Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-22 / 145. szám
A A szocializmus bizonyítja erejét Prauda cikk a szocialista kttzösségrfil Üj bizalomerősítő javaslatot terjesztettek pénteken a szocialista országok a stockholmi konferencia elé. Szigeti Károly nagykövet, a magyar delegáció vezetője munkaokmányt nyújtott be a javaslatról, amelynek az a lényege, hogy harminc nappal korábban jelentsék be, ha a bizalomerősítő intézkedések hatálya alá eső térségben húszezer főnél nagyobb szárazföldi erőt mozgatnak, illetve dobnak át oda, vagy vonnak ki onnan. A bejelentésnek vonatkozni kellene a légierőre Ürfegyver- kísérlet Pénteken végrehajtották az első űrkísérletet az amerikai lézerfegyverrel: a Hawaii-szigetek térségéből kis energiájú lézersugárnyalábot irányítottak a Discovery amerikai űrrepülőgépre, amely a térség felett haladt át. A sugárnyalábot a Discovery külső felületére szerelt tükör verte vissza a Földre. Hasonló kísérlettel próbálkoztak még szerdán, de akkor — az űrrepülőgép téves irányítása miatt — a feladatot nem tudták végrehajtani. A pénteki próba célja kettős volt: egyrészt azt vizsgálták, hogvan működnek azok az irányító és célkövető berendezések, amelyek az esetleges „támadó rakéták” leküzdésére szolgálnak, másrészt azt, hogy az atmoszférában végbemenő jelenségek hogyan hajnak a lézersugarak terjedésére. Az amerikai űrfegyverkezési program egyik fontos eleme olvan lézerfegyverek kifejlesztése, amelyek a Föld felszínéről nagv ereiű sugárnyalábokkal szétrombolhatják a támadó rakétákat. Bár a jelenlegi kísérletnél r«"k kis energiáin lézert használtak, az űrfesvverkezési program iránvítói ezt fontos lénésnek tekintik a fegyver kifejlesztése felé. is, amennyiben 100-nál több repülőgépet vezényelnek más földrészekről, vagy más térségekből Európába, illetve a környező tengeri térségekbe, vagy légtérbe. A bejelentésnek tartalmaznia kell az adatokat a csapatmozgások általános céljairól, a részt vevő államokról, a fegyvernemekről és a létszámról, az időpontokról, valamint a mozdulatok kiindulási és végpontjairól. A pénteki ülésen Oleg Gri- nyevszkij nagykövet, a szovjet delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy a nagyobb csapatátdobások, amilyenek jelenleg a NATO-országokban folynak, az államok biztonságát veszélyeztetik, s növelik a gyanakvást és a bizalmatlanságot az államközi kapcsolatokban. Ezeket az akciókat gyakran az erőszak, a zsarolás és az ijesztgetés eszközeként alkalmazzák. Különösen növeli a gyanakvást, hogy a jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben az Egyesült Államok mind gyakrabban dob át Európába csapatokat hadászati tartalékaiból. Azonosították Mengele holtestét Nyugatnémet, amerikai és brazil törvényszéki szakértők egybehangzóan megállapították, hogy a június elején a Sao Paulo melletti Embuban exhumált holttest Josef Mengele egykori náci háborús bűnösé. A tizenhét törvényszéki szakértő két héten keresztül vizsgálta a földből kiásott csontvázat, a Mengeléről készült fényképeket, haj- és írásmintákat. „Minden bizonyítékot megvizsgáltunk — mondta az amerikai szakértők vezetője —, s nagyon sok dolog egybeesik: a magasság, a fogazat, az életkor, a nem és a koponya alapján rekonstruált arc jellegzetes vonásai.” A Sao Paulo-i törvényszéki intézetben csütörtökön mikro- komputert és videokamerát használva 24 azonosságot találtak az exhumált holttest kooonyacsontia és a Meneelé- ről a második világháború alatt készített fényképek között. Nyugatnémet és brazil szakértők ugyancsak 24 hpson- lat,ossá°ot találtak az igazi Menaeléről készült bárom fénvk°p és az állítólagos Mongoléról Brazíliában készített fotók között. Á hét3 1. Milyen politikai körülményei vannak a legújabb túszügynek? Űjabb géprablás és újabb túszdráma: ártatlan utasok tucatjai — talán üzleti útra, nyaralásra vagy születésnapi partira indultak, mint Demis Roussos, a híres görög énekes — éltek át szörnyű, idegölő órákat vagy vannak még mindig a fegyveres eltérítők kezében. Mindenki őszintén reméli, hogy mielőbb véget ér kálváriájuk és a kommentátor sem bánná, ha az események túlhaladnák a nyomdai átfutás következtében korábban leadott heti összefoglalót... Az ügy politikai mellékzön- géi azonban aligha avulhatlak el rövid idő alatt. Az események ugyanis abból a kusza, •endezetlen, bonyolult halmazból fakadnak, amelyet közel- releti válságnak nevezünk. Á géprablók — túszaikért cserébe — annak a hét-nyolc- száz libanoni síita fogolynak szabadon bocsátását követelik, akik Izraelben, a Haifa melletti Atlitz börtönben raboskodnak. Fogva tartásuk ?gyébként ellentmond minden íemzetközi jognak, hiszen el- íurcolt „hadifoglyoknak” számítanak, akiket a Libanonból örtént hivatalos izraeli visz- ;zavonulás után nem lehetne ;ovább börtönben tartani. Már az izraeli kormány is géretet tett szabadságukra /onatkozóan (ezt azonban lassítják a nagykoalíción belüli /iták), s maga Reagan elnök s elengedésük mellett foglalt állást sajtóértekezletén. A síita fegyveresek — megengedhetetlen, terrorista módszerekkel — nyilván ezt a folyamatot szerették volna meggyorsítani. Pontosan nem lenetett «megállapítani, milyen szervezethez tartoztak, annyi bizonyos, hogy a második forduló során Nabih Berri, az Amal szervezet vezetője s egyben a libanoni nemzeti egységkormány tagja lépett előtérbe s vette kézbe a tárgya- ásokat. Valószínűleg úgy vélte, hogy a síita foglyok esetleges kiszabadulása növeli befolyását és népszerűségét, de a túszügy egyúttal jó alkalom volt a figyelem elterelésére a „táborok háborújáról”. Hiszen éppen az Amal rohamozta a három bejrúti oalesztin tábort. A héten valamelyest enyhült a helyzet, mivel többszöri nekifutás után fegvverszüneti megállapodás született az Amal és az Arafattal szemben álló palesztin szervezetek között. A kérdés, nogy meddig, hiszen a gond nem oldódott meg, mivel a táborlakók többsége éppen az Arafat-vezette Fatah hívének vallja magát. A „fogolycsere” kézenfekvő lenne, mégis bizonyos patthelyzet alakult ki. Izrael szabadon engedné a síitákat, de ehhez Peresz miniszterelnöknek szüksége lenne egy washingtoni megkeresésre, legalábbis a Nemzetközi Vöröskereszt vagy más közvetítő közbenjárására. Az Egyesült Államok viszont nyíltan és hivatalosan aligha tesz ilyen lépést, miután Reagan sajtóértekezletén bejelentette: nem tárgyalnak az eltérítőkkel és képviselőikkel. Washington katonai lépéseket is fontolgatott (a szokásos floltatüntetésre is sor került a • libanoni partok közelében), de lehetőségei korlátozottak. Miután a túszok nem a gépben tartózkodnak, hanem valahol Bejrútban, (valószínűleg szétszórtan a síiták lakta déli negyedekben) nehezen elképzelhető egy kommandóakció. Ugyanakkor az elnököt szorítják saját szólamai s a túszdrámához párosult hat amerikai salvadori halála is: tehát „meg kell torolni mindezt”. Minden ország természetszerűleg köteles megvédeni polgárait, de az amerikai kijelentések és fenyegetőzések aggodalmat váltanak ki: az Egyesült Államok — Dominikától Grenadá- ig — már jó néhányszor ezzel az ürüggyel élt más országok ellen elkövetett agressziói során. Ausztria és Svájc, sőt Algéria közvetítési próbálkozásai jelzik, hogy talán sikerül egy vértelen, békés megoldás, ebben az esetben viszont Izrael nyilván benyújtaná a számlát Washingtonnak, az elnöki presztízs megóvásáért cserébe. Ami feltétlenül megnehezítené a válság általános rendezését, pedig éppen a héten, Asszad moszkvai látogatása kapcsán jutott kifejezésre: csak egy valamennyi érdekelt részvételével rendezendő nemzetközi békeértekezlet hozhat tartós megoldást. 2. Milyen új fejlemények történtek a kelet—nyugati kapcsolatokban? Jelképes lehet, hogy Armand Hammernak olyan belépője van a Kremlbe, amelyet még Lenin írt alá. Az amerikai üzletember, aki Moszkvát megelőzően Budapesten is járt és találkozott Kádár Jánossal, egyike azoknak, akik a gazdasági érdekeket, valamint a politikai realitásokat figyelembe véve, a kelet—nyugati kapcsolatok úttörői közé tartoznak. Mihail Gorbacsovval, az SZKP főtitkárával folytatott megbeszélésein természetesen szóba kerültek cégének, az Occidental Petróleumnak lehetséges üzletkötései (félmil- liárd dolláros üzletről van szó, a többi között tengeri olajfúró berendezések szállításáról), de témájuk volt egy esetleges csúcstalálkozó is. Hammer sajtóértekezletén azt mondta, h így Gorbacsovnak ugyan nincs szándékában az ENSZ-évforduló kapcsán New Yorkba utazni, de nem zárkózik el a Reagannel való találkozás elvi lehetősége elől. Hasonló készségről beszélt az amerikai elnök is nyilatkozatában. Nem titok viszont, hogy egy csúcstalálkozót megfelelőképpen elő kell készíteni, s nem mindegy az sem, milyen légkörben kerülhet arra sor. Jóllehet az utóbbi időben különböző szovjet—amerikai konzultációk folytak, s Genfben tartanak a tárgyalások, nincsenek biztató jelek. A legjelentősebb akadály az Egyesült Államok ragaszkodása a csillagháborús tervekhez. (A képviselőházban ugyan csökkentették az eredeti előirányzatot, de egy kompromisszum mégis lehetővé tetle a kutatások első szakaszához elegendő pénz biztosítását.) Különösen nagy visszhangot keltett a Discovery űrrepülőgép sikertelen lézerkísérlete. amelynek fiaskóját egy kis mulasztás okozfa. Nemcsak abban az értelemben, hogy a veszélyes úton akarnak járni. Felhívta a figyelmet arra is: milyen köny- nyű apró, de végzetes hibákat ejteni az űrfegyverkezésl gépezetben, s mennyire kiszámíthatatlanok lehetnek „élesben” a következmények... 3. Miért ítélte el a Biztonsági Tanács Dél-Afrikát? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szinte sorozatban ítélte el a Dél-Afrikai Köztársaságot az elmúlt napokban, s jó oka volt rá. Elmarasztaló ítélet született Pretoria általános fajgyűlölő politikája miatt; elítélték a namíbiai kísérletet, hogy az országot képviselő SWAPO szervezet kizárásával, együttműködő kormányzatot állítanak fel; valamint az Angolába történő behatolást. (Ezt különösen nehéz lett volna tagadni, hi- foglyul ejtették a caKedden kezdődik Varsóban a KGST 40. ülésszaka Scipiades Iván, az MTI tudósítója jelenti: A KGST kedden, Varsóban kezdődő 40. ülésszakán sok, fontos kérdés között a nyersanyag- és energiatakarékosságnak, a tervkoordinációk befejezésének, a szakosodás és együttműködés fejlesztésének témaköre fog dominálni — derült ki a KGST VB soros elnöki tisztét betöltő Janusz Obodowski lengyel miniszter- elnökhelyettes pénteki sajtó- értekezletén. A szokásos éves ülésszakot mindig más fővárosban renNÖGRAD - 1985. június 22., szombat dezik meg, a mostani ülésszak házigazdája Lengyelország. Havannában Obodowskit választották meg a végrehajtó bizottság elnökévé, és a tanácskozáson Wojciech Jaruzelski lengyel kormányfő fog elnökölni. Az ülésszakon a hagyományok szerint a tagországok kormányfőin kívül a tervhivatali elnökök, a KGST-n belüli együttműködésért felelős miniszterelnök- helvettesek és a pártok gazdasági kérdésekkel foglalkozó legfelső szintű vezetői vesznek részt. A varsói ülésszakon több dokumentumot is alá fognak írni — hangzott el Obodowski sajtóértekezletén. Így például a tanácskozás elé terjesztenek egy hosszú távú anyag- és energiatakarékossági programot, amely azt célozza, hogy a tagállamok 2000-ig a meglevő nyersanyagkészletekkel és energiahordozókkal takarékosabban bánjanak. Az ülésszak elé kerülő dokumentumok közül az egyik a földgáz belső égésű motorok üzemanyagaként való felhasználására vonatkozik. A miniszterelnökök megvizsgál iák továbbá az 1986—90-es időszakra szóló tervkoordináció eddigi állását is. Ismét szóba kerül a KGST- nek a Közös Piachoz elküldött tárgyalási ajánlata. Mint emlékezetes, a KGST Végrehajtó Bizottságának titkára a hónap közepén levelet küldött az Európai Gazdasági Közösség soros elnökének, amelyben javasolta, hogy a két gazdasági csoportosulás kezdjen hivatalos tárgyalásokat a kölcsönös kapcsolatlétesítésről. A levélben arról is szó volt, hogy a két szervezet közös nyilatkozatban fogalmazza meg, milyen elvek fogják vezérelni őket a hivatalos kapcsolattartásban. A KGST konkrét időpontot is javasolt a tárgyalásokhoz — mondta sajtóértekezletén Obodowski. s emlékeztetett rá, hogv az EGK reagálása lényegében nn- zitív volt. A Rzeczoospolitá- ban meMelent nyilatkozatában a KGST VB soros elnöke bátorítónak nevezte az EGK válaszát, és annak a reményének adott hangot, hoev viszonylag rövid időn belül siker koronázhatja a KGST és az J5GK között még a 70-es években elkezdett párbeszédet. bindai olajmezőkre kártevő feladatokkal érkezett dél-afrikai kommandó p/rrancsno- .kát...) Napirendre került a Botswana ellen elkövetett támadás is, aholazANC, az Afrikai Nemzeti Kongresszus állítólagos irodáit rohanták meg. A világméretű felháborodás nyomán lehetetlen lett volna nem elítélni Dél-Afrikát. A szavak élességét azonban megsem egészítik ki valódi intézkedések: a Biztonsági Tanács végül is csak önkéntes, nem kötelező jellegű szankciókat ajánlhatott Dél- Afrika elszigetelésére. A szavazás során tartózkodó Egyesült Államok és Nagy-Britan- nia ugyanis jelezte, hogy ellenkező esetben a vétót alkalmazza. s ezzel még az erkölcsi-politikai elítélés sem emelkedhet hivatalos ENSZ- döntéssé. Az ANC közben, valahol Afrika déli részében tíznapos konferenciát tart a következő három év stratégiáiénak megt árgya lás áról. Dél-Afrikán kívül és belül egyaránt nő a pretoriai rezsim elleni küzdelem, de nem utolsósorban a befolyásos támogatók miatt, ez a harc sem ígérkezik rövidlejáratúnak. Réti Er via J JL A Pravda pénteken terjedelmes cikkben foglalkozik a szocialista közösség egységével, az egység megbontására irányuló imperialista kísérletekkel. Az írás mindenekelőtt a politika és az ideológia szféráját elemzi. A bonyolult nemzetközi helyzetben — állapítja meg az SZKP KB lapja — a szocializmus meggyőzően bizonyítja erejét, politikai és gazdasági rendszerének, ideológiájának és életmódjának fölényét. Az élet által bizonyított másik fontos megállapítás, hogy az imperializmusnak nem sikerül me'ggyengítenie a szocialista államokat összekötő szálakat. Ellenkezőleg: együttműködésük még szorosabbá és szervesebbé válik. A szocialista világ természetesen sokoldalú és bonyolult — folytatódik a cikk. Egyes kérdések megközelítésében eltérések és különbségek vannak. És ez érthető is, hiszen az egyes országok sok szempontból különböző alapról, a politikai és társadalmigazdasági fejlettség különböző szintjeiről indultak. Sok minden függött és függ a vezető kommunista pártok politikájától, attól, hogy mennyire találnak időben konstruktív megoldásokat a felmerülő problémákra. A társadalmi revansra tö- rr'~vő imperializmus a szoci- b ta országok egységének megbontására törekszik, a szocialista országok népeitől idegen nézeteket és erkölcsöket igyekszik rájuk erőltetni. Az ellenforradalom exportjára törekszenek, nyíltan be kívánnak avatkozni a szocialista országok belügyeibe. A nemzetközi helyzet bonyolultsága, a szocializmus sorsa iránti felelősség előtérbe állítja a szö- vetségesi szolidaritás, az osztályellenséggel szembeni magatartás szigorúbb kritériumainak kérdéseit — írja a Pravda. A politikai együttműködés korszerűsítéséről, a gazdasági integráció minőségileg új szintjéről, a testvéri népek további eszmei közeledéséről van szó. Az SZKP-nak meggyőződése, hogy a sokoldalú és kétoldalú tanácskozások és találkozók lehetőséget adnak olyan politika alapelveinek kidolgozására, amely szervesen összekapcsolja a közeli és távolabbi jövőt érintő külpolitikai lépéseket. A testvéri államok eltökélt szándék^, hogy a jövőben is korszerűsíteni fogják együttműködési mechanizmusukat, egyebek között rendszeres és operatív felsőszintű kollektív és kétoldalú találkozók útján. A szocialista országokban folyó viták, kísérletek folytatása, a megoldásra érett problémák alkotó megoldása megköveteli mind a szocializmus közös érdekeinek, mind pedig az egyes országokban folyó szocialista és kommunista építés sajátosságainak figyelembevételét. Egyformán veszélyes a nemzeti kizáróla gosság igénye, más országo tapasztalatainak mechaniku másolása vagy elvetése. t . legfőbb mérce: a szocializ mus érdekei, a szociálist gazdálkodás alapelveinek fi gyelemevétele. Ezek az alap elvek: tervszerű gazdálkodó; a társadalmi célok elsőbbsé ge. a szocialista tulajdon erő sítése és formáinak korszerű sítése. A cikk megállapítja, hog a néphatalom esztendei ala‘ a szocialista országok többsé gében domináns erővé vált marxista—leninista ideológis Helytelen lenne azonban sze met hunvn) a létező problé mák felett. Revizionista, na cionalista nézetek is tere kapnak. Ez sok szempontba az imperialista ideológiai fel forgató központok tevékeny ségének a következménye. A Pravda a továbbiakbai elutasítja az internacionaliz mus eszméjének „elöregedésé vei”, s egy újfajta „egység kialakításával kapcsolatos an tikommunista és oDportunist? nézeteket, s megállapítja: í forradalmi elmélet természetesen nem áll egy helyben, fi valódi marxista—leninistái feladata, hogy bátran és alkotó módon vessék fel a szocialista fejlődés jelenlegi szakaszában felmerülő kérdéseket. de ehhez elengedhetetlenü szükséges egy feltétel: a marxizmus—leninizmus alapelvei, hez való megingathatatlan hűség — mutat rá terjedelme: cikkében az SZKP KB lapja Új bizalomerősítő javaslat Stockholmban