Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-04 / 103. szám
XLI. ÉVF., 103. SZÁM ÁRA: 2,20 FORINT 1985. MÁJUS 4 , SZOMBAT A SZOT elnöksége előtt 11 hetedik üléves terv előkészítése A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, s ezen a vállalati VII. öléves tervek előkészítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tárgyalt. ! Az elnökség mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a szak- szervezeti szervek miként vegyenek részt a vállalati középtávú tervek készítésében. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a vállalati1 tervezés demokratizmusa jelentős fejlődés előtt áll. A vállalati irányítás új formáinak bevezetése lehetővé teszi, hogy a jövőben a kollektívák egész sora közvetlenül 1 vegyen részt a tervezési döntésekben. Eddig a dolgozóknak a tervek véleményezésére volt lehetőségük, a jövőben azonban — elsősorban ott. ahol közgyűlés irányítja a vállalatot — a kollektívák közvetlenül vesznek részt a döntésekben. A szakszervezeti jogokat azonban ezen a területen sem csorbítják az új vállalatira-; nyitási .formák: . A vállalati, szakszervezeti. szervek a ..középtávú tervek kialakítása során részt vesznek mind a dolgozók munka- és életkörülményeit közvetlenül érintő feladatok megfogalmazásában, mind a termelési célok megjelölésében. Figyelemmel kel! lenniük arra, hogy a ma elhatározott fejlesztési tervek erőteljesen meghatározzák a dolgozók jövőbeni munkalehetőségeit. munkafeltételeit, bér- és kereseti viszonyait. A szakszervezeti szerveknek az is egyik fontos feladata, hogy már a tervek előkészítése során feltárják, mivel járulhat hozzá a szocialista munkaverseny-mozgalom a válla’át középtávú céljainak megoldásához. Az elnökség rámutatott: a munkahelyi .demokrácia kibontakozásának egyik alapfeltétele. hogy a vállalati belső irányítási rendszer ■ tovább korszerűsödjék Ahol ez indokolt, .a szakszervezeti szervek tegyenek javaslatot a gyáregységek. üzemrészek tervezési szerepének növelésére. A szakszervezetek igényeljék a munkahelyi vezetőktől, hogy határolják körül a tervből az adott munkahelyekre vonatkozó feladatokat és elosztási kérdéseket. A szakszervezetek azzal is segíthetik az új középtávú terv megalapozását. hogy alaposan elemzik a mostani ötéves terv eredményeit és problémáit, alaposan megvizs(Folytatás a 2. oldalon.) , Anyaság — kép: kulcsár — Rugalmas gazdálkodás a munkaerővel és a munkaidővel A vállalatok jó része létszámhiányra panaszkodik, ugyanakkor a különféle íetmé- «esekbói kitűnik, hogy még a rendelkezésre álló munkaerővel sem gazdálkodnak jól. ÍA foglalkoztatás hatékonyságának javítására a vállalatok ■ma még csak korlátozottan élnek a korábbiaknál rugalmasabb, ésszerűbb munkaerő- gazdálkodás lehetőségeivel. Létszámgondjaik közepette is a munkacsúcsokhoz méretezik munkaerőigényeiket, s mereven kezelik a munkaidőalapot. a napi munkaidő akkor is 8 óra,, ha eppen nem tudnak munkát biztosítani; sürgős feladatok esetében pedig jöhet a túlóra. A munkacsúcsok idejére, vagy kisegítőként behívható részmunkaidős dolgozók aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva a 3 százalékot sem éri el — ez az arány sokkal kisétob, mint aiz iparilag fejlett országokban. Az Állami Bér- és Munka- *gyi Hivatel útmutatót tett közzé' a Munkaügyi Közlönyben a korszerű, rugalmas foglalkoztatási formák és munkaidő-rendszerek alkalmazásáról. Ebben egyebek között felhívja a figyelmet arra, hogy a részmunkaidősök célszerű foglalkoztatásával a vállalatok miképpen egészíthetik ki a teljes munkaidőben dolgozók létszámát. Az általános gyakorlat ma még az. hogy a vállalatok kisegítőként általában napi 4, illetve 6 órára keresnek jelentkezőket, pedig a Munka Törvénykönyve ennél jóval táigabb lehetőségeket biztosít a részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz. A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat például az éves munkaidőkeretben, s az így meghatározott óraszámot a részmunkaidős akkor dolgozza le, amikor a . vállalatnak éppen szüksége van a munkájára. Elsősorban a kereskedelemben és a szolgáltatásokban lehet hasznos, ha a rész- munkaidős például rendszeresen csak szombaton vagy más forgalmas napokon dolgozik. 'A részmunkaidős foglalkoztatás új formájaként arra is lehetőség van, hogy ketten vállalják el egy teljes munkaidős dolgozó munkakörét,. A napi 8 órás munkát úgy is megoszthatják, hogy mindegyikük 4—4 órát ' dolgozik papon tít, de abban is megállapodhatnak. hogy a munkakör ellátásában naponta, hetente, havonta vagy akár félévente váltják egymást. Ez a megoldás különösen azoknak kedvez, akik gyermekük vagy idős szülőjük gondozása, illetve tanulás miatt nem tudnak egész évre teljes munkaidőben munkát vállal/ni. A rugalmas munkaidő formái közül az a legelterjedtebb. amikor a vállalat a napi törzsidőt határozza meg. amit kötelezően a munkahelyen kell tölteni, s a dolgozó az ezen felüli néhány órával gazdálkodik, ezt oszthatja be úgy. hogy korábban vagy később kezdi, illetve fejezi be a munkát. A lehetőség azonban ennél jóval több. Egyes munkahelyeken mód van arra például, hogy még törzsidőt se állapítsanak meg. csak a napi munkaidő minimumát, illetve maximumát írják elő — persze az időszak egészére meghatározott óraszámot összességében teljesíteni1 kell. Kevéssé ismert az egyenlőtlen munkaidő bevezetésének lehetősége, amikor a napi munkaidőt a . változó feladatokhoz igazítva az év meghatározott hónapjaira, heteire vagy napjaira eltérő hosszúságban írják elő. így, például az építőiparban, a növénytermesztésben vagy az idegenforgalomban — ahol a feladatok zöme néhány hónapra koncentrálódik — lehetőség van arra, hogy a munka dandárjának idején naponta az átlagosnál hosszabb legyen a munkaidő, míg azokban a hónapokban, amikor kevesebb a tennivaló, a munkanap is rövidebb legyen. A napi munkaidőt egy hónapon belül is meg lehet osztani. Ez a módszer különösen a könyvelők, a bérszámfejtők esetében le-, hét eredményes, amely munkakörökben havonta ismétlődő. ma még általában túl-' órákkal megoldott, néhány napos munkacsúcsok adódnak. Mindezek a foglalkoztatási formák, illetve munkaidő- rendszerek új munkaszervezési módszerek kialakítását is szükségessé teszik a vállalatoknál. A bevezetésükkel együtt járó többletfeladatok azonban bőven megtérülnek, mert a célszerűen megválasztott módszerrel a munkaidőt á tényleges' munkavégzésre1 hasznosíthatják. (-MT14 Tanácsi ellenőrzések tapasztalatai Tervszerűbb, színvonalasabb, következetesebb Nagygyűlés Tatabányán A SZOT elnöksége és a Szakszervezetek Komárom megyei Tanácsa nagygyűlést rendezett pénteken a tatabanyai Népházban. Ezen megjelentek a szocialista országok szakszervezeteinek a május 1-e ünnepségekre hazánkba érkezett képviselői, az Iraki szakszervezeti aktivisták budapesti szemináriumának hallgatói, valamint az Angolából, Bissau-Guineából, Mozambikból és a Zöldfoki- szigetekről érkezett aktivisták is, akik ugyancsak a SZOT szemináriumán vesznek részt. A delegációkat és a város szervezett dolgozóinak képviselőit Kulcsár Sándor, a Szak- szervezetek Komárom megyei Tanácsának vezető titkára köszöntötte, majd Patolai Károly, a SZOT alelnöke mondott beszédet a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából. A nagygyűlésen felszólalt van Kalilec, a szovjet szak- szervezetek breszt területi szak- szervezeti tanácsának elnöke is. (MTI) A tanácsa ellenőrzéseik tapasztalatait összegezte nemrégiben a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, s megállapította, egyebek között, hogy a közigazgatás korszerűsítésével megváltozott gyakorlat bevált. Az ellenőrzések tervszerűen zajlottak le, színvonaluk nőtt, s következetesebbek lettek a számonkérések. Az állami ellenőrzés megyei koordinációjában részt vevő szervek összesen 740 vizsgálatot tartottak, az elmúlt évben. A népi ellenőrzésben több mint hatszáz fő vett részt, s 265 egységre kiterjesztve végezték munkálataikat, míg a PM ellenőrzési főigazgatóság Nógrád megyei igazgatósága 74 vizsgálatot folytatott le. A többi között megállapították, hogy a tanácsok és intézményeik többsége az érvényes előírásoknak megfelelően végzi gazdálkodási feladatát. Munkájukban egyre nagyobb gondot jelent az alapellátás színvonalának megőrzése, sok esetben a feladatok újbóli rangsorolása. Ugyanakkor, hangsúlyozza az értékelés, a problémák megoldása során a tanácsok, a gazdálkodó szervek és a lakosság együttműködése erősödött. A váilalatíelügyeleti ellenőrzések általánosítható tapasztalata, hogy az egyre szigorúbb környezethez igyekeznek rugalmasan alkalmazkodni a tanácsi vállalatok, amelyek belső szervezettsége javult, általában költségkímélő gazdálkodást folytatnak. A mező- gazdasági termelőszövetkezeteknél és közös vállalataiknál ismétlődő hiányosság, hogy a szabályzatok nincsenek korszerűsítve, az ellenőrző bizottságok nem mindenütt töltik be teljes mértékben szerepüket, egyes üzemekben működésük csupán formális. Az ellenőrzési tapasztalatok értékelését követően a végrehajtó bizottság meghatározta az 1985-ös főbb irányelveket. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi közös fogyasztás területén nagyobb figyelmet kell fordítani a lakosság alapellátására,’ a cselekvési programok megvalósulására, az állóeszközgazdálkodásra, s az építési teendőkre. Ugyancsak ids sorolta a testület a VII. ötéves terv előkészítésével kapcsolatban a tanácsi gazdaság, korszerűsítését, a társadalmi tulajdon védelmének fokozottabb biztosítását. Erősíteni kell a megelőző és a segítő jellegét az elleni őrzéseknek, fogalmaz a beszól móló, hozzáfűzve, hogy mindenkor az összefüggésele komplexitását, a döntések! gazdasági hatásainak elemzését s az érdemi, átfogó ja-i vasiatokat kell a középpontba állítani. Csak így lehet hatékonyan segíteni a tanácsi munkát, növelni annak h<H tékonyságát. ; Sajtókiállífras Salgótarjánban Péntek, délután negyed három. Már percek óta gyülekeznek az emberek: a szörp - szédos Salgótarjáni Kohászati Üzemek szocialista brigádjainak képviselői, a megyei, városi és városi jogú Körzet- központok politikai és állami vezetői, a megyei tömegszervezetek, kulturális intézmények vezetői. Megjelenik Zsuffa Miklós, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója és Gordos János, a megyei párt- bizottság titkára. Kiállítás nyílik Nógrád megye sajtójának 40 éve címmel. A helyszín: Salgótarján, Kohász- Művelődési Központ. A megjelenteket Bolyós Lászióné, a közművelődési intézmény igazgatója köszönti. Megnyitó beszédet Sólyom István, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese mond. Lenin írásából idéz. abból, amelyikben arról szól, hogy a szocialista sajtó három fontos funkciót lóit el: kollektív agitátor, kollektív propagan- áistsi és koftektw szervező. Nógtrád megye elmúlt négy évtizedének sajtója megfelel a lenini követelményeknek, hasznosan, célszerűen szolgálta a párt politikáját, mozgósított a társadalom tennivalóira. Az előadó különösen figyelmébe ajánlotta a látogatóknak: az 1945-ös hadifogoly- újságokat, a másik kézzel írott újságot, a herencsényi Magyar Betűt, valamint azokat a kiadványokat, amelyeket a koalíciós pártok bocsátottak a megye olvasói elé. Természetesen lapjaink manapság sem nélkülözik a színességet. A nagy megyei vállalatok külön újságokat bocsátanak ki, s ezek elkötelezetten, hitelesen tájékoztatnak a történésekről. Megyénk első és egyetlen napilapja pedig a NÓGRÁD gazdag, értékes, valóságos és friss tartalommal igyekszik eleget tenni az olvasóknak. A sajtótörténeti kiállítást — Vonsik Ilona és Presits Antal. a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum munkatársa rendezte — a Kohász Művelődési Központban, május L8- ig láthatták A kiállítás első látogatói M njsagr&aaaAet, njuMndai köcW «wtogiájácstl inmgriffrtwril . - - - ■ .
