Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-25 / 121. szám

Magas kitüntetés Konsztantyin Ruszakovnak Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. aki az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására lá­togatást tesz a Szovjetunióban, penteken Moszkvában átnyúj­totta Konsztantyin Ruszakov­nak, az SZKP KB titkárának a Magyar Népköztársaság ru­bintokkal ékesített Zászlórend- jét. amellyel az Elnöki Tanács a magyar—szovjet kapcsola­tok ápolásában, a szocialista országok együttműködésének fejlesztésében, a világ béké­jéért és biztonságáért vívott harcban szerzett kimagasló ér­demeiért. 75-ik születésnapja alkalmából tüntette ki a szov­jet vezetőt. A kitüntetés átadásánál je­len volt Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. Szűrös Mátyás hazaérkezett a Szovjetunióból Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására május 22. és 24. között látogatást tett a Szovjetunióban. Megbeszéléseket folytatott Borisz Ponomarjovval, az SZKP KB PB póttagjával, az SZKP KB titkárával és Konsz­tantyin Ruszakovval, az SZKP KB titkárával. Szűrös Mátyás találkozott Vagyim Zaglagyin- nal, az SZKP KB tagjával, a Központi Bizottság nemzetkö­zi osztálya vezetőjének első helyettesével, Anatolij Cser- nyajevvel, a KB póttagjával, a Központi Bizottság nemzet­közi osztálya helyettes veze­tőjével, továbbá Karen Bru- tyenccel és Georgij Sahnaza- rovval, a KB nemzetközi osz­tályának helyettes vezetőjével. A testvéri barátság és az egység jegyében lezajlott meg­beszéléseken véleménycseré­re került sor a világpolitika, a nemzetközi kommunista és numkásmozgalom időszerű kér­déséiről, továbbá az MSZMP és az SZKP együttműködésé­nek napirenden lévő felada­tairól. A találkozón részt vett Raj­nai Sándor, a Központi Bi­zottság tagja, hazánk szovjet- unióbeli nagykövete. Szűrös Mátyás és kísérete — Kovács László és Őszi Ist­ván, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetői — pén­tek este hazaérkezett Buda- aestre. Fogadásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. 4 NÓGRÁD - 1985. május 25., szombat Radzsiv Gandhi Frunzéban Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök, aki a szovjet vezetők meghívására hivata­los baráti látogatáson tartóz­kodik a Szovjetunióban, vi­déki útja során, pénteken Kir­gizia fővárosába, Frunzéba látogatott. * „Mérföldkő a szovjet—in­diai együttműködés történe­tében” — így jellemezte Vis- vanath Pratap Szingh, indiai kereskedelmi és pénzügymi­niszter, a Moszkvában, má­jus 22-én aláírt gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tu­dományos egyezményt, amely 2000-ig szólóan jelöli ki a szovjet—indiai együttműkö­dés útjait. A miniszter Űj- Delhiben újságírók előtt mél­tatta a megállapodás jelentő­ségét. Pratap Szingh kiemelte, hogy á megállapodásban fog­lalt együttműködési tervek megvalósítása lendületet ad majd az indiai nemzetgazda­ság állami szektorának. Az egyezmény értelmében a Szovjetunió kedvezményes kölcsönöket juttat az ázsiai országnak. Ezt a tényt rop­pant fontosnak minősítette az indiai kereskedelmi és pénz­ügyminiszter, utalva arra, hogy a nyugati pénzintézetek az utóbbi időben folyvást csökkentik az Indiának szánt segélyeket. 'v Andrej Gromiko méltatta a szerződés jelentőségét (Folytatás az 1. oldalról.) — A szerződéssel gátat emeltek mindazok útjába, akik erőszakkal akarják el­dönteni a szocializmus és a kapitalizmus történelmi vitá­ját. A szerződés védelmezi a testvéri népek békés alkotó­munkáját és szocialista vív­mányait megbízhatóan szava­tolja a tagállamok biztonsá­gát; a jövőben, éppúgy, mint a múltban kudarcra van ítél­ve a szövetség egységének megbontására és a szocialista közösség aláásására irányuló minden kísérlet. A szocialis­ta közösség országainak tör­ténelmi érdeme, hogy immár ■négy évtizede élnek békében Európa népei. — Kollektív tevékenységé­vel, á rendelkezésére álló va­lamennyi eszközzel, a Varsói Szerződés mindig következe­tesen törekedett az atomka­tasztrófa elhárítására: ebből a szempontból elvi jelentőse­gű, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, illetve a Varsói Szerződés és a NATO között kialakult a hadászati erőegyensúly; ez tartja visz- sza az imperialista köröket agresszív törekvéseik megva­lósításában. Gromiko kijelentette: „A Varsói Szerződés hatályának meghosszabbítása a testvér­országok magától értetődő és megfelelő reagálása volt az Egyesült Államok és az őt követő NATO-szövetségesek békét veszélyeztető külpoliti­kai irányvonalára. Ez az irányvonal a katonai fölény megszerzését célozza: ezért fokozzák a fegyverkezési, el­sősorban az atomfegyverke­zési hajszát, szőnek terveket a fegyverkezési verseny ki- terjesztésére a világűrre, ami­vel még inkább fokozzák az emberiséget fenyegető ve­szélyt. Ezért szítják a szocia- lizmfissal szembeni ellenséges érzületet, fokozzák a szem­benállást a szocialista közös­ség államaival, durván be­avatkoznak más országok és népek belügyeibe. s az ENSZ által is határozottan megbé­lyegzett állami terrorizmust folytatnak ... A NATO-országok előidéz­te háborús veszély mértéké­ben a Varsói Szerződés tag­államai a jövőben is meg­teszek a szükséges intézkedé­seket kollektív védelmi ké­pességük megfelelő szinten tartásáért; nem töreked­nek katonai fölényre sen­kivel szemben sem. de nem is engedik meg sen­kinek annak elérését; kollek­tív védelmi szervezetük tag­jai a háborús veszély elhá­rítását és a fegyverkezési hajsza megfékezését szolgá­ló reális programmal lépnek fel; különösen fontosnak tart­ják a világűr militarizálásá- nak megakadályozását — párhuzamosan az atomfegy­verek radikális csökkentésé­vel — egészen azok teljes felszámolásáig. A Szovjetunió ezt az álláspontot védelmezi következetesen a genfi tár­gyalásokon. Emlékeztetett, arra a szov­jet javaslatra, hogy a genfi tárgyalások egész idejére az Egyesült Államok és a Szov­jetunió az első lépésként hir­dessen moratóriumot a tá­madó kozmikus fegyverek kifejlesztésére, beleértve a tu­dományos kutatómunkát is, valamint fegyverek kipróbá­lására és telepítésére. Java­solta továbbá, hogy a két ország fagyassza be nukleá­ris fegyverkészletét. tehát függesszék fel a közepes ha­tótávolságú amerikai rakéták nyugat-európai telepítését, valamint a Szovjetunió ezzel kapcsolatos válaszintézke­déseit. Nagy jelentőségűek és konst- ruktívak a szocialista orszá­goknak azok a javaslatai is, hogy a Szovjetunió példáját követve minden atomhatalom mondjon le az atomfegyver elsőként történő alkalmazá­sáról. Hasonlóképpen érté­kelhető az a szovjet javas­lat is, amely az atomfegy­verkészletek befagyasztására, az atomfegyver-kísérletek ál­talános és teljes betiltására vonatkozik. Szovjet részről javasolták azt is, hogy a Var­sói Szerződés és a NATO kössön megállapodást, amely­ben lemondanak a katonai erő egymással szembeni al­kalmazásáról, vállalják, hogy békés kapcsolatokat tartanak fenn egymással és az össz­európai értekezlet minden részt vevő államával — mon­dotta Gromiko. Ha a nyugati országok készséget tanúsítanának köl­csönösen elfogadható megáld lapodás keresésére és eleme­sére a Szovjetunió es a szoci­alista országok javaslatai, valamint kezdeményezései alapján, akkor sokat lehetne tenniük a háborús veszély csökkentéséért és azért, hogy a nemzetközi kapes< ,alok visszatérjenek a normális ke­rékvágásba. Ilyen készig azonban egyelőre nem ta­pasztalható a nyugati or­szágok részéről. A szerződés meghosszabbí­tása egyértelmű figyelmezte­tés azoknak, akik még min­dig arról ábrándoznak, hogy szakítónróbának tehetik ki a jaltai és a potsdami megál­lapodásokat. Gromiko a továbbiakban megerősítette, hogy a múlt­hoz hasonlóan a Varsói Szer­ződés tagállamai most is a VSZ és a NATO egyidejű feloszlatásának hívei. Első lépésként a két államszövet­ség katonai szervezeteit le­hetne feloszlatni. Minriaddig azonban, amíg fennáll a NATO, fenn fog maradni a Varsói Szerződés is, s fontos szerepet fog játszani a szo­cializmus vívmányainak vé­delmében Európában és az egész világon, a nemzetközi biztonság megszilárdításá­ban. az atomháború veszé­lyének elhárításában. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama a jövőben is minden tőle tel­hetőt megtesz annak érdeké­ben, hogy kedvező fordulatot érjenek el a nemzetközi élet­ben. Szilárd álláspontjuk, hogy ezt a célt csak vala­mennyi nép, valamennyi or­szág és minden békeszerető erő közös erőfeszítésével le­het elérni, függetlenül azok ideológiai és politikai hova­tartozásától. A Varsói Szer­ződés hatályának meghosz- szabbítása teljes összhang­ban van a Szovjetunió és az egész szocialista közösség külpolitikai irányvonalával — mutatott rá beszédében Andrej Gromiko. Borisz Ponomarjov beszé­dében emlékeztetett: A VSZ-tagállamok arra törekszenek, hogy megóvják a békét, érvényesítsék a bé­kés egymás mellett élés po­litikáját, s megfékezzék az a^omfegyverkezési hajszát. Á Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Afrika napi a alkalmából A Magyar Szolidaritási Bizottság Afrika napja alkalmából nyilatkozatot tett közzé. Ebben üdvözli Afrika népeit május 25-e, Af­rika napja alkalmából, majd így folytatja: Köszöntjük a kontinens felszabadult, a fej­lődés önálló útjára lépett népeit és mindazo­kat a népeket, amelyek Afrika déli részén és a kontinens más térségeiben harcolnak a gyarmati elnyomás, a fajiüldözés ellen, sza­badságukért és demokratikus jövőjükért. Af­rika napját a haladó emberiség saját ünne­pének tekinti, mert ez a nap jelképezi az afrikai népek antiimperialista egységét, ame­lyet az önálló társadalmi fejlődésért, a ne- okolonializmus ellen folytatott küzdelemben az elmaradottság felszámolásáért vívnak. A fejlődés során elért eredmények elisme­rése mellett ugyanakkor aggodalommal fi­gyeljük az Afrika déli részén történő fejle­ményeket, mivel a dél-afrikai apartheid rendszer az imperializmus széles körű kato­nai, gazdasági támogatásával továbbra is folytatja a színes bőrű lakosság kizsákmá­nyolását, tartósítja politikai jogfosztását. Eszközökben nem válogat, politikai gyakor­latában egyaránt alkalmazza a társadalmi csoportok megosztását és a véres terrort. Az apartheid politika átmentése azonban sem a korlátozott alkotmányreform, sem a megtor­lás révén nem érhető el. Az Afrikai Nemze­ti Kongresszus (ANC) vezetésével a fekete bőrű többségi lakosság és a progresszív dél- afrikaiak határozottan és kitartóan követelik az appartheid felszámolását, a demokratizá­lást, az agresszív külpolitikai gyakorlat fel­számolását. E követeléseikhez egyre több szí­nes bőrű és fehér dél-afrikai csatlakozik. Köz­véleményünk támogatja az ANC küzdelmét az apartheid felszámolásáért, Dél-Afrika de­mokratikus jövőjéért. Változatlanul megoldatlan Namíbia hely­zete. Pretoria az ENSZ határozatait semmi­be véve. gyarmati sorban tartja Namíbia né­pét, kirabolja az ország természeti kincseit. Támogatjuk a Délnyugat-afrikai Felszabadí­tást Szervezetnek (SWAPO), a namíbiad nép egyetlen törvényes képviselőjének igazságos politikai és fegyveres küzdelmét Namíbia felszabadításáért, népének társadalmi fel- ^melkedeseért. F Utálj ük a Dél-afrikai Köz­társaság minden olyan próbálkozását, amely arra irányul, hogy az ENSZ határozatait semmibe véve a SWAPO részvétele nélküli belső rendezést hajtson végre. Követeljük az ENSZ határozatainak megfelelően Namíbia függetlenségének haladéktalan biztosítását. Szolidárisak vagyunk a Dél-afrikai Köz­társasággal szomszédos frontprszágok harcá­val, amelyet a faiüldözés ellen országaik biztonságáért, gazdasági és politikai helyze­tük konszolidálásáért és a térség békéjéért folytatnak. Támogatjuk Mozamibik és Ango­la népeit a külső segítséggel működő ellen- forradalmárok ellen, országaik egysége és függetlensége megvédéséért vívott harcuk­ban. Közvéleményünk aggódva és együttérezve értesül az Afrika népeit sújtó sorozatos ter­mészeti csapásokról. Támogatjuk és segítjük az etióp nép küzdelmét, »melyet az éhínség, majd az utóbbi hetek áradásai ellen vív. Le­hetőségeinknek megfelelően továbbra is segí­tünk az éhezők szenvedéseinék csillapításá­ban. Afrikának nagy szüksége van a világköz­vélemény és minden jó érzésű ember segít­ségére, támogatására ahhoz, hogy erőforrása­it saját boldogulására fordíthassa. Éppen ezert elítéljük az imperialista körök fokozó­dó katonai és gazdasági beavatkozási politi­káját, a fegyverkezési verseny kiterjesztését a kontinensre, amely további erőforrásokat von el és még inkább súlyosbítja Afrika tár­sadalmi, gazdasági gondjait. Elítéljük az egyes afrikai országoknak juttatott, fokozó­dó nyugati katonai segélyeket, a békét és a biztonságot veszélyeztető támaszpontok léte­sítését. A Magyar Szolidaritási Bizottság, közvéle­ményünk cselekvő támogatásával és az MSZMP XIII. kongresszusának határozatai szellemeben a jövőben'is erősíti társadal­munk szolidaritását az afrikai népekkel, min­den olyan haladó társadalmi erővel, amely a kontinens és a világ békéjéért, a gyarmati elnyomás és az apartheid végleges felszámo­lásáért, a gazdasági és a kulturális elmara­dottság leküzdéséért, a népek társadalmi fel­emelkedéséért küzd. (MTÄ 4 I Választási nagygyűlés Szegeden Választási nagygyűlés Székest ehérvá ran Dr. Csehäk Judit mondott beszedőt Választási nagygyűlést ren­deztek pénteken Székesfehér váron, az Alba Regia Építő­ipari Vállalat sportcsarnoká­ban. A nagygyűlésen mintegs kétezren vettek részt, ott voll a megyé és a város politikai és társadalmi életének szá­mos vezetője. A Himnusa hangjai után Bodnár László- né, a Hazafias Népfront Fe­jér Megyei Bizottságának titkára nyitotta meg a válasz­tási nagygyűlést, majd dr Csehák .ludit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese mondod beszédet. — Az értelmiségiek közér­zetét elsősorban az határozz; meg —, húzta alá —, hogyar tudjuk felhasználni energiái­kat, milyen irányban szárnyal­hat fantáziájuk, hogy elis­merjük-e bérben is a kreatív magatartást és meg tudjuk-« ezáltal teremteni a tudás mai­nál magasabb társadalmi rang­ját. Szembe kell néznünk bi­zonyos nehézségekkel. Ellent­mondásos, hogy esetenként ; képzettség, a műveltség ér­tékének csökkentését tapasz­taljuk egy olyan időszakban amikor az ipar, a mezőgazda­ság, az államigazgatás, a ku­tatás és a műszaki fejlesztés területén tömegesen igénylik a jól felkészült szakmunkáso­kat és a felsőfokú végzettsé­gűeket. amikor egyre inkább meghatározza helyzetünket és jövőnket, hogyan igazodunk el a világban, ismereteink segí- tenek-e tájékozódni. Gazdasági, társadalmi fel­adataink megoldása — a szer­kezeti váltás, az intenzív fej­lődés, a demokrácia szélesíté­se — nem képzelhető el az emberi tényező szerepének nö­vekedése, a műveltség, a szakmai és termelési kultúra színvonalának emelése nélkül, A gazdasági és a kulturális fejlődés feltételezi egymást, népünk műveltsége nem vá­lasztható el anyagi előreha­ladásunktól. Biztató, hogy mind többen felismerik, a tu­dás pótolhatatlan erőforrás, olyan feltétel, ami nélkül nem állhatunk helyt a kiélezett versenyben. Iskoláinknak olyan légkört kell kialakítaniuk, amelyben a nevelés, a tananyag összhang­ban van a valósággal,^amely­ben a közösségi szellem az uralkodó. Számolunk a nagyhatású eszközök, a televízió, a rádió, a könyvkiadás, a színházak, a könyvtárák és a múzeumok szerepének növekedésével és- tervezzük gazdasági nehézsé­- geik fokozatos feloldását. A művészetek, a művészek- pártolása is része progra­mi munknak, mint ahogy pár- t tunk politikájának is szerves i része az a művelődéspolitika, . amely hozzájárul olyan egy- z séges értékrend kialakulásá- . hoz, amelyben találkozik a művészeti élet és a kullúrpo- k litika, a mérvadó kritika és I az értő közönség ítélete. Meg ] . akarjuk őrizni rugalmassá­gunkat a szocializmus, a hu- j manizmus jegyében fogant, ízlések és stílusok sokfélesé­gében megnyilvánuló művészi . szabadság iránt. Ugyanakkor a türelmetlennek kell lennünk a mindennel szemben, ami em- . bér- és művészeteilenes. A . társadalom számára hasznos. _ előremutató, értékes munka <j elismerését hangsúlyozzuk — e a gyárakban, a földeken nyúj- . tott teljesítményekhez hason- . lóan. A tartalmas életmód és . a harmonikus életvitel kiala- . kításához várunk támogatást a a művészettől. Igényesebbek és művelteb­- bek vagyunk. Azt kívánjuk, i, hogy az értékek, normák, a- helyes cselekvési és magalar­- tási minták megszilárdulása- s hoz járuljanak hozzá a al- í kotok. Szeretnénk, ha gondok­- kai és feszültségekkel teli ko­- rúnában segítenének feloldani i aggodalmainkat és féielmein- s két. ha erősítenék hitünket a 1 jövőben, az emberben, a kö­- zösségek összetartó erejében, ha hozzájárulnának alkotása­. ikkal a szépség, a család, a _ nemzet, a béke, a munka esz- . menyének kiteljesedéséhez. Ezután Barcs Sándor, a s Magyar Távirati Iroda nyu- . galmazott vezérigazgatója, a ! Hazafias Népfront országos j listáján szereplő képviselője­lölt szólt a nagygyűlés ré6zt- s vevőihez. ,, Felszólalt még a nagygyű­- lésen dr. Zsolnai Mária, a '- dunaújvárosi kórház orvosa, , r a Fejér megyei 9. számú vá­- lasztókerület képviselőjelöltje, , dr. Kiss János római ka toli- ' í kus lelkész, címzetes kano- t nők, a Hazafias Népfront or­szágos listáján szereplő kép- t viselőjelölt, Óvári József, az i Ikarus székesfehérvári gyárá­- nak esztergályosa, a Fejér- megyei 2. számú választóke­i rület és Peehtol Lajos, a Csák- ■ vári Állami Gazdaság KISZ- i titkára, a Fejér megyei 13. , számú választókerület képvi- , selőjelöltje. c A választási nagygyűlés a s Szózat hangjaival ért véget. (Folytatás az 1. oldalról.) — Hazánkban rend és tör­vényesség van — folytatta mondandóját Gyenes András. — A szocialista törvényes­ség belpolitikánk alapvető es szilárd eleme. Azt jelenti, hogy minden állampolgár ha­zánkban a törvények védelme glatt áll, aki azonban megsze. gi a törvényt, azt a törvényes előírásoknak megfelelően fe­lelősségre vonják. Ártatlanul tehát senkit sem lehet elma- rasztairíi, de aki vét a törvé­nyek ellen, az nem kerülheti el a megérdemelt büntetést. Országunk lakosságának nagy többsége tiszteli a törvényt, fegyelmezetten teljesíti kö­telességét, megfelelően él a jogaival, a törvényeket tisz­tességgel betartja. Ugyanakkor kedvezőtlenül érinti a közerkölcsöt és a közállapotot, hogy akadnak, akik az állampolgári fegvel. met lazítják, a törvényeket megsértik, és a szocialista együttélés szabályait felrúg­ják. s becsületes emberek nyu­galmát megzavarják, ember­társaikat és a közösséget meg­károsítják. — Jogosan váltanak ki el­lenérzést az olyan morálisan káros megnyilvánulások is, mint az elvtelen kapcsolatok, a köztulajdon pazarlása, a hatalommal való visszaélés, a korrupció különféle formái, a protekciózás és még sorol­hatnánk azokat a jelenségeket, amelyek mérgezik közéletüri- ket. A törvénysértések és a I visszásságok ellen egyaránt [ küzdenünk kell: a rend. a fe- j gvelem követelményének kő- | vetkezetes betartásával. az | ellenőrzéssel és a felelősségre I vonással. Fellépésünk annal j eredményesebb lesz, minél I kevésbé tűrik a rend, a fe- | gyelem megbontását a mun­kahelyi közösségek, az isko. la, a szülői ház — mondotta Gyenes András. Ezt követően szólalt fel Straub F. Brúnó akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központja enzimológiai in­tézetének igazgatója, a Haza­fias Népfront országos listá­ján szereplő országgyűlési kep- viseiőielölt. A nagygyűlésen szót kapott még Kulcsárné Kiss Piroska, a Hazafias Népfront szegedi bizottságának titkára, a város 23. számú választókerületének taná«stagjelöltje. Szabó G. László, a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyettese. Har­man Andrea első választó, a hódmezővásárhelyi Lenin Tsz üzemmérnöke és Pávó Imre. a Szegedi Orvostudománvi Egyetem KISZ-bizottságának titkára. A választási nagygyűlés a Szózat eléneklésével fejező­dött be. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom