Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-03 / 128. szám
** Hétfői magazin... n Hétfői magazin... n Hétfői magazin... „ ISMERŐSTŐL ISMERŐSIG Ikrek is szüleifek a mentőautóban Ha baleset történik, vagy valaki rosszul van, mindenki szalad a telefonhoz, mentőket hívni. Vanó Károly mentősként dolgozik, szakápolói képesítéssel rendelkezik, tíz éve ül a telefonok mellett, mint szolgálatvezető. — Mióta szakápoló? — 1959-ben végeztem a tanfolyamot. 1960-tól 1962-ig kétéves szakosító oktatáson vettem részt az egészségügyi szakközépiskolában, ahová a fiam is járt. A tanulásomnak érdekes története van. Ugyanis elváltam, egyedül neveltem és nevelem a fiamat. Az egészségügyi iskola padjaiba is azért ültem be, hogy minél többet legyek együtt gyermekemmel. — A fia is mentős? — Igen. Éppen most van az írásbeli vizsgája. Izgulok is érte egész nap. Pedig szorgalmas fiú. biztos, hogy nem lesz semmi problémája és ő is szakápoló lehet. — Mit kell tudni ebben a szakmában? — Elsősegélynyújtást, vérzéscsillapítást, a betegek rögzítését és a szülés levezetését. — ön már segített csecsemőt a világra? — Igen. Egész pontosan huszonöt kisbaba született meg az én kezem alatt, és voltak ikrek is közöttük. Akkor éreztem magam igazán boldognak, ha a gyermek felsírt és egészséges volt, akit a kiszállás után ölbén vittem be a kórházba. — Az utóbbi napokban melegfront észlelhető. Milyen betegségben szenvedő embereknek jelent ez veszélyt? — Elsősorban a szív- és érrendszeri panaszokkal küzdő egyéneknek, az idősebbeknek és az erre érzékeny gyerekeknek kell most nagyon vigyázniuk! Az a legjobb, ha maradéktalanul betartják a kezelőorvos utasításait, és nem ijednek meg az első kis rosz- szullét után. Ez a melegfront a mentőautók forgalmán is látszik. Most csak a tartalék kocsi van bent, a többiek mind dolgoznak valahol. — Van egv helikopterük is. — A fertőzőket és a járásképteleneket szállítjuk légi úton, ha nagy távot kell megfennünk és sürgős beavatkozást igényel a páciens. — Igaz, hogy nemsokára nyugdíjba megy? — 1986. február 2-án. — Nem fog hiányozni a munkája? — Biztos vagyok benne, hogy az elején szokatlan és kellemetlen lesz. — Hogyan képzeli a nyugdíjas napjait? — Először is pihenek. Rajongok a természetért, sokat túrázok maid, kirándulok a hegyekbe. Utána meg majd meglátom! Ha sikerül könyr nyebb munkát találnom, akkor szívesen dolgozom tovább. — Mire gondol? — Adminisztratív munkakörre, vagv peremvidéki szolgálatvezetőnek megyek ' el. Örömmel dolgoznék Nagybá- tonyban, ahol lakom. — Kit látna szívesen a legközelebbi Ismerőstől ismerősig rovatban? — Nagyon szeretek olvasni, régóta vagyok tagja a könyvtárnak. Könyvtáros munkájáról szóló írást örömmel vennék a NÖGRÁD hasábjain! Vankó Magdolna Filméi«, videokazettán Nyitás előtt a mozibutik Lapunkban is többször ad- tunk arról hírt, hogy a Nóg- ra! M-gvei Jluzuutemj Vallat, megyei videotéka megnyitását tervezi. A videokazetta- kölcsönző terve időközben a teljes megvalósuláshoz érkezett. Rövidesen megnyílik tehát Nógrád megyében is a November 7. Filmszínház egykori elővételi pénztárának színhelyén a mozibutik. Mint a moziüzemi vállalat munkatársaitól felvilágosításul kaptuk az első megyei videotéka feladatai közé tartozik a filmes szakirodalommal. könyvekkel, szakfolyóiratokkal és egyéb propagandakiadványokkal, többek között plakátokkal is ellátni az érdeklődő közönségét; akik igénylik, azok számára film- zeneket megörökítő lemezeket. magnókazettákat is terjesztenek és természetesen az is. hogy videokazettán forgalmazzák, kölcsönözzék a rendelkezésükre álló „mozgóképválasztékot”. A megyei videotéka egyelőre szerényebb, kísérleti választékkal áll a videokazettakölcsönzők rendelkezésére. Huszonhatféle zenés diszkó- kazettát ajánlanak. többek között Alice Cooper. Bob Marley, Mike Oldfield, valamint a Beatles, az E. L. O.,. és a Pink Floyd együttes felvételeit. Emellett közművelődési célzattal több magyar és külföldi játékfilmet is tudnak ajánlani. Elsősorban az iskolai kötelező olvasmányok filmadaptációs anyagának begyűjtésére törekedtek. Több •Jókai-, Gárdonyi-mű filmes változatát találhatják meg például a videotéka látogatói. A mozibutik egyelőre kísérleti jelleggel kezdi meg működését. A kezdeti tapasztalatok alapján határozzák meg a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat munkatársai, hogy hogyan, milyen irányba fejlesszék tovább az első megyei videokazetta-kölcsönző tevékenységét. Megnyílt a sarudi kemping A Tisza—II. víztározó jobb pariján az olcsó turizmus elősegítése érdekében beruházást kezdett a Saturnus idegenforgalmi leányvállalat. Sarud községben június 1-én nyílt meg a kétcsillagos kemping, ahol sátras és.lakókocsis vendégeket egyaránt fogadnak. A Minisztertanács által a Balaton tehermentesítése érdekében hozott határozat szellemében a romantikát, a vízi sport, a horgászást és a pihenést kínálja az új létesítmény. A kempingben kölcsönzőbolt is található, amelyben 2—3—4 személyes sátrak, gumimatracok, hálózsákok, kerékpárok és sporteszközök bérelhetők. Händel Atalanta operája hanglemezen A Hungaroton-hanglemez- heteken jelenik meg Händel Atalanta című operája: a világon először a Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat rögzítette a nagy zeneszerzőnek ezt a kevéssé ismert művét. Georg Friderich Händel a walesi herceg esküvőjére írta ezt az operát, amelyet az ünnepi alkalomból 1736-ban mutattak be. a londoni Covent Gardenben. A mitológiai keretbe helyezett barokk pásztortörténet Valeriani szövegkönyve nyomán készült. A mű zenéje — mint Händel csaknem 49 operájáé — rendkívüli drámai erőről tanúskodik. Az Atalanta-album a zeneszerző születésének 300. évfordulója alkalmából .',4éldnik 'meg. Atalantát Farkas Katalin énekli, partnerei Bártfai- Barta Éva, Lax Éva, Bándi János, Gregor József, Polgár László. A felvételnél közreműködött a szombathelyi énekegyüttes, a Capella Sava- ria (korhű hangszerekkel). Az olasz nyelven hallható operát Nicolas McGegan, fiatal angol karmester vezényli. McGegan specialistája a régi zenének, sokat foglalkozik barokk opera előadásával. Az angol karmester már több hasonló produkcióban vett. részt színpadokon, illetve hanglemezfelvételeknél. Az írófélének kötelessége a történeteit befejezni. Különösen, ha amúgy is becsületbeli ügyről van (volt) szó már az elején! Lehetnek még, akik emlékeznek a patafogó körüli bonyodalmakra, hogy ugyanis tavaly szeptemberben egy szép nyári napon (manapság nincs semmi különleges abban. hogy szeptemberben szép nyári napok lehetnek és fordítva) a Szalárdon téblábolva összefutottam valakivel, aki látva kenyérhiányunkat — túrán voltunk arrafelé, s a bolt zárva fogadott — megajándékozott két katonás porció ke- n vérrel. Közben szó esett erről-arról, s a. kenyéradó is k> nyögte nagy keservesen, hogy neki meg „patafogó kellene valahogy...” Ezt a lópatkolásban nélkülözhetetlen szerszámot, amivel a patát csípik le körös- körül.’ jószerivel már senki sem gyártja a modern világban. Nagyüzemek nem is tudják. mi fán terem, kisiparosok meg már talán nincsenek is a kovácsolásban, de legalábbis kevesen vannak. Néha kapható ugyan itt-ott. de azt kifogni éppoly nehéz, mint Egy csodás nap az ötöst a lottón. Kát, megígértük — szerzünk patajogot és el is visszük a távoli Sza- lardra Flórián kovácsnak. Nem volt egyszerű fellelni a harapófogónál kétszerié, háromszorta nagyobb szerszámot, s valahol írhattam is arról a tumultusról, amit egymagám kevertem a megyében patafogó-beszerzés közben, mert akadnak azóta olvasók, akik bemutatkozásikor nevemet hallva kedvesen legyintenek — ,.ja igen. patafogó... Fráter Erzsi... tudom”. Vagyis az embert' könnyebben megjegyzik mániái, mint hétköznapi megnyilvánulásai után. De. mit számít bármi is, ha megvan a patafogó! Nógrád- megverben tettem rá szert rövid. vidám alkudozás után, amibe a kovács felesége is beleszólt, az a beleszólás plusz egy százasomba került, mégis szívesen fizettem mondván „csak veszekedés ne legyen a patafogó körül, mert ennek békességben kell megérkezni Flóriánhoz, az idős szalárdi kovácshoz, veszekedéssel szerzett szerszám olyan, mint az istenverése, nincs rajta köszönet...” Szálúid amúgy meg Nagyváradtól negyedszáz kilométerre fekszik északkeletnek. helyre nagy falu. határában felfedezhető ma is talán egy vár maradéka. A minap sikerült arra keríteni az utat s igazán nem a jó ürügy kedvéért, mert az útonjáró találhat magának kisebb okot is ahhoz, hogy útnak eredjen. Otthon volt az öreg, nem adta el a házát, nem költözött máshová, ahogy tavaly szeptemberben mondta. Nem kelt még el a vakolatlan családi ház, ablakában a hirdetés kézzel írott szövege alatt a két vízkék okmánybelyeg akkurátusán felragasztva, hát csak kijött a kapuba a szó- longatásra. „Buna ziua!” kezdte, amikor meglátott bennünket, de amikor meg is ismert, ragyogott fel az arca „hát, hogy kerültek erre, melyik szél hozta magukat, megtalálták-e tavaly Csételket, amit kerestek...?” Morár Flórián, a szalárdi román kovács szebben beszél magyarul, mint egynémely itthoni ismerősöm, de amikor a kezébe nyomtam a patafogót, kihámozva a Centrum-szatyorból, mégis, átfordult a beszéde az anyanyelvére „de necrezuf!" — ez hihetetlen... Hogy valaki komolyan veszi az ő kívánságát es nem csak ígérget fűt-fát, meghozza a szerszámot, ami csak neki jelent mindent vagy majdnem mindent a munkában. Megvolt a nagy öröm, néha milyen kevés kell ahhoz, hogy néhány ember valaminek együtt tudjon örülni. De, amikor aztán az is kiderült, hogy fizetésről szó nem lehet, s a megvendégeléstől. is elkeli tekinteni, mert hosszú út előtt áll még a társaság — Flórián végképp valamiféle csodának vélhette az egészet. S, már amikor újra a kocsiban ültünk, gondoltaim arra, hogy talán mégis csak le kellett volna ülni az asztalhoz, s hagyni magunkat legalább megvendégelni, nem rohanni a vakvilágba időtől, úttól hajtva és éppen csak arra ügyelve — teljesítettük-e a becsületbeli ügyet, amit hiába mindig becsületes szándék hoz létre, ha átabotában van befejezve, marad még intéznivaló. Most meg Morár Flórián érezheti, hogy adósunk maradt... Na. legalább van miért visszatérni egyszer találtam rá a, megoldásra és a lovak (lóerők) közé csaptunk nagy vidáman. Mert ok és jó ürügy mindig kell az útra, s ha az ember nem csinál néhányat jó előre, nem talál majd, amikor kell. Fordultunk is a kis térről rá az útra. elgurultunk Flórián háza előtt. Ott állt. az öreg a verenda aljában, nézett befelé a házba, de nem indult felfelé a lépcsőn, kezében a patafogó, ezüst haján fény csillogott. T, Pataki László Az első fejes Mint minden évben, az idén is Toldi Miklós fejesugrásával nyitott a salgótarjáni strand. A Mátraaljai Állami Gzadaság villanyszerelőjének már hobbija, hogy elsőként ő érkezik a nyitás napján a strand pénztárához, ám jegyet nem kell váltania, hiszen az első nap az első vendégek díjtalanul léphetnek be a strandra. Nem sokáig kellett várni szombaton délelőtt a többi vendégre sem: kilenc óra után pár perccel már öthat fiú lubickolt a 18 Celsius- fokos vízben. A strand dolgozói a nyitás utáni perceket a „szépítésre” fordították: az asszonyok ismét leseperték a járdát, ü karbantartók rendezgették a játszótereket, a füves területeket, az úszómester pedig a medence szélén a víz tetejéről merítgette a behullott, apró gazokat. Kinyitott a tisztára lefestett büfé, a pecsenye- és palancsintasütő. Napernyővel fedett asztal köré telepedett egy négytagú család — a férfiak meztelen felső testtel —,' s elővették a kártyát. A velük levő hatnyolc éves két fiú pedig elindult a medence felé... ( A strandszézon első napján megközelítőleg 150 vendég volt.) TÁNC —- TÁNC Táncoltak szombat délelőtt a diákok a TIT megyei szerve- " zetének székhazában Salgótarjánban, a tárcverseny műsorában slow-fox, angol keringő, swing, tangó, szamba, csárdás, bécsi keringő és diszkótánc szerepelt, s az induló 18 táncos pár közül az első helyezést Szabó Tímea é| Gyürky Krisztián nógrádkövesdi tanulók szerelték meg.
