Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-03 / 128. szám

XLI. ÉVF„ 128. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. JÚNIUS 3., HÉTFŐ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? — Örök barátság Nehezen beszél az ember a barátságról. Óvatosság­ból? Nehogy félreértsék, fél­remagyarázzák az érzéseit? Vagy szemérmességből hú­zódozik? Sokféle indíték el­képzelhető, melyeket - most hogy belegondolok e tárgyba nem szabad elfogadni. Negyven éve, 1915. június 9-én alakult meg Budapes­ten a Magyar—Szovjet Mű­velődési Társaság a későbbi, a mai Magyar-Szovjet Bará­ti Társaság elődje. Két hó­napja volt szabad az ország. Romokban hevert minden. Épületeink ezrei, hidjaink le­rombolva, gyáraink kifosztva, mezőgazdaságunk vetőma­gok, vontató és gépi eszkö­zök híján. Milliók éhesen, rongyosan. De ami ebben a szörnyű képben mégis jelen­tett valami szépet, az a re­mény volt, hogy saját kezé­be veszi sorsának irányítását az ország, megnyílik az út a nép társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedése, nem csak a demokrácia, hanem egy új lehetőségeiben, tar­talmában magasabb rendű társadalom felépítése előtt. Akkoriban - de ma >s - aligha lehetett volna mind­ezekről gondolkodni a Vö­rös Hadsereg felszabadítá­sa, a Szovjetunió segítsége nélkül. A szovjetek tudták, hogyan érez, kivel tart a magyar nép. Az 1917-es nagy októberi szocialista forra­dalom példáját elsőként mi, magyarok követtük, megte­remtve a kommunista népha­talmat, a proletárdiktatúrát. Dicsőséges 133 nap - szoktuk emlegetni, de közben gon­doljunk arra is, nálunk Nóg- rád megyében nyolc nappal tovább tartott, mintegy igazo­lásképpen vidékünk forradal­mi erejét, lakosságának el­szántságát. Negyvenéves az MSZBT - a magyar és a szovjet nép barátsága sokkal régebbi en­nél. Annyi viszont tagadha­tatlan, hogy ez a barátság az utóbbi négy évtizedben bontakozott ki teljességében, találta meg illő kifejezési formáit, módszereit, mélyí­tette tartalmát. Mindenkor szem előtt tartva, alapozva népeink, országaink érdekei­nek lényegi azonosságára, a béke megőrzésére. A Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak megyénkben csaknem ötven tagcsoportja van. A barátsági munka azon­ban ennél jóval . szélesebb körű, kiterjed olyan üzemek­re, hivatalokra, intézmények­re is, amelyeknél nem mű­ködnek tagcsoportok. Ennek lehetőségét az az együttmű­ködési szerződés alapozta meg, amelyet Kemerovo és Nógrád megye politikai veze­tői kötöttek a hatvanas évek közepén. Hivatalos kül­döttség először 1966 novem­berében utazott a szovjet testvérmegyébe, majd a kö­vetkező év júliusában onnan jártak itt. Azóta rendszeres és sokoldalú, kölcsönösen hasznos, termékenyítő a munkakapcsolat. Sok ezer nógrádi tudna mesélni szov­jetunióbeli, szibériai . élmé­nyeiről; és fordítva, testvér­megyénk lakói a magyaror­szági, Nógrád megyei látot­takról. A 40 éve kötött barátság szálai megerősödtek az eltelt idő közös munkájában, küz­delmeiben. A nemzedékek i egymásnak adják át a „sta­fétabotot”: a barátság, a ! neretet apáról fiúra, anyáról ^IMányra száll. Berecz János: A felelős politizálás értékes hozzájárulás céljainkhoz Tanácskozott az Űjságirák Országos Szövetségének közgyűlése Hazánk több mint 5 ezer újságírójának képviseletében, csaknem 400 küldött részvételével szombaton, a Budapest Kongresszusi Központban megkezdődött a Magyar Üjságírók Országos Szövetségének közgyűlése. Az elnökségben helyet foglait Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára, Cgehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Lakatos Ernő, az MSZMP. KB agitá- ciós és propagandaosztályának vezetője és Bányász Re­zső, államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke. A kétnapos tanácskozást Pálfy József, a MUOSZ elnöke nyitotta meg. Megválasztották a közgyű­lés tisztségviselőit, majd egy­perces néma felállással emlé­keztek meg arról a 230 újság­íróról, akik a legutóbbi köz­gyűlés óta eltelt öt évben tá­voztak az élők sorából. Pethő Tibor nyugalmazott főszer­kesztő emlékbeszédében a fel- szabadulás jubileumáról és a MUOSZ megalakulásának 40. évfordulójáról szólt. Ekután Megyeri Károly, a MUOSZ fő­titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést az 1980 óta végzett munkát elemző írásos beszá­molóhoz. Kiemelte: az újságíró-társa­dalom számára alapkövetel­mény az a párt XIII. kong­resszusán megfogalmazódott igény, hogy hatékonyan segít­se a társadalom politikai tu­datának formálását, a politi­kai és gazdasági feladatok megoldását a gyors, mozgósí­tó erejű és reális szellemű tájékoztatás és felvilágosító munka eszközeivel. Ezzé! ösz- saefüg Résben rámutatott: a közgyűlés előkészítése során a szerkesztőségi beszél geteseken teljes egyetértés volt abban, <hog.y politikai, gazdasági cél­jaink megvalósítása még soha nem tette ennyire szükséges­sé az újságírók alkotó közre­működését, mint napjainkban. Az elkövetkező évek céljait körvonalazva a MUOSZ fel­adatait elsősorban' abban je­lölte meg, hogy a szakmai szervezet tegyen eieget a po­litika követelményeinek és fe­leljen meg az újsága ró-társa­dalom igényeinek is. Mind­ehhez olyan program kimun­kálása szükséges — se fel­adat áll a mostani közgyűlés előtt —, amelynek révén a szövetség a magyar újságíró- társadalom politikai, szellemi életének átfogó szervezetévé, egyik legfontosabb színhelyévé fejlődhet. Ezért olyan új mun­kastílus és szervezeti formák kialakítása a céi, amelyek az eddigieknél eredményesebben segíthetik az újságírói alkotó munka színvonalának növe­kedését. Kitért arra is, hogy a tagság szorgalmazza: váljék mjpd szélesebb körűvé a szö­vetség társadalmi-politikai munkája és következetesebbé érdekvédelmi-érdekiképvisé- leti tevékenysége. A tovább iák baji Megveri Károly szólt az újságírók tár­sadalmi presztízséről, valamint a szakma általános közérzetét befolyásol ó jelenség ékről. A főtitkár szólpeli kiegészí­tőié után Burján Sándor, az MTI vezérigazgatója, a MUOSZ etikai bizottságának elnöke terjesztette elő a testület je­lentését, amely többek között megállapítja: az újságíró-társa­dalom erkölcsi arculata és magatartása alapvetően jó. A különböző etikai ügyek száma és tartalmuk azt igazolja, hogy a magyar újságírók dön­tő többsége az etikai normák­nak megfelelően tevékenyke­dik. Ezután a küldötteik a. MU­OSZ ellenőrző bizottságának jelentését hallgatták meg a szövetség gazdálkodásáról. (Folytatás a S. oldalon.J Befejeződtek a magyar—kínai tárgyalások Befejezte magyarországi lá­togatását a Li Peng minisz­terelnök-helyettes vezette kí­nai küldöttség, amely Mar­jai József miniszterelnök- helyettes meghívására május 27 —június 1. között tartózko­dott hazánkban. A tárgyalásokon Marjai József és Li Peng eszmecse­rét folytatott, az időszerű nem­zetközi politikai, gazdasági és pénzügyi kérdésekről. Különösen pozitívan érté­kelték a magyar—kínai kül­kereskedelmi forgalom utób­bi években történt gyors nö­vekedését. Örömmel állapí­tották meg, hogy az 1985. évi árucsere-forgalmi előirányzat 1990. évekre szóló külkeres­kedelmi megállapodás, ame­lyet a látogatás végeztével szombaton, a Parlamentben Marjai József és Li Peng írt alá. A kínai küldöttség vezető­jét magyarországi látogatása során fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. A kínai delegáció szomba­ton elutazott hazánkból. A Ferihegyi repülőtéren a kül­döttséget Marjai József bú­csúztatta, jelen volt Ma Lie, a Kínai Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. (MTI) A hagyományok ápolása Nógrád megyei nemzetiségi napok Nógrád megyében jelentős hagyományai vannak a nem­zetiségi kultúra ápolásának, az évről évre visszatérően megrendezett nemzetiségi találkozó pedig az ország tá­voli pontjairól is érdeklődő­ket vonz. A programok koor­dinálására újjáalakult a Nógrád megyei nemzetiségi napok operatív bizottsága, el­nöke Óvári János, a Rétsági -Városi Jogú Nagyközségi Kö­zös Tanács művelődési osz­tályának vezetője. Az operatív bizottság mai ülésén vitatja meg és végle­gesíti azokat a programokat, amelyek folytatják az eddigi nemzetiségi- találkozók jól bevált hagyományait, ugyan­akkor illeszkednek a meg­újult bánki víziszínpadon, augusztus első vasárnapján megrendezendő, ■ 20. nemzeti­ségi találkozó új sajátossát gaihoz is. Az idén is megrendezik a bánki nyár programsoroza­tot, ennek része lesz az elmé­leti tanácskozás is. A hason­ló esemény egy évvel ezelőtt, nagy érdeklődést keltett, az idei eszmecsere középpontjá­ban a nemzetiségi kultúra és a mmdennapi élet kapcsola­ta áll maid. A rendezvénysorozathan ki­állítási programról is gon­doskodnak azzal a céllal, hogy az érdeklődő közönség megismerhesse a nemzetisé­giek művészeti produkcióit. Augusztus