Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-03 / 128. szám
ÜÜ€*'g|i©pi dÖnftéS V3l<)C7ÍSCnV útón v°9yunk - legalábbis ami az egyes keresetszabályozási formák .közötti választásokat illeti. A végeredmény sokak szerint meglepő, mi több, úgymond: lehangoló. A vállalatoknak és a szövetkezeteknek alig negyven százaléka választotta a kemény teljesítménykövetelményeket, és a még keményebb adóviselő képességet követelő szintszabályozást; a többiek inkább a régi szabályozási formákhoz némileg hasonló — és enyhébb követelményeket diktáló — keresetnövekmény, illetve központi szabályozási formákhoz menekültek. És persze máris vannak, akik úgy vélik, hogy mindez nem véletlen; hogy lám csak: a korábban agyonfékezett bérszabályozós miatt hangosan panaszkodó vállalatok most — a szándékoltnál és a tervezettnél — jóval kisebb arányban választották a legkorszerűbbnek titulált — mert a legdinamiku- sabo bér_ illetve keresetnövekmény lehetőségét ígérő — szabályozási formát, az úgynevezett szintszabályozást. Például az áfészek majdnem fele az úgynevezett szigorított központi szabályozási formát választották. Kétségtelen előnynek tűnik, hogy a „szigorított központi" mellett csak egy évig kell kitartani, míg a szint-, illetve a növekményszabályozás mellett döntő gazdálkodó egységek három évig kell, hogy viseljék döntésük — esetleg kedvezőtlen — következményeit. Az áfészekkel való példálózás csak illusztráció a nagyon is kézenfekvő kérdéshez: vajon értelmes dolog volt-e az új keresetszabályozás indításakor máris három évig a szint-, illetve a növekményszabályozáshoz kötni azokat, akik végül is e szabályozási formákat választották? Kérdés ez azért is, mert — viszonylag mérsékelt bérfejlesztési lehetőséget ígérő — szigorított központi szabályozást választók feltehetően úgy gondolkodtak: vajon miért válasszák — háromévi e kötelezettséggel — a növekményszabályozást, amikor úgy vélik; ennél rövidebb idő is elegendő a számukra, hogy a legvonzóbbnak tűnő szintszabályozás mellett döntsenek. Ráadásul: a „szigorított” által hivatalosan engedélyezett 3 százalékos bérszínvonal-emelés túllépése esetén sem kell sokkal nagyobb adóterhet vállalniuk, mintha például — a lineáris többletadóval megfejelt — növekményszabályozást választották volna. Egyébként is: a vállalati választások indítékai általában — és a gazdaságkutató intézet legújabb megállapításai szerint — a vállalatok és a szövetkezetek gazdálkodási körülményeiből adódó kényszerhelyzetre vezethetők vissza. A vállalati választásokat megalapozó számitgatások vezérelve - és ez ugye, érthető? -, hogy a lehető legkisebb adó mellett a lehető legnagyobb átlagkereset-növelést érjék el. E megfontolásból kiindulva a növekményszabályozás mellett döntöttek a viszonylag kedvező piaci pozícióban levő, termelésük és nyereségük növelését illetően nagy reményekre jogosító — ár súlyos hiteltörlesztési és vagyonadó-fizetési kötelezettségekkel bajlódó, s mind emiatt alaphiánnyal, illetve adófizetési gondokkal küszködő — vállalatok is. És a viszonylag messzebbre látók is, akik ezért döntöttek például a növekményszabályozás mellett, mert jó előre fölmérték, hogy a szintszabályozóssal együttjáró teljesítménykövetelményeket aligha stabilizálhatnák három évig, márpedig az esetleges visszaesés gyakorlatilag a végveszélybe sorolná őket. A „szigorított" mellett döntő vállalatok piaci érvényesülésüket már az idén sem ítélik megnyugtatónak. Kalkuláltak — és nyilván felelősen — azzal, hogy az anyagárak emelése miatt nyereségük alig-alig növekedhet. És persze óvatoskodtak is, mondván, hogy átmenetileg - és a szabályok értelmében egy évig — inkább ezt a formát választják lévén, hogy a hozzáadott érték az idén aligha növelhető, sőt csökkenésére kell számítani. II választás napján HOCYAN SZAVAZZUNK? Megjelentek az utcán a választási hirdetmények, a plakátok minden fontos tudnivalóról eligazítanak. A választási elnökségek ezeken közzéteszik az országos listán és az egyéni választókerületekben indított képviselőjelöltek, valamint a tanács- tagjelöltek névsorát, a hirdetmények