Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-17 / 140. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN,ACS LAPJA XLI. ÉVF., 140. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. JÚNIUS 17.. HÉTFŐ fiz ót elejéi Ismét benépesülnek a ta­nácstermek, a választók bi­zalmát élvező tanácstagok fontos döntések meghozata­lára ülnek össze. Az átmene­ti időszak egyik jellemzője­ként a korelnök vezetésével kezdik meg munkájukat a megváltozott összetételű ta­nácsok alakuló ülései, hogy meghatározzák az elkövetke­zendő esztendők tennivalói­nak főbb vonalait, tisztség­viselőket válasszanak a tes­tületek élére. Az ünnepélyes alakuló ta­nácsülésre Salgótarjánban ma kerül sor, hatvanhárom közéleti tevékenységében megerősített, vagy újonnan választott tanácstag lát hoz­zá a megyeszékhely érdekeit szolgáló munkához. Az ál­lampolgárok bizalmán ala­puló megtisztelő közösségi tevékenységhez a választás­ban, döntésben nyerték el a mandátumot, ezek után raj­tuk a döntés súlya, felelős­sége. Mindez már az alakuló ta­nácsülés első perceit is jel­lemzi, amikor a tanácstagok megválasztják az ügyrendi bizottságot, amely az új tes­tület tagjainak mandátumát vizsgálja, törvényességi szem­pontból. Hasonlóképpen megalakul a munkáját ké­sőbb elkezdő számvizsgáló bizottság. Nem kisebb fele­lősséget vállalva, mint ami a gazdálkodás ellenőrzésével jár. Az alakuló tanácsülés kö­rültekintést, mérlegelést kí­vánó mozzanata a tisztségvi­selők megválasztása. Széles körű tapasztalatgyűjtés után erre a Hazafias Népfront tesz javaslatot. A választójogi törvény ren­delkezése szerint a megvá­lasztott tanácstagok megbíza­tása öt évre szól. A cselek­vésre, a választókerület és a település érdekeinek képvi­seletére sok lehetőséget kínál ez az öt esztendő. Kiváltkép­pen most, amikor az újon­nan alakult tanácsnak elő kell készíteni a VII. ötéves tervet, s mozgósítani kell a végrehajtásra. Az alakuló ta­nácsülésen az elmúlt időszak rövid értékelése után a ta­nácselnöki programbeszé­dekben ott lesz a fontosabb teendők sora is. A középtávú feladatokat - összhangban a lehetőségekkel - a tanács határozza meg, a végrehaj­tás viszont korántsem lehet csak a testület dolga. Éppen ezért a tisztségviselők felelős­ségteljes megválasztásánál a népképviseletet ellátó ta­nácstagok minden bizonnyal azt is figyelembe veszik: ki tud majd eredményesen moz­gósítani, ki képes a lakossá­got megnyerni a tanács által meafooalmazott célok valóra váltásához. Nógrád megyében 1480 ta­nácstag kapott bizalmat a június 8-i választáson. Egy részük kissé talán szokatlan érzésekkel ül maid az ala­kuló tanácsülés széksoraiban, hiszen először kapott meg­bízatást választókerületétől ehhez a munkához. Nekik is, a korábban esetleg már több cikluson keresztül bizonyított régi tanácstanoknak is azt iqértük a jelöléskor: nem lesznek egyedül. S ha a vá­lasztott és választó eayaránt tartja a közös munkára tett ígéretet, akkor már most, az út eleién, elmondhatiuk: vá­lóra válnak a tanácselnöki oroarambeszédekben vázolt, később oediq részleteiben is kimunkálandó célkitűzések. K. G. PALÓC SZŐTTES KULTURÁLIS NAPOK Híves hét vége Bujákon és Ráróson Ráróson többek között fellép ett a varsányi (fent) és a nó grádsipeki (lent) pávakör. ' ■— Kép: Bencze — — Ezek a rendezvények egv-egy tájegység fényes nap­jai — fogalmazta meg Erdős István, a Nógrád Megyei Ta­nács művelődési osztályának munkatársa, amikor tegnap a ..bujáki vasárnap” névén is­mertté vált rendezvényt érté­kelte. Szavaival tulajdonkép­pen arra utalt, hogy Nógrád megye egyes vidékei is külön igénylik a „saját” fesztivált; azt, hogy az ott dolgozó apra- tőr együttesek, művészeti cso­portok, pávakörök találkozza- , nak egymással valamint, hogy ilyen formán is hírt adjanak magukról. Ezzel magyarázható, hogy tegnap megyénkben két hely­színen Ráróspusztán és a már említett Bujákon is hasonló rendezvényt szerveztek. A ha­tár közvetlen közelében fek­vő Ráróson a Szécsény von­záskörzetéhez tartozó együtte­sek találkoztak. Öt csoport mutatkozott be a viszonylag szerényebb pro­pagandával összeverbuvált kö­zönség előtt. Fellépett a nóg- rádsipeki, a nagylóci és a varsányi röpülj páva kör, a nógrádmegyeri asszonvkórus, a karancssági cigányegyüttes és Rimócról egy szólóénekes is, Gacsány Lajos, aki a pa­lóc népzenei hagyományokból állított össze egy csokorravalót. Az Ipoly-parti Ráróson ren­dezett vasárnap szervezői a délelőtti folklórbemutatók ki­egészítéseképpen sportrendez­vényeket és vetélkedőket is szerveztek. Nagy sikert ara­tott a rárósi vasárnapra ki­vezényelt néhány, jámbor ter­mészetű „paripa” is. Bár, so­kan körülállták a lovakat, megölésükre azonban már an­nál kevesebben vállalkoztak. A Cserhát vidékének folk­lór hagyományait is bemutat­ni igyekvő bujáki vasárnap már jóval nagyobb létszámú közönségnek örvendhetett. A házigazda település mellett el­jöttek az erdőkürti, palotás- halmi, pásztói, szurdokpüspöki és tari hagyományőrzők is, de meghívott vendégként fellép­tek a színes népviseletbe öltö­zött közönség előtt a gyön- gyösoroszi népdalkor, a kazá- ri hagyományőrzők és a ti­szafüredi pávakör tagjai is. Meghívásukra a két új város: Pásztó és Tiszafüred között kialakult kulturális kapcsola­tok keretében került sor. A pásztói Lovász József Műve­lődési Központ ugyanis egyik főszervezője volt a vasárnap­nak. A „míves” igényekkel kimunkált program fénypont­ja a délután öt órára meghir­detett bujáki lakodalmas ren­Mai számunkból Hosszú kilométereken át kígyózik a magyar—csehszlo­vák országhatár az Ipoly partján. A lakosság támogatásá­val az éber határőrök a minap egy lengyel határsértőt fog­tak el. Erről írt riportot Somogyvári László. (3. oldal) Az éppen csak befejeződött tanévben 4165' gimnazista és szakközépiskolás tanult Nógrád megyében. Ám, a de­mográfiai csúcsidőszakban — vagyis 1990—91-ben 5472 gimnazistára és szakközépiskolásra számítanak. Erről ké­szített interjút Sulyok László Berki Mihállyal, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyettesével. (4. oldal.) Humor felső fokon alcímmel adott műsort a. napok­ban Salgótarjánban öt neves humorista.j Köztük volt Nagy Bandó András is, akivel a humor tekintélyéről Molnár Pál beszélgetett (5. oldal) Elutazott az SZMBT küldöttsége Szombaton elutazott ha zánkból a Szovjet—Magvar Baráti Társaság delegációja, amely Filipp Jermas, az SZMBT elnöke vezetésével a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségekre érkezett Magyarosgzágra. A küldöttség Építők napja ii Ünnepi hét vége a romhányi kerámiagyárban dezvény volt. A „Lakodalom van a mi utcánkban” kezdetű nótára felvonuló, díszes nép­viseletbe öltözött bujákiak „eredeti” lakodalmaszenével búcsúztatták a falu apraját- nagyját megmozgató napot. Nagy értéke a bujáki va­sárnapnak, hogy kiegészítő rendezvényként két kiállítást is rendeztek. Az általános is­kola e célra szabaddá tett ter­meiben a Cserhát vidékének képzőművészeit, alkotóit mu­tatták be munkáikon keresz­tül. A művelődési otthonban pedig Csohány Kálmán alko­tásait. A közönség nagy ér­deklődéssel tekintette meg Glatz Oszkár, Ács Irén, Szöl- lősi Mária, Antal András és a most elhunyt Iványi Ödön itt bemutatott műveit, vala­mint az általános iskola ta­nulóinak legsikeresebb mun­káit Is. A most második alkalom­mal megrendezett bujáki va­sárnap —. bár még itt-ott to­vábbi finomításokra vár — mégis már pontosan érzékel­teti, hogy a hasonló jellegű tájegységi napok szervezése nemcsak megyei, hanem ki­sebb területi szinten is indo­kolt. Minderről azonban — képekkel szemléltetve — több szó esik lapunk kedden meg­jelenő számában. . Az építőmunkás-hagyomá­nyok jegyében immár 35. al­kalommal ünneplik az ország­ba az építők napját. A Rom­hányi Építési Kerámiagyár az építőanyag-ipari ágazathoz tar­tozóan önálló vállalatként most harmadízben színpompás rendezvénysorozat keretében értékelte az elmúlt év ered­ményeit, ünnepelte sikereit. A romhányi ünnepi hét vége ci vasárnapi programokkal fe­jeződött be. Pénteken délelőtt az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban két romhányi dolgozó kormanyki tüntetést vett át: Csemán Ilona művé­szeti vezető és Pólyák Gábor elektroműszerész a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. A vállalati kitüntetése­ket átadó ünnepségre pénte­ken délután került sor. Részt vett a rendezvényen V^rga József, a rétsági városi jogú pártbizottság első titkára, Nagy János ezredes, egy kö­zeli honvédségi alakulat pa­rancsnoka, ott voltak Rom­hány politikai és állami ve­zetői. Az ünnepi köszöntőt Jé­ger Sándorné, a vállalat szak- szervezeti bizottságának tit­kára tartotta. Hangsúlyozta, hogy az önálló gazdálkodás három esztendeje alatt a gyár élni tudott lehetőségeivel, ké­pes volt a gyors lépésváltá­sokra a naponta változó gaz­dasági környezetben. Fénye­sen bizonyítja ezt az is, hogy az elmúlt évi munka elisme­réseképpen Kollár József igaz­gató áprilisban Kiváló válla­lat kitüntetést vehetett át. Ezt követően a gyárigazgató tíz dolgozónak ÉVM Kiváló kitüntetést, hatvan dolgozó­nak a Vállalat kiváló dolgo­zója kitüntetést adott át, 110 kerámiagyári dolgozó pedig igazgatói dicséretben részesült. Az ünnepségsorozat vasár­nap vidám juniálissal fejező­dött be. A vendégeket és a kerámiagyári dolgozókat, csaknem ezer embert színvo­nalas kultúrműsor szórakoz­tatta, majd versenyekkel, sportvetélkedőkkel tették em­lékezetessé a hétköznapok fá­radságos munkájával megte­remtett kedves ünnepet. Ballag már a vén diák... Az 1984—85-ös tanévben Nógrád megyében 2975 általá­nos iskolás végzett. A csak­nem háromezer fiatal döntő többsége csak az alapképzést nyú.itó iskola padjainak mon­dott búcsút, hiszen- 2654 kö­zépiskolai hely várja őket a megyében. A keretszámok csak hozzávetőleges tájékozta­tást adnak — egy-egy iskolá­ban az igények, a szükséglet szerint kisebb módosítások lesznek. Ami a jelentkezési lapok kitöltésekor ismert volt: 604 gimnáziumi, 554 szakkö­zépiskolai, 1436 ipari szakmun­kásképző intézeti és 60 szak­iskolai tanuló felvételére van lehetőség. Vannak most is olyan fiata­lok, akik nem folytatják a tanulmányaikat — dolgozni akarnak menni, vagy még várnak, amíg a megálmodott szakmára jelentkezhetnek, amíg indul a képzés. Ök (több mint 300-an) a munkaerő-szol­gálati iroda segítségével, va­lamint a rokonok, ismerősök tanácsára keresnek állást, munkát. IBM „ Ezek a rideg számok — bi­zonyára senkinek nem ez járt a fejében, amikor a hét vé­gén virágcsokrokkal a kezé­ben végigjárta volt iskoláját, amikor hallgatta a hetedike­sek elköszönő, búcsúztató sza­vait. És a szülők is félretol­ták ezekbén a percekben ag­gályaikat, feledték" az eltelt évek gondjait-bajait. Majd­nem felnőtt lett a gyerek —, ha továbbra is diák lesz, ak­kor is már nagyobb a felelős­sége, önállósága. A megkapott alapokra már saját maga épít­kezhet. Természetesen az is­kolaváltás nehéz időszakában sem fogják egyedül hagyni őket sem a szüleik, sem egy­kori pedagógusaik. Sokakra számítanak, hogy visszatérnek ifivezetőként az alma mater­be. Akkor már azt is tudni fogják, mit kellett volna más­képpen, jobban csinálni a nyolc év alatt... Képünkön a Tari Általános Iskola nyolcadikosai éneklik a ballagónótát 26 fiatal végzett ebben a tanévben. (bp) tagjai részt vettek a Paria- MSZBT elnöke. A repülőté- mentben az MSZBT Országos ren búcsúztatásukra megjelent Elnöksége ünnepi ülésén, az Bíró Gyula, az MSZBT fő- Operettszínházban megrende- titkára és Ivan Bagyul, a zett díszelőadáson, s gazdag Szovjetunió budapesti nagy­programmal fogadták őket követségének tanácsosa a Budapesten kívül Borsod me- _ . , gyében is. A küldöttséget fo- Szovjet Magyar Baráti Tár- gadta Berecz János, az MSZMP saság magyarországi képvise- KB titkára és Apró Autal, az lője, __„JtMTIj j v > '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom