Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-25 / 147. szám

Lázár György vezetésével Magyar küldöttség érkezett Varsóba Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének vezetésé­vel küldöttség utazott hétfőn Varsóba, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának 40. ülésszakára. A magyar dele­gáció tagja Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, ha­zánk állandó KGST képvise­lője, Faluvégi Lajos mimsz- terelnök-helyettes és Horn Gyula külügyminisztériumi ál­lamtitkár. Varsóban csatlako­zik a delegációhoz Szigeti Ist­ván hazánk állandó KGST- képviselőjének helyettese. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Várkonyi Péter kül­ügyminiszter búcsúztatta. Je­len volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. * Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének vezetésé­vel hétfőn Varsóba érkezett az a magyar küldöttség, amely részt vesz a '*Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakán. A küldöttséget a varsói ka­tonai repülőtéren Kazimierz Barcikowski, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára, Zbigniew Messner, a PB tagja, miniszterelnök-he­lyettes, továbbá Manfred Go­ry woda, Janusz Obodowski ■és Mieczyslaw Rakowski mi­niszterelnök-helyettesek fogad­ták. Megjelent Vjacseszlov ták. Megjelent Vjacseszlav fogadáson jelent volt Biczó György, hazánk varsói nagy­követe. Díszvacsora Genscher tiszteletére Hans-Dietrich Genschernek, a Német Szövetségi Köztársa­ság hivatalos látogatáson Ha­zánkban tartózkodó külügy­miniszterének hétfői program­ja kegyeletes megemlékezéssel kezdődött. Az NSZK diplomá­ciájának vezetője megkoszo­rúzta a magyar hősök emlék­művét a Hősök térén. Ezt követően a külügymi­nisztériumban megkezdődtek a magyar—NSZK külügyminisz­teri tárgyalások. Várkonyi Pé­ter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és Hans- Dietrich Genscher megvitatta a kétoldalú kapcsolatok ala­kulását, s véleményt cserélt a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről. A megbeszélésen jelen volt Horváth István, hazánk bonni, és Ernst-Fziedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete. Az NSZK külügyminiszteré­nek programja a déluti/i órákban hajókirándulással folytatódott: Hans-Dietrich Genscher a fedélzetről gyö­nyörködött a magyar főváros és környéke látványosságai­ban. Este Várkonyi Péter díszva­csorát adott vendége tisztele­tére a Külügyminisztérium vendégházában. (MTI) Delegáció Hozambikban A Mozambiki Népi Köztár­saság függetlenné válásának tizedik évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségekre hétfőn magyar párt- és kor­mányküldöttség érkezett Ma- putóba. A delegációt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első titká­ra vezeti. ■é Kádár János, az MSZMP főtitkára és* Losonpzi Pál, az Elnöki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Samora Ma­ciiéit, a FRELIMO-párt és a Mazombiki Népi Köztársaság elnökét Mozambik nemzeti ünnepe, függetlenné válásának 10. évfordulója alkalmából. (MTI) CSEMADOK-fesztivál Gombaszögön Tamássy Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Csehszlovákia szocialista fejlődése közös eredménye a csehek, szlovákok, a magya­rok, az ukrán, lengyel és né­met nemzetiségek baráti együttműködésének és építő- munkájának — jelentette ki Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének _ tagja, szlovák kormányfő vasárnap Gomba- szögön, a magyar dolgozók jubileumi, 30. kulturális fesz­tiváljának zárónapján. A nagygyűlésen részt vett Sidó Zoltán, a kétnapos kulturális ünnepséget szervező CSEMA­DOK országos elnöke. Jelen volt Boros Jenő, hazánk po­zsonyi főkonzulátusának konzulja. Peter Colotka hangsúlyoz­ta, hogy a magyar nemzeti­ségű munkások, parasztok és értelmiségiek mindenhol ki­vették a részűket a szocializ­mus építéséből, Csehszlovákia szellemi értékelnek gazdagítá­sából. A közös munkában erősödött a csehszlovákiai né­pek és nemzetiségek baráti életközössége. A szónok mél­tatta a CSEMADOK kulturá­Ismét Fekete Attila Pásztó tanácselnöke r (Folytatás az 1. oldalról) ielősséggel tartozunk a vá­lasztóknak, éppen ezért fel kell karolni a választókerület érdekeit szolgáló kezdeménye- Eéseket, de az egész település érdekeit is szem előtt kell tartani. Éppen ezért szükséges az egészséges arányok megta­lálása. Szót kért a tanácsülésen Devcsics Miklós, a Nógrád’ Megyei Tanács elnöke is, aki mindenekelőtt arra utalt, hogy a mostani választás sok olyan tapasztalattal járt, amit b tanácsoknak hasznosítani kell, eljövendő munkájukban. Természetszerű kötelesség, hogy eleget kell tenni a vá­lasztók megbízatásának, s ezért hatékonyan kell dolgoz­ni. Ez azonban csak az egyik kötelesség, a másik az, hogy szélesíteni szükséges a kapcsolatokat. Tolmácsolni kell a választók véleményét, wgyanakkor a tanács dönté­seit fegyelmezetten tudomásul kell venni és tájékoztatni kell erről a választókat is. Érdemben dolgozni úgy le­het, ha a döntés-előkészítéstől egészen a végrehajtásig együttesen cselekszik a lakos­ság és a testület — mondotta Devcsics Miklós. Űj ciklus kezdődik, de látni kell azt is, hogy az előző tanács dön­téseinek megvalósítását is folytatjuk. Nem új .szakaszról van tehát szó, hanem azokat a törekvéseket visszük tovább,' amelyek eddig is jellemezték Pásztói. Devcsics Miklós szólt arról, hogy az utóbbi években ren­deződik a város, s az ezzel járó kellemetlensége ellenére is látni és értékelni kell az eredményeket. A megyei ta­nács elnöke elmondta, hogy a fejlesztés mindig is a ter­melés függvénye lehet, a dön­tésben pedig nőtt a felelősség. Várost építeni ugyanis nem lehet csak akkor, ha a lakos­ság a célokat a magáévá te­szi. Ebben eddig előfordultak hibák is. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani az elő­zetes konzultációra, így nyer­hető meg a többség támoga­tása. Devcsics Miklós szólt a tanácsi gazdálkodás új rend­szeréről is, majd ezt mondta: — Reális terv és magatartás kell, a fejlődés — ellent­mondásaival együtt — igy jelentős. Ezt a folyamatot kell — minőségileg javítva továbbvinni. Pásztó Város Tanácsa ezl követően megválasztotta a né­pi ellenőrzési bizottságot és tisztségviselőit, amelynek el­nöke ismét Molnár István lett. A továbbiakban a városi bíróság mellé választott a ta­nács népi ülnököket, majd megyei tanácstagok jelölésé­ről és választásáról döntött a testület. A titkos szavazás eredménye alapján Pásztót Nógrád Megye Tanácsában Illés Miklós, Fekete Attila és dr. Langrhayer Balázs képvi­seli. 2 NÓGRÁD — 1985. június 25., kedd j lis szervezőmunkáját. Emlé­keztetett arra, hogy jelenleg csaknem ötszáz népi együttes működik, lehetőséget biztosít­va a magyarság hagyomá­nyainak, énekeinek és tán­cainak fenntartására, a nép­hagyományok ápolására. Nagymértékben hozzájárultak a csehszlovák kultúra tárhá­zának gazdagításához a ma­gyar nyelvű kulturális intéz­mények, színházak, együtte­sek, írók és publicisták, akik a tehetségüket, képességeiket a csehszlovák haza szolgála­tának szentelték, népei és nemzetiségei barátságának [ erősítésére törekedtek. Peter Colotka, a továbbiak­ban állást foglalt azokkal szemben, akik — bármely néphez vagy nemzetiséghez tartozzanak is — megpróbál­ják feléleszteni a nacionaliz­mus és sovinizmus maradvá­nyait, amit annak idején a burzsoázia a maga javára használt ki. Nemzetközi kérdésekről szólva Peter Colotka hang­súlyozta, hogy Csehszlovákia a szocialista internacionaliz­mus elvei alapján fejleszti kapcsolatait a szocialista or­szágok közösségével, így Ma­gyarországgal is. Rámutatott, hogy a két ország vezetőinek találkozói és megbeszélései to­vább erősítik a két ország ba­rátságát és szövetségi kapcso­latait. A szlovákiai magyar dolgo­zók kulturális fesztiváljának második napját az ifjúság nemzetközi évének jegyében rendezték meg. Gombaszögön fellépett többek között a du- naszerdahelyi magyar nyelvű gyermekszínház, a párkányi Kisbojtár tánccsoport, több kórus. Nagy sikert aratott a magyarországi Vadrózsák együttes, egy szovjet és egy lengyel tánccsoport, valamint két szlovákiai együttes. Francesco Cossiga lett hét­főn az Olasz Köztársaság új államfője. Az olasz képvise- lőház épületében összegyűlt 1011 „nagyválasztó” (a parla­ment két házának a tagjaiból és tartományi küldöttekből álló testület) elsöprő több­seggel, 752 szavazattal válasz* ! Kína Gazdasági reformtervek Miközben Csao Ce-jang kí­nai miniszterelnök nyugat­európai körúton járt és be­jelentették a kínai államel­nök közelgő amerikai látoga­tását is. Pekingben figyelem­re méltó közlés látott nap­világot. Az űripari miniszté­rium szóvivője (a minisztéri­um létezéséről eddig alig le­hetett tudni) bejelentette: „gazdasági jellegű űrprog- ram"-ot dolgoznak ki, amely a távközlési rendszer fejlesz­tésében és az ásványkincsek feltérképezésében kap szere­pet. Mintegy mellékesen azt is közölte: Kína elvben ké­pes lenne ..űrrepülőgépek gyártására és felbocsátására”, de a magas költségek miatt ezt egyelőre nem tervezi. Alom és valóság Kina, a világ legnagyobb lélekszámú országa, az 1949- es szpcialista forradalmi vál­tozás óta eltelt, több mint három és fél évtizedben szá­mos politikai és gazdaságpo­litikai fordulatot élt- meg. Ám továbbra is a világ „legszegé­nyebb országai közé tarto­zik mind az egy főre jutó nemzeti jövedelem, mind a termelékenység szintje, mind pedig a technológiai fejlett­ség szempontjából. Egy ilyen óriási országban azonban az erőforrások rendkívüli kon­centrációjával egyes kisze­melt gyújtópontokon külön­legesen nagy eredmények is eiérhetők. S hogy a kínai nagyhatalom célul tűzte ki ilyen eredmények elérését, arról az említett nyilatkozat egyértelműen tanúskodik. Az is igaz viszont, hogy ezek a merész tervek meghaladják az ország tényleges gazdasá­gi erejét. lényegesen földönjáróbb már az a célkitűzés, amelyet a kínai miniszterelnök nyu­gat-európai , kőrútjának gaz­dasági vetületei tükröznek. Nevezetesen azt, hpgy a kül­kereskedelmi forgalom és technológia felhasználásával meggyorsítsák Kína gazdasá­gi fejlődését. Ennek leglátvá­nyosabb jele volt az ango­lokkal kötött technológiai egvütt működési egyezmény, valamint az a bonni megál­lapodás. hogy a következő négy évben kétszeresére eme­lik a jelenleg mintegy évi kétmilliárd dolláros kínai— nyugatnémet kereskedelmet. KÍSÉRLETI MŰHELYEK Ez már szervesen kapcso­lódik. ahhoz a törekvéshez, amelyet az 1978 végén elfo­gadott „négy modernizálás” gondolata képviselt. Ennek keretében általános gazdasági reformot hirdettek meg és hosszú távú fejlesztési straté­giát dolgoztak ki. A reform és a fejlesztési stratégia fő jellegzetessége az anyagi ösz­tönzés. a vállalati önállóság és a piac elemeinek fokozott megjelenése. Az intézkedések kezdeteként „különleges gaz­dasági övezeteket” hoztak létre. Ezeket elszigetelték a kínai- gazdaság egészének je­lenlegi szerkezetétől és ott a külföldi tőkeberuházók kü­lönlegesen kedvező feltételek­kel működhetnek. Ezek a gazdasági övezetek úgy te­kinthetők, mint a kínai gaz­dasági reformpolitika kísérle­ti műhelyei, ahol a külföldi tőke működését, a piac ha­tásait viszonylag könnyen ellenőrizhető feltételek kö­zött lehet tanulmányozni és a tapasztalatokat esetleg or­szágosan hasznosítani.— vagy elvetni. Kínai számítások szerint az ezredfordulóig meg kel! négyszerezni az 1980-ban el­ért ipari és mezőgazdasági termelési értéket. Ennek el­éréséhez húszéves átlagban évente 7,2 százalékos növeke­dési ütem szükséges. Ebben a folyamatban a már említett piaci és ösztönzési elemeken kívül a fejlett technológia importjának kiemelt szerep jut és Japánt. Nyugat-Euró- pát és az Egyesült Államo­kat tekintik a technológiai Import fő forrásának. A gazdaságpolitikai nyitás során az első szakaszban ki­emelkedő szerepet kap terü­letileg a 12 tengerparti tar­tomány és tartományi jogú város, amelyék a teljes ipari termelés 64 százalékát adják. STARTTERÜLET Jelenleg a nagyszabású re­formprogram leginkább ak­tuális, s a valóságot közvet­lenül átformáló elemét a me­zőgazdaságban végrehajtott változások alkotják. Itt már tényleges és nagy társadalmi mozgást elindító intézkedé­sek születtek,, miután a veze­tés felismerte: a kifejezetten mezőgazdasági jellegű or­szágban csak ez az ágazat le­het a reform tényleges „startterülete”. Az elmúlt hat évben gyökeres változások születtek. amennyiben tel­jesen átszervezték a gazda­ságilag hatástalannak bizo­nyult kommunarendszert. Ezen belül a régi háromlép­csős tagozódás (kommuna, termelési brigád. termelési csoport) is megszűnt. Az alapegység a parasztcsalád, a paraszti porta lett, ami azt jelenti, hogy a mindennapok valóságában egy sajátos kis­paraszti termelés folyik, még­pedig szerződéses rendszer­ben. A szerződés kulcstétele, hogy megszabják a megmű­velendő föld nagyságát és az államnak kötelezően eladan­dó termékek mennyiségét. Ezen túlmenően a paraszt­család maga szervezi meg a . munkát és a kötelezettségei­nek teljesítése után megma­radó termékfelesleget sza­badon értékesítheti. A föld magántulajdonát nem állítot­ták vissza, a kollektíva gépei azonban a parasztcsalád ren­delkezésére állnak és mező- gazdasági gépek magántulaj­dona is megengedett. A szisz­téma stabilizálása érdekében 15 eves szerződést kötnek a parasztcsaládokkal, akik öt­főnyi „kisegítő munkaerőt” is alkalmazhatnak. A legújabb dokumentumok előre vetítik annak a lehetőségét, hogy az állami felvásárlásnál a köte­lező jelleget fokozatosan mó­dosítják és a piacnak adnak nagyobb szerepet. Egyelőre még nem vázol­ható fel világosan, hogy ez. a kínai lakosság óriási többsé­gét érintő változás milyen társadalmi következmények­kel jár maid. Annyi azonban tagadhatatlan, hogy az el­múlt hat évben e reform nyomán a kínai mezőgazda- sági termelés rendkívül ked­vezően alakult. Négyszáz- millió tonnánál magasabb ga­bonatermelést értek el ta­valy, a változások kezdete óta a termelés növekedése 100 millió tonna, tehát 25 százalék. E pillanatban — noha az újságok címoldalait általában a nemzetközi vonatkozásokat is érintő kínai reformtervek foglalják el — kétségkívül a mezőgazdaságban végrehaj­tott változások jövőjétől es eredményeitől függ az egész kínai gazdasági reformpoliti­ka sorsa.-I-e. Izrael síita foglyokat engedett szabadon Gyáva orgyilkosok Az elmúlt, amúgy is fázós-borongós hét végép enyhén szólva lehangoló hírek érkeztek hozzánk planétánk több tá­járól is. Miközben a világ a bejrúti túszügy fejleményeit leste, a hírügynökségek csaknem egyidejűleg három hírt je­lentettek. Hétfőn délelőtt elszállítot­tak az izraeli Átüt börtönből 31 libanoni síita foglyot, és Dél-Libanonban szabadon en­gedték őket — közölte egy iz­raeli katonai szóvivő. A lé­pésre a Nemzetközi Vöröske­reszt Bizottsággal együttmű­ködve került sor. Izraeli részről cáfolták, hogy a szabadon engedésnek bármi köze lenne a túszdrá­mához. Siita vezetők szerint az elrabolt TWA-repülőgé- pen fogva tartott negyven amerikai túsz mindaddig Bej­rútban marad, amíg az izra­eliek nem engedik szabadon az Átüt börtönben levő 700 libanoni foglyot. (MTI) tóttá cossigat a köztársaság nyolcadik elnökévé. Olaszor­szágnak a _ II. világháború utáni történelmében most má­sodszor fordult elő, hogy egy köztársasági elnököt rögtön az első szavazási forduló so­rán megválasztottak. 1. „Ismeretlen eredetű robbanás” (milyen gyakran olvas­suk ezt a fogalmazást manapság!) történt a luxemburgi gáz­művek egyik telepén. A hatóságok' terrorista szabotázsra gyanakodnak. 2. A kanadai Vancouverből Tokióba érkezett Canadian Pacific légitársaság gépe, amelynek egyik poggyá­sza kirakodás után felrobbant és megölt két embert. A gép — hangzanak a jelentések — a tervezettnél' előbb szállt le. Lehet, hogy a detonáció —, amit valahol, valakik gondosan megkomponáltak — ezért végzett „csak” két ártatlan ember­rel? 3. Ugyancsak Kanadából, de az ország másik széléről, To­rontóból igyekezett Bombay felé az indiai légitársaság (Air India) Boeing—747-es óriásgépe. A többit — sajnos — tud­juk. Csaknem biztos, hogy robbanás ölte meg a háromszáz- húszon kilenc (!) utast és a személyzetet. Ez a történelem egyik Iégszömyűbb légikatasztrófája. Ezek az emberek nem a természet, vagy a vak véletlen, hanem a vak erőszak, az irracionális téboly, még pontosab­ban. gyáva orgyilkosok áldozatai. Ez a dolog lényege. Hiá­ba jelentkezett nyomban a tragédia után mind a „Szikh diákok szövetsége”, mind az ugyancsak szeparatista „Kasmi- ri felszabadítási hadsereg”, hogy — kimondani is borzalom — büszkén (!) magára vállalja ezt a gaztettet. Hiába sze­retnék egyes sötétben bujkáló gyilkosok, sőt., orgyilkosok a politikai dicsfény glóriáját és valamiféle bátorság látsza­tát kölcsönözni az ilyen cselekedeteknek. Ez már régen nem politika. Ezeknek a mészárlásoknak az elkövetői nem a politikai elemzők, hanem az Interpol és a nemzeti rendőr­ségek gyilkossági csoportjainak — és nem is egyszer ' az elmegyógyászati klinikák professzorainak — illetékessége alá tartoznak. Bármely „ügy” nevében követik el gaztettei­ket, ölnek meg bekötött szemmel találomra járókelőket, ra­kodómunkásokat, vagy utasokat, cselekményeiknek csak egy „politikai” vonatkozása lehet: lejáratják az eszméd vagy célt, amit — állítólag — képviselnek. (Harmat Endrei Cossiga az új olasz államfő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom