Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-17 / 140. szám

Továbbgyűrűző demográfiai IraHám Verssel, tánccal, bábbal Most a középiskolákon a sor Beszélgetés Betti Mihállyal, g negyei tanács elnielyelteséiel A megyei tanács és pártbi- eottság végrehajtó bizottsága a közelmúltban tárgyalta a középfokú oktatás helyzetét, társadalmi, gazdasági prog­ramját. A téma időszerűségét jelenti, hogy az évekkel ezelőtt jelentkezett demográfiai hul­lám kezd áttevődni az általá­nos iskolából a középiskolá­ba. Néhány számadat — az elő­zetes felmérések alapján — a jelenlegi és a várható középis­kolai helyzetre' vonatkozóan. A most befejeződött tanévben 64 gimnáziumi és 72 szakkö­zépiskolai tanulócsoportban 4165, az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmunkásképző in­tézetekben 3443 diák tanult. Ezzel szemben a csúcsidőszak­ban — mely az 1990—91-es tanévre tehető — 5472 gimna­zistára és szakközépiskolásra, valamint hozzávetőlegesen 4300 körüli szakmunkástanuló­ra lehet számítani. Ezek a változások komoly próba elé állítják a művelő­dési ágazatot, az oktatáspo­litika irányítóit. A folyamat zökkenőmentes levezetésére tudatosan fel kell készülni a tárgyi és személyi feltétel- rendszer tekintetében egy­aránt. Ügy is fogalmazhat­nánk: a tanácsnak kötelessé­ge megteremteni a középfokú iskolákban is azokat a felté­teleket, amelyek a legeredmé­nyesebben járulnak hozzá ok­tatási-nevelési céljaink meg­valósításához. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Berki Mihállyal, a Nógrád Megyei Tanács el­nökhelyettesével. — Megyénkben — az eddi­gi tapasztalatok mutatják — o tanácsok mindenütt jól felkészültek az 1974—78. kö­zött született magas létszámú korosztályok óvodai és álta­lános iskolai fogadására. Per­sze még nem tartunk a ten­nivalók végénél. A gyerekek if jakká serdülnek, és kérdés: lesz-e elég hely számukra a középfokú iskolákban? — Közoktatás-politikai cél­jainknak megfelelően arra tö­rekszünk. hogy minden to­vábbtanulásra jelentkező gyermek — tehát az általános iskolát befejezők 93—95 szá­zaléka — számára helyet te­remtsünk. Az idei tanévben majdnem háromezren fejez­ték be az alapiskolát, az év­tized utolsó évében ezerrel többen. Jelenlegi intézmé­nyeink — a legnagyobb ter­heléssel — 72 gimnáziumi, 80 szakközépiskolai tanulócsopor­tot és négyezer szakmunkás- tanulót képesek befogadni. Számításaink szerint viszont a demográfiai csúcson enné) tizenkettővel több gimnáziumi és tizennyolccal több szakkö­zépiskolai tanulócsoport lesz. A hullám zavartalan leveze­tésére már intézkedtünk. Az oktatás-nevelés tárgyi feltéte­leit ebben az ötéves tervben folyamatosan korszerűsítet­tük. Megemlíthetem a balas­sagyarmati Balassi Gimnázium rekonstrukcióját és bővítését, a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskola tanműhelyé­nek befejezés előtt álló építé­sét, a salgótarjáni gépipari szakközépiskola felújítását, a pásztói, balassagyarmati új kollégiumokat. — Milyen elképzelések van­nak mindezek folytatására? — Terveink között szerepel — valamennyi megalapozott — a salgótarjáni Arany János úti 16 tantermes gimnázium 1987 szeptemberéig történő felépítése, a balassagyarmati nevelési központ iskolai részé­nek elkészítése a VII. ötéves tervben. Űj tantermek kiala­kításával bővíthetőnek tart­juk a salgótarjáni Madách és Stromfeld szakközépiskolát, a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Szakközépis­kola épületét. Szécsényben a ma kollégiumnak használt termeket lehet oktatási célra visszaállítani. S amennyiben anyagi lehetőségeink enge­dik, megkezdjük Salgótarján­ban a Kereskedelmi és Ven- dégiátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Intézel építését. Ezen felül kérjük kö­zépfokú intézményeinktől, hogy valamennyi lehetőségü­ket használják ki, például könyvtári, KISZ-helyiségek felszabadításával. Ugyanak­kor ötéves ütemtervet dolgo­zunk ki a szükségtantermek kialakítására, Illetve igénybe­vételére. — Az. objektumellátottság, a tárgyi feltételek rendszere természetesen csak egyik, ám lényeges része a felkészülés­nek. Másik — legalább olyan súllyal — a személyi szükség­letek kielégítése. Napjaink­ban pedagógushiányról beszé­lünk országszerte, s — gon­doljunk elsősorban az idegen- nyelv-szakosokra — hiány van nálunk is... — A személyi feltételek biz­tosítására a megyei tanács végrehajtó bizottsága ösztön­díjkeretet alapított. Segít­jük a lakáshoz jutást, igyek­szünk saját nevelésű — pél­dául a salgótarjáni Bolyai Gimnáziumban nyelvi kísér­let folyik — nyelvszakos utánpótlásra szert tenni, ke­ressük az idegen nyelvet jól beszélő nem pedagógusokat óraadóként való közreműkö­désre. Az Arany János úti gimnázium igazgatóját pedig már a jövő év augusztusára kinevezzük, éppen a személyi feltételek megteremtése ér­dekében. — Régebbtől sokakat foglal­koztató, állandó téma: a testi nevelés fontossága. Ennek ugyancsak egyaránt vannak tárgyi és személyi feltételei. Hogyan kívánnak ténylegesen előbbre lépni? — Eddig nem minden álta­lános iskolához épült tornate­rem. Ezen változtatunk, és a korszerűsítések alkalmával pótoljuk a hiányokat. Előír­juk, hogy az általános iskola 4. osztályától kezdve testne­velés szakos tanárok foglal­kozzanak a gyerekekkel, míg az alsóbb osztályokban azok, akik a tanítóképző speciális tagozatát végezték el. A test­nevelőket igyekszünk — lakás­adással — letelepíteni, to­vábbá kiemelt bérezésben ré­szesíteni. A jövőben a test­neveléshez szervesen illesztjük hozzá az egészséges életmód­ra nevelést. Ügy, hogy tudato­sabb, élőbb kapcsolatot épí­tünk ki a művelődési és egész­ségügyi osztály között, s az eddiginél nagyobb mértékben kapcsoljuk be az iskolai mun­kába a gyermekorvosokat. E beszélgetés után úgy ta­láljuk, a megyei irányítás reá­lisan vetett számot a tovább­gyűrűző demográfiai hullám követelményeivel, • s középis­kolai hálózatunk a lehetősé­gek szerint a legjobban, az igényekhez mérten készül fel az egyre növekvő tanulói lét­szám elhelyezésére, tanításá­ra, nevelésére. Az is egyértel­mű, hogy ebben az időszak­ban a figyelem főképpen a középfokú intézményekre összpontosul, anélkül azonban, hogy jottányit is engednének az általános iskolák kivívott szerepéből. tekintélyéből. S így van ez rendjén, hiszen a középfok az alapra épül. Sulyok László Á kínaiok ragaszkodnak a pálcikához A pekingi rádió egyik je­lentése szerint Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt el­nöke azt javasolta a kínaiak­nak, hogy az étkezésnél pál­cika helyett használjanak kést és villát. „Több kést és villát kell készítenünk, több tányért vá­sárolnunk és asztal körül kell tlnünk, hogy a kínai ételeket nyugati stílusban együk, min­denki a saját tányérjáról. — Jelentette ki Hu, anélkül, hogy az evőpálcikát külön em­lítette volna. — Ezáltal el­kerülhetjük a fertőző beteg­ségeket.” Nemrég közzétett adatok azt mutatták, hogy aggasztó , a fertőző betegségek aránya, és igen sok cikk foglalkozott azzal, hogy meg kell változ­tatni az étkezési szokásokat. Legalább a Sang dinasztia — i. e. 1480 — óta használ­ják a kínaiak az evőpálciká­kat. amelyeket rendszerint fából készítenek, de a leggaz­dagabb családok arany- és ele­fántcsont pálcikákat is hasz­náltak. Az étkezési hagyo­mány szerint egész családok esznek egyetlen közös tálból. Úttörő-művészeti szemle után Egy szomorú dolog Tolt a pénitéki úttörő-művészeti gá­laműsoron: szinte üres volt a nézőtér— Nem jöttek el a nézők, csak a szereplők néz­ték egymás produkcióit. Saj­nálatos módon a legtöbb sal­gótarjáni általános iskolában ekkor v tartották a nyolcadi­kosok 'ballagási ünnepélyeit. Akik eljöttek, azok nem csalódtak —, ha még van is csiszolnivaló egyik-másik mű­sorszámon, színes, gazdag, jó gálát láthattunk. A József At­tila Megyei Művelődési Köz­pont színpadán fellépő úttö­rőket Kovács Tibor megyei úttörőelnök köszöntötte. Több hónapos munka „koronája” volt ez a szereplés, a csapat­szintű bemutatók után a szak­ági, területi versengéseken dőlt el, kik a megyében a legjobbak, majd a megyei döntőn a legkiválóbbak arany oklevelet, zánkai nya­ralást kaptak jutalmul. Mint­egy tízezer kisdobost, úttörőt mozgatott meg a kulturális seregszemle. A közönségfor­málás kitűnő lehetősége az együttesalakítás, a közös fel­készülés. Emellett évről évre felbukkannak tehetsé­gek, és az általános iskolá­nak búcsút mondók közül sokan KISZ-esként folytatják az amatőr művészeti mun­kát. Örömet lelnek a kultú­ra értékeinek megismerésé­ben, közben örömet szerez­nek másoknak. Kodály Zol­tán írta a gyermeki játékos­ságról: ..Nagy a játékok em­beri értéke, fokozzák a tár­sas érzést, az életörömöt. A mai gyerekek koravénsége ellen nincs jobb orvosság. Bá­torítsuk őket: ne restelljék, ha kedvük telik benne. Mi­nél hosszabb a gyermekkor, annál harrponikusabb és bol­dogabb lesz a felnőtt élete.” A gálát a salgótarjáni Pe­tőfi iskola énekkara nyitot­ta meg. Kovács Melinda nő- tincsi versmondó után a bá­Nagy sikere volt a drégelypalánki lakodalmas játéknak ! Lúdanyó meséi — a szécsényi múzeumbaráíraj előadásának egyik pillanata. te. Érzelemgazdag prózamon­dással lepte meg a hallgató­kat Németh Tamás Magyar- nándorból. Felszabadult, ol­dott előadást mutatott be a salgótarjáni II. Rákóczi Fe­renc iskola Centi színpada, a Ludas Matyi feldolgozását. Szinte profiműsort adott az iskola Pom-pom bábcsoport- ia — a szép díszletek, kitűnő koreográfia mellett még tisz­ta beszédet is hallhattunk. Ezután egy nógrádkövesdi és egy őrhalmi táncospáré volt a pódium, az „Én táncolnék veled...” verseny győztesei kö­zül. A nőtincsi kisdobos ének­duót követően a drégelvpa- lánki iskolások népi játéká­ban gyönyörködhettünk. Vé­gül a gála zárószámaként a szécsényi múzeumbarátraj a Lúdanyó meséi feldolgozásá­val a műsor legérettebb, leg­nívósabb produkcióját nyúj­totta. ök, a legjobbak ott lesz­nek Zánkán, az úttörőtábor­ban képviselik megyénket. Azt kívánjuk nekik, ottani tonyterenvei Bartók iskola kisdobos táncosai léptek szín­padra. Rados Krisztina ba­lassagyarmati Bajcsy iskolás tiszta, szép énekét iskolatár­sainak, a FŐNIX bábcsoport tagjainak produkciója követ­fellépésükből is sugározzon úgy a játék öröme, mint ahogy ezen a péntek délutá­non érezhettük 1 j TlT-napközik, számítógéppel Nagyon sok szülő érdeklő­déssel kérdezi, milyen prog­ramokat biztosítanak művelő­dési intézményeink a nyári szünidőre. Nemrégiben kap­tunk arról tájékoztatást, hogy többek között a TIT salgótar­jáni városi szervezete is pá­ratlanul gazdag, változatos ajánlatot állított össze a gye­rekek számára. Ezzel kapcso­latban hívtuk Graser Csabát, a szervezet új titkárát. — Részben a nyári foglal­koztatás szándékával állítot­tuk össze a nyári gyermek­programjainkat — kapjuk a választ. — De nagyon sok gyerek számára játék-, szóra­kozásszámba megy az isme­retszerzés. Emellett a tehet­séggondozást is a feladatunk­nak tartjuk. — Milyen programokat aján­lanak? — Július 8. és augusztus 16. között hetes, illetve kéthetes időtartamokban napköziket szervezünk. Négy tematikát állítottunk össze, egy számí­tógépes, valamint egy angol es egy orosz nyelvi tehetseg- ápoló foglalkoztatást, főképp délelőtti időpontokban, és egy egész napos összevont foglal­koztató programot is, amely a számítógépes és a nyelvi ismeretszerzést is felöleli. Mindezen túl a Gedöc-tetői csillagda is szívesen fogadja derült esti égbolt esetén az alkalmi látogatókat, pénte­ken és szombaton. Előzetes egyeztetés alapján más idő­pontokban is. Emellett bár­mikor, bármilyen nyári gyer­mekfoglalkoztató táborban szemléltetőanyaggal együtt meg tudnak jelenni előadóink. — Egyáltalán, igénylik-e a gyerekek, hogy az egész évi tanulás után nyáron is újabb ismeretgyarapítással töltsék az idejüket? — Tapasztalatunk szerint nincs ellentmondás a kikap­csolódás és az ismeretgyara­pítás között. Lehet szórakoz­tató módon is ismeretet ter­jeszteni. Emellett arra mi is gondot fordítunk, hogy hol egy kirándulással, hol egy sportjátékkal, vagy valami­lyen más jellegű foglalkozta­tással tegyük kellemessé, üdí­tővé ezt az együttlétet. — Mégis, ön melyik „nap­közibe" íratná be a kislányát? — Már beírattam — neveti el magát beszélgetőpartnerem — a kéthetes összevont prog­ramra. Egyrészt felidézheti nyelvi ismereteit, másrészt új közösségbe kerülhet, sőt a szá­mítógéppel is megismerkedik. — Lm.— műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Jó reggelt! *.20: Hogy tetszik lenni? 9.oo: A. hét zeneműve 9.30: Gyermekjáték 9.42: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Lili bárónő. Részletek Huszka Jenő—Martos Ferenc operettjéből 11.05: ..Kimegyek a doberdói harctérre...” Szabó László hadtörténésszel beszélget Vadász Sándor 11.38: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai. XV /12. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Jogi arcképcsarnok 13.05: Magyar előadóművészek albuma 13.25: A KönnyűiDari Miniszté­rium Bartók kórusa éne­kel, vezényel: Sapszon Fe­renc 14.10: Daloló, muzsikáló tájak 14.35: Két pillanat Izland törté­nelméből. Bernáth István irodalmi összeállítása. 14.55: Édes anyanyelvűnk (ism.) 15.00: Világablak 15.20: Staub: Tarka balettjelenet 15.29: Kóruspódium 16.05: Ugróiskola. Döntő 17.00: Fél óra népzene 17.30: Eco-mix 18.00: Olasz filmszínészek éne­kelnek 19.15: Tíz kérdés... Földiák Gá­bor művelődési miniszter- helyetteshez. 19.45: Hétfő este, mindenkinek 20.59: Hangfogó. Törőcsik Mariról 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Halló, itt vagyok! 23.30: George London operaáriá­kat énekel ,0.10: A párizsi fúvósegyüttes játszik. PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: A Petőfi rádió reggeli ze­nés műsora 8.05: Nótacsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben. 12.10: A Budapesti koncert­fúvószenekar ismeretlen szerzők műveiből játszik 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Népdalok kóruselőadásban és népi hangszereken 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől öis 17.05: Újdonságainkból 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Nóták 19.30: Sportvilág 20.05: Rockújság II. évfolyam, 8. szám 21.05: És nálunk? A szervátülte­tés. Egyed László összeál­lítása 21.35: Elvis Presley összes felvé­telei XXXII 25. rész 22.38: A Belügyminisztérium Du­na Művészegyüttesének népi zenekara látszik. Mé­száros Tivadar vezetésével. 23.20: A mai dzsessz. 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Tele­fonügyeiét: 35-510 Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete — Válaszolunk hallgatóink leveleire. . Karosai Nagy Éva összeáll*? á^a.l 18.00: Észak-magyarországi krónika — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország a Déli Hír­lap, a Heves Megyei Népújság, valamint a NÓGRÁD keddi szá­mából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Családi visszaemlékezés. (Ism.) 21.20: Időszerű témáról 21.40: A XX- század kalózai. 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Sportvisszhangok 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatti 22.10: A repülés története. I. rész (Ism.) MOZIMŰSOR : •Salgótarjáni November 7.: ót láda aranyrög. Színes, szinkroni­zált francia kalandfilm. — Ko­hász: Koma kalandjai. Színes, szinkronizált szovjet film. — IIVIH: Az inkák kincse. Olasza spanyol—bolgár—NSZK—perui ka- landiilm. — TIT: Uramisten. Szí­nes magyar film. — Balassagyar­mati Madách: Fél 4, háromne­gyed 6 és 8-tól: Flashdance. Szí­nes amerikai film. — Mesemozi: A cátóti csikótojás — Pásztói Mátra: Rocco és fivérei I—II. (14). Olasz film. — Nagybátonyi Pe­tőfi: Az önvédelem nagymeste r. Színes, szinkroni-ált szovjet tói> ténelmi kaiandf’ 9\. — Szécséntf Rákóczi: Eszterlánc. Színes ma« syar film. - Kétség: UFO Arístó- nában. (14). Színes, szinkronizált USA-kalandfilm. — Karancsla- pujtö: Hová tűnt Aeatha Chris­tie? (14). Színes aneol filmdráma — Kisterenyef Petőfi: A kiesi koesi újra szédüld. Színes, szink­ronizált USA-fiimvígjáték. - Er- sekvadkert: Hófehérke és a h-'t törpe. Színes, szinkronzált am — rikai rslzfilmfelöjtás. — i\fe*e- mozi: Hófehérke és a hét tern., NagVlór: rSKOT.AMOZI: Szaf- fi — johhágvi; Akit RnlMózer- nak hívtak s.fnes, szinkronizált olasz kaiandfilm. 4 NöGRAŰ — 1965. június 17., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom