Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-24 / 146. szám

Kemény fél utón az őtvöze'gyárban Mirelitfőszezon Hét vagon méz Visszaállni a megszokott iizemmótira — Még látszik a tél nyoma — mutat az alapanyag-tároló tartályra Szaniszló József művezető. — Stangakkal. bun­kókkal verték az emberek az Ssszefagyott kokszot itt, a tartály alsó nyílásánál. A tetejénél pedig biztonsági övvel kötötték ki magukat, hogy bele ne essenek, úgy próbálták a megdermedt anyagot megmozgatni... A vastartály felhúzható aj­taján kis lyuk árulkodik a be­avatkozásról. — A kemencék mellől jöt­tek a csapolok, adagolók, né­hányszor meleglevegő-befú- vót irányítottunk a tartály oldalára, több móddal is próbálkoztunk, hogy „megin­duljon'’ a koksz — mondja s fiatal művezető. — Mentünk ki egy-egy csapolás után a meleg kemen­ce mellől a húszfokos hideg­be, löktük az anyagot fával, vassal — emlékezik vissza Czene P. Zoltán csapoló, aki 21 eve dolgozik az ötvözet- gvárban. — Aztán elakadt a szállítószalag, kézzel kellett a menetirányba belendíteni. Megcsináltuk, mert ebből élünk, nem. ..? Valóban, megcsinálták. De hogyan? — Erről Szepesi Fe­renccel, a Salgótarjáni Ötvö­zetgyár termelési főmérnöké­vel beszélgettünk: — Az energiakorlátozás, a szállítási nehézségek ellenére a kohászati, önlödei kapaci­tásokhoz szükséges igényeket kielégítettük. Hogy ez mit je­lent, ehhez tudni kell, hogy az országos felhasználáson belül a salgótarjáni gyár adja annak mintegy egyf negyed ét. Szállítási kötelezettségeink­nek az első negyedévben csak­nem leljesen eleget tettünk. — Az év első két hónapja a kohászatot is érintette. Hogyan jelentkezett ennek halasa az ötvözetgyárban? — A szállítási szerződése­inket a negyedévre már előbb megkötöttük, s azt tel­jesíteni akartuk, de az ötvöz.ö- anyagok iránt a téli hónapok­ban is nagy volt az igény, annak ellenére, hogy a kohá­szati vállalatokat is érintette a kemény tél. Tudnivaló ugyanis, hogy minden termé­künk eladható, termelési ka­pacitásunk teljes mértékben lekötött, sót, még többlet- igény is felmerül. — Mi okozott mégis gon­dot a téli hónapok termelésé­ben ? — Voltak természetesen energiaellátási problémáink. Tíz esetben volt kisebb-na- gyobb energiakorlátozás. Ez önmagában. — ahhoz képest amilyen mennyiségű energiá­ra van szükségünk nap mint nap — még nem volt nagy kiesés, de a folyamatos üzemmenetet felszabdalta. .Je­lentős energia kellett ezért a hőveszteség pótlására, amíg a kemencék a normális üzemmódra visszaálltak. A fajlagos energiafelhasználá­sunkban ezek az ingazodások 15 százalékos növekedést je­lentettek, s ilyen mértékben nőttek a költségeink is. — Említette a szállítási ne­hézségeket. Mit jelentett ez? — A vasúti szállítások nem voltak zökkenőmentesek az év elején. Az ötvözetgyár 200— 250 kilométerről szállít pél­dául két fontos alapanyagot, a kvarcitot és a kokszot. Ál­talában egy hónapos tartalék- készletünk mindig van. de a többlet készlet kvareitból ja­nuár végére elfogyott. Emiatt februárban kétnapos leállá­sunk volt. A ferroszilícium gyártásához nélkülözhetetlen kokszból mennyiségi hiányunk ugyan nem volt, de fel kellett használnunk a nem kielégítő minőségűt is. — Nagyobb mértékű volt a közúti szállí­tás. ami többletköltséggel járt, a leszállított kvareit további törése, tisztítása több időt és pluszmunkát követelt. — Az év első hónapjaiban hogyan alakult a termelés? — Január—február hónap­ban a termelés alig haladta meg a tervezett 90 százalékát. Márciusra sikerült az alap­anyagkészleteinket —, ha mi­nimálisan is — feltölteni, és e hónap termelési tervét már 15 százalékkal túlteljesítettük. Így tudtunk szállítási szerző­déseinknek eleget tenni. Ezek a hónapok a szállításban és anyagellátásban dolgozó em­bereket igen-igen megterhel­ték, de minden területén • je­lentős pluszteljesítményt nyújtottak. Nem kellett kam­pány a nagyobb teljesítmé­nyek ösztönzésére, érezték és tudták, feladataikat az embe­rek. Ennek eredménye volt aztán, hogy márciusban már a fajlagos ráfordításokban is javulás mutatkozott. Május végén pedig csak minimális volt az elmaradásunk, és a fél év végére a termeléski­esést teljes mértékben pótolni tudjuk... — A vállalati eredményben azonban döntően gyáron kí­vüli okok miatt — jelentős el­maradás mutatkozik. Milyen intézkedéseket terveznek ezek csökkentésére és mi várható az év végere? — A gyártás során kelet­kező hulladékok feldolgozását kívánjuk intenzívebbé tenni, ott ahol ez viszonylag nagy gazdaságossággal megoldható. A felhasználókkal egyeztetve változást tervezünk a gyárt­mányszerkezetben, növelve a nyereségesebb termékek ará­nyát. Talán növelhető az anyagmentes termelési érték is: évente 10 ezer tonna fér. roötvözetet fogadunk tőkés­és szocialista importból,“ s törjük megfelelő szemnagy­ságúra; a vállalati eredmény javítása érdekében mennyiség­ben többre vállalkozhatnánk. Az év végére termelési terve­ink így mindenképpen telje­síthetők, s a vállalati ered­mény is várhatóan teljesül. Esély András Nyo1 c-tíz százalékos Üzemanyag­megtakarítás Hatósági mérőállomássá nyilvánította a Székkutasi Új Élet, a Csongrádi Kossuth, a Domaszéki Saőlőfürt és a Hóid- mezővásárhelyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet egy­másfél évvel ezelőtt felszerelt rr. o törd i a gn ősz ti ka i állomá­sát a Csongrád Megyei Köz­lekedési Felügyelet. Működé­sük hatására ugyanis igen tetemesen, átlagosan 8—10 százalékkal csökkent a négy közös gazdaságban az üzem­anyag-fogyasztás, s így a vissza nem térítendő állami támogatásból létrehozott ál­lomások beruházási költsége alig egy év alatt megtérült. A felmérések szerint egész Nyárfatelepítés - újítással A nyárfa telepítését segítő újítás született a közelmúlt­ban a Kemecsei Állami Gaz­daságban. A négy szakember által konstruált talaj fúróval nyolc óra alatt 250—300 fa-- csemete helye alakítható ki. Az MTZ traktorra szerelhető berendezés teljesítménye da­rabszámban ugyan csak fele a forgalomban levő normál talajfúirókénak, ám azok het­ven centiméteres mély „vá­gataival” szemben 240 centire is képes lefúrni. A futóhomo­kon pedig a legalább két­méteres mélység a feltétele az úgynevezett intenzív —. azaz már tíz év múlva kiter­melhető — nyárfa eredmé­nyes telepítésének. Erre al­kalmas pépet eddig csak kül­földön és lényegesen drágáb­ban lehetett beszerezni. jSzabolcs-Szatmár megyé­ben egyébként részben a futó­homok gazdaságos hasznosítá­sa. részben az almaternsesztés növekvő göngyölegszükség­lete miatt igen nagy az ér­deklődés a nyár telepítése iránt. A Kecskeméti Állami Gazdaság éppen ezért már a közeljövőben megkezdi az i eszköz sorozatgyártását. (MTI) 1 Emberpróbáló teendők Nyári nagyüzem a liülüipailian A hűtőipar tíz gyárában megkezdődött a nyári nagy­üzem. Jelenleg a zöldborsó feldolgozása a legfőbb fel­adat, hat gyár rendezkedett be e műveletre, s naponta megközelítően 800 tonna nyersanyagot fogadnak. Mi­után az idén várhatóan jó termést takaríthatnak be az állami gazdaságok, tsz-ek, bő­séges nyersanyag áll az ipar rendelkezésére. A külpiaci ér­tékesítés feltételei azonban meglehetősen kedvezőtlenek, mert más országokban is bő­ven terem az idén zöldborsó, így jó esetben is csak alacsony árat kínálnak a magyar mi­relitborsóért. A piacon ma­radásnak a legkiválóbb minő­ség biztosítása a feltétele, ami a zöldborsó esetében a zsen­ge szemeket jelenti. A mező- gazdasági partnerek igyekez­nek a szedés idejét úgy meg­választani. hogy minél maga­sabb arányban első osztályú nyersanyagot adhassanak át az iparnak. Ebből nemcsak közvetlenül származik hasz­nuk — hiszen 50 százalékkal magasabb a legjobb nyers­anyag ára —, hanem közvet­ve is érdekeltek a sikeres külpiaci értékesítésben, mert így jövőre sem kell csökken­teni a termelés mennyiségét. A hagyományos NSZK és skandináv piac mellett most új vevőkör kiépítésén dolgo­zik a hűtőipar. A többi között görög, francia, portugál, gib- raltári, ciprusi és spanyol ke­reskedőkkel tárgyal. A napokban beindul a mál­na feldolgozása a dunakeszi, a győri, a zalaegerszegi és a miskolci hűtőházakban. E gyümölcs iránt élénk a ke­reslet, kedvezőek az eladás feltételei. Félő azonban, hogy a további csapadék növeli a szemek víztartalmát, ami a minőség romlásához vezethet. Ennek elkerüléséhez a szedés­nél igen gondos munkára van szükség, hogy minél több gu­ruló málnát fagyaszthasson az ipar. Hamarosan a ribizli, a meggy és a cseresznye feldol­gozása is elkezdődik, majd „menetrend szerint” a zöld­bab, a paprika, a paradicsom, a kukorica, októberben pedig a karfiol ad majd munkát az üzemeknek. Az ipar az idén, a tavalyi­hoz hasonlóan, megközelítően 100 ezer tonna mirelitáru előállításával számol. Ennek felét a hazai fogyasztók vásá­rolják. A termelés szívonalá- nak fenntartására — igaz, szerény méretekben — több gyárban korszerűsítik a mű­szaki berendezéseket. Békés­csabán például új csomago­lógépet állítanak be, Székes­fehérvárim pedig a kukorica- feldolgozás gépparkját bőví­tik. (MTI) Rugalmas szervezés, gépesítés Csongrád megyében lehetőség van hasonló arányú megta­karításra. A megye termelő- szövetkezeteinek tulajdoná­ban levő tehergépkocsiknak ugyanis legalább az 50—60 százaléka többet fogyaszt az előírtnál, mégpedig éppen a rossz beállítás miatt. A most hatóságivá nyilvánított ter­melőszövetkezeti mérőállo­mások a jövőben nagy segít­séget adhatnak a környékbe­li gazdaságoknak, vállalatok­nak egyaránt ahhoz, hogy azok is megszüntethessék a rossz beállításból adódó üzemanyag-pazarlást. Terve­zik, hogy a még csak teher­autókkal foglalkozó állomá­sokat traktorok motorjának beszabályozására is alkalmas­sá teszik, (MTI) Az Ipolyvidéki Erdő és Fa- feldolgozó Gazdaság hetven­ezer hektáron gazdálkodik: te­rületük a Börzsöny, a Cserhát és a gödöllői dombság erdős részeit foglalja magában. Fa­nevelésük és -termelésük az átlagosnál nehezebb terepvi­szonyok között, gyengébb ál­lománnyal folyik. Sok a fiatal és a középkorú fa aránya er- deikben. Eszközértékük mér­sékelt: egy hektárra 3900 fo­rint jut, azaz az országos át­lagnak valamivel kevesebb, mint a fele. Gépeik műszaki állapota csak mérhető befek­tetéssel javítható a kellő szín­vonalúra. A dolgozókra emberpróbáló teendők hárulnak, létszámuk az utóbbi időben évente átla­gosan mintegy féiszáz fővel csökkent. Jelenleg 1085 fizikai dolgozó, emellett több mint hatszáz szellemi, nyugdíjas és alkalmi dolgozó vesz részt a feladatok megoldásában. A jö­vedelem átlagos színvonala tavaly megközelítette az 55 ezer forintot, s ezzel a ha­sonló gazdaságok között utol­só helyen vannak. A gazdaság több intézke­dést tett, illetve tesz avégett, hogy dolgozóik megtalálják számításukat, egyszersmind a kollektíva a rá jutott gazda­sági feladatokat megoldja. Le­hetővé teszik a főmunkaidőn túl,, saját munkakörökön kí­vül végzett termelést. Szor­galmazzák a vállalati gazda­sági munkaközössegek alakítá­sát. Jelenleg egy ilyen mű­ködik. Meg kívánják oldani az erdőművelők téli foglalkoz­tatását. Elterjesztik a rugal­mas munkaidőrendszert. Cél­szerűbbé teszik az ösztönzést, bővítik a szociális juttatások körét. pontosnak látják to­vábbá a gépesítés fokozását; ehhez külső erőforrások föl- használására keresnek lehető­séget. y Újabb virágzásra várva A salgótarjáni áfész méhé­szeti szakcsoportja 120 mé­hész munkáját irányítja és szervezi. Ha az időjárás a kirándulóknak, a nyaralóknak nem is kedvezett, a méhé­szeknek mindenképpen. Gaz­dag akác virágzás uíán, 4500 méhcsaládtól pergettek mé­zet. Két-három hét van még hátra és a méhészek már a napraforgó virágzását vár­ják, készülnek a telepítések­re. Hét vagon mézre kötöt­tek szerződést a Hungaro- nektár Vállalattal és az ed­digi termés alapján e menv- nyiség növekedésével számol­nak. Ezekben a napokban a kedvezményes cukor értéke­sítése és a füstcsíkok kiosz­tása folyik a méhészek háza- Sokat pergetnek kaptárankéni táján. Kiszedik a mézeskereteket Most végzik a fedelezéet. A perget ésnél kiderül, milyen szorgalmasak voltak a mé­hek. meghálálták-e a gondoskodást. / Kannába töltik a nehezen csörgő, aranyló nektárt. L Bjencze Péter képriportja Katonás rendben sorakoznak a kaptárak a Karancs völ­gyében, újabb virágzásra várva, - J

Next

/
Oldalképek
Tartalom