szólnak a szavazó- körök területi beosztásáról is. Ezekről kiderül, hogy egy- egy választókerület állampolgárai melyik szavazóhelyiségben választhatnak. „SzemelyesEL." Június 8-án a szavazás reggel hat órától este hat óráig lehetséges. Természetesen a szavazatszedő bizottság a szavazást előbb is befejezettnek nyilváníthatja, ha a nyilvántartásba felvett valamennyi választópolgár szavazott. A választójogi törvény lehetőséget ad arra is, hogy amennyiben a helyi körülmények azt indokolják, akkor a helyi választási elnökség elrendelheti ' a szavazás reggel öt órakor való kezdését. Szavazni a megfelelő, szavazókörben lehel, a szavazat- szedő bizottság két tagja azonban az egészségi állapot vagy a magas életkor miatt mozgásában korlátozott választópolgárokat — kérésükre — felkeresi. Fontos tudnivaló, hogy választói jogot mindenki csak személyesen gyakorolhatja, s a szavazás megkönnyítése érdekében mindenki vigye magával a személyi igazolványt, valamint a választók nyilvántartásába való felvételről szóló értesítést. i eiltözilt... Előfordulhat, hogy valaki a nyilvántartás elkészítése, az erről szóló értesítés kézbesítése óta elköltözött. Ebben az esetben a volt állandó lakóhely illetékes végrehajtó bizottságától a nyilvántartás- bavételről igazolást kell kérni. Ennek alapján az új lakóhely végrehajtó bizottsága június 7-ig — kivételes esetben pedig a szavazatszedő bizottság — pótlólag intézkedik az új lakóhelyen a nyilvántartásba való felvételről. Hasonlóképpen előfordulhat, hogy a választás napján valaki nem tartózkodik az állandó lakóhelyén. Ebben az esetben ugyancsak igazolást kell kérni az állandó lakóhely végrehajtó bizottságától. Ily módon az ideiglenes tartózkodási helyen is lehet szavazni, természetesen csak a képviselőjelölték országos listájára. Három szavazólap Az állandó lakóhelyükön szavazóknak három szavazólapot adnak át. Egy nagyobb formátumú kék színűt, az országos választási listán induló országgyűlési képviselőjelöltek névsorával. (Harmincöt nevet tartalmaz a lista.); egy kisebb formátumú rózsaszínűt az egyéni választókerületben induló képviselő jelölteikkel; és egy előzővel azonos méretű sárga színűt, a helyi tanács tagjának a megválasztására. A szavazófülke igénybevétele kötelező, a titkosságnak érvényt kell szerezni. A szavazás megnövekedett jelentősége feltétlenül megkívánja, hogy a választópolgárok pontosan tudják: hogyan nyilváníthatnak véleményt jelöltjeik támogatásáról. A szavazás érdemi állásfoglalást igényel minden választópolgártól, az egyéni választókerület képviselőjelöltjei, illetve ^ tainács- tagjelölték nevét abc-sorrend- ben tartalmazó szavazólapon ugyanis csak annak a nevét' kell meghagyni, akire a választó szavazni kíván. [pielmóEP A szavazat érvényességének elengedhetetlen feltétele, hogy a szavazólapról egyértelműen megállapítható legyen, kire voksolt a választópolgár. Általános szabály, hogy a szavazólapon a jelöltre szavazni nevének meghagyásával, ellene szavazni nevének áthúzásával lehet. Az egyéni választókerületben induló ország- gyűlési képviselő, illetve tanácstag esetén csak akkor érvényes a szavazat, ha a szavazólapon csak egy név maradt, a másikat — vagy a többit — a választó áthúzza. Ha ezt nem veszi figyelembe — élfelejti, vagy az országos listával kapcsolatos lehetőséggel összekeveri — akkor szándéka ellenére is érvénytelen a szavazat. Országos lista támogalása: iiizás nélkül... Az általános szabályok után tehát megismételhetjük, hogy három szavazólapot kap aválasztó. A nagyobb formátumú, kék színű az országos listán induló harmincöt képviselőjelölt nevét tartalmazza. Ha a választó valamennyi jelöltre szavazni kíván, a szavazólapot változtatás, áthúzás nélkül teheti a borítókba és az urnába. Ha azonban valamelyik képviselőjelöltet nem támogatja, annak a nevét áthúzza, s ez az illető jelölt elleni szavazat. A listát tartalmazó szavazólapon minden más bejegyzés a szavazás érvénytelenségét Okozza. A kisebb formátumú, rózsaszín szavazólap tartalmazza az egyéni választókerületben induló, országgyűlési képviselőjelöltek neveit. Itt azaz eljárás, hogy a választó annak a nevét hagyja érintetlenül, akire voksol, a másikat —, illetve a többit pedig áthúzza. Kettős jelölés esetén tehát egy, hármas jelölés esetén két nevet kell kihúzni. A sárga színű — helyi tanácstagi — szavazólappal hasonlóképpen kell eljárni, s ahol négyes jelölés van, ott az egyértelmű szavazás érdekében három nevet kell kihúzni, s az marad érintetlen, akire a szavazó vóksol. Végül még egy tudnivaló; a szavazás ideje alatt a szavazókor helyiségében felállított szavazófülkében csak a választó tartózkodhat. Aki azonban nem tud olvasni, vagy testi fogyatékosság akadályozza a szavazásban, az igénybe veheti más választó- polgár segítségét. (I választások utáni helyzet elhamarkodott' értékelése helyett inkább a vállalati választások megfontolt — a döntések indítékait átgondoltan mérlegelő - helyzetelemzés szükségeltetik, aminek végkövetkeztetése aligha különbözhét a gazdaságkutató intézet óital elvégzett vizsgalat konzekvenciájától. Hadd idézzem a lényeget: az új szabályozási rendszer nemcsak láthatóvá tette, de jócskán kiélezte a vállalati gazdálkodás problémáit, hiányosságait. A kedvezőtlen gazdasági helyzetben levő vállalatok nem vállalták, mert nem vállalhatták a haladó szi.ntszabályozósi formát, az ezzel együttjáró kockázatot, annak ellenére, hogy ez — ösztönzési szempontból — jócskán bővítené a mozgásterüket. E vállalatok P'-oblemája tehát nem keresetszabályozási kérdés, ezért helyzetük rendezése csak a hatékonysági és az egyensúlyi követelményeket kikényszerítő irányítási, szabályozási rendszer egész eszköztárának komplex es következetes alkalmazásával lehetséges. Vértes Csaba Ui m enetrend A lehetőségek összhangja Vasárnaptól mind a közúti, mind pedig a vasúti közlekedésben eleibe lépett az új menetrend, mely 1986. május 31-ig lesz érvényes. Az autóbusz-közlekedésben 448 új járat áll forgalomba, ebből is új vonalakon, 392 pedig a meglevő járatokat sűríti. Csaknem 300 járat ezentúl hosszabb, valamivel több mint száz pedig rövidebb útvonalon közlekedik. Az alig kihasznált járatok egy részét megszüntetik. Az új menetrend kialakításakor különös figyelmet fordítottak arra. hogy a munkába, illetvte iskolába járók igényeit kielégítsék. Június 2-töl csaknem százzal több autóbuszjáratnál veszik figyelembe a vasúti menetrendet is, s így a napi csatlakozások száma eléri a 13 no-et. Negyvenkettővel növelik az autóbusz-megállóhelyek számai. A nemzetközi forgalomban hetenként 236 járat indul külföldre. A vasúti közlekedésben javítják a csatlakozásokat, s a nagy forgalmú vasúti csomópontokon az eddiginél több expresszvonat áll meg. Lényegesen jobb lesz a közlekedés Győrből a Balalon déli partjára, s Budapest és Pécs között már érvényesülnek a vasútvonal villamosításának kedvező hatásai. A mellékvonalak egy részén korszerű motorkocsikat állítanak forgalomba. A nemzetközi vasúti közlekedésben több szomszédos országgal javul az összeköttetés: a „vári főidénvben jó néhátív mentesítő vonat közlekedik például a Berlin—Budapest —Bukarest—Szófia, illetve a Berlin—Prága—Budapest—Bukarest— Várna útvonalon. A Volán négy kötetben jelentette meg a hivatalos autóbusz- menetrendet. ezeket már meg lebet vásárolni az autóbusz-állomásokon. a Volán Utazási Irodában, valamint a MÁV közönségszolgálatánál. A vasúti menetrendeket is árusítják már a vasútállomásokon és a közönségszolgálatnál. Ügynevezett területi menetrendeket, ezenkívül 360 ezer példányban ingyenes kivonatos menetrendet is készítettek. (MTI) A jelölő gyűlésekről szóló tudósításokban beszámoltunk róla, hogy Salgótarján 33. sz. választókerületében a választók bizalma dr. Szittner Andrást, a városi tanács elnökét és dr. Kotroczó Józsefet, a megyei munkaügyi bíróság elnökét állította jelöltként. A városi tanács elnöke váratlan halála miatt új jelölő gyűlést kellett összehívni, s helyébe a választók egyhangúan jelölték tanácstagnak C. Becker Juditot, a Nógrád Megyei Tanács építési és vízügyi osztályának vezetőjét. . Az új jelölt tizenhatodik éve él Salgótarjánban, a kapcsolata azonban sokkal régebbi a nógrádi megyeszékhellyel. Erről így nyilatkozik : — Még építészhallgató voltam, amikor kapcsolatba kerültem a várossal. Tanították ugyanis Salgótarján városközpontja tervezését, ez volt a példa. A jelölő gyűlésen is felidézték, hogy C. Becker Judit 1962-ben szerezte meg az építészmérnöki diplomát. Ehhez még hozzátehetjük, hogy diplomadíjjal végzett a városrendezési szakon, s az el- imerésnek köszönhetően még abban az évben tagja lett a Magyar Építőművészek Szövetségének. A kötelező kivitelezési gyakorlat után tanácsi munka következett, s ehhez azóta sem lett hűtlen C. Becker Judit. A XI. kerületben építészeti hatósági ügyekkel kezdte, folytatta a Fővárosi Tanácsnál, 1969-ben pedig Nógrádban. S hogy került Salgótarjánba? — A férjem révén — hangzik a válasz. — Több fontos intézmény tervezésében vett részt, aztán hívtak, mi pedig jöttünk. A dinamikusan épülő városnak kellettek ' a jó szakemberek, az egymásra találásból pedig tartós kapcsolatok születtek. A jelölést támogató égjük hozzászóló úgy fogalmazott, hogy C, Becker Judit végigjárta a ranglétra számos fokát, s így alkalma nyílott a tanácsi munka alapos megismerésére. Előadóként kezdte, most osztályvezető főmérnök a Nógrád Megyei Tanácson, munkája révén pedig kellő áttekintéssel bír a megyeszékhelyről is. A jelölő gyűlésen ezt még ezzel is kiegészítették: C. Becker Judit mindig kulcskérdésnek tekintette Salgótarján fejlesztését. A jelölés után így fogalmazott: •— A bizalom megnyilvánulása szíven üti az embert, s az jut az eszébe, talán érdemén felül is értékelik. Erre a mindennapi munkával, a VI. ötéves terv eredményes teljesítésével, a következő tervciklus sikeres előkészítésével, majd végrehajtásával kell megfelelni. A 33. számú választókerület új tanácstagjelöltje korábban területi referensként is foglalkozott Salgótarjánnal, jó okkal fogalmazhat így: ,,A város múltját, jelenét, talán a jövőjét is ismerem”. Ez az építész, a tervező előnye az utca mindennapi emberével szemben. S milyen lehet a közeli jövő? C. Becker Judit szerint- a város fejlődése akkor maradhat dinamikus, ha legalább a VI. ötéves terv szintjét elérik az erőforrások. Az építés mellett azonban egyre többet kell gondolni a megőrzésre is. — A tervek középpontjában az új építésére való törekvés áll. De nem szabad elfeledkezni a meglévő épületegyüttesek folyamatos karbantartásáról, az okos gazdálkodásra alapozó, megfelelő színvonalon való működtetésről sem. Megőrzés és állagmegóvás, a városközpont rekonstrukciójának folytatása a lehetőségek összhangjának megteremtésével — röviden így summázható a program. Ehhez szavazott bizalmat C. Becker Juditnak a jelölő gyűlés, melyen a jelölt önmagával és munkatársaival szemben támasztott igényességéről. az elméleti felkészültségről, meg sok más egyébről is szó esett. A gar- zonházbeliek még annak is örültek, hogy nő a jelölt. Nő és anya, kit első éves építész- hallgatóként követ a lánya, a fia pedig harmadikos gimnazista. A család valamiképpen ugyancsak Salgótarjánhoz fűzi, a jelölő gyűlésen ezt mondta C. Becker Judit: — Amikor ide indultam, elgondolkodtam, hogy hová is tartozom. Két gyerekem itt, ebben a városban tanult meg beszélni, itt értem el sikereket... A siker lehetősége pedig a tanácstagjelöltnek és a város minden polgárának adott holnap és a távolabbi jövőben is, erre bizonyítékot szolgáltatott a jelölő gyűlés. A bizalmat megköszönő jelölt szerint ugyanis a tervek és elképzelések csak a tanács, a társadalmi szervek és a lakosság összefogása révén válhatnak valósággá. Biztató összhangra vall. hogy hasonlóképpen vélekedtek a jelölést támogató választó- polgárok is. Hozzátéve; „Amiben tudjuk, segítjük a -33. számú választókerület tanácstagját. Elvégre, magunknak építjük a várost.” Vállalati beruházásként az elmúlt év közepén kezdték el Pászttin a KÖSZIG perlit- feldolgozó gyárban a perlitduzzasztó átalakí lását. A 3.5 millió forintba kerülő munkálat februárra készült el. A próbaüzemelés után a tényleges kapacitása 9(1 ezer köbméter duzzasztott perlit lesz évente, — Kép: Bencze — K. G. NÓGRÁD — 1985. június 3., hétfő J
