Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-24 / 120. szám

Választási nagygyűlés Tatabányán Radzsiv Gandhi Hauasi Ferenc mondott beszédet Választási nagygyűlést ren­deztek csütörtökön a tatabá­nyai népházban. Ott voltak a szénbányák, a gyárak, a lakó­negyedek képviselői, Komá­rom megye és a bányászváros politikai és társadalmi élété­nek vezetői. Herczeg László, a város népfrontbizottságá- nak elnöke köszöntötte a nagygyűlés több mint félezer résztvevőjét, majd Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára mondott beszédet. — A választások előkészü­leti időszaka — mondta Ha­vasi Ferenc — óhatatlanul számadásra késztet bennün­ket: mit értünk el, milyen ínunkét végeztünk az elmúlt öt esztendőben. Az elmúlt öt évben nem­csak pénzügyi egyensúlyi helyzetünket védtük meg, ha­nem — a már rendelkezésre álló adatok alapján mond­hatjuk — sikeresen teljesítet- tük-teljesítjük VI. ötéves tervünket. Gazdasági stratégi­ánk bevált, alapvető céljain­kat elértük. öt év alatt a magyar ipar 13, mezőgazda­ságunk 13—14 százalékkal nö­velte teljesítményét. A nem­zeti jövedelem 11 százalékkal emelkedett, s ez nemzetközi összehasonlításban is elfogad­hatónak számít. Exportunk 34 százalékkal nőtt, importunk viszont csak 7 százalékkal emelkedett. Beruháztunk több mint ezer- milliárd forintot, felépült egye­bek között 370 ezer lakás. S a~. életszínvonal jellemzői kő­iül meg lehet említeni, hogy az egy főre jutó évi húsfo­gyasztás 78 kg-ra növekedett, csökkent a heti munkaidő, mintegy 35 százalékkal nőttek a keresetek és érzékletes adat az is, hogy öt év alatt körül­belül félmillió személyautót vásárolt a lakosság. Persze nem mindent sikerült úgy tel­jesíteni, ahogy terveztük. Pél­dául a pénzbeli juttatások vagy a nyugdíjak, a családi pótlék, a gyes reálértékét nem tudtuk megőrizni, s a fogyasztói árszínvonal is a tervezett 25 százalékot meg­haladóan emelkedett. Gazdaságirányításunk to­vábbfejlesztéséről szólva Ha­vasi Ferenc hangsúlyozta, hogy ez több évre szóló fel­adat. Az egységes koncepció lényeges elemei: a tervezés, a szabályozás és az intézmény- rendszer továbbfejlesztése. A fő cél, hogy megélénkítsük gazdaságunkat, dinamikus mozjgásba hozzuk potenciális gazdasági erőforrásainkat. E célok és feladatok testet öltenek a VII. ötéves tervben is. A tervet úgy kell formál­ni és majd elfogadni, hogy az kiváltsa az emberek egyetér­tését, lelkesítsen mindenkit további, még eredményesebb országépítő munkára. Az elő­rehaladás, ha szerény mérté­kű is, de mindenképpen elér­hető lesz. A tervet olyan gaz­daságipolitikai törekvések mo­tiválják, mint az intenzív for­rásokra épülő fejlődésélénkí­tés, az, hogy a most még tö­rékeny pénzügyi egyensúlyi helyzetünket megszilárdítsuk. Olyan tervet akarunk kidol­gozni és megvalósítani — hangsúlyozta Havasi Ferenc —, amelyben lesznek megfe­lelő garanciák az árszínvonal kézbentartására, eredménye­sebben alakulhat életszínvo­nal-politikánk a reálbérek tekintetében, de a szociálpoli­t.'kában is a lehetőségeinknek és a társadalmi igazságosság­nak jobban megfelelő gyakor­lat alakul ki. Befejezésül azt kérte a Központi Bizottság titkára, hogy akik majd a választó- polgárok bizalmából megkap­ják az országgyűlési képvise­lői, illetve tanácstagi mandá­tumot: szívvel»-lélekkel dol­gozzanak e megtisztelő közé­leti tisztükben, nemzeti prog­ramunk, benne gazdasági fel­adataink minél eredménye­sebb valóra váltásáért. Ezután Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára, a Haza­fias Népfront országos listá­ján szereplő képviselőjelölt szólalt fel. Felszólalt még a nagygyű­lésen Váczi Istvánné, a BHG tatabányai gyárának csoport- vezetője és Zsolnay Katalin, a Környei Mezőgazdasági Kom­binát művezetője, dr. Kovóch Antal bőrgyógyász főorvos, a Komárom megyei kórház igazgatóhelyettese és Patakv István, a Forrás Vízügyi Egyesülés . igazgatóhelyettese, valamint Monos Rudolf, a Tatabányai Szénbányák fej­lesztési főmérnöke és Tolvaj Brigitta első választó, a tata­bányai egészségügyi szakkö- zéDiskola tanulója. A tatabányai nagygyűlés a Szózat eténeklésével fejező­dött be. Választási nagygyűlés Budapesten Pozsgay Imre mondott beszédet r Választási nagygyűlést ren­deztek csütörtökön Budapest VII. kerületében, az állator­vostudományi egyetem aulá­jában. A Himnusz elhangzá­sa után Molnár Béla, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára üdvözölte a gnegjelenteket, majd Nagy- Sványi András, a villanysze- relőiparl vállalat vezérigaz­gatója, Darvasi István nyu­galmazott főszerkesztő és az országos listán jelölt Salgó László főrabbi mondott be­szédet. A nagygyűlés előadója Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára volt. Elöljáróban szólt a válasz­tásokat megelőző nagyfokú társadalmi érdeklődésről, majd részletesen elemezte a szocialista nemzeti egység jogrendszerbeli alkotmányos és politikai előfeltételeit. — A jogegyenlőséget, a tör­vény előtti egyenlőséget sze­retném először megemlíteni — rnondofcta. Magyarországon törvény előtti egyenlőség és ennek megfelelő törvényes rend van, ami az állampol­gároknak nemcsak az állam­mal való kapcsolatukban, ha­nem egyéb ügyeiben is jog- egyenlőséget jelent. De nem mondanánk meg a teljes igaz­ságot, ha elhallgatnánk, hogy a jogegyenlőség az egyenlőt­lenség joga is ma még. Vagy­is: rögzíti az emberek kö­zötti különbségeket. És nagy különbségek vannak ma még társadalmi helyzetük, szemé­lyiségük kiterjedésének lehe­tősége dolgában. Ma még sokan élnek ebben a hazában, akik akaratukon, önhibájukon kívül kénytelen külső teherként elviselni a különbségeket, mert hátrá­nyos helyzetben vannak, ne­héz körülmények között él­nek. Vannak azonban a különb­ségnek olyan fajtái, amelye­ket távlatokban is elfogadunk és a szocializmus alapelvei között tartunk számon. Ez pedig az. hogy növekedjék a teljesítmény elismerése, tár­sadalmi értéke ebben az or­szágban. Nem új keletű gon­dolatok ezek. A kérdés most már inkább az lehetne, hogy az emberek közötti különbség­nek ez a fajtája miért nem fejlődhetett ki eléggé. Ennek gazdasági, intézmé­nyi, társadalmi okairól a párt XIII. kongresszusán nagyon 6ok szó esett. A településpolitika kaipcsán megjegyezte: Nagyon fontos, hogy ad­juk vissza a kistelepülések ön­becsülését. Higgyék el, a fő­város, a városok, az egész ország érdeke fűződik ehhez. Hazánknak nem kiüresedett és intézményeitől megfosztott kisközségekre, falvakra, ha­nem önbecsülésükben megerő­södött településekre van szük­sége. Az esélyegyenlőséghez hozzátartozik az otthonérzetet adó egészséges településpoli- tika is, az a légkör, amely­ben az állampolgár társadal­mi munkával, saját kezdemé­nyezéseivel bővíti a kormány, az állami költségvetés lehető­ségeit. A választási nagygyűlés a Szózattal ért véget. Választási nagygyűlés Veszprémben Duschek Lajosné mondott beszédet Választási nagygyűlést ren­deztek csütörtökön Veszprém­ben, a Dimitrov Művelődési Központban. A mintegy 400 résztvevő között ott voltak Veszprém megye és a város párt- és tanácsi vezetői, a társadalmi szervezetek, üze­mek, gazdaságok, intézmények képviselői. Részt vettek