Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-24 / 146. szám
Kemény fél utón az őtvöze'gyárban Mirelitfőszezon Hét vagon méz Visszaállni a megszokott iizemmótira — Még látszik a tél nyoma — mutat az alapanyag-tároló tartályra Szaniszló József művezető. — Stangakkal. bunkókkal verték az emberek az Ssszefagyott kokszot itt, a tartály alsó nyílásánál. A tetejénél pedig biztonsági övvel kötötték ki magukat, hogy bele ne essenek, úgy próbálták a megdermedt anyagot megmozgatni... A vastartály felhúzható ajtaján kis lyuk árulkodik a beavatkozásról. — A kemencék mellől jöttek a csapolok, adagolók, néhányszor meleglevegő-befú- vót irányítottunk a tartály oldalára, több móddal is próbálkoztunk, hogy „meginduljon'’ a koksz — mondja s fiatal művezető. — Mentünk ki egy-egy csapolás után a meleg kemence mellől a húszfokos hidegbe, löktük az anyagot fával, vassal — emlékezik vissza Czene P. Zoltán csapoló, aki 21 eve dolgozik az ötvözet- gvárban. — Aztán elakadt a szállítószalag, kézzel kellett a menetirányba belendíteni. Megcsináltuk, mert ebből élünk, nem. ..? Valóban, megcsinálták. De hogyan? — Erről Szepesi Ferenccel, a Salgótarjáni Ötvözetgyár termelési főmérnökével beszélgettünk: — Az energiakorlátozás, a szállítási nehézségek ellenére a kohászati, önlödei kapacitásokhoz szükséges igényeket kielégítettük. Hogy ez mit jelent, ehhez tudni kell, hogy az országos felhasználáson belül a salgótarjáni gyár adja annak mintegy egyf negyed ét. Szállítási kötelezettségeinknek az első negyedévben csaknem leljesen eleget tettünk. — Az év első két hónapja a kohászatot is érintette. Hogyan jelentkezett ennek halasa az ötvözetgyárban? — A szállítási szerződéseinket a negyedévre már előbb megkötöttük, s azt teljesíteni akartuk, de az ötvöz.ö- anyagok iránt a téli hónapokban is nagy volt az igény, annak ellenére, hogy a kohászati vállalatokat is érintette a kemény tél. Tudnivaló ugyanis, hogy minden termékünk eladható, termelési kapacitásunk teljes mértékben lekötött, sót, még többlet- igény is felmerül. — Mi okozott mégis gondot a téli hónapok termelésében ? — Voltak természetesen energiaellátási problémáink. Tíz esetben volt kisebb-na- gyobb energiakorlátozás. Ez önmagában. — ahhoz képest amilyen mennyiségű energiára van szükségünk nap mint nap — még nem volt nagy kiesés, de a folyamatos üzemmenetet felszabdalta. .Jelentős energia kellett ezért a hőveszteség pótlására, amíg a kemencék a normális üzemmódra visszaálltak. A fajlagos energiafelhasználásunkban ezek az ingazodások 15 százalékos növekedést jelentettek, s ilyen mértékben nőttek a költségeink is. — Említette a szállítási nehézségeket. Mit jelentett ez? — A vasúti szállítások nem voltak zökkenőmentesek az év elején. Az ötvözetgyár 200— 250 kilométerről szállít például két fontos alapanyagot, a kvarcitot és a kokszot. Általában egy hónapos tartalék- készletünk mindig van. de a többlet készlet kvareitból január végére elfogyott. Emiatt februárban kétnapos leállásunk volt. A ferroszilícium gyártásához nélkülözhetetlen kokszból mennyiségi hiányunk ugyan nem volt, de fel kellett használnunk a nem kielégítő minőségűt is. — Nagyobb mértékű volt a közúti szállítás. ami többletköltséggel járt, a leszállított kvareit további törése, tisztítása több időt és pluszmunkát követelt. — Az év első hónapjaiban hogyan alakult a termelés? — Január—február hónapban a termelés alig haladta meg a tervezett 90 százalékát. Márciusra sikerült az alapanyagkészleteinket —, ha minimálisan is — feltölteni, és e hónap termelési tervét már 15 százalékkal túlteljesítettük. Így tudtunk szállítási szerződéseinknek eleget tenni. Ezek a hónapok a szállításban és anyagellátásban dolgozó embereket igen-igen megterhelték, de minden területén • jelentős pluszteljesítményt nyújtottak. Nem kellett kampány a nagyobb teljesítmények ösztönzésére, érezték és tudták, feladataikat az emberek. Ennek eredménye volt aztán, hogy márciusban már a fajlagos ráfordításokban is javulás mutatkozott. Május végén pedig csak minimális volt az elmaradásunk, és a fél év végére a termeléskiesést teljes mértékben pótolni tudjuk... — A vállalati eredményben azonban döntően gyáron kívüli okok miatt — jelentős elmaradás mutatkozik. Milyen intézkedéseket terveznek ezek csökkentésére és mi várható az év végere? — A gyártás során keletkező hulladékok feldolgozását kívánjuk intenzívebbé tenni, ott ahol ez viszonylag nagy gazdaságossággal megoldható. A felhasználókkal egyeztetve változást tervezünk a gyártmányszerkezetben, növelve a nyereségesebb termékek arányát. Talán növelhető az anyagmentes termelési érték is: évente 10 ezer tonna fér. roötvözetet fogadunk tőkésés szocialista importból,“ s törjük megfelelő szemnagyságúra; a vállalati eredmény javítása érdekében mennyiségben többre vállalkozhatnánk. Az év végére termelési terveink így mindenképpen teljesíthetők, s a vállalati eredmény is várhatóan teljesül. Esély András Nyo1 c-tíz százalékos Üzemanyagmegtakarítás Hatósági mérőállomássá nyilvánította a Székkutasi Új Élet, a Csongrádi Kossuth, a Domaszéki Saőlőfürt és a Hóid- mezővásárhelyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet egymásfél évvel ezelőtt felszerelt rr. o törd i a gn ősz ti ka i állomását a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet. Működésük hatására ugyanis igen tetemesen, átlagosan 8—10 százalékkal csökkent a négy közös gazdaságban az üzemanyag-fogyasztás, s így a vissza nem térítendő állami támogatásból létrehozott állomások beruházási költsége alig egy év alatt megtérült. A felmérések szerint egész Nyárfatelepítés - újítással A nyárfa telepítését segítő újítás született a közelmúltban a Kemecsei Állami Gazdaságban. A négy szakember által konstruált talaj fúróval nyolc óra alatt 250—300 fa-- csemete helye alakítható ki. Az MTZ traktorra szerelhető berendezés teljesítménye darabszámban ugyan csak fele a forgalomban levő normál talajfúirókénak, ám azok hetven centiméteres mély „vágataival” szemben 240 centire is képes lefúrni. A futóhomokon pedig a legalább kétméteres mélység a feltétele az úgynevezett intenzív —. azaz már tíz év múlva kitermelhető — nyárfa eredményes telepítésének. Erre alkalmas pépet eddig csak külföldön és lényegesen drágábban lehetett beszerezni. jSzabolcs-Szatmár megyében egyébként részben a futóhomok gazdaságos hasznosítása. részben az almaternsesztés növekvő göngyölegszükséglete miatt igen nagy az érdeklődés a nyár telepítése iránt. A Kecskeméti Állami Gazdaság éppen ezért már a közeljövőben megkezdi az i eszköz sorozatgyártását. (MTI) 1 Emberpróbáló teendők Nyári nagyüzem a liülüipailian A hűtőipar tíz gyárában megkezdődött a nyári nagyüzem. Jelenleg a zöldborsó feldolgozása a legfőbb feladat, hat gyár rendezkedett be e műveletre, s naponta megközelítően 800 tonna nyersanyagot fogadnak. Miután az idén várhatóan jó termést takaríthatnak be az állami gazdaságok, tsz-ek, bőséges nyersanyag áll az ipar rendelkezésére. A külpiaci értékesítés feltételei azonban meglehetősen kedvezőtlenek, mert más országokban is bőven terem az idén zöldborsó, így jó esetben is csak alacsony árat kínálnak a magyar mirelitborsóért. A piacon maradásnak a legkiválóbb minőség biztosítása a feltétele, ami a zöldborsó esetében a zsenge szemeket jelenti. A mező- gazdasági partnerek igyekeznek a szedés idejét úgy megválasztani. hogy minél magasabb arányban első osztályú nyersanyagot adhassanak át az iparnak. Ebből nemcsak közvetlenül származik hasznuk — hiszen 50 százalékkal magasabb a legjobb nyersanyag ára —, hanem közvetve is érdekeltek a sikeres külpiaci értékesítésben, mert így jövőre sem kell csökkenteni a termelés mennyiségét. A hagyományos NSZK és skandináv piac mellett most új vevőkör kiépítésén dolgozik a hűtőipar. A többi között görög, francia, portugál, gib- raltári, ciprusi és spanyol kereskedőkkel tárgyal. A napokban beindul a málna feldolgozása a dunakeszi, a győri, a zalaegerszegi és a miskolci hűtőházakban. E gyümölcs iránt élénk a kereslet, kedvezőek az eladás feltételei. Félő azonban, hogy a további csapadék növeli a szemek víztartalmát, ami a minőség romlásához vezethet. Ennek elkerüléséhez a szedésnél igen gondos munkára van szükség, hogy minél több guruló málnát fagyaszthasson az ipar. Hamarosan a ribizli, a meggy és a cseresznye feldolgozása is elkezdődik, majd „menetrend szerint” a zöldbab, a paprika, a paradicsom, a kukorica, októberben pedig a karfiol ad majd munkát az üzemeknek. Az ipar az idén, a tavalyihoz hasonlóan, megközelítően 100 ezer tonna mirelitáru előállításával számol. Ennek felét a hazai fogyasztók vásárolják. A termelés szívonalá- nak fenntartására — igaz, szerény méretekben — több gyárban korszerűsítik a műszaki berendezéseket. Békéscsabán például új csomagológépet állítanak be, Székesfehérvárim pedig a kukorica- feldolgozás gépparkját bővítik. (MTI) Rugalmas szervezés, gépesítés Csongrád megyében lehetőség van hasonló arányú megtakarításra. A megye termelő- szövetkezeteinek tulajdonában levő tehergépkocsiknak ugyanis legalább az 50—60 százaléka többet fogyaszt az előírtnál, mégpedig éppen a rossz beállítás miatt. A most hatóságivá nyilvánított termelőszövetkezeti mérőállomások a jövőben nagy segítséget adhatnak a környékbeli gazdaságoknak, vállalatoknak egyaránt ahhoz, hogy azok is megszüntethessék a rossz beállításból adódó üzemanyag-pazarlást. Tervezik, hogy a még csak teherautókkal foglalkozó állomásokat traktorok motorjának beszabályozására is alkalmassá teszik, (MTI) Az Ipolyvidéki Erdő és Fa- feldolgozó Gazdaság hetvenezer hektáron gazdálkodik: területük a Börzsöny, a Cserhát és a gödöllői dombság erdős részeit foglalja magában. Fanevelésük és -termelésük az átlagosnál nehezebb terepviszonyok között, gyengébb állománnyal folyik. Sok a fiatal és a középkorú fa aránya er- deikben. Eszközértékük mérsékelt: egy hektárra 3900 forint jut, azaz az országos átlagnak valamivel kevesebb, mint a fele. Gépeik műszaki állapota csak mérhető befektetéssel javítható a kellő színvonalúra. A dolgozókra emberpróbáló teendők hárulnak, létszámuk az utóbbi időben évente átlagosan mintegy féiszáz fővel csökkent. Jelenleg 1085 fizikai dolgozó, emellett több mint hatszáz szellemi, nyugdíjas és alkalmi dolgozó vesz részt a feladatok megoldásában. A jövedelem átlagos színvonala tavaly megközelítette az 55 ezer forintot, s ezzel a hasonló gazdaságok között utolsó helyen vannak. A gazdaság több intézkedést tett, illetve tesz avégett, hogy dolgozóik megtalálják számításukat, egyszersmind a kollektíva a rá jutott gazdasági feladatokat megoldja. Lehetővé teszik a főmunkaidőn túl,, saját munkakörökön kívül végzett termelést. Szorgalmazzák a vállalati gazdasági munkaközössegek alakítását. Jelenleg egy ilyen működik. Meg kívánják oldani az erdőművelők téli foglalkoztatását. Elterjesztik a rugalmas munkaidőrendszert. Célszerűbbé teszik az ösztönzést, bővítik a szociális juttatások körét. pontosnak látják továbbá a gépesítés fokozását; ehhez külső erőforrások föl- használására keresnek lehetőséget. y Újabb virágzásra várva A salgótarjáni áfész méhészeti szakcsoportja 120 méhész munkáját irányítja és szervezi. Ha az időjárás a kirándulóknak, a nyaralóknak nem is kedvezett, a méhészeknek mindenképpen. Gazdag akác virágzás uíán, 4500 méhcsaládtól pergettek mézet. Két-három hét van még hátra és a méhészek már a napraforgó virágzását várják, készülnek a telepítésekre. Hét vagon mézre kötöttek szerződést a Hungaro- nektár Vállalattal és az eddigi termés alapján e menv- nyiség növekedésével számolnak. Ezekben a napokban a kedvezményes cukor értékesítése és a füstcsíkok kiosztása folyik a méhészek háza- Sokat pergetnek kaptárankéni táján. Kiszedik a mézeskereteket Most végzik a fedelezéet. A perget ésnél kiderül, milyen szorgalmasak voltak a méhek. meghálálták-e a gondoskodást. / Kannába töltik a nehezen csörgő, aranyló nektárt. L Bjencze Péter képriportja Katonás rendben sorakoznak a kaptárak a Karancs völgyében, újabb virágzásra várva, - J
