Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-03 / 128. szám

ÜÜ€*'g|i©pi dÖnftéS V3l<)C7ÍSCnV útón v°9yunk - legalábbis ami az egyes keresetszabályozási formák .kö­zötti választásokat illeti. A végeredmény sokak szerint meglepő, mi több, úgymond: lehangoló. A vállalatoknak és a szövetkeze­teknek alig negyven százaléka választotta a kemény teljesít­ménykövetelményeket, és a még keményebb adóviselő képességet követelő szintszabályozást; a többiek inkább a régi szabályozási formákhoz némileg hasonló — és enyhébb követelményeket dik­táló — keresetnövekmény, illetve központi szabályozási formák­hoz menekültek. És persze máris vannak, akik úgy vélik, hogy mindez nem véletlen; hogy lám csak: a korábban agyonféke­zett bérszabályozós miatt hangosan panaszkodó vállalatok most — a szándékoltnál és a tervezettnél — jóval kisebb arányban választották a legkorszerűbbnek titulált — mert a legdinamiku- sabo bér_ illetve keresetnövekmény lehetőségét ígérő — szabá­lyozási formát, az úgynevezett szintszabályozást. Például az áfészek majdnem fele az úgynevezett szigorított központi szabályozási formát választották. Kétségtelen előnynek tűnik, hogy a „szigorított központi" mellett csak egy évig kell kitartani, míg a szint-, illetve a növekményszabályozás mellett döntő gazdálkodó egységek három évig kell, hogy viseljék dön­tésük — esetleg kedvezőtlen — következményeit. Az áfészekkel való példálózás csak illusztráció a nagyon is kézenfekvő kér­déshez: vajon értelmes dolog volt-e az új keresetszabályozás indításakor máris három évig a szint-, illetve a növekménysza­bályozáshoz kötni azokat, akik végül is e szabályozási formákat választották? Kérdés ez azért is, mert — viszonylag mérsékelt bérfejlesztési lehetőséget ígérő — szigorított központi szabályozást választók feltehetően úgy gondolkodtak: vajon miért válasszák — háromévi e kötelezettséggel — a növekményszabályozást, amikor úgy vélik; ennél rövidebb idő is elegendő a számukra, hogy a legvonzóbb­nak tűnő szintszabályozás mellett döntsenek. Ráadásul: a „szi­gorított” által hivatalosan engedélyezett 3 százalékos bérszín­vonal-emelés túllépése esetén sem kell sokkal nagyobb adóterhet vállalniuk, mintha például — a lineáris többletadóval megfejelt — növekményszabályozást választották volna. Egyébként is: a vállalati választások indítékai általában — és a gazdaságkutató intézet legújabb megállapításai szerint — a vállalatok és a szövetkezetek gazdálkodási körülményeiből adó­dó kényszerhelyzetre vezethetők vissza. A vállalati választáso­kat megalapozó számitgatások vezérelve - és ez ugye, érthe­tő? -, hogy a lehető legkisebb adó mellett a lehető legnagyobb átlagkereset-növelést érjék el. E megfontolásból kiindulva a nö­vekményszabályozás mellett döntöttek a viszonylag kedvező pi­aci pozícióban levő, termelésük és nyereségük növelését ille­tően nagy reményekre jogosító — ár súlyos hiteltörlesztési és vagyonadó-fizetési kötelezettségekkel bajlódó, s mind emiatt alaphiánnyal, illetve adófizetési gondokkal küszködő — vállala­tok is. És a viszonylag messzebbre látók is, akik ezért döntöt­tek például a növekményszabályozás mellett, mert jó előre föl­mérték, hogy a szintszabályozóssal együttjáró teljesítményköve­telményeket aligha stabilizálhatnák három évig, márpedig az esetleges visszaesés gyakorlatilag a végveszélybe sorolná őket. A „szigorított" mellett döntő vállalatok piaci érvényesülésüket már az idén sem ítélik megnyugtatónak. Kalkuláltak — és nyil­ván felelősen — azzal, hogy az anyagárak emelése miatt nye­reségük alig-alig növekedhet. És persze óvatoskodtak is, mond­ván, hogy átmenetileg - és a szabályok értelmében egy évig — inkább ezt a formát választják lévén, hogy a hozzáadott ér­ték az idén aligha növelhető, sőt csökkenésére kell számítani. II választás napján HOCYAN SZAVAZZUNK? Megjelentek az utcán a vá­lasztási hirdetmények, a pla­kátok minden fontos tudni­valóról eligazítanak. A vá­lasztási elnökségek ezeken közzéteszik az országos lis­tán és az egyéni választóke­rületekben indított képviselő­jelöltek, valamint a tanács- tagjelöltek névsorát, a hir­detmények szólnak a szavazó- körök területi beosztásáról is. Ezekről kiderül, hogy egy- egy választókerület állampol­gárai melyik szavazóhelyiség­ben választhatnak. „SzemelyesEL." Június 8-án a szavazás reg­gel hat órától este hat óráig lehetséges. Természetesen a szavazatszedő bizottság a sza­vazást előbb is befejezettnek nyilváníthatja, ha a nyilván­tartásba felvett valamennyi választópolgár szavazott. A választójogi törvény lehetőséget ad arra is, hogy amennyiben a helyi körülmények azt in­dokolják, akkor a helyi válasz­tási elnökség elrendelheti ' a szavazás reggel öt órakor va­ló kezdését. Szavazni a megfelelő, sza­vazókörben lehel, a szavazat- szedő bizottság két tagja azon­ban az egészségi állapot vagy a magas életkor miatt mozgá­sában korlátozott választópol­gárokat — kérésükre — fel­keresi. Fontos tudnivaló, hogy választói jogot mindenki csak személyesen gyakorolhatja, s a szavazás megkönnyítése ér­dekében mindenki vigye ma­gával a személyi igazolványt, valamint a választók nyilván­tartásába való felvételről szó­ló értesítést. i eiltözilt... Előfordulhat, hogy valaki a nyilvántartás elkészítése, az erről szóló értesítés kézbesí­tése óta elköltözött. Ebben az esetben a volt állandó lakó­hely illetékes végrehajtó bi­zottságától a nyilvántartás- bavételről igazolást kell kér­ni. Ennek alapján az új la­kóhely végrehajtó bizottsága június 7-ig — kivételes eset­ben pedig a szavazatszedő bizottság — pótlólag intézke­dik az új lakóhelyen a nyil­vántartásba való felvételről. Hasonlóképpen előfordulhat, hogy a választás napján va­laki nem tartózkodik az ál­landó lakóhelyén. Ebben az esetben ugyancsak igazolást kell kérni az állandó lakóhely végrehajtó bizottságától. Ily módon az ideiglenes tartóz­kodási helyen is lehet sza­vazni, természetesen csak a képviselőjelölték országos lis­tájára. Három szavazólap Az állandó lakóhelyükön szavazóknak három szavazó­lapot adnak át. Egy nagyobb formátumú kék színűt, az or­szágos választási listán induló országgyűlési képviselőjelöl­tek névsorával. (Harmincöt nevet tartalmaz a lista.); egy kisebb formátumú rózsaszínűt az egyéni választókerületben induló képviselő jelölteikkel; és egy előzővel azonos méretű sárga színűt, a helyi tanács tagjának a megválasztására. A szavazófülke igénybevéte­le kötelező, a titkosságnak ér­vényt kell szerezni. A szava­zás megnövekedett jelentősége feltétlenül megkívánja, hogy a választópolgárok pontosan tudják: hogyan nyilváníthat­nak véleményt jelöltjeik tá­mogatásáról. A szavazás ér­demi állásfoglalást igényel minden választópolgártól, az egyéni választókerület képvi­selőjelöltjei, illetve ^ tainács- tagjelölték nevét abc-sorrend- ben tartalmazó szavazólapon ugyanis csak annak a nevét' kell meghagyni, akire a vá­lasztó szavazni kíván. [pielmóEP A szavazat érvényességének elengedhetetlen feltétele, hogy a szavazólapról egyértelműen megállapítható legyen, kire voksolt a választópolgár. Ál­talános szabály, hogy a sza­vazólapon a jelöltre szavazni nevének meghagyásával, elle­ne szavazni nevének áthúzá­sával lehet. Az egyéni válasz­tókerületben induló ország- gyűlési képviselő, illetve ta­nácstag esetén csak akkor ér­vényes a szavazat, ha a sza­vazólapon csak egy név ma­radt, a másikat — vagy a töb­bit — a választó áthúzza. Ha ezt nem veszi figyelembe — élfelejti, vagy az országos lis­tával kapcsolatos lehetőséggel összekeveri — akkor szándé­ka ellenére is érvénytelen a szavazat. Országos lista támogalása: iiizás nélkül... Az általános szabályok után tehát megismételhetjük, hogy három szavazólapot kap avá­lasztó. A nagyobb formátu­mú, kék színű az országos lis­tán induló harmincöt képvi­selőjelölt nevét tartalmazza. Ha a választó valamennyi je­löltre szavazni kíván, a sza­vazólapot változtatás, áthúzás nélkül teheti a borítókba és az urnába. Ha azonban valame­lyik képviselőjelöltet nem tá­mogatja, annak a nevét át­húzza, s ez az illető jelölt el­leni szavazat. A listát tartal­mazó szavazólapon minden más bejegyzés a szavazás ér­vénytelenségét Okozza. A kisebb formátumú, ró­zsaszín szavazólap tartalmaz­za az egyéni választókerület­ben induló, országgyűlési kép­viselőjelöltek neveit. Itt azaz eljárás, hogy a választó an­nak a nevét hagyja érintetle­nül, akire voksol, a másikat —, illetve a többit pedig át­húzza. Kettős jelölés esetén tehát egy, hármas jelölés ese­tén két nevet kell kihúzni. A sárga színű — helyi tanácsta­gi — szavazólappal hasonló­képpen kell eljárni, s ahol né­gyes jelölés van, ott az egy­értelmű szavazás érdekében három nevet kell kihúzni, s az marad érintetlen, akire a szavazó vóksol. Végül még egy tudnivaló; a szavazás ideje alatt a sza­vazókor helyiségében felállí­tott szavazófülkében csak a választó tartózkodhat. Aki azonban nem tud olvasni, vagy testi fogyatékosság aka­dályozza a szavazásban, az igénybe veheti más választó- polgár segítségét. (I választások utáni helyzet elhamarkodott' értéke­lése helyett inkább a vállalati vá­lasztások megfontolt — a döntések indítékait átgondoltan mér­legelő - helyzetelemzés szükségeltetik, aminek végkövetkeztetése aligha különbözhét a gazdaságkutató intézet óital elvégzett vizsgalat konzekvenciájától. Hadd idézzem a lényeget: az új szabályozási rendszer nemcsak láthatóvá tette, de jócskán ki­élezte a vállalati gazdálkodás problémáit, hiányosságait. A kedvezőtlen gazdasági helyzetben levő vállalatok nem vállalták, mert nem vállalhatták a haladó szi.ntszabályozósi formát, az ezzel együttjáró kockázatot, annak ellenére, hogy ez — ösztönzési szempontból — jócskán bővítené a mozgásterüket. E vállalatok P'-oblemája tehát nem keresetszabályozási kérdés, ezért hely­zetük rendezése csak a hatékonysági és az egyensúlyi követel­ményeket kikényszerítő irányítási, szabályozási rendszer egész eszköztárának komplex es következetes alkalmazásával lehet­séges. Vértes Csaba Ui m enetrend A lehetőségek összhangja Vasárnaptól mind a közúti, mind pedig a vasúti közlekedés­ben eleibe lépett az új menetrend, mely 1986. május 31-ig lesz érvé­nyes. Az autóbusz-közlekedésben 448 új járat áll forgalomba, ebből is új vonalakon, 392 pedig a meg­levő járatokat sűríti. Csaknem 300 járat ezentúl hosszabb, vala­mivel több mint száz pedig rövi­debb útvonalon közlekedik. Az alig kihasznált járatok egy ré­szét megszüntetik. Az új menet­rend kialakításakor különös fi­gyelmet fordítottak arra. hogy a munkába, illetvte iskolába járók igényeit kielégítsék. Június 2-töl csaknem százzal több autóbusz­járatnál veszik figyelembe a vasúti menetrendet is, s így a napi csatlakozások száma eléri a 13 no-et. Negyvenkettővel növe­lik az autóbusz-megállóhelyek számai. A nemzetközi forgalom­ban hetenként 236 járat indul külföldre. A vasúti közlekedésben javít­ják a csatlakozásokat, s a nagy forgalmú vasúti csomópontokon az eddiginél több expresszvonat áll meg. Lényegesen jobb lesz a közlekedés Győrből a Balalon dé­li partjára, s Budapest és Pécs között már érvényesülnek a va­sútvonal villamosításának kedve­ző hatásai. A mellékvonalak egy részén korszerű motorkocsikat állítanak forgalomba. A nemzet­közi vasúti közlekedésben több szomszédos országgal javul az összeköttetés: a „vári főidénvben jó néhátív mentesítő vonat közle­kedik például a Berlin—Budapest —Bukarest—Szófia, illetve a Ber­lin—Prága—Budapest—Bukarest— Várna útvonalon. A Volán négy kötetben jelen­tette meg a hivatalos autóbusz- menetrendet. ezeket már meg le­bet vásárolni az autóbusz-állo­másokon. a Volán Utazási Iro­dában, valamint a MÁV közön­ségszolgálatánál. A vasúti menet­rendeket is árusítják már a va­sútállomásokon és a közönség­szolgálatnál. Ügynevezett területi menetrendeket, ezenkívül 360 ezer példányban ingyenes kivonatos menetrendet is készítettek. (MTI) A jelölő gyűlésekről szóló tudósításokban beszámoltunk róla, hogy Salgótarján 33. sz. választókerületében a válasz­tók bizalma dr. Szittner And­rást, a városi tanács elnökét és dr. Kotroczó Józsefet, a megyei munkaügyi bíróság elnökét állította jelöltként. A városi tanács elnöke várat­lan halála miatt új jelölő gyűlést kellett összehívni, s helyébe a választók egyhan­gúan jelölték tanácstagnak C. Becker Juditot, a Nógrád Megyei Tanács építési és vízügyi osztályának vezető­jét. . Az új jelölt tizenhatodik éve él Salgótarjánban, a kap­csolata azonban sokkal ré­gebbi a nógrádi megyeszék­hellyel. Erről így nyilatko­zik : — Még építészhallgató vol­tam, amikor kapcsolatba ke­rültem a várossal. Tanítot­ták ugyanis Salgótarján vá­rosközpontja tervezését, ez volt a példa. A jelölő gyűlésen is fel­idézték, hogy C. Becker Ju­dit 1962-ben szerezte meg az építészmérnöki diplomát. Eh­hez még hozzátehetjük, hogy diplomadíjjal végzett a vá­rosrendezési szakon, s az el- imerésnek köszönhetően még abban az évben tagja lett a Magyar Építőművészek Szö­vetségének. A kötelező kivi­telezési gyakorlat után taná­csi munka következett, s eh­hez azóta sem lett hűtlen C. Becker Judit. A XI. kerü­letben építészeti hatósági ügyekkel kezdte, folytatta a Fővárosi Tanácsnál, 1969-ben pedig Nógrádban. S hogy került Salgótarjánba? — A férjem révén — hang­zik a válasz. — Több fon­tos intézmény tervezésében vett részt, aztán hívtak, mi pedig jöttünk. A dinamikusan épülő vá­rosnak kellettek ' a jó szak­emberek, az egymásra talá­lásból pedig tartós kapcso­latok születtek. A jelölést támogató égjük hozzászóló úgy fogalmazott, hogy C, Bec­ker Judit végigjárta a rang­létra számos fokát, s így al­kalma nyílott a tanácsi mun­ka alapos megismerésére. Előadóként kezdte, most osz­tályvezető főmérnök a Nóg­rád Megyei Tanácson, mun­kája révén pedig kellő át­tekintéssel bír a megyeszék­helyről is. A jelölő gyűlésen ezt még ezzel is kiegészítet­ték: C. Becker Judit mindig kulcskérdésnek tekintette Salgótarján fejlesztését. A je­lölés után így fogalmazott: •— A bizalom megnyilvá­nulása szíven üti az embert, s az jut az eszébe, talán ér­demén felül is értékelik. Er­re a mindennapi munkával, a VI. ötéves terv eredmé­nyes teljesítésével, a követ­kező tervciklus sikeres elő­készítésével, majd végrehaj­tásával kell megfelelni. A 33. számú választókerü­let új tanácstagjelöltje ko­rábban területi referensként is foglalkozott Salgótarján­nal, jó okkal fogalmazhat így: ,,A város múltját, jele­nét, talán a jövőjét is is­merem”. Ez az építész, a tervező előnye az utca mindennapi emberével szemben. S mi­lyen lehet a közeli jövő? C. Becker Judit szerint- a vá­ros fejlődése akkor marad­hat dinamikus, ha legalább a VI. ötéves terv szintjét el­érik az erőforrások. Az épí­tés mellett azonban egyre többet kell gondolni a meg­őrzésre is. — A tervek középpontjá­ban az új építésére való tö­rekvés áll. De nem szabad elfeledkezni a meglévő épü­letegyüttesek folyamatos kar­bantartásáról, az okos gaz­dálkodásra alapozó, megfele­lő színvonalon való működ­tetésről sem. Megőrzés és állagmegóvás, a városközpont rekonstruk­ciójának folytatása a lehető­ségek összhangjának megte­remtésével — röviden így summázható a program. Eh­hez szavazott bizalmat C. Becker Juditnak a jelölő gyűlés, melyen a jelölt ön­magával és munkatársaival szemben támasztott igényes­ségéről. az elméleti felké­szültségről, meg sok más egyébről is szó esett. A gar- zonházbeliek még annak is örültek, hogy nő a jelölt. Nő és anya, kit első éves építész- hallgatóként követ a lánya, a fia pedig harmadikos gim­nazista. A család valamikép­pen ugyancsak Salgótarján­hoz fűzi, a jelölő gyűlésen ezt mondta C. Becker Judit: — Amikor ide indultam, elgondolkodtam, hogy hová is tartozom. Két gyerekem itt, ebben a városban tanult meg beszélni, itt értem el si­kereket... A siker lehetősége pedig a tanácstagjelöltnek és a város minden polgárának adott holnap és a távolabbi jövőben is, erre bizonyítékot szolgáltatott a jelölő gyűlés. A bizalmat megköszönő je­lölt szerint ugyanis a tervek és elképzelések csak a ta­nács, a társadalmi szervek és a lakosság összefogása révén válhatnak valósággá. Biztató összhangra vall. hogy hasonlóképpen vélekedtek a jelölést támogató választó- polgárok is. Hozzátéve; „Amiben tudjuk, segítjük a -33. számú választókerület ta­nácstagját. Elvégre, magunk­nak építjük a várost.” Vállalati beruházásként az elmúlt év közepén kezdték el Pászttin a KÖSZIG perlit- feldolgozó gyárban a perlitduzzasztó átalakí lását. A 3.5 millió forintba kerülő munkálat februárra készült el. A próbaüzemelés után a tényleges kapacitása 9(1 ezer köbméter duzzasztott perlit lesz évente, — Kép: Bencze — K. G. NÓGRÁD — 1985. június 3., hétfő J

Next

/
Oldalképek
Tartalom