Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-27 / 122. szám
Közönségnap a BNY-n Szombaton egész nap a nagyközönség látogathatta a beruházási javak szakvásárát, a tavaszi BNV-t. Már a vásárnyitás előtt megteltek a környék parkolói, so-k autóbusz érkezett az ország különböző helyeiről. A pénztárnál eddig több mint 180 ezer belépőjegyet vásároltak. Ezek közül 115 ezer a szakmai belépő, mintegy 50 százalékkal több mint tavaly ilyenkor. Ez arra vall, hogy számottevően megnőtt a szakemberek érdeklődése a vásár iránt. Szombaton sok hazai és külföldi vállalat rendezett bemutatókat a nagyközönségnek. A Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalat gazdaságos energ iaíelhas ználást b iztosító készülékeit mutatta be működés közben, s többször is rendeztek játékos vetélkedőt, amelyen tüzeléstechnikai ismereteiket bővíthették a látogatók. Sok számítástechnikai vállalatnál az érdeklődők kipróbálhatták a különböző játékprogramokat, például a Viteti és a FOK-GYEM Szövetkezet standjánál. Az OKISZ Labor óránként divatbemutatókat rendezett és bemutatókat tartott a vásáron kiállító Munkaruházati Vállalat is. Bár a vásáron közönségnap volt, az üzleti élet nem állt meg. A Videoton Elektronikai Vállalat sok partnerével folytatott tárgyalásokat. A Konsumex Külkereskedelmi Vállalattal megállapodott : abban, hogy a Videotonnál készülő különféle számítástechnikai kiegészítő berendezéseket a Konsumex exportálja, először — mintegy 40 millió forint értékben — Csehszlovákiába, a kishatármenti árucsere keretében. A Videoton egy másik termékét megvásárolta az MMG Automatika Művek. A komplett terminált olyan konténerbe épített automatikus mérőberend ezé®hez ka pcso 1 ják, amelyet a Szovjetunióban alkalmaznak majd, az olajkutak kihasználásának növelésére. Felkereste a BNV-t Anton Jaumann, bajor gazdasági és közlekedési áltemminiszter, aki elismeréssel nyilatkozott a látottakról. Az MTI mukatársá- nak elmondta, hogy az NSZK- beli cégek, köztük a bajor vállalatok is érdekeltek a két ország közötti kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok élénkítésében. A magyar és az NSZK-beli vállalatok között kialakult több száz termelési együttműködés nagyobb részében a bajor cégek vesznek részt. Budapesti tárgyalásain egyébként szó volt a vízi közlekedés fejlesztéséről, ezzel összefüggésben a Duna— Rajna—Majna csatornarendszer kiépítéséről és a közúti úthálózat közös erővel történő bővítéséről. Vasárnap is a nagyközönség látogathatta a vásárvárost. A Ganz-MÄVAG mátranováki gyáregységében készülő vasúti forgóvázak fontos exporttermékek. Az Egyiptomba kerülő tételeket folyamatosan vetik alá minőségi vizsgálatoknak, nemcsak a gyár emberei, hanem az arab ország átvevője is. A felvételen: Karamany Jáhra egyiptomi szakember látható az átvétel nél. Miért veszteséges a termelászövetkezet 1 Beszélgetés Szabó Zolinál, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya lm yettes vezetőjével Megyénk mezőgazdasága az elmúlt négy évben eredményesen fejlődött. Növekedtek a hozamok, korszerűsödtek a termelés feltételei, néhány termelőszövetkezet országos hírnevet szerzett. Viszont a tervciklusban évente előfordult, hogy egy-egy üzem veszteséggel zárt. Az okokról beszélgettünk Szabó Zoltánnal, a Nógrád Megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével. — Elismerésre méltó az ágazat fejlődése. A nagyüzemekben 4 év alatt 90 százalékkal nőtt az árbevétel, 50 százalékkal a nyereség. Ez a megyék között az egyik legnagyobb. Annál inkább értékes, mert a jövedelmek évről évre kedvezőtlen külső feltételek és esetenként az időjárás viszontagságai között nőttek. Nyilván ez a fejlődés differenciált, részben objektív körülmények miatt. Az adottságokkal és egyéb körülményekkel minden mégsem magyarázható. A termelési körülmények gyors változása a reakcióidő lerövidülését, a naprakész információt, a komplexebb látásmódot, a vállalkozó magatartást teszi szükségessé. A.zaz, rutinjellegű gazdálkodás ideje lejárt. Ahol ezt késve ismerik fel, ott egyre inkább nagyobb lesz a távolság a jóktól. Ezt példázzák az elmúlt évek veszteséges üzemei és a korábban jó eredményeket elérő üzemek egy részében tapasztalható visszaesés. A tervciklus első évében Palotáson, 1982- ben Őrhalomban, 1983-ban Nőtincsen. 1984-ben pedig Szandán és Karancsságon kellett veszteségrendezési eljárást lefolytatni — mondotta elöljáróban. — A veszteségrendezési eljárások során a szanálási bizottságok megállapításaiból milyen általánosítható következtetések vonhatók le? — Az első: ezek a pénzügyi hiányok már jelentősen megnövekedtek, ennél fogva nagyobb gondot, megrázkódtatást okoznak és kihatásai az esetek többségében tartósan akadályozzák az üzem fejlődését. A rendezés döntően hitelekből történik, így a jövő érdekében szükségessé váló termelésfejlesztés szigorú pénzügyi korlátokba ütközik. A másik tanulság, hogy a már említett üzemek nem mindegyike a kedvezőtlen termőhelyi adottságokból került ki. tehát egyáltalán nem a természeti adottságok hátrányai az előidéző okok. A harmadik következtetés, amely egyben az előzőből adódik, hogy a hiányok keletkezésében meghatározó az igényektől, követelményektől elmaradó szakmai színvonal, vezetői készség. így szinte minden esetben a megfelelő vezető gárda, új vezetés kialakítása volt az alapfeltétel. A vezetői alkalmatlanságot jelzik a megalapozatlanul elkezdett fejlesztések, a termelési szerkezet korszerűsítésének hiánya, a tárgyi és személyi feltételek ellenére szervezett — főként budapesti — kiegészítő tevékenységek, az ellenőrzések hiánya, s nem kellően kidolgozott érdekeltség, a költségérzéketlenség, az improduktív létszám indokolatlan növekedése és sajnos, lehetne még sorolni. — Ha a kedvezőtlen jelenségeket idejében felismerik és intézkednek, elkerülhető a gazdálkodás kudarca... Gyakori, hogy ezeknek az üzemeknek a vezetői, az évközi mérések, ellenőrzések hiányában nem ismerték a saját üzemük valós helyzetét. Nem egy esetben még a mérlegelfogadás előtt két héttel is nyereséget jeleztek, és csak alig a közgyűlés előtt bújt elő a valóság, ami jelentős veszteséget mutatott. Az őszinteség hiánya nehezíti a feltáró munkát. A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy e vezetők egy része megsértette a szövetkezeti demokráciát, a fórumok működése formális volt, az egyszemélyi döntés érvényesült. A belső üzemi jelzéseket a vezetők figyelmen kívül hagyták, vagy hatalmi7 'módón leszerelték.' Mi aktívákon "is állandóan ostorozzuk őket, a pénzügyi szervek is jelezték a problémákat. A kérdés, hogy elég hatékonyan, határozottan-e? Végül az adott év pénzügyi hiányai nemegy év termékei, hanem a korábbi 2—3 év hibájából erednek. Egy részük már, mint meglevő pénzügyi gond halmozódott, más részük az akkori helytelen döntések következménye, a korábbi vezetés hibája. — Egy-egy szanálás során nem csak a kialakult pénzügyi hiányt kell rendezni. hanem a gazdálkodás feltételeit is. Hogyan ítéli meg ennek eredményességét? — Mint említettem, a termelési feltételeket döntően hitelekből biztosítják. Tehát, ami hiányt az üzem, úgymond összehozott, magának is kell kigazdálkodnia. Nemegyszer azonban a pénzügyi terhek lehetetlenné tennék a kibontakozást. Ilyen esetekben a szanálási bizottság javaslata alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága mérlegel és a főhatóságokkal egyeztetve, szigorú feltételekhez kötve, a hitelek egy részének dotációvá alakítására tesz javaslatot. Ilyenek egy-egy kritikus ágazat eredményessé tétele, vagy felszámolása, bizonyos termelési eszközök értékesítése, a nem fizikai létszám csökkentése, a régi vezetés felelősségre vonása, új vezetés kialakítása... Az elmúlt évék tapasztalatai bizonyítják, hogy a rendezések körültekintőek, megalapozottak voltak, az érintett üzemekben alapvetően eredményes a javasolt intézkedések végrehajtása. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben ezekben a gazdaságokban az új vezetők! Az első teendők között a rend. fegyelem, a megfelelő érdekeltség, a felelősség biztosítása, a folyamatos ellenőrzés, a takarékos költség- gazdálkodás, a termelési szerkezet korszerűsítése van szem előtt. Az intézkedések egy része nem hálás, de az ott dolgozó kollektíva érdekében ilyenekre is szükség van. S az emberek nagy része ezt rövid idő alatt belátja, támogatja az új vezetést a stabilitás, a kibontakozás megteremtése érdekében. Azt is látjuk, hogy ezekben az üzemekben a szükséges fejlesztésekkel csínján kell bánni. A leterheltség miatt korlátozottak a lehetőségek és ez a termelés napi feltételeire is rányomja a bélyegét. A megyei tanács ezen úgy igyekszik segíteni, hogy, ahol lehet, és a hatékony megtérülés biztosított, pénzügyi támogatással is segíti a talpra- állást. Az MNB pedig indokolt esetben hitelt nyújt az egyes fejlesztésekhez. Összességében megállapítható: a szanálási eljárások jól segítették a mélypontról való kilábalást, az előrelépés lehetőségei azonban szerények, ezekhez a feltételek kevésbé teremtődnek meg. — Miként lehetne megelőzni az ilyen helyzetek bekövetkezését? — Tömören válaszolva, megfelelő vezetőkkel. De ez nem ilyen egyszerű! Hiszen volt már rá példa, hogy korábban jónak minősített es az akkori feltételek mellett bizonyított vezetés keze alatt nehéz helyzetbe került, vagy később tönkrement a gazdaság. Csak egy folyamatosan megújulni képes vezetőgárda képes megfelelni az állandóan mozgásban, változásban levő külső feltételeknek, belső, üzemi igényeknek. Fontos,' hogy kollektíván hozzák a döntéseket, mert így a feladatok végrehajtását is egységesen lehet biztosítani, számon kérni. Fontos, az is, hogy a tagságot folyamatosan tájékoztassák üzemük helyzetéről. i Sajnos, az üzemi vezetők egy része nem képes felülvizsgálni és felülbírálni a korábbi helytelen döntéseket, takargatja, igyekszik szépíteni a valós helyzetet a kollektívák előtt. Azért, hogy tekintélyüket védjék, előfordul; hogy egy-egy népszerű intézkedéssel próbálják elterelni a tagság figyelmét. Ezek a jelenségek kívülről nehezen érzékelhetők. Éppen ezért a belső ellenőrzésnek, az ellenőrző bizottságoknak, a vezetőségeknek színvonalasabb, számonkérőbb munkáját javítani kell minden üzemben. — Mit tehetnek a felügyeleti szervek? — Természetesen a külső szerveknek is — megyei mezőgazdasági osztály, a TE- SZÖV revizori irodája, a bank — megvan ebben a sajátos felelősségük. Az esetek többségében a vizsgálataik alapján jelzik is az üzemi vezetésnek a tapasztalt hiányosságokat. Arra is van példa azonban, hogy n6m kellő eréllyel. Kedvező a fordulat mostanában, és látjuk, jelezzük a gazdálkodási hiányosságokat. A javaslatok tétele pedig minden esetben az üzemek önállóságának figyelem- bevételével történik. Biztos vagyok benne, hogy áz irányító, ellenőrző szervek tevékenységét is szükséges hatékonyabbá tenni, de végeredményben a gazdaságok munkájának kell eredményesnek lenni. Ezért tartom meghatározónak az olyan vezetést, amely képes a környezet változásaira, a külső hatásokra idejében, helyesen, az adott gazdaság számára eredményesen reagálni — fejezte bs a beszélgetést Szabó Zoltán. M. Sz. Gy. ; Amilyen a természete... L eszakadt az eső, ömlött a víz az úttesten, emiatt otthon maradt. Jól is esett ez a kis pihenés, mert jutott valamivel több idő az unokára is. Az az édes kislegény valósággal szomjazza a nagyapja szavát. Odakint zuhogott, ők meg odabent a szobában jól el voltak egymás között. így ment el ez a délelőtt, pedig üzenet volt a tanácstól, hogy jönnek a gyógyszertár építői helyszínelni, jó lenne ha ott volna. Az iskolából is üzentek. hogy szót kellene váltani egy személyi ügyben. Aztán keresték az öregek is, mert valamilyen vita kerekedett közöttük a nyugdíj mi- tatt. Berzenkednek állandóan, hogy a pénz miért . több az egyiknek, mind a másiknak. Tőle a párttitkártól várnak választ. De hát esett az eső. de annyira, hogy kerékpárra ülni képtelenség volt. De az otthon maradás igazi oka mégis az unoka lett. Szé- csényben laknak a gyerekek, ahol most pofozzák helyre az óvodát. nincs foglalkozás. Irány hát nagyszülőkhöz Ka- rancsságra. Belefeledkezett az időbe de miközben a gyerekkel játszott ki-kitekintett hogy szűnik-e az eső. Azt mondta. — Hiába ilyen nagy községben mind a miénk is, mindig történik valami... Már éppen most az ötödik éve, hogy párttitkárnak választották Karancsságon Báli Andrást. És amilyen természetű ember, ha valamivel megbízzák azt csak szívvel- iélekkel tudja csinálni. Napjainkban, ezekben az egymást követő sűrű politikai forgandóságban meg különösen megnövekszik a vezető ember szerepe a községben. Hetek mentek arra, amíg kéf szültek a kongresszusra. Meri ők abban a községben már hagyományosan ragaszkodnak ahhoz, hogy hú a párt életéről esik szó, azt olyan pontosan végig tárgyalják, hogy példázni is lehetne róluk. Kemény bányászok, gyári munkások, parasztok, értelmiségiek képviselik abban a községben a pártot, akiknek az érzelmei nem lazultak fel egy makulányit sem. Aztán most itt a választás. Olyan pontosan mint náluk talán sehol sem válogatták ki a jelölteket. Mert Karancsságon képviselőnek lenn; nagy tisztesség. Báli Andrásnak a párt- titkárnak tehát mostanában igen sűi'ű a tennivalója. Csupán egy ember megítéléséről félnapig tartó vitet folytattak a megyeiekkel. Aztán a jelölő gyűléseken is ott volt, látni akarta, hogy mi történik, hogyan történik. Ott jelölték az egyik választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeit is. Ö vezette le a jelölő gyűlést. És most folynak a választási gyűlések. Maga is jelölt, a feljegyzéseiben pontosan ott szerepel, hogy honnan jövünk és merre tartunk. Azt mondta a tőle megszokott szerénységgel ; — Tennivaló mindig van... Pihenhetne ő is . kedvére, megdolgozott már a nyugalomért. De szokta mondani, igaz, hogy nyugállományba került, de nem nyugalomba, mert ez neki nem is állna jól. Ami azt illeti nem is változott sokat ez az ember. Akár harminc esztendővel ezelőtt, az arca sima. Csak itt-ott mutatóban néhány ősz hajszál. Még a pocakja sem lett sem kisebb, sem nagyobb. Rendben van tehát Báli András. Igaz korábban rebesgették, hogy megszédül, meg egyéb mást produkál az ideg- rendszere, de ez is elmúlott. Kemény legények ezek a karancssági származékok. 0 is kovácslegény volt az acélgyárban, Aki azt megpróbálja és végig tudja csinálni, az a vassal együtt megkeményedik. Ezt mondták neki a Szovjetunióban is. Mint hadifoglyot egy kovácsműhelybe tették. Nem olyan tüzesbe mint volt az acélgyári, bírta hát derékül a kalapácsot. Azt mondták neki, hogy különb legény mind az övéik. így is engedték ellátva őt dicsérő szóval, meg már olyan politikai ismerettel, amellyel még itthon nem sokan rendelkeztek. Abban az időben aztán kellettek a jó munkásemberek a közigazgatásba, meg mindenhová, hogy helyre billenjen a munkáshatalom. így lett Báli András az államigazgatás embere. End- refalván, mint a község első tanácselnökét tisztelik még ma is. Mondja is, hogy a megválasztásának napját csendesen, egy kisfröccs erejéig mindig megszokta ünnepelni a barátokkal. Mert ünnepelhetne ő még sok más választást is. mert volt a salgótarjáni járási tanács elnöke évekig. Elnökhelyettes a szecsenyi járásban és olyan időkben, amilyenekről ma mint a hőskorról beszélnek. Felejthetetlenül kapcsolódik az életéhez, hogy azt a kevés gabonát arhit akkor képesek voltak megtermeszteni a földművelők, milyen féltő f/mddal csépelték, takarították be.. Arról volt nevezetes Báli András az elnök, hogy hajnalban elsőnek érkezeit a cséplőgéphez. Jó szóval, jó kedvvel biztatta az embereket. Kazárról a csép- lés idején küldöttség kereste, hogy képtelenek a kijelölt helyen csépelni, mert nem tudják a gépet oda vontatni. A helybéli igazgatás pedig erős- ködött, hogy ott és sehol má- eütt. Lázongott, forrott, búsult a falu népe az utcán. Aztán a járási elnök Báli András tett rendet a paraszt emberek javára. Azóta is úgy emlegetik akik még élnek: „Igen Bali a megértő elnök...” A szécsénvi járás következett, mert itt volt szükség rá. Az ötvenhatot követő kavargó gondolatokat rendbe tenni, az életet megindítani. így számolgat: tsz-szervezés, éjjel-nappal. Aztán az iskolák indítása. Fiatalokat a technikumba. Szakembereket a közös gazdaságba. Óvodákat, iskolákat építeni leginkább ott, ahol nélkülözték. Nógrádsza- kál, Nógrádmegyer, Ipolytar- nóc. Hollókő. Ott a keze munkája Bal; Andrásnak azok között, akik mindezekért sikerrel fáradoztak. Emlékezvén így mondta: — Voltak kudarcok, keserűek, de minek ezekre emlékezni. Győztünk... Aztán a nagy kör után ismét odahaza szülőfalujában Karancsságon mint tanácselnök. Hogy ezt a feladatát, hogyan látta el ? Érdemes végigsétálni a községben. Ami az ember szeme elé tárulkozik az majd mindennél többet mond. Legfőbb bizonyítéka Báli András munkájának, hogy amikor átadta a tanácsháza kulcsát utódjának, a párttagok közrefogták és az» mondták neki: „Az alapszervezet élére választunk.. E ' s g párttitkárt várják mindenütt, mert nyugállományban van ugyan, de nem nyugalomban,. Ilyen a természete- • • Bobál Gyula 3 NÓGRÁD - 1985. május 27., hétfő