első vasárnapján Bánkon a legjobb nemzetisé­gi együttesek találkoznak és adna^c gálaműsort, ugyanak­kor vendégül látnak más vi­dékén dolgozó, nagy hírű együtteseket is. A nemzetiségi napok kere­tében, a bánki találkozót ba-' rétsági estek előzik meg. A 20. alkalommal megrendezen­dő. nagyszabású eseményso­rozat programját az operatív bizpttság most véglegesíti. MAI SZÁMUNKBAN Hogyan szavazzunk? A hét végén az új választójogi törvény alapján ke­rül sor a választásra, minden országgyűlési és tanács­tagi választókerületben legalább két jelölt fölött kel! dönteni. A szavazás módjáról és' egyéb hasznos tudni­valókról szól a 3. oldalon közölt írás. Vonzás — megfordítva? Szügy a térképen Balassagyarmat pererpközségének tűnik, „a város árnyékában megbúvó kis település’’. Hogyan je­lentkezik ez a község kultúrájában, művelődésében? — erre keresi a választ lapunk 4^ oldalán megjelent írásában G. Kiss Magdolna. Salgótarján—Siófok 0—0 (Tudósítás a 7. oldalon.)’ Építők a Gyurtyánosban Munkájuk nyomán változik környezetünk Kegyes volt az idő az épí­tőkhöz: szombaton a salgó­tarjáni Gyurtyánosban a Nógrád Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat és a HÖVILL Leányvállalat dolgozói család­tagjaikkal, gyermekeikkel együtt, mintegy 1500-an gyűl­tek össze az építők napjának megünneplésére. Az ünnepi gyűlésen Hege­dűs Imre, a vállalat pártbi­zottságának titkára köszön­tötte a megjelenteket és a meghívóit vendégeket. Az el­nökségben jelen volt Medved Károly, az SZMT vezető tit­kára, Béres István, a városi pártbizottság titkára, Szabó István, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Nagy Jó­zsef, az építők megyei szak- szervezetének titkára és C. Becker Judit, a megyei ta­nács építésügyi és vízügyi osztályának vezetője. Az építők kollektívája előtt Bér«« István mondott ünne­pi beszédet. Méltatta az épí­tők munkáját, amelynek alapján megváltozott az or­szág .arculata, és eredmé­nyeinkről elismerően szól­nak határainkon túl is. És dicsekedhetnek alkotásaik­kal a megyei állami építő­ipar dolgozói is, hiszen ele­gendő csak arra gondolni, mennvit változott Salgótar­ján városképe kezük mun­kája nyomán. Hangsúlyozta, hogy még szervezettebben, fegyelmezettebben kell vé­gezni munkánkat, és nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsü­lést adni a többet akaró kol­lektíváknak, egyéneknek. — Az 1,984-es esztendő nem ké­nyeztette el a NAÉV-et sem, az azonban érzékelhető, hogy az utóbbi két évben a válla­lat elindult a kibontakozás útján, s a tavalyi év a for­dulat évének tekinthető, egy­re jobban láthatók az előké­szítést, termelést és gazdál­kodást érintő, intézkedések pozitív hatásai. Az ünnepi megemlékezés után a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny­ben élenjáró kollektíváknak brigádoknak és - dolgozóknak nyújtottak át kitüntetéseket. Kiváló üzem címet érdemelt ki a szakipari üzem. ötödik alkalommal lett a Vállalat ki­váló brigádja Dánosok Sán-1 dór asztalosbrigádja, s szin­tén kiváló címet kapott Ha^ mák László kőművesbrigádja, az ifjúsági brigádok közül pedig Antal Ferenc festőbri­gádja. A HŐVILL Leányvál­lalatnál Csépc Sándor fűtés­szerelő brigádja lett kiváló.' A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Horváth Já­nos termelési osztályvezető. Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést nyolcán, a Kiváló dolgozó címet negyvenen ve­hették át. És mivel ez a nap a pihe­nés és szórakozás napja is, délután kulturális műsor ke­retében, a NÁÉV ifjúsági klubjának Panel , színjátszó csoportja, a Colombos tánc- zenekar s a Kohász Művelő­dési Központ jazzbalett cso­portja szórakoztatta a jelen­levőket, a- különböző sport­játékok közepette. Az ünnepi beszéd után, & kitüntetéseket vették át a dolgozók. ______________ — Kép: Bencze — t öbb mint másfélszeresével haladja meg az előző évit. Megerősítették, hogy az ipa­ri együttműködés kiszélesíté­se terén hazánk részt vesz egyes kínai fejlesztési és rekonstrukciós programok megvalósításában, s bővítik a mezőgazdaság, az egészségügy és az oktatás terén kibonta­kozó közös munkát. Hangsú­lyozták, hogy a hosszú távú együttműködés szempontjából nagy szerepe van a műszaki­tudományos kapcsolatok el­mélyítésének is. A két ország gazdasági és kereskedelmi együttműködé­se további fejlődéséhez te­remt szilárd alapot az 1986—

Next

/
Oldalképek
Tartalom