Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-04 / 103. szám
itoffyan tfértafak ? ,,Azt kérdezted tőlem, hogyan vártalak’’ Mint az éjszakára fölvirrad a nap mint a délutánra jő az alkonyát.. mint ha szellő jelzi a förgeteget — ezer pici jelből tudtam jöttödét. ...mint az alma ízét, tejet, kenyeret ■»— pedig nem is láttalak még úgy ismertelek,.” (Beney Zsuzsa) o o o (Rozgonyi Sándomé harmincéves, karancslapujhci lakos, óvónő', 1985. április 25-én, déli 12 órakor egészséges gyermeknek adott életet. Előzetes beleegyezésével szülései, fotóskollégámmal együtt végigkísértük.) / o o o ,,Most ideteszem a kezem, ide a hasamra. Tedd te is! Érzed, hogy ficánkol? Pedig azt mondják, szülés előtt nehány órával elcsendesedik, gyűjti az erőt, hogy világra bújhasson, hogy meglássa a fényt, a napot. Istenem! Mily gyorsan elröppent az idő, a kilenc hónap. Vagy csak itt, a szülőszoba bejárata előtt tűnik úgy? Várj csak, hogyan is kezdődött? Dolgoztam, jár- tam-keltem, aztán egyszer- csak elfogott a szédülés. Megfordult velem a világ. Apró émelygések, éjfélkor töltött káposztát kívánok enni _, deh át mi van veled? Semmi, semmi, csaik gyereke lesz — közölte a tényt a doktor. Gyerekem? Az érzés nem volt ismeretlen. Egy már van, a Csabi. Tehát a Csábinak kistestvére lesz. Nekem újabb apróságom. A gyomromból elkezdett szivárogni fölfelé az a különlegesen boldog, mégis szorongató érzés. Féltés, felelősség? Neked most már vigyáznod kell magadra. Őérte. Ne emelj, ne cipekedj, ne dolgozz a végkimerülésig! Vártuk, váTjűk már mindannyian. CÍsa,ba állandóan azon .nytistplt; anya, milyen lesz a kistesó? Olyan mint én, vagy csak lány? Mit érti, mit tudja még ő a maga hat évével; mindegy az mi lesz, csak erősnek, egészségesnek szülessen. Csak rendben menjen minden... Te, tudod milyen volt, amikor először megmozdult? Szá- mítgattam az időt, lestem, figyeltem. Kell.y hogy élet jelt adjon már magáról, itt az ideje, hogy közölje,, él, jó! van. A szívem dobbant veié együtt, amikor egy parányi lökést éreztem a hasamban.. Várj, szólítanak, be kell mennem! Előkészítenek a szüléshez. Hátravan még két hetem, de valamit nem találtak rendjén az orvosok Hát ezért. Ügy döntöttek, infúzióval megindítják a szülést. Biztos aprócska lesz, alig híztam nyolc kilót. Na itt vagyok ismét, bár Belső doktor —, mert őt kértem, hogy vezesse le a szülést —■ azt mondta az imént, pár perc múlva fel kell feküdnöm a szülőágyra. Minek nevezzük majd? Ha lány. akkor Zsóka lesz, ha fiú, a Daru nevet kapja.” o o o „Hogyan aludt asszonyom? Álmodott valamit? Na jó, látom teljesen nyugodt. Most bekötjük az infúziót és fel csatoljuk a kardiotográf tapogatóit. Ez az okos gép jelzi a magzat szívhangját és a fájdalom erősségét. Úgy iesz a jó. ha minél előbb sűrűsödnek és növekednek azok a fájdalmak.” o o o „Hány óra van? Kilenc? Remélem nem tart sokáig. Az elsőt is megszültem két óra alatt. Nem, még semmi különöset nem érzek. Csak a hátam, a derekam fáj egy kicsit. Hogy dobog a szíve! Hallod, hogy dübörgeti azt a kar- dio, vagy minek nevezik gépet? Milyen érdekes. Él ésén mégsem látom. Ismerem minden rezdülését és mégis ismeretlen előttem... Itt van az ágyam végén ez a nedves géz. Add légy szíves! Megtörölném a homlokomat. Egy kicsit mintha izzadnék. Mit mutat a fájdalomjelző? öt perc...! H-h-h, érzem, egyre erősödik, Most. most egy kicsit... inkább szorítom a takarót, ha nem haragszol...” o o o „Fáj, nagyon fáj? Nem látom az arcán. Olyan sima, olyan derűs. Van abban valami igazság, hogy az anyaság érzése megszépíti az asszony^ kát. Hogy a gyerekvárás örö-í me tompítja a legel viselhetett lenebb kínt is. Nézzük csak aí kardiotográfot! Szívhang rendJ ben. fájáserősség kedvező Ha így halad, kedves asszony' un,’ nemsokára megláthatja a cser metéjét.” o o o ,.A férjem... még nem telefonált? Igen? Gondoltam, hogy érdeklődik, mert ő talán még jobban izgul, mint én. Hat hete fektettek be a patológiára. azt mondták veszélyeztetett terhes vagyok. Azóta nem láttam Csabát, csak a férjem számolt be a hazai dolgokróL Biztos szépít, tudod, ha egy asszony kiteszi otthonról a lábát, nem mennek úgy a dolgok, ahogy kellene. Kiszáradt a szám, szomja-1 zom..., tudom, vizet ilyenkor nem... már érzem nemsokára jön a pillanat, úgy feszít, olyan nehéz a fejem, a testem...” o o o „Nemsokára új élet szüIeJ tik. asszonyom. Kitartást és erőt kérek a következő percekben. Mindent csináljon úgy, ahogy én mondom Jól van, csak ügyesen... emelje meg kicsit a fejét, de ne féljen, segítünk! Ügy, úgy, na még egy net kifutás...” o o o * „Sír? Ez az ő hangja? Jag milyen pici, milyen gyamoi- talan! Ez a lány, ez a Zsóka! Nézd, alig láttam, máris viszik is. Hány óra? Éppen dél? Fürdetik, ellátják, tudom ea a rendje. Csak két kiló harmincöt deka? Mondtam ugye, nagyon csepp lesz. Tä, meg- csúnyult az arcom? Hogy szép? Biztos csak udvarias- kodsz. Azért hozz egy korty vizet. Most már lehet. Itt vár az apja is? Az jó, nagyon jó. Mutassátok meg neki, ha ie- het!” o o o „Ez a, ez a... ez az enyém? Ebben az inkubátorban? ,Na de még... szóval, hogy ilyen apróka. A feleségem jól van? Egy hét múlva hazajöhetnek? Addig a Csaba hányszor kérdezi még meg; anya hol van?*J Kiss Mária I Bencze Péter felvételei 1