a nagygyűlésen a megye ország­gyűlési képviselőjelöltjei is. A Himnusz elhangzása után a nagygyűlést Mógor Győző, a Hazafias Népfront Veszprém Megyei Bizottságának titkára nyitotta meg, majd Duschek Lajosné, a Magyar Nők De­mokratikus Tanácsának elnö­ke mondott beszédet. — Történelmi jelentőségű tény — mondotta —, hogy ha­zánkban megvalósult a teljes foglalkoztatás. Fokozatosan javult a lakosság szociális el­látása, bővült az ellátásra jo­gosultak köre, a szociális in­tézmények befogadóképessé­ge. Állampolgári joggá vált a közoktatás és az egészség­ügyi ellátás. A család szerepéről, jövő­jéről szólva elmondta: ami­kor elődeink évtizedekkel ez­előtt a női egyenjogúság ma is alapvetően érvényes elvi kérdéseit kimunkálták, úgy vélték, a család ellátásának szinte minden gondját leveszi majd rólunk a társadalom. Ma már tudjuk: a család életének megtervezését, a gyermeknevelést, a családi harmónia megteremtését sem­milyen intézmény nem vál­lalhatja helyettünk. A magyar családok döntő többsége gyermekszerető, mindössze 6 százaléka gyer­mektelen. azonban a családok nagy részében két, illetve egy gyermeket nevelnek. A szü­letések száma jelenleg na­gyon alacsony, csupán 12 ez­relék. , A népesedési helyzet alakulása, 1 a gyermekvállalás fontos nemzeti ügy. S hogy az egy családra jutó gyer­mekek száma növekedjék, a NÖGRÁD - 1985. május 24., péntek kormány hosszú távú népese­déspolitikai határozatot ho­zott. E cél eléréséért szüksé- . ges, hogy elősegítsék a fiatal házasok lakáshoz jutását, a leendő anyák fokozott orvo­si gondoskodásban része­süljenek. Ezt követően felszólalt Pes- ta László, a Fővárosi Tanács nyugalmazott elnökhelyettese, a Hazafias Népfront országos listáján szereplő képviselő­jelölt. Felszólalt még a választási nagygyűlésen Koltai Nándor- né, a Herendi Porcelángyár művezetője, a veszprémi 2-es számú választókerület, Torna Tibor, a Péti Nitrogén Művek kereskedelmi főosztályveze­tője, a várpalotai 6-os számú választókerület, Sebők János, a Magyar Néphadsereg vezér­őrnagya, a tapolcai 12-es szá­mú választókerület és Gyuri- cza László, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságá­nak első titkára, a zirci 5-ös számú választókerület képvi­selőjelöltje. A nagygyűlés a Szózat hang­jaival ért veget. _ (MTI), A hivatalos baráti látogatá­son a Szovjetunióban tartóz­kodó Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök csütörtökön Moszkvából Minszkbe. Belo­russzia fővárosába utazott. Az elutazás előtt a nagy Kreml-palota György-termé- ben vett búcsút az indiai kor­mányfőtől Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A búcsúztatásnál jelen volt Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, minisz­terelnök, Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a minisz­terelnök első helyettese, kül­ügyminiszter, Pjotr Gyemi- csev, az SZKP KB PB pót­tagja, kulturális miniszter, Szergej Szokolov, a Szovjet­unió marsallja, az SZKP KB PB póttagja, honvédelmi mi­niszter. Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök csütörtökön Moszkvából Miinszkbe érkezett. A belorusz főváros repülő­terén az indiai vendéget Ivan Poljakov, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Vlagyimir Brovikov a köztársaság minisztertaná­csának elnöke fogadta. * Félidejéhez érkezett Rad­zsiv Gandhi indiai miniszter- elnök szovjetunióbeli hivata­los baráti látogatása. A Moszkvában eltöltött né­hány nap alatt zsúfolt prog­ramot bonyolított le az indiai kormányfő: két alkalommal is tárgyalt Mihail Gorbacsov- val, "az SZKP KB főtitkárá­val. a szovjet—indiai gazdasá­gi kapcsolatok további bőví­tését elősegítő két fontos do­kumentumot írt alá. találko­zott a saitó és Moszkva város képviselőivel. A megbeszélések átfogó ér­tékelése csak később kezdő­dik meg, a látogatás néhány eredménye azonban már most megállapítható. Radzsiv Gan­dhi látogatása — az előzetes várakozásoknak megfelelően — jelentősen hozzájárult a két ország barátságának és sokol­dalú együttműködésének to­vábbi erősítéséhez A nem­zetközi kérdésekről folytatott átfogó véleménycsere során világossá vált, hogy az alap­vető kérdésekéén a két ország azonos, vagy egymáshoz ig^n közeli álláspontot foglal el. Mindkét részről fellépnek a fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért, annak világűrre történő kiterjesztése ellen. Moszkváiban jelentősnek tartják azt a tényt, hogy Rad­zsiv Gandhi első hivatalos külföldi útja a Szovjetunióba vezetett. Ezt a miniszterelnök természetesnek mondta, s meg­jegyezte: a Szovjetunió a leg­nehezebb időkben is támogat­ta Indiát, a szovjet—indiai barátság kiállta az idők pró­báját. Befejeződött a VSZ katonai tanácsának ülése Viktor Kulikovnak, a Szov­jetunió marsalljának, a. Var­sói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erői főpa­rancsnokának elnökletével má­jus 20. és 23. között Buda­pesten tartotta soros ülését az egyesített fegyveres erők ka­tonai tanácsa. Az ülés munkájában részt vett a katonai tanács vala­mennyi tagja: a bolgár nép­hadsereg, a Magyar Néphad­sereg, az NDK nemzeti nép­hadserege, a lengyel néphad­sereg, a Román Szocialista Köztársaság hadserege a Szovjetunió fegyveres erői, a csehszlovák néphadsereg ka­tonai küldöttségei, . valamint az egyesített fegyveres erők főparancsnoka vezetési szer­veinek több tábornoka és tisztje. A katonai tanács a jelenle­gi nemzetközi helyzetből ki­indulva megvizsgálta az egye­sített fegyveres erők harci ere­jének további tökéletesítésére irányulóan az egyesített pa­rancsnokság gyakorlati tevé­kenységének egyes kérdéseit a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületé és a hon­védelmi miniszteri bizottság utóbbi ülésein hozott határo­zatainak szellemében. Az ülés a megvizsgált kér­désekben egyeztetett ajánlá­sokat fogadott el. A katonai tanács munkája tárgyszerű légkörben, a baj- társiasság, a barátság és a kölcsönös megértés szellemé­ben zajlott le, Viktor. Kulikov, a Szovjet­unió marsallja, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka — kíséretében Anatolij Grib­kov hadseregtábornokkal, az egyesített fegyveres erők tör­zsének főnökével — az 'álta­la vezetett katonai delegáció élén csütörtökön elutazott Bu­dapestről. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter, vala­mint a Honvédelmi Minisz­térium katonai tanácsának több tagja. Ugyancsak csütörtökön utaz­tak el Budapestről azok a magas rangú katonai küldött­ségek, amelyék a Varsói Szerződés tagállamai testvéri hadseregeinek képviseletében vettek részt a VSZ katonai tanácsának, ülésén. A delegá­ciókat NLórocz Lajos altábor­nagy, . honvédelmi, minisztériu­mi államtitkár és a tábornoki kar több tagja búcsúztatta. , Papi békegyűlés Papi békegyűlést tartottak csütörtökön Budapesten a városháza dísztermében. Az eseményen részt vett és fel­szólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés elnöke is. A békegyűlés a hagyományos májusi béke- és barátság­hónap eseményei közé tar­tozik: immár évek óta rend­szeresen találkoznak ebben az időben a magyarországi egyházak és felekezetek kép­viselői, hogy kifejtsék véle­ményüket a magyar békepo­litikáról. Sarlós István belpolitikai életünk soron következő fon­tos feladatairól szólt a gyű­lésen, kiemelve a választá­sokkal összefüggő kérdéseket. Többek között rámutatott: egész társadalmunk életét szolgálja a párt közmeg­egyezésen alapuló politikája, amelynek egyik fontos ele­me az érdekegyeztetés és a társadalmi demokrácia kiter­jesztése. Az egyházak és a feleke­zetek képviselői hozzászólá­saikban támogatásukról biz­tosították országunk békepo­litikáját. Több felszólaló fog­lalkozott a békére nevelés kérdésével, amely a felnö­vekvő nemzedékkel kapcsola­tos fontos pedagógiai felada­tok közé tartozik. (MTI) Libanon Síita—palesztin összecsapások Heves harcok folytak csü­törtökön is Bejrut déli külvá­rosában és . a menekülttábo­rok környékén az Amal fegy­veresei és a Jasszer Arafat, a PFSZ vb elnöke híveiként számon tartott palesztinok kö­zött. Bár a siiták fokozato­san teret nyernek a szabrai és satiiai táborokban, az itt levő palesztin harcosok még számos katonai fontosságú körzetet ellenőriznek. Szóvi­vőjük este újólag cáfolta, hogy az Amal elfoglalta a tá­borokat. Bordzs el-Baradzsne körzetét a siiták körülfogták, de a jelek szerint ijt pem kívánnak behatolni, csupán azt követelik, hogy szolgál­tassák ki semleges erőknek az ott levő nagy mennyiségű fegyvert. Hajnalban, majd délután a v Bejrutot keletről övező hegyekből erőteljes ágyú-, és rakétatűz zúdult a harcok körzetére és a sűrűn lakott déli külvárosokra. Szá­mos belövés érte a főváros keleti, keresztények lakta körzeteit is. • Mindenképp figyelemre méltó, hogy a síita—palesztin összecsapásokban az aráíati „politikát támogató, ille.tve bí­ráló szervezetek egymás olda­lán . igyekeznek' fellépni. A messzehordó lövegekkel és rakétavetőkkel' folyó táma­dásról a drúz rádió azt kö­zölte, hogy Baabda és Jarze vidékéről, azaz a falangisták -területéről intéz.ik lakott ne­gyedek ellen. Több jelzés sze­rint a síita—palesztin össze­tűzések az ország más vidé­keire, a Bekaa-völgyre és a Szidónba vezető útra is át­terjedtek. CselisziflvÉiában a francia kiipimszler Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnök csütörtö­kön a prágai várban fogad­ta Roland Dumas-t, akinek személyében 19 év óla először jár francia külügyminiszter Csehszlovákiában. Husák és Dumas a megbe­szélésen egybehangzóan rá­mulatott, hogy az utóbbi idő­ben megélénkültek a két or­szág hosszú időre visszanyúló hagyományos kapcsolatai, ez kedvező feltételeket teremt az együttműködés fejlesztésé­hez minden közös érdekű te­rületen. A nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről foly­tatott véleménycsere során kiemelték a politikai párbe­széd fontosságát. Dumas-t fogadta Lubomir Strougal csehszlovák minisz­terelnök is. A csehszlovák külügymi­nisztérium épületében. a Cernin-palotában Dumas a kétoldalú kapcsolatok állá­sát tekintette át Bohuslav Chnoupek csehszlovák kül­ügyminiszterrel. Chnoupek hangsúlyozta: csehszlovák részről nagy fontosságot tu­lajdonítanak • Franciaország­hoz fűződő kapcsolatoknak, különösképpen annak tudatá­ban, hogy Franciaország nél­kül az európai biztonság és a kelet—nyugati együttműkö­dés egyet'en a’apvető kér­désére sem lehet tartós meg­oldást találni. Dumas meg­állapította, hogv jeler’egi lá­togatása je’entős mértékben előmozdíthatja a kétoldalú kapcsolatok javítását. Gazdasági kérdésekről tár­gyalva áttekintették a. terme­lési kooperációk és beruhá­zási javak harmad'k orszá­gokba való exportjában . való együttműködés lehetőségeit. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom