Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-15 / 112. szám

L Ünnepség Mos?kvában a Varsói Szerződés évfordulóján Tovább erősödött a testvéri országok egysége Konsztantyin Ruszakov mondott beszédet ' A moszkvai dolgozók, és a Szovjetunió fegyveres erői képviselőinek ünnepi gyűlésével emlékeztek meg kedden a szovjet fővárosban a Varsói Szerződés szervezete meg­alakulásának harmincadik évfordulójáról. A Nagy Színház épületében megrendezett ünnepség el­nökségében foglalt helyet Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyet­tese, Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB PB póttagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének első he­lyettese, Szergej Szokolov marsall, az SZKP KB PB póttag­ja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Konsztantyin Hú­szakon, az SZKP KB titkára, Alekszej Antonov, miniszter­elnök-helyettes, valamint magas rangú szovjet katonai ve­zetők. A megnyitó után Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára mondott beszédet „Szövetség a béke és a szocializ­mus érdekében” címmel. SC €& Z S- E BISS IE MV a Varsói Szerződés tagállamai parlamentid képviselőinek íatálkozoiáró! A Varsói Szerződés tagállamai parlament­jeinek képviselői 1985. május 14-én. a szer­ződés fennállása 30. évfordulója alkalmából találkozót tartottak Budapesten. A találkozón részt vett: a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének küldöttsége Sztanko Todorov vezetésével; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének küldöttsége Alois Indra vezetésével; a Lengyel Népköztársaság Szejnijének kül­döttsége Stanislaw Gucwa vezetésével; a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének küldöttségé Sarlós István vezetésével; a Német Demokratikus Köztársaság Népi- Kamarájának küldöttsége Gerald Götting vezetésével; ^ a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének küldöttsége Nicolae Giosan vezetésével; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Lev Tolkunov és Avgüszt Vossz vezetésével. A találkozó résztvevői hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés három évtizede megbíz­hatóan szolgálja a szocializmus történelmi vívmányainak védelmét, a szövetséges or­szágok sokoldalú együttműködésének fejlesz­tését; kiemelkedő szerepet tölt be az európai és a világbéke megőrzésében és megszilárdí­tásában. A Varsói Szerződés tagállamai együttműködésének elmélyítéséhez, a nem­zetközi feszültség csökkentéséért, a békés együttműködés fejlesztéséért vívott harchoz jelentős mértékben hozzájárulnak a tagálla­mok parlamentjei, a néphatalmat megteste­sítő legfelső képviseleti szerveik. Többször intéztek felhívást a világ népeihez és parla­mentjeihez á fegyverkezési hajsza — min­denekelőtt a nukleáris fegyverkezés — meg­fékezésére, a konfrontációs veszélyek csök­kentésére, az enyhülési folyamat felújítására irányuló együttműködés érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai legfelső szintű párt- és állami vezetőinek ez év áp­rilisi varsói találkozóján egyhangú döntést hoztak a szerződés hatályának meghosszab­bításáról; meggyőzően bizonyítva a tagorszá­gok eltökéltségét, hogy a jövőben is folytas­sák a békét, a békés egymás mellett élést szolgáló közös irányvonalukat. A szerződés hatályának meghosszabbítása megfelel a test­véri országok népei létérdekeinek, és a béke, a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgálja. A Varsói Szerződés tagállamai soha nem voltak hívei Európa és a világ egymással szemben álló katonai tömbökre osztásának. Védelmi szerződésüket hat évvel a NATO megalakítása után hozták létre. Amint ezt a varsói találkozón ismételten megerősítették, a tagállamok síkraszállnak szövetségük és az észak-atlanti tömb egyidejű feloszlatásáért és annak első lépéseként a szövetségek katonai szervezeteinek felszámolásáért. Amíg azonban létezik a NATO, s fennáll a világ és Euró­pa békéjét fenyegető veszély, a szocialista államok erősítik szövetségüket, megteszik a szükséges infézkedéseket kollektív védelmi képességük megfelelő szinten tartásához, egy­idejűleg fokozzák a harcot a leszerelésért, a békéért, és a katonai tömbök megszüntetésé­ért. A Varsói Szerződés tagállamai nem ;ö- rekednek katonai fölény megszerzésére, de nem is engedik meg. hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. A Varsói Szerződés tagállamai fokozzák erőfeszítéseiket, hogy elhárítsák a nukleáris katasztrófát, megakadályozzák a fegyverke­zési hajsza kiterjesztését a világűrre, s meg- á 11 í‘sák azt a földön, elérjék a nukleáris fegyverek radikális csökkentését, végső so­ron azok teljes felszámolását. Erőfeszítéseket lesznek, hogy az erőegyensúlyt a lehető leg­alacsonyabb szinten biztosítsák, áttérjenek a leszerelésre, e’érjék az-európai enyhülés fo'y- ta!ását, a helsinki záróokmány szellemében, sokoldalú, egyenjogú és kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködést alakítsanak ki A Varsói Szerződés tagállamainak parla­menti képviselői azokban a napokban talál­koztak Budapesten, amikor Európa és a vi­lág népei a fasizmus felett aratott nagy győ­zelem 40. évfordulóját ünnepük. A szovjet néónek a fasizmus leverésében játszott meg­határozó szerepéről, az antifasiszta koalíció és más országok népei önfeláldozó harcának jelentőségéről szólva aláhúzták: a második világháború felmérhetetlen pusztítása, meg­számlálhatatlan áldozata és kemény tanul­ságai miatt is égetően szükséges minden nép és állam, minden békeszerető erő összefogása földünk békéjének megőrzéséért, az emberi civilizáció megmentéséért. Ezzel összefüg­gésben a találkozó résztvevői üdvözölték az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szov­jetunió Minisztertanácsának a második világ­háború befejeződése 40. évfordulója alkalmá­ból „A világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz” intézett felhívását, amely a szilárd és tartós béke nevében aktív közös cselekedetekre szólít fel. A találkozó résztvevői kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy valamennyi állam parlamentje és parlamenti képviselői aktívan részt vehetnek és részt kell venniük a nuk­leáris világháború elhárításáért, az együtt­működésért és a konstruktív párbeszédért, a bizalom légkörének megteremtéséért, a nem­zetközi helyzet javításáért folytatott harc­ban. Erre különösen napjainkban van nagy szükség, amikor a világban egyre aktívabbá válnak azok az erők, amelyek bővítik fegy­vertárukat. a világűr militarizálására készü­lődnek, a katonai fenyegetés, a revansizmus politikáját folytatják, megkérdőjelezik Európa háború utáni területi-politikai realitásait, nyíltan beavatkoznak a független államok belügyeibe. A Varsói Szerződés tagállamai parlament­jeinek képviselői újból felhívják Európa1 és á világ parlamentjeit és parlamenti képvi­selőit, hogy emelkedjenek felül nézeteltéré­seiken, legvenek partnerek a nukleáris ve­szély elhárításáért vívott harcban, folytassa­nak az általánbs békét és biztonságot szolgá­ló széles körű nemzetközi együttműködést. A találkozó az elvtársiasság. a testvéri ba­rátság és, a teljes egyetértés légkörében zaj­lott le. (MTI) Ruszakov emlékeztetett a szerződés létrejöttének körül­ményeire, s óriási elvi jelen­tőségűnek mondatta azt a tényt, hogy a szocialista or­szágok katonai erőegyensúlyt hoztak létre a NATO-államok- kal. Bár ez nagy erőfeszítése­ket. és hatalmas anyagi eszkö­zöket követelt, a testvérorszá­goknak nem volt más válasz­tásuk: a tét végső soron a szocializmus sorsa, a civilizá­ció jövője volt. Ugyanezekben ez években a szocialista or­szágok kezdeményezéseinek elöntő szerepe volt abban, hogy összehívták az európai biz­tonsági és együttműködési ér­itek ezletet, s abban, hogy a két világháborús tragédiát végigszenvedett európai föld­részen sikerült a legnagyobb eredményeket elérni a békés egymás mellett élés eszméi­nek és elveinek megszilárdí­tásában, az enyhülésben, a (különböző társadalmi rend­szerű országok közötti együtt­működés és jószomszédi vi­szony kialakításában, A tőkésországok vezetői fconni csúcsértekezletükön sokat panaszkodtak Európa megosztottsága miatt, de köz­ben kitűnt, hogy az ő politi­kájuk továbbra is az erőpo- Mtika, a revansizmus bátorí­tása, s az a makacs igyekezet, hogy beavatkozzanak a szocia­lista országok belügyeibe, meg­osszák őket. Ez utóbbi törek­vésre a szocialista országok JVarsóban megtartott közel­múltbeli tanácskozásukon újabb megsemmisítő csapást mértek. Elvi jelentőségűnek nevezte a moszkvai ünnepség szónoka azt a tényt, hogy a Varsói Szerződést pontosan abban a formában újították meg, ahogy eredetileg létre­jött. Ruszakov emlékeztetett: a Varsói Szerződés politikai tanácsadó testületének kö­vetkező ülését ez év őszén Szó­fiában tartják meg. A Szov­jetunió és a szerződés többi tagállama mindent megtesz annak érdekében, hogy ezen a tanácskozáson is jelentős, valós, a nemzetközi helyzet új fejleményeit szem előtt tartó eredmények szü­lessenek — mondotta. A Varsói Szerződés szer­vezete katonai erejének és harckészültségének magas szinten tartásáról szólva Ru- szaikov kiemelte: a hatalmon Képi ellenőrök tárgyalták (Folytatás az 1. oldalról.) döntő része is munkaigényes. Jelenleg a vállalati fejleszie- .seket nem a kivitel növelé­se és a behozatal csökkente­se határozza meg. Kedvezőt­len jelenség az is, hogy a műszaki fejlesztés során a gaz­dálkodó egységek — az SKÜ, az öblös-, a - síküveggyár ki­vételével — nem élnek a szel­lemi termékek vásárlásával. A népi ellenőrzési bizottság (megállapította, hogy a kilenc krállalat gazdálkodásában több a lehetőség az export növelé­sére az elmúlt időszakhoz ké­pest. Több annál is, mint amit az idén terveztek. Végezetül a városi népi el­lenőrzési bizottság a nem ru­belelszámolású export fokozá­sára Javaslatokat fogalmazott meg a vizsgált vállalatoknak. * levő testvérpártok folyamato­san gondoskodnak arról, hog; az egyesített fegyveres erői minden eszközzel rendelkezze­nek bármiféle agresszió visz. sza veréséhez. A Varsói Szerződés — foly­tatta ünnepi beszédét Konsz- tantyin Ruszakov — reális programot ad a háborús ve­szély kiküszöbölésére, a fegy­verkezési hajsza, különösen i nukleáris fegyverkezési hajszó megfékezésére. Ennek a prog­ramnak az alkotóelemeit — e szocialista országoknak £ NATO elé, az Egyesült Nem­zetek Szervezetében és mái fórumokon előterjesztett ja­vaslatait — ismertetve, a szó­nok kijelentette: a javasla­tokra nyílt és konkrét vála­szokat várnak a Nyugat or­szágaitól. A NATO-országoktól füg? az is, sikerül-e kimozdítani í holtpontról a bécsi haderő­csökkentési tárgyalásokat — állapította meg Ruszakov majd arról beszélt, milyen égető szükség van a világűr militarizálásának megelőzé­sére. Emlékeztetett: Washing­ton a múltban is sokszor meg. próbált katonai erőfölényrí szert tenni, de ezek a Dró- bálkozások rendre kudarccal másfelől viszont a fegyverke­zési hajsza megasabb szintre emelkedésével végződtek. Hé az Egyesült Államok megkezd: a világűr militarizálását, a Szovjetunió nem marad tétlen Elegendő tudományos és mű­szaki potenciállal rendelke­zünk, a katonai-hadászati pa­ritást nem fogják tudni felbo­rítani — hangsúlyozta sa SZKP KB titkára. A genfi tárgyalásokon el­foglalt szovjet álláspontról- Ruszakov elmondta, hogy a Szovjetunió már sokszor indít­ványozta: a szembenálló felek csökkentsék egynegyedével hadászati támadó fegyvereik számát, de nem áll meg ennél a javaslatnál. Határozott irányvonala a világűr milita­rizálásának megelőzéséről szóló megállapodás létrehozá­sa, és a három tárgyalási té­ma kölcsönös összefüggését szem előtt tartva kész a ha­dászati és a közép-hatótávol­ságú nukleáris fegyverek ra­dikális csökkentésére. Ruszakov utalt arra, hogy- az európai biztonság erősíté- y seben eddig elért eredmények k egyes NATO-körök, mindenek­- előtt Washington támadásui­- nak kereszttüzében állnak. Reagan elnök nem riadt visz­_ sza attól, hogy koszorút he- _ lyezzen el a bitburgi katonai s temetőben, noha tudta, hogy a _ temetőben SS-katonákat is _ eltemettek. Az amerikai elnök a strasbourgi beszédét elejétől a a végéig a konfrontáció szelle­me hatotta át. Nem nehéz a elképzelni, figyelmeztetett Ru. a szakov, hogy ez a politika mi- _ lyen veszélyes következmé- s nyekkel járhat. Örvendetes mondotta vi­- szont a moszkvai ünnepség- szónoka, hogy az európai köz­- vélemény, a tőkésországok köz­- véleménye is ellenzi a föld­rész további militarizálását, s g azt, hogy ezeket az országo- a kát az amerikai politika tú- _ szaivá tegyék. Sok függ majd _ attól, hogy a nyugat-európai • vezetők mennyire lesznek a képeseit ellenállni a kommunis- r taellenes hevületnek, s mennyire . értik meg, hogy tényleges _ nemzeti érdekeik a béke, az együttműködés és az enyhülés e politikáját diktálják. Beszédéhek befejező részé- 1, ben Ruszakov egyebek között- kijelentette: a szovjet emberek e meggyőződése, hogy a háború a nem elkerülhetetlen, s hogy i nincsenek olyan nemzetközi a kérdések, amelyeket ne lehet- . ne a tárgyalóasztal mellett- megoldani. Az emberiségnek- jövőbe vetett bizalommal kell- a huszadik század végéhez- érkeznie és a huszonegyedik z századba lépnie, s erre meg is van a lehetőség. fiz államszerződés aláírásának 30. évfordulóját ünnepli Ausztria ; Gromiko Becsben ~ Repülőtéri nyilatkozata Gromiko és Shultz tanácskozása Andrej Gromiko, az SZKP : KB Politikai Bizottságának : tagja, a Minisztertanács első , elnökhelyettese, külütgyminisz- < tér kedd délben Bécsbe érke- . zett az osztrák államszerző- • dés 30. évfordulójának Un- i népségeire. Bécsbe érkezéseikor Andrej Gromiko az alábbi nyilatko­zatot adta: „Megelégedéssel fogadtuk el az osztrák kormány meghívá- ; sát, hogy ismét látogassunk el \ Bécsbe,' és vegyünk részt a független és demokratikus Ausztria helyreállításáról kő- ! tött államszerződés 30. évfor- 1 d utójának szentelt ünnepsége­ken. Az államszerződést a háború befejezése után írták alá; Ausztria csak a Hitler- fasizmus felett aratott győze­lem eredményeként kapott le- ; hetőséget arra, hogy vissza- 1 szerezze függetlenségét és szu­verenitását. Önök tudják, ki és mikor tiporta sárba ezt a : függetlenséget és szuvereni­tást. A négy nagyhatalom — ■ a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaor­szág — realizmusról tett ta­núbizonyságot, amikor úgy döntött, hogy elérkezett az ál­lamszerződés megkötésének ■ ideje. Ezek az országok az : osztrák kormánnyal közösen ; dolgozták ki . az okmányt. Ausztria csak a szerződés ; megkötésével és a semleges ; állam státusának megszer­május 15., szerda j zésével kapott lehetőséget ar­ra, hogy méltó részt váilaljo» az európai — és nemcsak az európai — ügyekben. Ausztria építően járul hozzá az európai és a világproblémák megoldá­sához. Szeretnék hangot ad­ni annak a reménynek, hogy ez így lesz a jövőben is. Kétoldalú kapcsolataink ál­lása megelégedéssel tölt el bennünket; a Szovjetunió a jövőben is minden lehetségest megtesz e kapcsolatok fejlesz­téséért. Megelégedésünket fejezzük ki azzal kapcsolatban, hogy lehetőségünk lesz Ausztria ál- lamférfiaival — az elnökkel, a kancellárral és a külügy­miniszterrel — találkozni. Szintén találkozók várnak ránk sok ország Bécsbe el­jött külügyminisztereivel; nem kevés azoknak a kérdéseknek a száma, amelyekről feltétle­nül véleményt kell cserél­nünk. Ezt az alkalmat felhasznál­va sikert és boldogságot kí­vánok a vendégszerető Bécs lakosainak, az egész baráti osztrák népnek.” Gromiko, akit a repülőte­rem Fred Sinowatz kancellár és Leopold Gratz külügymi­niszter üdvözölt, az állam- szerződés jelentőségét méltat­va kijelentette, hogy Ausztria örökös semlegessége az or­szág szuverenitásának és füg­getlenségének biztos alapja. Közölte, hogy bécsi tartózko­dása idején több állam kül­ügyminiszterével is tárgyai a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet kérdései­ről. A bécsi szovjet nagykövet­ség épületében kedden .kora délután megkezdődött Andrei Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügymi­niszter tanácskozása. A ké* külügyminiszter szívélyesen köszöntötte egymást, majd ve- »ető diplomaták, tanácsadóik kíséretében megkezdték több órásra tervezett tárgyalásukat. Andrej Gromiko mellett részt vesz a tárgyalásokon Mihail Kapica külügyminisz­ter-helyettes, Alekszandr Besz- mertnih, a külügyminisztéri­um Egyesült Államokkal fog­lalkozó osztályának vezetője és más magas rangú diploma­ták. amerikai íjászról pedig többek között Robert McFar- lane. a Fehér Ház nemzetbiz­tonsági tanácsadója, Paul Nit- ze, az elnök leszerelési tanács­adója és Richard Burt. az európai kérdésekért felelős külügyi államtitkár. ■ Váratlanul hosszú, több mint 6 órás tárgyalást folyta­tott Andrej Gromiko és Geor­ge Shultz. A szovjet nagykö­vetségen tartott találkozó utá­ni első megnyilatkozásból, George Shultz néhány mon­datából annyi tűnt ki, hogy sokrétű, beható megbeszélése­ket folytattak, de gyakorlati eredmény —, amint várható volt — nem született. Shultz szerint „részletes, átfogó és hasznos” volt a megbeszélés, amelyen foglalkoztak a íegy­verzetkorlátozás ’ kérdéseivel, különös tekintettel a genfi tár­gyalásokra, valamint a kétol­dalú kapcsolatokkal, vizsgálva azok javításának lehetőségeit. Megvitattak egy sor közös ér­dekű, a világ különböző tér­ségeire vonatkozó kérdést is. Az amerikai külügyminiszter nem válaszolt a kérdésekre, hogy napirenden volt-e a csúcstalálkozó előkészítése is. Elvi, síkban megvitatták a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdések széles kö­rét. Szovjet részről erélyes erő­feszítések szükségességét hangsúlyozták abból a célból, hogy megállítsák a kedvezőt­len világpolitikai tendenciá­kat és kedvező fordulatot ér­jenek el a szovjet—amerikai viszonvban. Ezz?l összefüggésben And­rej Gromiko. bírálattal illette Washington általános politi­kai irá yvvonalát. mindenek­előtt biztonsági kérdésekben, aggodalommal szólt az ame­rikai fél nem épttőszellemű magatartásáról az atom- és űrfegyverzettel foglalkozó genfi tárgyalásokon. Andrej Gromiko hangsú­lyozta, hogy szigorúan ra­gaszkodni kell a szóban forgó tárgyalások tárgyát és célja­it illetően ez év januárjában létrejött megállapodáshoz, amely az űrfegyverkezési haj­sza megakadályozását és a földi fegyverkezési verseny megszüntetését érintő kérdé­sek kölcsönös összefüggésük- oen való megvizsgálását irá­nyozza elő. A genfi tárgyalá­sokon fontos első lépés le­hetne annak a javaslatnak a /alóra váltása, em°lvef M’ha- 1 Gorbacsov, az FZKP KB iőtitkára terjesztett elő, s amelynek értelmében kölcsö­nös és átfogó moratóriumot kellene bevezetni az atom- és űrfegyverzet létrehozására és rendszerbe állítására. Az ame­rikai félnek ehhez a morató­riumhoz való viszonya, mu­tatott rá Andrei Gromiko, meg fogja mutatni, müven irányba mutat politikája mi­lyenek szándékai katonai té­ren. George Shultz külügymi­niszter kiielentéseiből nem le- . hetett olyan kövétkezf&íZst levonni, hogy az amerika: fél kész lenne a gyakorlati poli­tika nyelvére átültetni az Egyesült Államok kormány­zatának a fegyverkezési haj­sza korlátozására vonatkozó megnyilatkozásait. Időszerű nemzetközi kérdé­sek megvitatásakor Andrej Gromiko kijelentette, hogy a jelenlegi világfeszültség eavik fő forrása bizonyos köröknek az a próbálkozása, hogy rá>- kényszerítsék akaratukat füg- Igetlen államokra, beavatkoz­zanak belső ügyeikbe. Ez te­remt feszültségi gócokat a Közel-Keleten, Közép-Ameri- kában, Afrika déli részén, Ázsiában. Valamennyi állam érdekeinek, a nemzetközi biz­tonság érdekeinek olyan kol­lektív erőfeszítések felelnének meg. amelyek a fennálló konfliktushelyzetek békés, igazságos megoldásának fel­kutatását céloznák. Mindkét fé! megerősítette azt a szándékát, hogy erőfe­szítéseket tesz a kétoldalú szovjet—amerikai kapcsola­tok struktúrájának helyreál­lítására és konkrét tartalom­mal való megtöltésére. A megbeszélést a felek úgy jellemezték, hogy az szüksé­ges és hasznos volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom