Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-21 / 144. szám

FI LM JEGYZET pemény Tarjáni blokk A c á p a Dűvni annyi mint nyűni — tudhattuk meg szerdán este Baranyi Ferenctől. Tévémű­sorába, a Szó, zene, kép cí­mű produkcióba tízperces „sal­gótarjáni blokkot” is beikta­tott. „Ilyenkor látjuk csak meg, hogy milyen szép a vá­rosunk!” — hangzott egy más­napi értékelés, amely mutat­ja: sokszor az idegen is mond­hat nekünk újat saját szű- kebb hazánkról. Baranyi igazodott a műsor címében megjelölt hármasság­hoz: az egy blokkot — sor­rend szerint — zenére, szóra és képre osztotta fel. Hatá­sosan. Ügy tűnik, nemcsak a másutt élő országlakosokat, hanem minket, nógrádiakat is emlékeztetett rá, hogy az ipa­ri megyeként elkönyvelt vidé­Alapító tag. Sok minden történhetett a tfz év alatt, de rajta — kívülről — alig vál­tozott valami. Csak a haja színe lett mindig más. Matematika—ének szakos tanár, C kategóriás néptán­coktató, amatőr táncos, aki másodasszisztensként került a néptáncegyütteshez, valamint énekkarvezető. Egyházasger- gén él a szüleivel. Van egy Trabantja. Miért fontos ez? Mert ő és az autója külön fe­jezet az együttes életében. Ha beleül, vele (vagy az autóval) mindjárt történik valami, és amióta megvette, a tánckar fiúgárdája ezt szervizeli, az egész együttes szemmel tart­ja a sluszkulcsot, és jó néhá- nyan rendszeresen ellenőrzik az ajtókat, a csomagtartó te­tejét. valamint, azt, nem fe­lejtette-e égve a lámpákat. — Mindez talán köszönhető annak, hogy mindig rohan, Netán ezért Golyó a becene­ve? — Valóban az állandó ro­hanás miatt történnek ve­lem olykor kínos, csipkelődés­re okot adó esetek. Egyszer — kezdő pedagógus korom­ban — készült már velem egy riport. Annak a címére így emlékszem:' „A tanárnő non-stop vakációja”. Egyik tá­borból a másikba mentem. Ez a tempó azóta is jellem­ző az életemre, a vakáció ke­vésbé... Életem legfontosabb szakaszának tekintem az el­telt évtizedet. Ami fontos tör­tént velem, az mind összekap­csolódott az együttessel. — A tánccsoport tagjai kö­rül sokan alárendelik a ma­gánéletüket a táncnak, annak ellenére, t hogy semmiféle anyagi juttatást nem kapnak még a fellépésekért sem. Ta­lán el is szigetelődnek kicsit. Csodabogaraknak tűnnek. A profiknál meg lehet érteni az áldozatot, de egy amatőr mi­ért megy ebbe bele? — Ez a műfaj rengeteget ken művészetileg is Jeles ér­tékteremtés folyik! Óhatatla­nul az is kitűnt a rövid rész­letben, hogy ez az érték- teremtés több saját színben pompázik. A Dűvő együttes városszéli réten muzsikált. Mögöttük háttérként szolgáltak az ágas­kodó betonházak, amelyekbe népzenéjükkel régi hangula­tokat kivánnak — mind tel­jesebb sikerrel — bejuttatni, üde színnel gazdagítva éle­tünket. Ahogy „dűvték” a hegedűt, cimbalmot, szívből jött üzenetnek hatott, tfogy a régi értékekből, ha megbe­csüljük, sok emberit meríthe­tünk. Van érvényes üzenete a Radnóti-szobornak is, amely előtt állva Bódi Tóth Elemér tud adni egy embernek, és közben szép lassan tönkre is teheti. Néha felötlik bennem is a gondolat, hogy minél jobban belemélyedek, annál nehezebbén találok majd he­lyet magamnak, a „civil” életben, ha majd abba kell hagynom. Talán nem lenne szabad életformává válnia, de ez elkerülhetetlen. Egyszerűen nincs időnk, „kifelé” is ba­rátkozni. De meg tudom ma­gyarázni, miért vállaljuk még­is, és miért nem törődnek közülünk sokan egzisztencia­teremtéssel... Itt sok mindent megkapunk, amire — mint embernek — szükségünk le­het. Nagyon sokoldalú az it­teni munka, de ez kívülről nem látszik. Mindenki talál­hat neki megfelelő barátokat. Utazásokat, élményeket is je­lent. Nem csak táncolni, éne­kelni, de sokszor színészked- ni is kell. Miközben ezt csi­náljuk, nagyon sokféle em­berrel találkozhatunk. Nekem ezek mind-mind nagyon so­kat jelentenek. Ha ezt az ol­dalát nézzük, akkor már nem igaz az elszigetelődés. — Erez magán olyan vál­tozást. jellemben vagy maga­tartásban, ami talán nem így alakul, ha simán és egyszerű­en éli az életét? — Feltétlenül. Ügy érzem, nem lennék ennyire nyitott. A színpadi munka szerintem megerősíti az önbizalmat. Azt hiszem, közösségibb is let­tem. Sokféléről vitatkozunk utazásaink alatt és itt elvár­ják, hogy véleménye legyen mindenkinek. Közös mozi- és színházlátogatásaink is van­nak. Olyan műveket nézünk, amelyeket magamtól talán so­ha nem nézek meg. Utána vitázunk, alakítjuk egymás véleményét... Biztos, hogy más ember lennék... — A csoportban hol a he­lye? — Elégedett lehetnék, mert mindig első soros táncos vol­nyers őszinteséggel mondta el finoman őszinte versét. „Viasztócsákban áll a hara­miák álmaiban is a prédikáció a szeretetről” — mondta a Nógrádban élő költő, bemuta­tott költeménye végén. Szavakban is volt üzenete az elsősorban képeivel közlő Czinke Ferencnek. A grafi­kusművész ritka élményben részesítette a közönséget: ké- retés és művészeti halandzsa nélkül, világos magyar sza­vakkal értelmezte legújabb művének szimbólumait. Iga­zat mondani, ez ma különösen fontos — hangsúlyozta a mű­vész. És erre int a képen sú­gólyukban megbújt lelkiisme­ret. (molnár) tam, szólószerepeket is kap­tam. Sőt szakmai elismerés­nek vehetem, hogy tovább­jutottam a területiről az or­szágosra. a szólótáncverse­nyen. De mégsem vagyok iga­zán elégedett, mert ritkán voltak ezek a szerepek olya­nok, amilyeneket igazán sze­rettem volna csinálni. Ügy érzem, hogy nem sikerült még magam igazán kitáncolni. — Milyen maradandó él­ményeket szerzett a 10 év alatt? — A legemlékezete­sebb események külföldön történlek. Számomra a francia út volt a legjobb. És abban a legkülönlegesebb, egyben a legnagyobb meg­döbbenés is, hogy egy kiszu- peráít középkori kolostorban szállásoltak el bennünket, amiben még fürdő sem volt, csak vaságyak. Nekünk kel­lett kitakarítani. A lányok ki­lencen aludtak egy négyszer ötös szobában, ahol ráadásul benn volt egy négyajtós szekrény; az öt kosztümös bőrönd mellett pedig még a személyes holmik. Megdöb­benésünktől, csak az élmé­nyünk volt nagyobb, amikor felfedeztük a kényelmetlen­ségben,'a Ijely romantikáját, no meg azt, hogy a fesztivá­lon részt vevő csoportok kö­zül, mi kaptuk a „luxusszál­lót”. Vendéglátóinkkal aztán annyira összebarátkoztunk hogy — az együttes történeté­ben először — viszontmeghí- vásra is sor került. Augusz­tusban jönnek Salgótarjánba — Mivel tudja majd mind­azt, amelyekről olyan lelke­sedve beszél, helyettesíteni. hn egyszer mégis abba kell hagy­nia? — Elszakadni talán nem fogok a tánctól, mert már most is vezetek egy gyerek- csoportot. Ez marad a ka­pocs. De, hogy az életem, ho­gyan alakul, azt nem is tu­dom elképzelni másképe. E. J. Hölgyeim és uraim! íme a magyar mozik egyébként ren­díthetetlen nyugalmú vizén is véres-habos tajtékot kavar A cápa. Steven Spielberg, az amerikai „mozifenegyerekek” egyik meghatározó jelentősé­gű rendezőjének filmje mél­tóságteljes lassúsággal ugyan, de megérkezett. Késett-e vagy sem? Talán igen talán nem, mindeneset­re soha rosszabb időzítést. Ép­pen tíz éve és éppen nyáron volt az amerikai ősbemutató. Éppen utána vagyunk egy nyomasztó télnek és nyaralás előtt vagy közben ránk fér egy kis jó szórakozás, még ak­kor is, ha ez éppen a művi úton előidézett rettegés. Az emberben időnként felébred •a vágy egy kis biztonságos fé­lelem iránt, amiből azután zűr nélkül kiléphet, legfeljebb enyhe . kellemes bizsergést érez. No meg felszabadultsá- got, hogy mindez nem vele történt és a valóságban ilyen nincs is. (Talán csak különb dolgok.) A nyomasztóan szür­ke hétköznapokból való me­nekvés óráit jelenthetik ezek a filmek, akár a nevettetés, akár a félelemkeltés eszkö­zeivel. Sokszor tele vagyunk a saját gondjainkkal és már képtelenek lennénk mások és-a világ bajával is törődni Egy kicsit ez is A cápa sike­rének a titka. Mert a tíz év alatt viharos gyorsasággal járta be a világot. minden addigi sikert és bevételi re­kordot lepioálva. (Az első hat héten minden nyolcadik ame­rikai látta: 27 millió ember.) Mi magyarok csak fentük rá a fogunkat, legfeljebb a sze­rencsések külföldi útjuk so­rán (nem feltétlenül nyugati!), vagy itthoni rissz-rossz. ezer­szer másolt video révén jut­hattak hozzá. De végül — még mindig az érdeklődés tetőfo­kán — most már a hazai mo­zikban rághatjuk tövig kör­münket. Kivéve persze azokat a részeket, amikor a nézőben az a döbbent érzés kezd úrrá 'enni. hogv szinte unalmas. Már-már csodálkozva és csa­lódottan dühöngene, amikor a Az igazi fekete A fekete színű testek fi­zikai értelemben nézve nem egészen feketék, mert nem nyelnek el minden fényt, mi­ként azt az eszményi fekete test tenné, hanem a sugár­zásnak egy részét visszave­rik. Az Egyesült Államok­ban most olyan anyagot ké­szítettek, amely a reá eső fénynek a 99,5 százalékát el­nyeli. Ez a legfeketébb fe­kete, amit valaha létrehoz­tak. Ehhez nikkelnek és fosz­fornak a keverékéből álló bevonatot salétromsavval ma­rattak. Eközben olyan mik- roszkópi méretű finomszer­kezetek keletkeztek, amelyek a fényt elnyelik, nem pedig visszaverik. igazság ugyanis az, hogy ala­posan felkészülve, valami fe­nomenális, rendkívülit várva ülünk be a moziba. Higgyük el: a film nem rossz, csak nem lépheti át úgy saját korlátáit.. hogy mondjuk egy valódi cá­pa harapja át — a ránk fröcs- csenő valódi vér és valódi si­koltozások, hörgések közepet­te a mellettünk ülő derekát. Még csak ez hiányozna! így is a félelem honol a mozi sötét­jében és a jámborabb nézők kezükkel takarják el a szemü­ket. A tulajdonképpen egyszerű történet szerint egy a turis­tákból, strandolókból élő vá­ros tengerpartja közelében egy hatalmas fehér cápa te­lepszik meg. A szokatlanul fa­lánk ragadozó megtámadja és elriasztja a fiirdőzőket. A ha­tóságok igyekeznek titkolni a dolgot, azonban a pánik az áldozatok számával egyenes aránvban nő. Végül egv pro­fi cápavadász (Robert Shaw), egv halbiológus (Richard Drevfuss) és a helybéli rend­őrfőnök (Roy Scheider) ered a cápa nyomába, hogy meg- küzdienek • vele. Csak ketten térnek vissza. , A Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat szeptember 14, és október 1 között immár nyolcadik alka­lommal rendezi meg a Hunga- roton-hanglemezheteket. Eb­ben az időszakbn 13 új kiadványt jelentet meg, tó­vá b gazdagítva a klasszikus, a né’pzenei és az irodalmi lemezek repertoárját, Nérnet és latin nyelven rögzítették' Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című óra tóriumát. A digitális felvé­telen Marton Éva, Farkas Éva, Sólyom Nagy Sándor, Gáti István. Kováts Kolos. Gregor József adja elő a művet a Budapesti Kórus, a Magyar Néphadsereg Művész­együttesének férfikara, a Nyíregyházi Gyermekkórus. nál, az egyszerűen lenyűgöző. Olyan játékot készített, amely­ben bárki részt vehet (a fel­nőttek közül) és a játék során magasra csapó érzelmi hul­lámok közét pihenőket, nyugvó — mondhatnánk nyugtató — pontokat, iktatott. Ezek közölt pedig biztosította a megfelelő átmeneteket. A megérkező halbiológus majdnem unal­mas beszélgetését például egy érdekesebb, feszültebb képsor követi, maid az éjszakai vízre szállás és a sérült kis vitor­lás vizsgálata közben a zene is észrevétlenül elhalkul A hirtelen elővillanó arc így olyan rémületet kelt, hogy né- hánvan önkéntelenül is el- sikkantják magukat. A szin­te mindvégig láthatatlan cá­pa pedig mikor mégis feltű­nik — mi több, felveti, ráveti magát g hajóra, a végsőkig csigázza az izgalmakat. Ami ezután van. az már szinte oldja a feszültséget, az ember keze már nem szorít­ja görcsösen a szék, vagy a szomszéd karját. Egy magával ragadó játék részesei lehet­tünk, Ez a játék nem oldja meg gondjainkat, de kikapcsol, pihentet és ez többnyire jó hatással van ránk. Bodnár Mihály a Magyar Állami Hangver­senyzenekar, valamint Virágh András (harmonium, orgona), közreműködésével, Jaó Árpád vezényletével A Bach-évfordulóra három újabb korong jelenik meg Az elsőn az 56 és a 8t2. kantá­ta hallható, német nyelven Polgár László és a Capella Savaria előadásában, Németh Pál vezényletével. A másik két lemez „A fúga művésze­te” sorozat két újab darab­ja: az egyiken Kocsis Zoltán zongoraművész és Rados Fe­renc ' zongoraművész, a mási­kon a Liszt Ferenc Kamara- zenekar, Pertis Zsuzsa csem­balóművész. Spányi Miklós csembaló- és orgonaművé«z tolmácsolásában csendülnek fel Bach müvei. Arcok a tízéves Nógrád táncegyüttesből Gordos Mária következő pillanatban maid Amit mindebből Steven kiesik a székből ijedtében. Az Spielberg a film rendezője csi­Hungaroton-hanglemezhetek műsor KOSSUTH RADIO: 7.5»: Jó reggelt 1 1.20: És nálunk? A szerv- átültetés. (Ism.) 1.50: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 0.34: Kököjszl és Bobojsza X/3. rész S.53: Lottó^prsolás |o.05: Add a kezed Szabó Lőrinc versei 10.10: Barokk zene 11.00: Gondolat. 11.45: Nóták Békésen 12.30: Ki nyer ma — Békésen? 12.45: Sőtér István: A templom­rabló: Júdás Könyvszemle 12.55: A zene Is összeköt 14.10: Válogatott perceink 15.30: Szalnyikov: Lírai szvit 15.40: Külföldről érkezett 16.05: A cirkuszklrály III/l. rész 16.36: Art Tatum zonfcorázik 17.00: Idegenforgalmunk elő­őrsei. 17.25: A magyar opera nyomában. XVIII/5. rész 19.15: Embermesék 20.15: A zeneirodalom remekműveiből 20.50: Évfordulók nyomában 21.30: Jó vételt! 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Igen is. nem is 23.00: Zenekari muzsika 0.10: Virágénekek 4 NOGRÁD — 1985. június 21., péntek I PETŐFI RADIO! 7.59: A Vető fi rádió reggeli zenés műsora 6.05: Offenbach daljátékaiból 8.50: Tíz perc külpolitika (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Zentai Anna és Rátonyl Róbert operettkettősöket énekel 12.25: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) 12.30: Népi muzsika " 13.05: Ponhullám 14.00: Dallamról dallamra. 15.30: Könyvről könyvért.... 15.40: Péntektől péntekig.,. 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Hegedűs Géza hangjátékaiból 22.26: Az élő népdal (Tsm.) 22.36: Balassa P Tamás szerzeményeiből 23.20: Lopez operettleiből 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. hírek. Időjárás. 17.05: Péntek este Észak- Magyarorszagon. (A tartalomból; Tanácsok fotósoknak — Kis nyomdák a lakosság szolgálatá­ban — Gyermekorvos üdülőhe­lyen. — Magnóátjátszás — Prog­ramajánlat — Kerthelyiségek a három megyeszékhelyen.) Szer­kesztő: Csonka László. 18.00: Észak-magyarországi krónika 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tv-torna (ism.) 8.30: Szünidei matiné 9.35: Menekülés az arany föld­jéről. VII/4. rész (ism.) 10.35: Képújság 16.15: Hírek 16.25: Hatvanon tűi 16.45: Három nap tévéműsora 16.50: 9-es stúdió 17.20: Képújság 17.25: Postafiók 250. 17.40: Reklám 17.45: Vizek és veszélyek 18.00: Kalendárium 19.00: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Saul Levitt: Parancsra tettem. Tévéjáték. ____ 2 1.45: Péntek esti randevú 22.45: Tv-híradó 3. ,22.55: Himnusz í. MŰSOR: 18.20: Képújság 18.25: Don Quijole. XXXIX/37. rész 18.50: Pulóver. XIIL3. rész 19.00: Kér észt kérd és 19.30: Inni. vagv meghalni. Angol rövidfilm^íism.) 20.00: Zenebutik (ism.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Pillantás a Nagy fal mö­gé. Kanadai rövidfilm II/l. rész: Múlt és jelen. 21.50: A harmadik vendég. . IV/2. rész. 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hlradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: A legkisebb iapán sziget. 21.55: Főúr tűnés! 23.20: R Bezouska. Fiatalkori emlékek Ü.IO; Hírek. ^ 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hlradó 20.00: A csapda '(Ism.) 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Hősi halott költőink emlékére. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Az istenek a fejükre estek. Színes. szinkronizált botswanat filmvígjáték: Háromnegyed 6 és 8-tól: A cápa. Színes, szinkroni-, zált USA-kalandfilm — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4, három­negyed 6 és 8-tól: Flashdance. Színes amerikai film. — Pászlól Mátra: Tieniün-hegyi történet. Színes kínai film — Széesénví Rákóczi: Mégis kinek az élete? (HL Színes szinkronizált T7SA- film — Rétság: Ma írnok bolvaó- 1a (141 Színes USA fantasztikus kalandfilm Mesemozi: Gyermek- füzér. — Évsckvadkcrt: A nasoda csandáia Színes szovjet háborús kalandfl'm. ~ Nagylóe: örült mai vakáció. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom