudtunk jutni, Mecser Lajos, a dobogó legfelső fokán a I.’Humanité párizsi versenyeinek egyike után ahogy mondani szokták, de ez a mi esetünkben szó szerint értendő. Az is kevésbé vigasztalt, hogy az a Clarke, aki a tízezres világcsúcsot tizenegyszer megjavította, szintén kiesett a versenyből. Nekem ezen a távon a huszonkettedik helyezést sikerült elérnem. A magaslati levegőre véleményem szerint nem is lehet átállni, hanem abba benne is kell élni, hogy valaki világraszóló eredményt tudjon produkálni. (Lásd Bea- mont. aki . távolugrásban közel kilenc métert ért el.) — A megye sporttörténetében talán egyedülálló az is, hogy négyen képviseltük Nóg- rádot a mexikói olimpián. Csaknem minden szabad időn- •ket együtt töltöttük Basti Istvánnal és" Szalai . Miklóssal Komka Magdi a nők részére fenntartott faluban volt. Egy évvel később újból az amerikai földrészen, de ekkor már Európa válogatottjaként sikerült, nem túlzásként mondom, de fölényesen megnyerni az ötezer métert. A második helyen a nagy vetélytárs, a belga Roelands ért célba. Közben számtalan országból jötték a méghfíVások. ahöl a vr-' lág legjobb hosszútávú atlétái indultak. — Melyik versenyére emlékszik vissza a legszívesebben? — Stockholmra. Bár nem vagyok babonás, a verseny 1968. június 13-án volt. A szállodai szobám a 13-as volt, csakúgy^ mint a rajtszámom. A hivatalos közlések alapján a versenyen 13 ezer néző volt jelen, és az ötezer méteren 13:29.2-vel sikerült győzni összesen. Az északi államokban szerettem versenyezni, mivel itt nagy hagyományai vannak a testmozgásnak és ezen belül is a hosszútáv- futásnak. örökre emlékezetesek maradnak számomra az’ amerikai földrészen a fedettpályás versenyek csakúgy, mint az angol bajnokság megnyerése, a párizsi L’Humanite vagy a prágai Rudé Právo versenyei., — Többször is bejárta a világot keresztiil-kasul. Ütjai során mi érdekelte a versenyeken kívül? — A külföldi kísérők jóvoltából valóban volt lehetőség megismerkedni a különböző országok népviseletével, kultúrájával, az emberekkel. Többször jártam Párizsban, de ha csak tehettem, a Louvre-t mindig, meglátogattam. A különböző országokban járva, mindig a képtárak vonzottak a legjobban. Figyeltem az építészeti stílusokat is, mert ezek ugyancsak érdekeltek. — Szeretett-e edzeni? — Az alapokat csak az edzésekkel lehet lerakni. Mindennap, télen-nyáron harminc kilométer körűi futottam. Az amerikai fedettpályás versenyek előtt napi ötven kilométer volt az átlag. Különösebb edzéstervem nem volt, mivel ebben a sportágban a lényeg: minél többet futni. Jelenleg is kétnaponként lefutom a 15—20 kilométert, bármilyen is az idő. Higgye el, nincs egészségesebb dolog, mint a szabad és oxigéndús levegőn tartózkodni. — Számtalan versenyen, sok sportolóval találkozott. Tart-e valakivel kapcsolatot? — Vannak külföldi ismerősök, akikkel évente egyszer- kétszer üdvözlő levelet váltunk egymással. A magyarok közül az ózdi Tóth Gyulával, az EB harmadik helyezett maratoni futójával rendszeresen találkozom, mivel én is borsodi születésű vagyok. — Kik voltak a példaképei? — A salgótarjáni Zélénka Ferenc egykori maratoni futó, aki közel a 80. évéhez is, rendszeresen futott. — Van-e jelenleg valamilyen kapcsolata a sporttal? — Ügy másfél évvel ezelőtt az STC vezető edzője, Angyal János megkérdezte. volna-e kedvem segíteni neki a tehetségek felkutatásában. A Besz- terce-telep iskolájának kisdiákjaival foglalkozom rendszeresen. Kukely Mihály Ragyogó röplabdaidény Romhányban Az 1984 85-ös bajnoki év a Romhányi Kerámiánál a röplabda éve. Az 1976-ban életre hívott szakosztály soha nem zárt ilyen eredményes évet, mint most. Gyarapodtak létszámban, növekedett a szervezettség. fejlődött és eredményekben is javult minden fronton a szakmai munka. A nevelést illetően Kovács Balázs kiemelkedőt nyújtott.. Több korosztállyal, korosztályonként pedig párhuzamos csapatokkal kezdte meg, illetve folytatta munkáját az elmúlt évben. Megjelentek az első „fecskék”, a négy-öt évvel ezelőtti kezdő röplabdá- sokból, akik most visszatérve az ifjúsági csapatot erősítik, illetve a felnőttgárdában kerettagként számításba jönnek. Az ifjúsági korosztály kis csoportja „végállomáshoz” érkezett ebben a bajnokságban. A Balogh Ferenc által összetartott, maroknyi társaság, szorgalmas fiatalokból áll. Többségük utolsó ifjúsági évében komoly fejlődést mutatott, így ők jövőre kerettagok lesznek a- felnőtteknél. Munkájuk már eredményességében is sokat javult, hiszen a harmadik éve kialakított, s mostanra stabilizálódott NB IÍ-es ifibajnokságban az előkelő negyedik helyet sz- ozték meg. Tanulmányaikat befejezve,, s a Kerámiától minden lehető. séget megkapva, most már csak Meló Tamáson, Máté Zsolton és Antalics Péteren múlik, hogy melyikükből lesz példaképeikhez hasonló röplabdás. Külön örvendetes, hogy ma már a romhánvi lányokat is érdekli ez a sport. Az alapok lerakásával elkezdődött a tervezett női csapat kialakítása, amelyből talán hamarosan szintén NB II-es gárda lesz. A két éve újra létrehozott csapat egy hellyel elő. re rukkolt a közepes színvonalú megyei bajnokságban. A Lichy Miklós irányításával kiharcolt ezüstérem fényét az adja, hogy a stabil (egyáltalán nem idősödő) hölgyek mellett gyakran lehetőséget kaptak az általános iskolás leányok is. Sőt. volt rá példa, hogy egymás közötti edzőmérkőzésen a fiatalabbak diadalmaskodtak! Szemorú viszont, hogy szeptembertől „kirepülnek”, s csak a középfokú iskola elvégzése után reménykedhetünk visszatérő, sükben. Az idén a felnőtt férficsapat érte el a legszebb sikert. A Nemzeti Bajnokság második vonalában a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhatott fel a küzdelmek befejeztével. S. ez a bronzérem is egy kicsit aranyos-ezüstös öt. vözetű, mert csupán eg- 'en győzelem választja el a társaságot az azonos pontszámmal rendelkező 22. sz. Volán, illetve MAFC csapatától. No, de nem szabad telhetetlennek lenni, amikor két hellyel túlszárnyalta év eleji célkitűzésüket! Végre ez évben a csapat teljesítményében nem voltak hullámvölgyek s szerencsére komolyabb sérülések sem. Mindenki egyenletes teljesít-, mén nyel és főleg töretlen akarattal küzdött végig, ősszel hazai pályán, tavasszal idegenben nem találtak legyőzőre. Még mielőtt a bronzérem fénye el vakítaná a játékosokat, vezetőket egyaránt, tárgyilagosan le kell szögezni, hogy a csapat megújítása éppen itt és most a legégetőbb feladat. A szakosztályvezetés már a bajnokság befejezése előtt, két irányban is megtette a lépéseket a színvonal megtartása érdekében. A Kerámia Sportkör röplabdaszakosztályából a bajnokságban szereplők második, harmadik és negyedik helye egyértelműen mutatja, hogy a lassan szélesedő tömegbázis mellett a minőségi munka is helyes irányban, tervszerűen halad. Szurkolóiknak, támogatói kpak és az aktív sportoló, vezető garnitúrának egyetlen kívánsága lehet: soha rosszabb röplabdáséveket! Rcznicsek László j Bentmaradt a Salgá Öblös SC is Június 22—23-án Székesfehérvárott, Kecskeméten és Szolnokon rendezték meg az NB II-be jutásért a férfiröplabda minösitö-osztályozó mérkőzéseket. Ezen a négycsoportos NB II-ből osztályo- zóra kényszerült együtteseken kívül a megyei bajnokcsapatok vettek részt. Az Öblösüveggyár csapata Szolnokon, Sátoraljaújhely, a Debreceni Sportiskola, valamint a Rozsáig társaságában döntötte el a továbbjutást jelentő első-második helyet. A legnehezebb ellenfélnek az NB II. Keleti csoportjából kiesett Sátoraljaújhely látszott. A Debreceni Sportiskola is jó játékerőt képviselt. Az Öblösüveggyár ennek ellenére magabiztosan végzett az első helyen. Mindhárom mérkőzését igen jó teljesítmény- nyel nyerte 3:0 arányban. Eredmények: Debrecen—Sátoraljaújhely 3:2, Öblösüveggyár—Rozsály 3:0, Sátoraljaújhely—Rozsály 3:0. öblös- üveggyár—Debrecen 3:0, Öblösüveggyár—Sátoraljaújhely 3:0, Debrecen—Rozsály 3:0. Végeredmény: 1. öblösüveggyár 2. Debrecen 3. Sátoraljaújhely 4. Rozsály 3 1 - S 3 2 U 3 3 1’2 4 3-33 A mérkőzéseket Ribizsár, Hajdú, Sándor és Strasszer vezette. Az öblösüveggyár csapata a következő felállításban játszott: Kiss, Sárai, Tihamé- ri, Laczkó, Szijj. Prajsnár; csereként még: Tajti lépett pályára. A Rozsály elleni mérkőzés mindössze 41 percig tartott. Igen nagy volt a különbség a két együttes játéktudása között. A debreceni csapat jelentette a legnehezebb akadályt. Az 51 percig tartó találkozón az első játszmában a debreceniek 5—1-re elhúztak a gyenge nyitások miatt. Azután rendezte sorait a salgótarjáni gárda, s később már nem volt akadálya a győzelemnek. A harmadik mérkőzésen Sátoraljaújhely volt az ellenfél. Az Öblös csapata itt már továbbjutóként- lépett pályára. Az üveggyáriak mégis igen nagy akarással küzdöttek, s 38 perc alatt „kiütötték” ellenfelüket. Farkas Róbert: —- Nagyon örülök, hogy nem szakadt meg a közel 30 éves sorozat, továbbra is van férfi NB II-es csapata a városnak. Gratulálok, az osztályozón részt vett játékosoknak, megköszönve lelkes, odaadó, jó játékukat. Bízom benne, hogy mostani sikerünket mindenki úgy értékeli : ezzel a lehetőséggel úgy kell sáfárkodni, hogy az a röplabda fellendülését jelentse. — mátyás — Városi bajnokság • \ SKSE-sikerek Debrecenben A Hajdú-Bihar Megyei At- az SKSE versenyzőit is. ösz- létikai Szövetség Debrecen szesen mintegy 450-en álltak város bajnokságára meghívta rajthoz a zuhogó esőben kezÍJÁSZAT Bravó salgótarjániak! Kettős nógrádi siker született a kétfordulós rövidtávú országos íjászbajnokságon Budapesten, a Fehér úti lőtéren. A szombaton kezdődött versenyen, kitűnő időben még Kósy Zoltán, a Salgótarjáni Petőfi SE versenyzője vezetett. A vasárnapi szakadó esőben Nagy Zsolt kitűnő hajrával legyőzte edzőjét, s igen jó eredménnyel ő lett a rövidtávú verseny idei győztese. (Legyőzött mestere természetesen örömmel gratulált az ifjabb klubtársnak.) Kósy Nándor íja egy héttel ezelőtt (mint megírtuk), eltörött, így nem indulhatott az ifjúságiak mezőnyében, pedig nagy esélye lett volna neki is a győzelemre. A következő cél: felkészülni a július 8-án kezdődő, teljes távú négynapos országos bajnokságra. Eredmények: felnőtt férfibajnok: Nagy Zsolt (St. Petőfi) 1X52, 2. Kósy Zoltán (St. Petőfi) 1109, 3. Kádi Gábor (Tipográfia) 1053 körrel. dődő versenyen remekül helytálltak a salgótarjániak: A két összetett számban megszerezték a városi bajnoki címet, míg hármasugrásban egy bronzérmet, n<5i 400 gáton egy negyedik helyezést is „elcsíptek”. A legértékesebb Bodi Jánot teljesítménye mert hosszadalmas sérülése után most először állta végig a kétnapos tízpróbát, és figyelemre méltó eredményeket is ért el. Részeredményei: 11.4, 651 11.10 195 52.3, 16.51, 35.72, 340. 49.40, 4:36.43 — összesen 6434 pont. Hétpróbában az ugyancsak győztes Földi Enikő részeredményei: 15.5, 160, 9.65, 28.34, 530. 30.24, 2:44.55 — összesen 4239 pont. Hármasugrásban Szalóki Gábor 14,58 méterrel a harmadik, 400 gáton Blaskó Erzsébet (mind SKSE) 66.27 mp-cel negyedik lett. Spartakiódkaleidoszkóp A vendéglátó Prága Az 1985. évi csehszlovák spartakiád júniusban, a prágai tömeges bemutatóval ér el tetőpontjára. Abban az időben a . csehszlovák főváros 1 200 000 lakosához 140—150 ezer tornász csatlakozik, többségük más csehszlovákiai városból és faluból érkezik, valamint külföldi nézők is jönnek. S mindegyikük étkezni is akar majd Prágában. Erről a spartakiád központi rendezőbizottsága gondoskodik. A tornászok számára minden szálláshely közelében több étkezőhelyiség — többnyire iskolai és üzemi éttermek — áll rendelkezésre. Az éttermek segítségére az egész országból érkeznek szakácsok. Az étkeztetési szakosztály gondoskodik a nézők frissítőiről is. A Strahovi Stadion teKilátás a prágai várra rületén, és a hozzá vezető fő útvonalakon hetven, frissítőket árusító sátort helyeznek el. A tribünökön büfék árusítanak majd. Néhány nagyobb üzlet és étterem meghosszabbítja * nyitvatartási idejét. A spartakiád belépőjegyei már elkészültek. Mindegyiken rajta lesz a csehszlovák spartakiád hivatalos piros-kék emblémája, s az alapszín a jegyek árától függően változik. A külföldi érdeklődők az országunkban működő csehszlovák utazási irodákban vásárolhatják meg a belépőjegyeket. A jegyek ára mindenki számára hozzáférhető, 6 éven aluli gyerekek számára a belépés ingyenes. Sitka Tupa ' Tájfutás Világbajnok: Magyarország Szombatot/ és vasárnap az olaszországi Bolettóban rendezték meg a siklóhajó OB (350 kcm) osztályának világ- bajnokságát 10 ország, 34 versenyzőjének részvételével. A csapatversenyben nagy magyar siker született: a Volen- tér László, Kormos György, Sarkadi László, Pfeil János és Ribizsár Mihály összeállítású magyar válogatott világ- bajnoki címet szerzett, a Szovjetunió és Olaszország csapata előtt. Egyéniben az NSZK-beli Manhfred Loth (900 pont) lett a világbajnok, yolentér 696 ponttal a 4., Kormos (521) az 5., Sarkadi a 11., Pfeil 12., Ribizsár a 13. helyet szerezte meg. (MTI) MÁG-győzelmek Bánkú fon A Bükk-fennsík szélén, Bánkút-Nagymező térségében rendezte meg a minap I. osztályú tájfutó-kupaversenyét a 75. születésnapját ünneplő DVTK szakosztálya. A viadalon jól szerepeltek a pásztóiak. A mátrakeresztesi Bognár Zsolt az első, a pásztói Berkes Tibor, a harmadik helyezést szerezte meg F—13 C kategóriában. A felnőttek nyílt kategóriájában Zentai József győzött *klubtársa, Bognár Lőrinc előtt, Budavári Róbert pedig negyedik lett. Ugyanilyen helyezést ért el Bognár Attila is, míg Sulyok Géza (mind MÁG Pásztó) hatodik helyével ugyancsak pontot szerzett. A győztesek és helyezettek a jubileumi verseny végén értékes díjakat kaptak. Négy érem az IBV előtt Jól szerepeltek az IBV-re készülő magyar versenyzők a nemzetközi evezőverseny férfi junior számaiban: egy első és három második helyet szereztek. Eredmények: Egypárevezős: 1. Tiziano (olasz) 5:25.61 p., 2. Sisa (magyar) 5:30.83 p. * Kétpárevezős: 1. Magyarország (Hompoth, Mistring) 5:00.25 p. Kormányos nélküli kettes: 1. Olaszország 5:20.42, 2. Magyarország (Légrádi, Kokas) 5:24.04 p. Négypárevezős: 1. Olaszország 4:33.76, 2. Magyarország (Dózsa, Vancsura, Zalán, Szigeti) 4:39.54 p. i NÓGRAD - 1985. június 25., kedd 7 / } 1