Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD ?•: AZ MSZMP NÓCRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T AN Á&S'.LAPJA XLI. ÉVF., 125. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. MÁJUS 30., CSÜTÖRTÖK Hüiiuesjüeti aktiusa Salgótarjánban Bevált alapelvek, következetesebb megvalósítás gazdaság és a művészet szo­ros kapcsolatáról, egymásra utaltságáról beszélt. Mint mondotta, a művészetek tá­mogatásától a jövőben sem zárkóznak el. Bárányt Ferenc, a Palócföld főszerkesztője a folyóirat kon­cepcióját ismertette: nem egy­szerűen megyei lapról, hanem Salgótarjánban szerkesztett, Magyarországon megjelenő lapról van szó. amely egyér­telműen a kommunista, elkö­telezett íróké, alkotóké. Ezért történt az ország felé a kapu­nyitás. amelyben benne van a helybeli szerzők érdeke is. Korill Ferenc, a megyei mo­ziüzemi vállalat igazgatója a közönség oldaláról közelítette meg a művészeti kérdéseket. Kiemelte: a közvetítők, a be­fogadók azt várják a művé­szetről. hogy jobbá formálja az embert, erősítse a huma­nizmust. Lendvai Ildikó, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos-közoktatási és kulturális osztályának munkatársa sok hasznos adalékkal szolgált a XIII. kongresszus határozatai­nak értelmezéséhez. Többek között kifejtette: a kultúra, a művészetek és a gazdaság szo­ros kapcsolatát, s azt, hogy s kulturális egyenlőség, illetve hátrány kérdése nem csupán oktatási, de művészi és mű­velődési kérdés is. Részlete­sen elemezte erkölcsi érték­rendünk változását, új érté­kek — többek között a ver­seny, a vállalkozás, a kocká­zat — növekvő szerepét. Ki­emelte: hogy hangsúlyváltás játszódik le a művészetpolui- kában: az érdeklődés a kö­zönség felé fordul. Szólt a fel­vételrendszer folyamatos vál­tozásáról. a kultúra és a tö­megek közötti kapcsolat' erő­sítésének sokoldalú lehetősé­geiről. Természetes követel­ményként említette a politika és. a művészek kölcsönös bi­zalmát, s ehhez kapcsolódva a gazdaság termékeny együtt­működését, (Folytatás a 2. oldalon.) Vlälasztfisi nagygyűlés Zalaegerszegen és Egerben Népünk egységes az alapvető szocialista célokban lüémeth iCöraly beszéde Választási nagygyűlést rendeztek szerdán a zalaegerszegi sportcsarnokban. A több mint háromezer résztvevő között ott voltak Zala megye és a város politikai és társadalmi életének vezetői, a megye országgyűlési képviselőjelöltjei. A Himnusz elhangzása után Takáts Ádám, a megyei népfront­bizottság elnöke köszöntötte a jelenlevőket, majd Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyette­se mondott beszédet. elképzeltük, ahogyan szerettük volna. A fejlődést akadályoz­ta és súlyos következmények­kel járt, amikor á szocialista elveket és normákat eltorzí­tották. Pártunk és népűnk ennek az időszaknak a hibá­it leküzdötte, tévedéseit kija­vította. Fontos, hogy a felnö­vekvő nemzedékek is jól ért­sék: történelmi vívmányaink­ban népünk sok erőfeszítése, áldozatos munkája ölt testet. Népünk teljesítményére jogos nemzeti büszkeséggel tekint­hetünk. A nemzeti érzésnek, a haza sorsáért érzett felelős­ségnek — mint mindig — ma is tettekben kell kifejeződnie. Az ország helyzete, a megníö- vekedett feladatok megoldása mindenkitől nagyobb erőfe­szítést, áldozatos helytállást követel. Vívmányaink védel­me és gyarapítása minöannyi- unk közös ügye, mindenkinek! személyes érdeke és állam- polgári kötelessége. Történelmi utunk a jelen és a jövő számára is mara­dandó tanulságokkal szolgál. Elsőként azt említeném: bebi­zonyosodott, hogy függetlensé­günk és békénk megőrzése, társadalmi és gazdasági fej­lődésünk csakis a haladás ol­dalán, a szocialista országok­kal szoros szövetségben biz­tosítható. Ezért — .nemzeti érdekünkkel összhangban — politikánk sarkkövének tart­juk, hogy tovább erősítsük szövetségünket, együttműkö­désünket és barátságunkat a Szovjetunióval., a szocialista közösség országaival. Kölcsönös bizalom Ezzel egyenrangú tanulság; hogy a haza íeiemelkedese- nek. népünk boldogulásának egyetlen járható útja van: a szocializmus, amelynek építé­sében részt venni egyet je­lent a nemzeti érdekek szol­gálatával. A történelmi sors- forduló óta eltelt időszak ta­pasztalatai azt is tanúsítják, hogy a párt és a nép együtt minden nehézségen úrrá tud lenni, a párt és a nép igazi ereje az összefogásban van. A párt és a tömegek kölcsönös bizalmon nyugvó kapcsolata es társadalmunk politikai egysé­ge a népi hatalom szilárdsá­gának, az ország fejlődésének legfőbb záloga. Éneikül nem valósulhatott volna meg a mezőgazdaság szocialista át­szervezése.. a gazdaságirányí­tás fejlesztése, ami a gazdaság­ban és a társadalmi folyama­tokban egyaránt pezsgést ho­zott. Végső soron nem való­sulhatott volna meg, nem jöhetett volna létre közös nagy vívmányunk: a szocialista nemzeti egység. Az is fontos történelmi ta­nulság hogy táj-sadalmi. gaz­dasági viszonyainkat olyannak lássuk, amilyenek a valóság­ban. Az eredmények mellett vegyük észre a fogyatékossá­gokat, a szeplőket is, és szá­moljunk a gondokkal, a fe­szültségekkel, az ellentmondá­sokkal. Ezt tette pártunk XIII. kongreszsusa is, amikor a párttagok és a pártonkívü- liek véleményének ismereté­ben megvonta az országepítő munka mérlegét, és kijelölte a négy évtizedes úthoz mél­tó további fejlődés irányát. Becsülnivaló, amit a két választás között elértünk. A Magyar Népköztársaságnak jó híre van a világban, mert szilárd a népi hatalom, biz­tosított a törvényes rend, a gazdaság életképes, bírja a nagyobb terheléseket, politi­kánk a magyar valóságot tük­rözi, nem enged teret szélső­séges törekvéseknek. Bizonyos, hogy nepünik támogatásával leküzd j ük a nehézségeket, megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Pártunk XIII. kongresszusa ehhez szigorú, de a szükséges előrelépést és az elérhető fejlődést reálisan megalapozó programot, dolgo­zott ki. Ebben első helyre A gazdaság fejlesztését, a lét* , (Folytatás • l, oldalon^ Ünnepi könyvhét- május 31—június 5. Az idén május 31. és június Ferenc Művelődési Központ 5. között rendezik meg a ma- előtti téren tartják — tájé- gyar irodalom jelentős kul- .., , , turális eseményét, az ünnepi koztattak szerdan a saJto keP~ könyvhetet. A megnyitót ez- viselőit a Vörösmarty téri úttal Debrecenben a Kölcsey Zeneművészek Klubjában, érdekelt és a nemzetközi rea­litásokkal továbbra is szem­behelyezkedő imperialista kö­röknek. Mindent elkövettek és /el­követnek napjainkban is, hogy eltemessék Helsinki szellemét. Tudatosan mérgezik, a nem­zetközi légkört. A világűr mi- litarizálásának ördögi tervéi forgatják a fejükben. Alig titkolt céljuk, hogy a törté­nelmileg kialakult katonai erőegyensúly felborításéra, az erőfölény megszerzésére törekednek. Nemcsak a szocialista or­szágok népeinek, de az egész emberiségnek is életbe vágó érdeke, hogy az erőegyensúly fennmaradjon. Mi, a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt azt hirdetjük, arra hívunk fel — és ezt őszintén akarjuk, —, hogy ne fegyver­kezzünk, hanem tárgyaljunk, mégpedig olyan megállapodás­ról, amely minden érdekelt fél egyenlő biztonságát a fegy­verzet mainál lényegesen alacsonyabb szintjén garantál­ja. Arra az aggódó kérdésre, hogy képesek leszünk-e meg­védeni az építőmunka legfőbb feltételét, a békét, azt vála­szolhatom: pártunkat, kormá­nyunkat nemzetközi tevé­kenységében népünknek az a legfőbb óhaja vezérli, hogy szocialista építőmunkánkat bé­kében folytathassuk. Minden népnek azt kívánjuk, hogy biztonságos körülmények kö­zött alkothasson, és élvez­hesse munkájának gyümölcsét. Minden bekeszerető erővel összefogva ezért dolgozunk, hogy helyreállítsuk a bizalom légkörét, gátat vessünk a fegyverkezési hajszának, hogy a .két világrendszer vitája ne a harcmezőn, hanem békés versengésben dőljön el. Kö­vetkezetesen arra törekszünk, hogy hazánk politikai, gazda­sági és kulturális kapcsolata­it a más társadalmi berendez­kedésű országokkal is bővít­sük. Újra megerősítjük és gya­korlati lépéseinkkel is alátá­masztjuk, hogy mi a békés egymás mellett élést nem csu­pán háború nélküli állapotnak tekintjük, hanem aktív, köl­csönösen előnyös együttműkö­désnek. Bennünk jó partner­re talál mindenki, aki a bé­két, a kapcsolatok fejlesztését akarja. A mi népünk a sa­ját tapasztalatai alapján ta­nulta meg becsülni a békét. Békében dolgozni A magyarság több mint ezer éve él itt, Európa köze­pén, ahol a történelem során a hadak útjai oly sokszor ta­lálkoztak, és a fegyvereket annyiszor összemérték. A mi népünk többet szenvedett há­borúktól, elnyomástól, mint sok más nép. s fájdalmasab­ban, nehezebben tört előre a társadalmi haladás is orszá­gunkban. Nemzeti létünket nemegyszer fenyegette végve­szély. Erre is gondolva érté­kelhetjük igazán, hogy ha­zánk négy évtizede szabad.es népünk a társadalmi haladás élvonalában menetel. Az or­szág felszabadulása együtt hozta meg a békét, a nemze­ti függetlenséget és a fel- emelkedés, az igazságosabb emberi, társadalmi rend ígé­retét. A gondok, a nehézsé­gek leküzdésének is az lehet a sziláid alapja, hogy törté­nelmi vívmányainkat, ame­lyekért megküzdöttünk, ered-' ményeinket, amelyeket sok erőfeszítéssel értünk el, meg- védjük és továbbfejlesztjük. Az út. amelyet az elmúlt négy évtizedben bejártunk, nem volt sima. És nem is si- , kenut minden úgy* ahogyan Nagy örömömre szolgál, hogy ezen a választási gyűlé-. sen, szűkebb pátriámban szól­hatok közös dolgainkról a megye lakosságának képviselői előtt. Tisztelettel köszöntőm valamennyiüket, külön is a zalaegerszegieket. Átadom a Központi Bizottság, a kormány és személy szerint Kádár János elvtárs szívélyes üdvöz­letét és legjobb kívánságait. Kifejezem köszönetünket a zalai embereknek — pártta­goknak és pártonkívülieknek — politikánk támogatásáért, az elmúlt években tanúsított ■helytállásukért — hangoztat­ta bevezetőben. Esennytelies belpolitika Az 1985-ös esztendő bővel­kedik fontos belpolitikai ese­ményekben. A párt XIII. kongresszusa elvégezte felelős munkáját. Méltó módon meg­emlékeztünk hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulójáról, most pedig választásokra ké­szül az ország. Az előkészüle­tek élénk társadalmi érdek­lődés mellett folynak. Meg­tartották a jelölő gyűléseket, kialakult az országos válasz­tási lista; minden egyéni kép­viselő és' helyi tanácstagi választói körzetben legalább két, esetenként több jelöltet is állító"'“ A valóság rá­cáfolt p<öl®Bnfkorábban gyak- rai^ V* téves né­zetre1”' ' az emberek nem ^t^alj; a többes jelölést, i. ‘ V ha a választáson alií'f'e „bukott em­beriig . ík őket. Azok, akiket, képviselőnek vagy ta­nácstagnak jelöltek, jól érzé­kelik, hogy jelölésük a vá­lasztópolgárok bizalmának megnyilvánulása, és ez önma­gában is nagy dolog. Helyes volt a szocialista demokrácia fejlesztését szol­gáló új választójogi törvény megalkotása. Ezt bizonyítja a megnövekedett politikai ak­tivitás, az a tény, hogy a je­lölő gyűléseken minden koráb­binál többen, másfél millióan jelentek meg, és mintegy 200 ezren véleményt is nyilvání­tottak. A népfrontpolitika jegyében megtartandó vá­lasztásoktól azt várjuk, hogy a rendeltetésüknek megfelelő országgyűlés és tanácstestü­letek létrehozásával tovább erősítik a dolgozó nép hatal­mát. Adott nemzetközi feltételek között élünk és dolgozunk. Sajnos, a világ feszültségek­kel. válságokkal terhes, s ez hatással van a mi belső vi­szonyainkra, fejlődési lehető­ségeinkre is. . Két hónap múlva 'lesz tíz­esztendeje. hogy 33 európai ország, valamint az Észak­amerikai Egyesült Államok és Kanada legmagasabb ran­gú vezetői Helsinkiben a béke, a biztonság és az együttmű­ködés kérdéseiről tanácskoz­tak. A világ megkönnyebbült, az akkór aláírt záróokmány­ban foglaltak nagy reménység­gel töltötték el a békeszerető emberiséget. Az enyhülési fo­lyamat azonban nem volt kedvükre a fegyvergyártásban Az aktívaülés résztvevői iá váló rádiózás és televízió- ; sás mellett például megyénk- i ben nem esett vissza a mozi- i néz.ők száma, sokan látogat- i iák a kiállításokat, elfogad­ható a könyvtári ellátottság, ; kedvező a könyvvásárlás! for­galom. Szembe kell néznünk 1 viszont olyan jelenségeikkel, i mint a komolyzenei hangvei- : venyek gyér hallgatottsága, a : színházi érdeklődés visszaesé­se. az országos amatőr művé- 1 szeti rendezvények szűkkörű Kisugárzása. S mindezek olyan 1 körülmények között tapasztal­hatók, amikor kedvezőek , a változások — az ellentétes . tendenciák ellenére is — a lakosság életmódjában, javul- , tak a szabad idő kulturáltéi- - töltésének lehetőségei, nőtt az , értékes szórakozás, szórakoz- ; tatás iránti igény. Az előadó sorra vette a • művészeti élet területeit. Is- , mert: a képzőművészeti élet zárkózott fel a leggyorsabban az országos élvonalhoz. Szín­vonalas kiállítások rendeződ­tek, iskolai, intézményi, üze- , mi galériák nyíltak a megyé­ben. Az irodalmi élet szerve­zésében jelentős hely illeti a Palócföld folyóiratot. Dicsé­retes vállalkozás a Palócföld kiskönyvtár-sorozat.. A gondot a folyóirat olvasottsága, az értelmiségre és a szélesebb közönségre gyakorolt, szerény hatása jelenti. A zenei élet kiváltképpen sokat fejlődött az utóbbi években. Bázisa született a táncművészetnek, jó néhány népdalkörünk, ha­gyományőrző együttesünk or­szágosan jegyzett sikerrel mű­ködik. Ugyanígy némely ama­tőr színjátszó együttes. Az ?!őadó megemlítette valamenv- nyi területen a problémákat, a szükséges tennivalókat is. Többek között szólt a művé­szeti élet állami irányításá­ról. Majd a teendők között hangsúlyozta: a művészetpoli- tika legfőbb célja, hogy ked­vező feltételeket teremtsen az alkotáshoz, határozott érték­rendet állítson fel, hozzáse­gítve a művészeti tevékeny­ség magasabb szintre emelke­dését. a művész és a közön­ség harmonikusabb kapcsola­tának megterem tődését. A művészeti aktíva vitain­dító előadása után többen kértek szót. Ember Csaba, a Balassa­gyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola igazgatója hangsú­lyozta, hogy a komolyzenei koncertek részvételében lé­nyeges szerepe van az érzel­mi kötődésnek. Ozsvárt László, a Salgótar­jáni Vasöntöde és Tűzhelygyár párlbiaottóágán-ak titkára a . Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága is vállalkozott ar­ra, hogy a XIII. pártkongresz- szűs határozata, a helyi ta­pasztalatok alapján napi­rendre tűzi művészetpolitikánk időszerű kérdéseit. Szerdán a megyei pártbizottság székhá­zában művészeti aktíván ta­lálkoztak a művészek, a po­litikai és állami irányítás, a pedagógusok és népművelők, a gazdasági egységek képvi­selői. A megjelenteket Gordos János, a megyei pártjai zottság titkára köszöntötte, fnajd be­vezetője után átadta a szót a művészeti aktíva előadójá­nak, Csongrády Bélának, a megyei pártbizottság propa­ganda- ' és művelődési osztá­lya vezetőjének. Csongrády Béla vitaindító­jának elején elmondotta: mű­vészeti, társadalmi életünk valósága. a pártkongresszus és továbbgondolkodásra ösz­tönző határozatai követelik meg. hogy széles körben és minél alaposabban, átfogób­ban ismertessük és vitassuk meg a művészetpolitika idő­szerű kérdéseit. A pártkong- ress.tus '— több más mellett — megerősítette a gazdasági és művelődési munka, felis­mert összefüggéseit, a mű­veltség — mint pótolhatatlan erőforrás — szerepét a gaz­dasági élet élénkítésében, di­namikusabb pályára állításá­ban, a demokrácia gyakorla­tában, az életmód feljesztésé- ben. .Az MSZMP 1958-as műve­lődéspolitikai irányelvei — a jelentős társadalmi, gazdasági . változások közepette — kiáll­ták az idő próbáját. Ma sem tehetünk mást: biztosítjuk az alkotás szabadságát, erősít­jük a művészi alkotóműhe­lyek önállóságát és felelőssé­gét megvalósítjuk a műalko­tások értéke szerinti diffe­renciált támogatást. Ugyanak­kor halaszthatatlan követel­mény munkánkkal szemben az alapelvek következetesebb al­kalmazása a gyakorlatban. A művészeti aktíva részt­vevői sokoldalú, árnyalt ké­pet kapta.k a megyebeli való­ságról. Nógrádban — az is­mert történelmi okok miatt — különösen szembetűnő az iskolázottság emelkedése.' a felsőfokú végzettséggel rendel­kezők számának nagymértékű gyarapodása. A vezetés ter­mészetesen tisztában van a fogyatékosságokkal is: a mű­velődési. műveltségbeli fehér foltokkal, az igénytelenséggel, az alulképzettség újratermelő­désével. Eredményeink azonban je­lentékenyebbek» Az áiteiane&í

Next

/
Oldalképek
Tartalom