Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-06 / 104. szám
Hétfői magazin n tt Hétfői magazin Hétfői magazin... ts Ismerőstől ismerősig Titok: a felfedezés öröme Tanácskozás az érdekképviseletről Jövőépítés a jelenben r Azt hiszem, minden szerénytelenség nélkül mondhatjuk: az ország egyik legmodernebb múzeuma a megyeszékhelyen található. Vannak is látogatói bőven, idegenek, helybéliek. Mégis túlzás lenne azt állítani, hogy maximálisan kihasznált ez a szellemi kapacitás. Pedig, ahogyan dr. Szvircsek Ferencet hallgatom, hivatástudatban, szakmaszeretetben nincs hiány... — Még gyerekkoromban ^beiéin oltották” a történelem iránti vonzódást — említi —, a Madách Imre Gimnáziumba jártam... emlékszem, nagyon jó tanáraim voltak, Győrffy Dezső, Tóth Feri bácsi meg mások is. Önmagáért beszél az a tény, hogy többen kerültünk a történelemmel. vagy mint jómagam, a múzeummal szorosabb kapcsolatba. Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett diplomát történelem— (földrajz szakon, aztán végigjárta a múzeumi ranglétrát a segédmuzeológustól jelenlegi posztjáig, a tudományos igazgatóhelyettesig. Megszállottja a munkának, bár ilyesfajta jelzők ellen éppen 6 tiltakozna a legjobban, dehát szavaiból fehéren-feketén kitűnik: valósággal rajong kutatási területéért. — Ipartörténettel foglalkozom. a XVII—XIX. századi időszak érdekel különösebben, ezen belül is a bányászat, az üvegipar. — Vagyis, a megye két legjelentősebb ipari ágazata. — Igen, voltaképpen ez a vidék ezekben az ágazatokban mindig országosan élen járt. kiváló emberekről és eredményekről beszélnek a történeti forrósok. Persze, a köztudat nem pontosan rögzíti ezeket a tényeket, elég sok a téves nézet. — Például? — Sokan úgy tudják, hogy a palackgyárral vette kezdetét a salgótarjáni üveggyártás, holott dokumentum van arról, hogy jóval korábban, mór az l(590-és évek' végén folytattak ilyenféle munkálatokat. Aztán éltek itt olyan emberek, akik jelentősen hozzájárultak az ipar fejlődéséhez, mégis feledésbe merült a nevük, hogy csak Pantocsek Leót említsem, aki a maga idejében valósággal forradalmasította az üveggyártást! De mondhatnék példákat a bányászat területéről, azt is kevesen tudják, hogy már 1’768- ban fölfedezték itt Salgótarján környékén a szenet, sőt akkortájt Nógrádverőcén elkezdték a bányászást is. Aztán kétszer volt gründolósi láz... — Ne haragudjon, hogy közbeszólok. de nem fárasztó napról napra böngészni az iratokat, leveleket... banális a kérdés: mi ebben a jó? Gondolkodás nélkül feleli dr. Szvircsek Ferenc, némi sajnálkozó megértéssel hangjában : — Hát a felfedezés öröme! Sokszor egy-egy magánlevél, érdektelennek tűnő mellék- mondata árul el valami fontosat, s ezen a láncszemen haladok tovább, tovább... Nagyon érdekes dolgok ezek. hiszen például a szén felfedezése megindította a vállalkozói kedvet, ez rövidesen érződik az életformáknál, az életmódnál... Folytatná még, de fogytán az idő. S még nem esett szó a számos publikációjáról, családjáról, két gyermekéről, Éváról és Ádámról, múzeum- történeti kutatásairól. Arról, hogy tudása meglehetős szerénységgel párosul, hogy ha újra kezdené akkor is a múzeumot választaná. S ki másnak adhatná tovább a stafétát, mondja, mint egy olyan bányásznak, aki az évtizedeken át végezte ezt a munkát — ő legyen a következő ismerős ! Tanka László Rejtélyes találkozás a tenger mélyén r A Fekete-tengeren 100 méteres mélységben dolgoztak a szovjet hidronauták a „Bentcxszu-300” tengeralattjáró ku’atóhajó fedélzetén, sünikor egy óriási méretű kígyóhoz hasonló, ezüstös színű lényt vettek észre az ablaknál. Egy óriási hal, vagy egv, a tudomány számára -ismeretlen élőlény volt-e ezt sajnos nem sikerült kideríteni, mert mire előkerült a fényképezőgép, a „csodalény” villámgyorsan eltűnt a mélyben. A „Bentosz—300”, amelynek a fedélzetéről az óriási tengeri élőlényt észlelték, egy önjáró tenger alatti laboratórium, amely felmerülés nélkül hosszú ideig tartózkodhat a víz alatt. A ..Bentosz” fő feladata halkészletek tanulmányozása, a halak eloszlásának és viselkedésének vizsgálata, a lehalászás mértékének kijelölése. A hajót a legkülönbözőbb műszerek mellett többek között felszerelték a tenger zajait, a tenger élőlényeinek hangjait rögizítő és vizsgáló rendszerrel is. A „Bentosz” legénysége 12 fő. Közülük öten tudományos kutatók. Sulidemokrácia: sokat használt szó lett ez mostanában az iskolai berkekben. Jelzi azt a törekvést, hogy nem csupán a „nagy társadalomban”, hanem a mikroközösségekben is egyre inkább szélesedik a demokratizmus. Amelynek egyik legfontosabb mozzanata az érdekképviseleti jogok intézményesítése, s ezek érvényesítése. Hogy ez mennyire fontos kérdés, azt abból is lemérhetjük, hogy rangos tanácskozásra invitálta az .elmúlt hét végén a KISZ KB és a Nógrád megyei bizottság három megye iskolaigazgatóit, kollégiumvezetőit, a KISZ- bizottságok és diáktanácsok titkárait. A több mint két és fél száz résztvevő a középfokú tanintézetekben folyó érdekképviseleti, -védelmi munkát vette górcső alá. Keil-e érdekvédelemről beszélni az iskolákban? — veÁ pirulás oka Az elpirulás oka még mindig teljességgel tisztázatlan, a kutatók véleménye e tékán el ben jócskán eltér egymástól. Több kutató úgy véli, hogy azt az értágulást, amely az elpiruiást közvetlenül okozza, a vegetatív szimpatikus (az akaratunktól függetlenül működő és a szervezetünket „készenlétbe helyező”) ideg- rendszer értágító rostjai hozzák létre. Ez új gondolat, mert eddig ezeknek az idegrostoknak csak az izomműködés szabályozásában tulajdonítottak szerepet. E vélekedést azonban kétségessé teszi az a tény, hogy csak az arcunk és a nyakunk pirul el, holott a nyakon haló szimpatikus idegek hatóköre a karokra is kiterjed. Más kutatók szerint a vegetatív idegrendszeri hatásra értágító anyagok (hisz- tamin, bradiikiinin) okozzák a pirulást. Egy további feldolgozás szintén egy olyan anyaggal magyarázza a pirulást, amely a vérben választódik ki. Ez akkor termelődik. ha az ember hirtelen feszült idegállapotba, izgalomba jön. Ez az anyag sajátosan az arc és a nyak ereit tágítja. mint ahogyan izgalomban választódik ki az adrenalin is, fokozva a szívműködést. K is ügyről lesz szó. Amilyen kicsi egy fecske. Ma, amikor ezerszám akadjak fel az autók hűtőjén énekesmadaraink, tekinthetjük (s gyanítom, tekintjük is) bagatellnek azt; mi van a fecskékkel? Miért, mi lenne? <Kit érdekel, hogy Icésnek, ^megjöttek, elmentek „ilyen '4,s csak egy firkásznak okozhat gondol” mondta valaki » minap, amikor szóba hoztam ezt a „titokzatos” tar- tjáni fecskeügyet, és leplezetlen undor volt a szemétjen, ahogy nézett rám. „Miért nem arról írsz, hogy nem $ehet színestelevíziót kapni.” Az emberek nem a fecske- ögyekkel foglalkoznak, amikor foglalkozhatnak palesztin ügyekkel is. Jó ez az in- tformációrobbanat (saját ' szállelemény, nem túl sikerült), fió, hogy mindenről tudunk; Sia valahol felrobban egy pokolgép, szinte még a robbanás okozta légnyomás is a levegőben van, s mi már tudjuk, hogy az egészet az Action Direct vállalta (vagy nem vállalta), és hogy senki sem sépült meg s>lb. De mi van a Fecsketitok fecskékkel? A tarjániakkal. Máskor ilyentájt már itt voltak. Megszállták a toronyház felső sarkait, cikáztak hajnaltól napnyugtáig ezerszám, építették, javították a fészkeket, üldözték a bogarakat. Igaz, hogy amikor .idelent bogárinvázió sújtotta a várost, ugyanúgy nem álltak a helyzet magaslatán, amiként, ha hó esett hirtelen és sok, az emberek is csak azt tudták mondani, „erre nem készültünk fel, ilyen hóesésre...” A fecskék nem jöttek le a légifolyosóikról. Megmaradtak abban a magasságban, ahol viszont nem szállt a bogarak fekete felhője. Megbuggyant a világ. Most hallom a rádióban, hogy néhány, eleddig északon honos madárféleség megjelent nálunk és itt kezd költeni, mialatt a tarjáni fecskék nem jelentek meg szerintem időre. Miért fontos ez? Mit számít, hogy az északi csücsörke (vagy valami ilyesmi) hozzánk jön költeni, miért nem örülök inkább, hogy most már a kül- honos madarak is idejönnek költeni nem csak a külföldi turisták. Jött az idén az északi fenyőrigó is, ő sem itt szokott nyaralni. A mi fecskéink meg talán északnak mentek? Vagy mindez csak az én türelmetlenségem miatt feltűnő (máskor sem voltak még itt ilyentájt), hogy mindenben, ami a természet ügye, nem kívánt változást sejtek? Bennem van a gyanú, hogy valami folytonosan úgy változik körülöttünk, ami még majd visszaüt a gyerekék életében. Miért kell nekem mindent észrevenni? Amikor nincs színestelevízió? Inkább arról szóló feminin nyavalygásokkal masza- tolnám tele a papírt, mint hogy a tarjáni fecskéket hiányolom. Kecskemétről, vagy honnan, már hetekkel ezelőtt érkezett rádióhír; a fecskék megérkeztek és újra gondot okoznak, mert nem akarnak átköltözni a fecskefalra! Az ottani főiskola falán ugyanis rengeteg fészek zavarta a benti oktatás színvonal- emelkedését, ezért leverték valamennyit, de építettek egy falat a közelben, amire a fecskék rakhatnának fészket. Megjöttek a kecskeméti fecskék ezerszám. Konstatálták a dolgot, s mivel nem tartották derpokratikusnak, hogy a megkérdezésük nélkül döntött a kecskeméti fecskeügyi tanács — élve szabad fecske jogukkal leizélték az új falat. És újrakezdték az ezernyi fészek építését a főiskolán. „Mi kecskeméti főiskolai fecskék vagyunk... Nem hagyjuk magunkat átépíteni. .. — csicseregték. A küzdelem nyilván nem ért véget Az ember makacs és kegyetlenül leleményes tud lenni... Jött aztán a hír a közelből, Kazárról, hogy oda megérkeztek a fecskék. Egy bejáró gimnazista hozta, aki tudomást szerzett a tarjáni fecskesereg „titokzatos eltűnéséről”, késéséről. Ide nem jöttek. Mindennap felnézek a garzonház csúcsára és a vele szomszédos égszakaszra: nincsenek. Itt vannak már Kecskeméten, Kazáron, megjöttek a csü- csürkék vagy mik, akiket senki sem várt és a fenyőrigók is itt fészkelnek. A tarjáni fecsketársadalom még mindig sehol. Lehet, hogy a kazári másfajta fecske, a tarjáni később érkezik, mégis nyugtalanít a dolog. Látom, amint együtt szállva kelepcébe kerülnek, összetartanak ugyanis. Együtt egyszerre ezerszám elpusztíthatok, egyetlen nagy hálóval befoghatok. elűzhetők, ravasz eszközökkel a tengerbe fullaszthatók a hajók fedélzetéről, ahol pihenni szoktak. Ha az idén fecske nélkül maradunk — az ember diadalt ül valahol. * T, Pataki László tette föl bevezető előadásában a kérdést Boldizsár Gábor. a Művelődési Minisztérium osztályezetője. megadva rögtön a választ rá: igen, kell. szükség van rá, hiszen az iskola alapvető konfliktusa éppen az, hogy a „jelenben élő” gyermekeket a jövőre készíti fel. Mik jelentik a konkrét problémákat az iskolákban? Például a dohányzás, az iskolaköpeny körüli viták, említette az előadó, hozzátéve, hoav nem ezeknek, hanem a tartalmi munkára vonatkozó kérdéseknek kellene a középpontban szerepelni ! A kritikus-önkritikus hangvételű vitaindító remek alapul szolgált a plenáris ülést követő szekciótanácskozásokhoz. A Borsod. Heves és Nógrád megyéből érkezett résztvevők saiát taoasztala- taikat mondták el közvetlen szavakkal. Szóltak a diákok és igazgatók, kezdők és gyakorlók az érdekvédelem és -képviselet eredményeiről és gondjairól. Az egyik előnye éppen az volt ennek a tanácskozásnak, hogy szembesítette a gyakorlatot az elmélettel. Amikor Boldizsár Gábor és dr. Szivi József, a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló-tanácsának titkára bezárta a kétnapos tanácskozást, a résztvevők zöme azzal távozott Salgótarjánból hogy az itt hallottak kellő muníciót adtak a további munkához. Amelyek most párosulnak majd a közelmúltban hozott oktatási törvénnyel, illetve az iskolai házirendek 1985—86-os tanévében esedékes felülvizsgálatával. Mondani sem kell: mindkettőnél igen fontos az érdekképviselet helyes érvényesítése. Az „Izsmas" új gépei Az „Izs—2X26” típusú, 5 te rőhelyes, 75 lóerős személyé autó Korszerű formák, kiváló műszaki paraméterek és alacsony üzemanyag-fogyasztás jellemzi az új motorkerékpárt, amelynek gyártását a közelmúltban kezdte meg az Usztyinovban (Udmurt ASZSZK) működő „Izsmas” termelési egyesülés. A korszerű és nagy teljesítményű Jupiter 5 motorkerékpárokról a szakembereknek és az üzemeltetőknek egyaránt igen jó a véleménye. Népszerűek a vállalat egyéb termékei is: személygépkocsik, nagy pontosságú szerszámgépek, villamos fűrészek, sport- és vadászfegyverek. A vállalat újdonságai közé tartozik az „Izs—2126” típusú személyautó. Ezt a kisfogyasaJ tású gépkocsit is bemutatják a népgazdasági kiállítás „Izsmas — a gépgyártás vezető vállalata” című bemutatóján. Az új autó a személyautóié kis kategóriájába tartozik. Az utastér a korábbi modelleké-: nél jóval tágasabb. 5 személy számára nyújt kényelmes elhelyezkedést. Az utastér bővítése egy sor alkatrész és részegység korszerűsítésének eredménye. Csökkent a gépkocsi súlya is, a mostani modell pontosan egy tonna. Nem véletlen tehát az alacsony üzemanyag-fogyasztás: 100 ki-i lométeren mindössze 6,2 literj A motor 75 lóerős. , Fejlesztések Litkén Milliók épületekre« gépekre Jelentékeny fejlesztésekre van lehetősége idén a litkei Ipoly Termelőszövetkezetnek. A tsz mind épületekre, mind gépekre, mind pedig meliorációra több millió forintot költ. A források nagyobbik részét saját erőből teremtik elő, kisebb hányad származik támogatásból. Építésre összesen 4,8 millió forintot használnak föl ebben az évben. Egymillió-hétszázezer forintért egy juhho- dályt építenek, ebben hat- száznegyven állat számára lesz hely. Kétmilliót költenek arra, hogy előnyösebb eljárással cseréljék fel a sertéstelep jelenlegi ólajfütését. Régebbi gondját oldja meg a szövetkezetnek egy harminc- tonnás mérleg kialakítása: e célból 360 ezer forint felhasználását tervezik. Bevált a melléküzemág, amelyben a BRG számára oldanak meg műszaki feladatokat a tsz erre kijelölt dolgozói. Az úgy^ nevezett „BRG-részleget” is bővítik idén, az előirányzat szerint nyolcszázezer fonna kői tséggel. Csaknem hétmillió forintos költenek különböző gépekre, technikai eszközökre a Iitkei- ek idén. A jellegzetesebb beszerzendő darabok: két traktor hatszázezerért, két teherkocsi hatszázharmincezerert és öt pótkocsi hétszázezer forintért. A vásárlások részbe» pótlást szolgálnak, részben a gépparknak a helyi íedadai- tokhoz való igazítását szolJ gálják. Folytatódik a melioráció % litkei határban. Erre idén három és fél millió forint áll rendelkezésre a szövetkezésben. Terv szerint utakat, árkokat alakítanak ki, tábla sí-’ tanak és alagcsöveket helyed nek el a mélyebb fekvésű területeken. NÓGRÁD — 1985. május 6„ hétfő §
