Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

ORION­szerviz ORION-márkaszervizt nyi­tott a Salgótarjáni Javító- Karbantartó Vállalat a me­gyeszékhelyen, a Mérleg utcai üzletházban, A hír­adástechnikai készülékek­hez szükséges alkatrészeket — az ORION rádiók, tele­víziók esetében —, közvetle­nül a gyártól szerzik be, ezzel olcsóbbá válnak szol­gáltatásaik, nem növeld költ­ségeiket más cég árrése, gyorsabbá tehetik javításaikat is a szoros kapcsolattíKé­pünkön a vevőszolgálati szakemberek új típusú ké­szülékeket mutatnak be az érdeklődőknek, valanrnt mű­szerekkel jól felszerelt szer­vizben javítják a televízió­kat. — kulcsár — Szécsény a városiasodás útján Felelősen dönteni emberekről, sorsokról NEM VOLT KÖNNYŰ ez Itteni termelőszövetkezetek életében a hetvenes évtized eleje. Mint ahogyan nem volt ez könnyű időszak Zagyvái Sán­dor életében sem. Pedig ak­korra megszáradt a tinta az agrármérnöki diplomán, túl volt már a tanácsi munka nehézségein, ismerték jói a szécsényi járásban, tudták, ha .ő-jjön a szövetkezethez, akkor ott igazságos döntés születik. — Kényszerhelyzetben vol­tunk, nem tehettünk mást, Bzanálnd kellett a rossz adott­ságú, eladósodott szövetkeze­teket — emlékezik vissza Szécsény városi jogú nagy­községi Tanácsának elnökhe­lyettese. — Ez a néhány év különösen jó iskola volt szá­momra — folytatja —, hiszen voltaképpen ekkor tanultam *neg az elméletet a gyakor­lattal szembesíteni. Emberek­ről, vezetőkről, sorsokról kellett dönteni... úgy ér- eeim, az idő igazolta a dön­tések helyességét, amit ter­mészetesen kollektiven hoz­tunk meg, s így is hajtottunk [végre. A halk szavú, 42 esztendős tanácselnök-helyettes szíve­sen emlékezik vissza koráb­bi munkájára, amikor is a bzécsényi járási hivatal me­zőgazdasági osztályán a nö- Seénytermesztés, állattenyész­tés felügyelete tartozott hoz- fcá. Akkoriban ismerkedett e ■vidékkel, hiszen általános is­koláit Szátokon, a gimnáziu­mot Balassagyarmaton, az «grártudományi egyetemet (Debrecenben végezte. Egyik Sskola társának invitálására jött ide, aztán végképp itt ragadt, ahogyan mondani szo­lkés. Letelepedett, építkezett, sőt amikor a Nógrád megyei Tanács mezőgazdasági osz- iáiyvezető-helyettesének ki­nevezték, inkább vállalta a naponkénti ingázást., mint­hogy a megyeszékhelyre köl­tözzön. — A sok zötykölődés mel­lett előnye is volt ennek a bejárásnak — veti közbe el­mosolyodva —, hiszen min­dennap ,,áz utca emberétől” Ss kaptam az információkat az ellátásról, a politikáról, mindenről, ami foglalkoztat­ta őket. De ha már a múlt­ról esett szó — kanyarodunk vissza korábbi témánkhoz—, tagadhatatlan tény, hogvSzé- esény és környéke jelentős változáson ment át az utób­bi években. Ha például csu­pán azt -nézzük, hogy az »LZETT mai helyén, nem is olyan nagyon régen, még egy gépjavító állomás volt. Vagy: a sok gonddal küszködő ke­reskedelmi ellátás, s itt nem csak a Skálára gondolok, má­ra jól kiépült hálózattá fej­lődött. De javultak az okta­tás feltételei is, új tizenkét tantermes iskolában tanul­hatnak a szécsényi gyere­kek ... azt hiszem, hossza­san sorolhatnám egészen odá­ig, hogy a szécsényi téesz milyen felelős szerepet tölt be a környéken. Egyszóval, nem akarok nagy szavakat használni, de ki kell monda­ni: ez a település nagyon kö­zeledik a városi ranghoz. Amelynek megelőlegezett bi­zalmát a városi jogú nagy­községi cím is jelez. A 6760 fős lélekszámú te­lepülés több mint 3700 mun­kahelyet kínál a hely- és környékbeli lakosságnak, je­lentős hát a vonzáskörzete. Azt mondják az itteniek, hogy iá. szécsényi patriotiz­mus valóságos aranybányája lehet a városépítésnek... ez a jövő zenéje. Az azonban beszédes tény, hogy évente átlagosan a csecsemőtől az aggastyánig, több mint 1600 forint értékű társadalmi munkát végeznek. Ha kell, fát ültetnek, járdát készíte­nek, parkosítanak — mikor, mire van igény. — SZÜKSÉG VAN a tár­sadalmi összefogásra — em­líti a tanácselnök-helyettes, aki egyébként a településfej­lesztési és gazdálkodási osz­tály munkáját is irányítja—, hiszen a városi rang nem afféle adomány, különjutta­tás, hanem nekünk kell meg­dolgozni érte, magunknak kell megteremteni a feltéte­leket ! Most fogadta el a tanács Szécsény általános rendezési tervét, s ha minden igaz, ak­kor ősszel már a részletes községközponti elképzelések is vitára kerülnek. Dehát nem csak a jövő, hanem a jelen feladatai is megoldásra várnak. — Nem mondok új dolgot: magasak az igények, ugyan­akkor kevés a pénz — mond­ja Zagyvái Sándor —, alapo­san mérlegelnünk kell, mire fordítsuk. — Nagyon várják már a szécsényiek az új művelődé­si házat, amelynek kivitele­zése jócskán elhúzódott... — 1980-ban született dön­tés arról, hogy a hatodik öt­éves tervben felépül az új művelődési központ Ügy gondoltuk akkor, hogy olyan létesítmény készüljön, amely megfelel a korszerű, jövőbe­ni igényeknek. Az eredeti terv szerint 36 milliós a be­ruházás, de ennél jóval több lesz a végszámla. Szóval, ez volt az elképzelés, aztán 81—82-ben jöttek az ivóvíz­gondok ... komoly dilemma elé került a tanács: megold­juk, legalábbis átmenetileg a vízellátási problémákat, de akkor elhúzódik a művelődé­si intézmény beruházása. Nos. a testület emellett dön­tött, azt hiszem, teljesen jo­gosan, helyesen képviselve a közérdeket. Egyébként, effé­le döntésekre szinte naponta rákényszerülünk a tanácsi munkában. Ha nem is ilyen nagy horderejűek, mégis a lakosság bizonyos részének rendkívül fontosak. Ügy gon­dolom, hogy helyes döntés csak akkor születhet, ha pon­tosan ismerjük és érvénye­sítjük az érdekeket, ehhez pedig a tanácsi munka na­gyobb demokratizálására van szükség. Mert csak így dönt­hetünk felelősein és megala­pozottan arról, milyen sor­rendet érvényesítsünk a meg­valósításkor. Ezt a szemléle­tet nem csupán Szécsény, hanem a vonzáskörzet, a tér­ség egészében kell alkalmaz­nunk ! ÓRÁJÁRA PILLANT a ta­nácselnök-helyettes, fontos tárgyalása kezdődik nemso­kára. Az elmélet rövidesen gyakorlati formát ölt... Tanka László A világ legnagyobb loldgazmezője Az Északi-tenger mélyén, nyolcvan kilométerre a nor­vég partoktól, Bergen térsé­gében óriási földgázmezőt fe­deztek fel: az eddigi becslé­sek szerint ez legalább 1000 milliárd köbméter gázt rejt magában. A benne tárolt föld­gáz egynegyedével növeli az összes ismert nyugat-európai gázlelőhely tartalékait. A kitermelés azonban még sok gondot okoz. A lelőhely 323 méter mélységben van a tenger színe alatt. Az új me­zőt valószínűleg közvetlenül a tengerfenékről kell majd kitermelni, búvárharangok felhasználásával. Ennek mű­szaki berendezései azonban még nem készültek el. A ki­termelés költségei valószínű­leg sokkal nagyobbak lesznek az eddig megszokottnál. A ne­hézségek ellenére van remény, hogy a kitermelés még a nyolcvanas évek végén meg­indulhat. Motoros sí Óránkénti 60 kilométeres sebességgel haladhat a sípá­lyán a versenyző, ha a há­tára veszi az észt Aame Toom amatőr tervező által konstru­ált 18 kilogrammos készülé­ket. Alumíniumkeretben he­lyezte el egy motoros fűrész motorját és egy átalakított légcsavart. A tervező által „Karlsonak” elnevezett ké­szüléket megbízható segítő­társnak nevezték a próbautat végző síelők. Választási kislexikon TANÁCSI VÁLASZTÓKERÜLET A helyi (községi, városi, fővárosi, kerületi) tanács­tagokat választókerületenként választják. Minden taná­csi választókerület egy tanácstagot választ. A tanácsi választókerületek számát a választójogi törvényben meg­határozott keretek között a helyi tanács, a tanácsi vá­lasztókerületek területét és sorszámát pedig a helyi ta­nács végrehajtó bizottsága állapítja meg. A tanácsi vá­lasztókerületek számát az állandó lakosok számával ará­nyosan úgy kell megállapítani, hogy a városokban és a fővárosi kerületekben legalább 31, az önálló tanácsi községekben pedig legalább 11 választókerület legyen. A községi közös tanácsba községenként legalább 3 ta­nácstagot kell választani. A közös tanács tagjainak szá­ma legalább 11. A 100-nál kevesebb lakosú településen azonban egy tanácstag is választható. A községi közös tanácshoz tartozó nem székhelytársközségekben a meg­választott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tagjává válik. A helyi tanácsok meghatározott számú fő­városi, illetőleg megyei tanácstagot választanak. ORSZÁGGYŰLÉSI választókerületek Az országgyűlési képviselőket választókerületenként és országos választási listán választják a választópolgá­rok. Minden országgyűlési választókerület egy ország- gyűlési képviselőt választ. A választókerületenként és az országos választási listán megválasztott országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az ország- gyűlési választókerületeket a főváros és a megye terü­letén úgy kell kialakítani, hogy mintegy 30 000 lakos választhasson egy képviselőt. A választójogi törvény alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghatározta az országgyűlési választókerületek számát (352), terüle­tét, székhelyét és sorszámát. Az országos választási lis­tán megválasztható képviselők számát az Elnöki Tanács 35-ben állapította meg. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a politikai, társadalmi és érdekképviseleti szer­vek javaslatai alapján meghatározta az országos vá­lasztási listán induló képviselőjelölteket, és április 13- án nyilvánosságra hozta döntését. SZAVAZÓKÖR ÉS SZAVAZÁS A helyi tanács végrehajtó bizottsága március 18-ig megállapította a település szavazóköreinek számát, te­rületi beosztását és sorszámát. A szavazóköröket a tör­vény értelmében úgy kellett kialakítani, hogy egy sza­vazókörre 600—1000 választópolgár jusson, de minden községben legalább egy szavazókor legyen. A szavazó­kor területének meghatározásánál azt is figyelembe kell venni, hogy abba egy vagy több tanácsi választókerület teljes területe beletartozzék. Szavazni a megfelelő sza­vazókörben lehet. A szavazatszedő bizottságnak legalább két tagja az egészségi állapota vagy idős kora miatt mozgásában gátolt választópolgárt — kérésére, szavazá­sának lehetővé tétele végett — felkeresi. A választópol­gárok érkezésük sorrendjében szavaznak. Az szavazhat, aki a választókerületben a választók nyilvántartásában szerepel. A szavazás a szavazófülkében történik, ezután a szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapokat a borítékba teszi, és a szavazatszedő bizottság előtt az ur­nába helyezi. A szavazás ideje alatt csak a szavazó tar­tózkodhat a szavazófülkében. Az a szavazó azonban, aki nem tud olvasni, vagy akit testi fogyatékossága akadá­lyoz a szavazásban, más választópolgár segítségét ve­heti igénybe. A PÓTVÁLASZTÁS, PÓTKÉPVISELÖ, PÓTTANÁCSTAG Ha valamelyik választókerületben nem szavazott az összes választópolgárnak több mint a fele, vagy egyik jelölt sem kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, az illetékes választási elnökség pótválasztást tűz ki, amelyet az első választástól számított tizenöt na­pon belül kell megtartani. A pótválasztáson új jelölte­ket is lehet állítani. A pótválasztáson az lesz a meg­választott képviselő, illetőleg tanácstag, aki a legtöbb szavazatot kapta. Pótválasztást kell kitűzni abban a vá­lasztókerületben is, amelyben nem tartottak választást, mert nem volt legalább két jelölt. Ilyen esetben azon­ban a választókerület megválasztott országgyűlési kép­viselője, illetve tanácstagja az a jelölt lesz, aki az ösz- szes érvényes szavazatnak több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a választókerületben a választópolgárok több mint a fele szavazott. Az a jelölt, aki a választó- kerületben a megválasztott országgyűlési képviselő, il­letve tanácstag mellett megkapta az összes érvényes szavazatnak legalább az egynegyedét, pótképviselő, il­letve póttanácstag lesz. Ha a választókerületben a kép­viselői vagy tanácstagi hely megüresedik, a pótképvise­lő, illetve a póttanácstag lép a megüresedett tisztség­be. Először táborban Most jó lenni katonának Lőállásba sorakozik egy cso­port, pattognak a lövedékek, óriások ülnek a domboldal fe­dezékében és ismerkednek a lőfegyver részeivel. A kikép­zés következő helyszínén ker­tesével rugaszkodnak neki az akadálypálya ügyességet pró­báló elemeinek. — Hogy érzed magad egyenruhában? — kérdezem az egyik fiatalembertől. — Én még sohasem voltam táborban. Nem ismertem sen­kit, amikor idejöttem, össze- barátkozbunk a haverokkal is, jól érzem magam — mondja Csömör Attila, aki Mórkhá- zán lakik, nős és a budapesti KÉV-METRÓ-nál segédmun­kás —. Kicsit izgultam, elő­ször furcsa voit, de azért jobb mint gondoltam. Eddig csak céllövöldében lőttem. A salgótarjáni Kapitány Gyula mondja: — A VEGYÉPSZER salgó­tarjáni gyárában a festőmű­helyben dolgozom. A munka­társaim „ugrattak”, amikor megtudták, hogy több mint egy hétig honvédelmi előké­szítőn leszek: majd lesz ott ez is, az is — mondogatták. Én azonban hasznos dolognak találom. Lihegve érkezik a célba Tasi István, Egyházasgergén lakik, az öblösüveggyárban targoncavezető. — Ha bevisznek bennünket, legalább sejtjük majd, hogy milyen a katonaság — mond­ja —. Nekem nem egészen új a lövészet, mert a helyi MHSZ-nél is lőttem már lég­puskával. Az előkészítőnek ez a formája tetszik nekem. — Nincs gond a rajommal, teljesítik a parancsot a sor­kötelesek és első kézből hall­hatják tőlünk, hogy aii mit tapasztalunk a katonaságnál — mondja Kovács Csaba ha­tárőr, aki egyike annak a négy sorkatonának, akik az MHSZ egyenruhájába bújta­tott fiatalemberek felkészíté­sét segítik. Mellettük még tíz MHSZ-oktató működik közre, társadalmi munkában. Az MHSZ salgótarjáni vá­rosi vezetősége az idén elő­ször kilencnapos tábor kene­tében szervezte meg a hon­védelmi előkészítést azoknak az 1966-os születésű sorköte­leseknek, akik középiskolában honvédelmi ismereteket nem szereztek. Salgótarjántól Lit- kéig. Bátonyterenyétől Zaba- rig megtalálhatók itt — ösz- szesen hatvanan — a katonai szolgálatra alkalmas fiatal­emberek, legtöbben a Környe­ző üzemek betanított vagy segédmunkásai. — Ezelőtt októbertől ápri­lisig tartó tanfolyamokon sa­játították el a honvédelmi is­mereteket a középiskolába nem járó fiatalok. Az előké­szítőket egyszerre több helyen is tartották, de nagyobb gond volt ennél, hogy a tanfolyam, idején sokan munkabe vet változtattak, nehezein volt nyomon követhető egy-egy ember. Elmaradoztak a tan­folyamiról... — tájékoztat 3a- gyinszki Ferenc, az MHSZ városi vezetőségének titkára. A táborszerű képzésre aztán tavaly a megyei tanács és az MHSZ között megállapodás született, s a salgói KlSZ-is- kola biztosította a helyszínt. Így kerültek most ide ezok a hátrányos helyzetűnek is nevezhető fiatalemberek, akik közül sokan még életükben nem voltak táborban — lakó­helyen, munkahelyen kívüli közösségben. Talán nem felej­tik el sem egymást, sem a tá­bort. Az állampolgári beillesz­kedés egyik legnehezebb pró­bája a katonaság még előttük van. De nem lesz már oly­annyira ismeretlen nekik. Zsély András y ] NÖGRÁD — 1985. május 7, kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom