Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-23 / 119. szám

Kísér!«+i bérszabályozás — növekvő érdekeltség (1.) Új lehetőségek — új intézkedések Karsncslapyjtön Az egyenlő közteherviselés megvalósításának két alapve­tő módja van. Az egyik: ha nagyobb a tér és kevesebb a gáncs a hajtósaknak ás a feladat megszállottjainak. A másik: ha a lemaradókat leltévé, hogy azok egészsége­sek — hatékonyabban biztat­ják a gyorsabb tempóra, a precízebb munkára. Vagyis, ha még egyértelműbben ál­lunk azok pártjára, akik állan­dóan jobbat akarnak, és ezért szüntelenül tesznek is, akik­nek a munka természetes ál. lapot, akik szerint az egyen- lősdi kitüntetés a nem telje­sítőknek, és hátrány a tenni- akaróknak, akik nem várják meg. hogy egy repedt cserép­től lehulljon a mennyezet­vakolat, vagy elrohadjon a padló — azonnal kicserélik. Megszüntették a t, vatta'’-munka helyeket 1983. január 1-től meg. kaptuk azt a lehetőséget a Pénzügyminisztériumtól, hogy kísérletképpen — hároméves időtartamra — kipróbáljuk a nagyüzemi keresetadóztatá- sos bérszabályozást. Ez meg­szüntette a bérszínvonal-gaz­dálkodás merevségét, vissza­térést jelentett a 70-es évek sikeresen alkalmazott bruttó jövedelemadóztatás elvéhez. Ebben a formában akkor is adót kell fizetnünk, ha arra nincs elegendő nyereségünk. Mindez fokozta felelősségün­ket és magában hordozta a vállalkozás kockázatát. Az általunk választott nagyüzemi keresetadóztatásnál az emel­kedő éves keresetekhez prog- resszíven emelkedő adók tar­toznak. Például azután a dolgozó után/ akinek éves ke­resete eléri a 24 ezer forintot, nem kell kereseti adót fizet­ni. Ellenben ha 120 ezer fo­rintot eléri, már 25 xezer fo­rintot kell az államkasszá­ba befizetni. Az új lehetőség elnyerése után először is felszámoltuk a ,.vatta”-munkahelyeket, s közvetlen hasznot hozó mun­kára irányítottuk át az ott dolgozókat.» Alapos előkészí­tés után tettük ezt. mégis me­részség volna azt állítani; hogy intézkedésünk osztatlan el­ismerést aratott az érdekeltek körében. Azt hiszem így van ez rendjén! Az intézkedések­nél abból indultunk ki, hogy amíg ketten végzik azt, ami­hez egy ember is elég. akkor 100 százalékban pazaroljuk a hasznosítható, értékes, al­kotó munkaerőt. Az előbbiek szellemében fo. kozatosan megszüntettük a vállalati gazdasági munkakö­zösségeket, mivel nem volt külön papírokra szükség ah­hoz, hogy vállalkozhassanak az ágazatok, öt ágazatban szerveztünk vállalkozást. Kö_ zülük három sikeres volt, egy álig sikerült, egy pedig ku­darccal végződött. Az utóboi okait is elemeztük. Rájöttünk, .hogy túlbonyolítottuk a vál­lalkozás feltételeit és mérési módiát. Ezt a dolgozók nem fogadták el. Ugyanakkor az ágazatvezető sem kezdemé­nyezte a kívánatos változta­tást. Mire az okokra rájöt­tünk. addigra elmúlt egy esz­tendő. Nem garantáltuk Most pedig térjünk vissza az ágazatok vállalkozására. Számukra alapvetően a ter­vezett nyereség túlteljesítését határoztuk meg. Ennek során a vezetők és dolgozók vállal­ták, hogy a létszám leépítése után is az előző évi átlagkere­set elérése mellett oldják meg többletfeladataikat. Vágvis év végi kiegészítő részesedést nem garantáltunk nekik, csu­pán olyan mértékig, ahogyan a vállalkozásuk sikerül. A feltételekről a termelő- szövetkezet első számú vezetői három hónapon át tárgyaltak. Kemény alkuk voltak ezek. Végül is mindenki aláírta a vállalkozási szerződést, a Karancslapujtői Karanes Tér. melőszövetkezetben. A meg­állapodások mindkét rész­ről tartalmazták azokrt a ga­ranciákat, amelvek lehetővé tették a korrekt feltételeket. (Például: takarmányár és minőség, vízellátás.) Volt vi­szont olyan ágazat is. ams-lyel &/- a szövetkezet vezetői nem ír­ták alá a vállalkozási megálla­podást. mert olyan keveset ígértek, és olyan sokat kértek, hoav az nem érte meg a ter­melőszövetkezetnek. Ezek után indokolt és jo­gos a kérdés: mi haszna volt 1983-ban a vállalkozásból a közösségnek? Hárommillió forint nyereség. Ugyanakkor a vállalkozás sikert hozott azoknak az ágazatoknak, ame­lyek jól oldották meg felada­taikat. Köztük volt olyan dol­gozó. aki öthavi bérének meg­felelő év végi vállalkozási dí­jat vitt haza. Ahol jól vállalkoztak, ott a létszám egyharmaddal csökkent. Ez a változás össze­függ az önállóság megnöve­kedésével, az érdekek egyér­telművé válásával, amelynek hatására megkezdődött a kis­csoportok önszelekciója. Vagyis az, hogy aki helyett eddig dolgoztak, azt most né­hány figyelmeztetés után el­tanácsolták. Az ilyen ember­nek' is volt lehetősége más te­rületen a, munkavégzésre, de ott sem nagyon kapkodtak ér­te. A jól felfogott érdek azon­ban nem szült azonnal önzést. A vállalkozó kollektívák sok­kal jobban törődtek a bete­gekkel, mint korábban, ha pe­dig szükség volt rá. akkor azok munkáját is segítették. A lépcsőfokot nem lehet... Az előbbieken kívül bebi­zonyosodott, hogy ahol az ága­zati öneiszámolásnak nincs több éves múltja, ott nem valószínű, hogy sikerrel lehet vállalkozásokat szervezni. Vagyis ezt a lépcsőfokot nem lehet súlyos hátrányok vé­széivé nélkül kikerülni. A hasznosítható, tapasztalatok­ban gazdag múlt hiánya két szempontból növeli a kocká­zatot. Egyrészt az ágazati ered­ménymérés gyakorlata még nem alakult ki, ezért hiányzik a pontos, begyakorlott. mé­rés lehetősége. Másrészt a vezetők és dolgozók sem sze­reztek — nem is* szerezhettek — gyakorlatot az önálló gaz­dálkodás fortélyaiban. Pedig mindkettőre nagy szükség van az eredményes vállalkozás céljából. (Folytatjuk) Dr. Gergely Sándor a Karanes Termelőszövetkezet elnöke HepisM tóMelem a Ko?é[i-Tisza véIeíi Szeszélyes területi elosz­lásban, de jelentős mennyi­ségű csapadék hullott az utóbbi héten a Közép-Tisza- vidéken. Zagvvaré.kas, Besenyszög, Szolnok, Tiszaföldvár és Kun- szentmárton térségében bel­vízi elöntéseket is okozott a sok eső. A legkritikusabb helyzet Zagyvarékas és kör­nyékén alakult ki, ahol hat­van millimétert meghaladó mennyiségű eső zúdult alá. A községi tanács a helyi Bé­ke Tsz, a tűzoltóság és a vízügyi igazgatóság közre­működésével erőteljesen dol­gozik a felgyülemlett víz le­vezetésén, A nagy erővel in­tenzíven alázúduló csapadék több helyen megtöltötte a belvízlevezető csatornákat, így azok nem tudták zavar­talanul befogadni a vizet, ezért megerősítették a bel­vízvédelmet. , Vegetáriánus pókok Bizonyos pókfajták a háló­jukat nem azért szövik, hogy rovarokat ejtsenek foglyul, hanem a háló segítségével virágport és mikrobákat akarnak befogni, hogy azok­kal táplálkozzanak. Ügy tű­nik, szabályos időközökben elfogyasztják saját hálójukat is, hogy visszanyerjenek va­lamit a szövésre fordított energiájukból. Szedik a májusi cseresznyét Csongrádban Nehezen birkózik az erő- és munkagép a karancssági termelőszövetkezet Nagykötél-dülö- ben levő mélyfekvésű területein, ahol az eső áztatta laza talajon Ujj József traktoros ezekben a napokban nitrogénműtrágyát szórt a talajra, majd felszántás után silókukori­cát vetnek a már meliorizált földbe. —kj— Önkéntes fegyelem a kábelgyárban ASSZONYOK A BRIGÁDBAN Megváltoznalc-e attól az emberek, ha egy szűkebb kö­zösséghez szorosabban tartoznak? Mit csinál kilenc asz- szony, ha gyakran van együtt? Adhat-e nő nőnek virágot? Látszólag semmiféle logikai kapocs nincs a kérdések kö­zött. Egészen addig, amíg újabb információt nem közlünk ehhez a szokatlan játékhoz: hogy tudniillik a kilenc asszony egy szocialista brigád tagja így már másként fest a dolog. Mert nézzük csak az első kérdést! Létezik-e olyan véletlen a világon, hogy tíz makulátlan ember kerül egymás mellé? Aligha. A balassagyarmati kábelgyár Farkas Bertalan Szo­cialista Brigádjában 1S78 óta —, akkor alakultak — nem osztottak■ ki” egyetlen fegyelmit sem! Az asszonyok azt mondják, hagyjuk a múltat. Jó, hagyjuk. De tény, hogy a jelenlegi tíz tag (ne feledjük az egyszem férfit, a két gye­sen lévő kismamát és a. három pártoló tagot sem!) példá­san dolgozik. gyermeket nevel a tíz brigád­tag, ők két iskola: a Bajcsy úti és a Dózsa tanulói. Csoda, ha a nyári nagytakarításkor ott söprögetnek, suvickolják az ablakot? Szórádiné azt mondta az imént, sokat vannak együtt. Nemrég épp Vöröskőre gya­logoltak a tavaszi időben. Szokatlan volt ugyan a sokr emelkedő a hosszú tél után, de becsülettel íöllkaptattak az emlékműhöz. Igaz, a délutáni, szentendrei városnézés már kissé nehezükre esett. — Nagyon jól éreztük ma­gunkat — zárná le a beszél­getést Kalcsóné," de a szom­széd szobából Zércziné szól ki: — És a mozi, a színház? A többi kirándulás? A gyári rendezvények, ahol mi va­gyunk a háziasszonyok? A többiek bólintanak. Az ám. persze. De ez olyan ter­mészetes, nem? Itt igen. Má­sutt talán még nem ennyire, néhol meg egyáiltalán nem az. — Havonta volna brigád­értekezlet — mondja a bri­gád vezetője —, de naponta találkozunk, mindent megbe­szélünk. — Soha egy szó zsörtötődés? — Sohal — néz rám komo­lyan Szórádiné. — Igazi ba­rátságok is szövődtek! Ki­egyensúlyozott a társaság. — Mindenki egyformán, ke­ményen dolgozik? Az első pillanatnyi szünet a beszélgetésben. — Nem — szögezi le Kat- csó Gyuiiéné. — Vannak rosz- szabto napok is. Ma nekem, holnap neked. Mindenki az átlag fölött teljesít, de ebben a fölöttben mái- van különb­ség. 1— Nagy? — Dehogy! Amikor a cí­meket elnyerjük, némi pénz is jár hozzá. Amikor azt közös megegyezéssel szétosztjuk, ak­kor szemtől szembe differen­ciálunk. Nem tűzünk magunk elé lehetetlen célokat. Jól akarunk dolgozni ebben az önként válllialt fegyelemben és még sok évig szeretnénk együtt lenni. Válaszolhatunk hát a har­madik kérdésre is. Arra ugyanis, hogy adhat-e virá­got nő nőnek? Mostanában épp a két kismamát lepik meg néha egy-egy szál szeg­fűvel, bonbonnal. De aki ne­tán megbetegszik, bizton vár­hat a látogatókra. Még sosem várt hiába. . H. T. Elpusztultak Pécs mediterrán növényei a veszteség enyhítésére üveg­házakban nevelt és dézsák­ba, kőtálakba ültetett medi­terrán növényeket telepít a város különböző pontjáira: leandert, babért, gránátal­mát. A szakemberek abban bíz­nak,, hogy az elpusztult dél­szaki növények — kellő gon­doskodás mellett — újra ki­hajtanak az idén. A nyári szárazság ellen ugyanis óri­ási gyökérzettel védekeznek, ezek általában átvészelték a telet és képesek új sarjakat fejleszteni. Ha kedvező lesz az időjárás, őszre akár egy­másfél méter magasra nőnek a hajtások, jövőre már vi­rágot is hoznak, a harmadik évre pedig ismét termést ér­lelnek, _ _ _ IMTI), S, hogy a felelős munkát jól elláthassák, nincs megái-/ lás. Érettségi bizonyítványt mindenki szerzett, van, aki felsőfokú képesítést is magá­énak tudhat. Résztvevői a szakmai tanfolyamoknak csak­úgy, mint a politikai képzé­sek különféle fokozatainak. így véli ezt Zérczi Istvánná is, aki elvégzett egy számító­gépes alaptanfolyamot. — Miért? — Nekünk is van az osztá­lyon egy személyi számítógé­pünk. Érdekelt, mit lehet ve­le csinálni. — És már tudja? — Csaik sejtem. A' brigád tagja Fejes Zoltán, aki most jár a Kandó Kálmán Vilila- mosipari Főiskolára, s köz­ben már beszéli a basic-nyel- vet. Velünk is megtanítja... Fejes Zoltán? Vele nem ta­lálkozhattam, mert „épp va­lamit tanul". Annyit azért megtudtam róla. hogy Miskol­con szerzett gépészdiplomát, de a gyárba kerülvén maris a szakmaibb képesítést adó fő­iskolára iratkozott. S, hogy ne legyen sok szabad ideje, a szá­mítógépek rejtelmes világát is tanulmányozza —, hogy tanít­hassa! ' — Sokat, vagyunk együtt — vesz át a szót Szórádi Zoltán- né. aki csak két éve tagja a brigádnak. — Nincs az a ve­télkedő, amibe be ne nevez­nénk. Annyiféle van, hogy bőven választhatunk, s ha már választunk, akkor meg­osztjuk a feladatokat. Min­denki könyvtárba megy. saját könyveit bújja, s a versenye­ién is sokat tanul az ember. Se szeri, se száma a brigád nyerte • gyári, városi, megyei vetélkedőik díjadnak. De nem­csak maguk vetélkednek, ha­nem rendeznek és levezetnek szellemi tornákat itt a gyár­iam de a város iskoláiban is. \ város iskolái! Tizenhat termése. Ezeknek a gyümöl­csei is már színesednek, zöld­ből sárgába, majd később pirosba mennek át. A hosszúra nyúlt kemény tél erősen károsította a cse­resznye- és a meggyfákat. Ezekből a gyümölcsökből Csongrádban gyenge termés várható. Sárgabarackból és őszibarackból — a legked­veltebb gyümölcsökből — vi­szont jobb termés ígérkezik a múlt évinél. {MTI) Megkezdték a májusi cse­resznye szedését .Csongrád megye Duna—Tisza közi ho­mokvidékén. a gyorsan fel- melegedő talajú ültetvénye­ken. Még nem kilóra mérik, csak apró csomókba kötve árulják a piacokon. A májusi cseresznye alig két hét alatt „lefogy” a fák­ról. Utána azonban megjele­nik a sokkal ízletesebb. na­gyobb szemű zsabolai, illet­ve egyéb később érő fajták Már 1981-ben célul tűzték ki a legrangosabb címek egyi­kének. az aranykoszorús bri- ; gádcímnek az elnyerését. Akkor is, a rákövetkező két . évben is, méltónak bizonyul- i tak rá, A tavalyi eredmények ; alapján pedig a vállalat ki­váló brigádjává lettek! Nézzük hát a második kér­dést. Mit csinál kilenc asz- • szony együtt? Dolgozik! 1 — Az első és legfontosabb dolog — szögezi le Kalcsó Gvuláné, a brigádvezető, mo­sollyal a szája sarkában — a 1 dolog, mármint a munka. A termelési osztály adminisztrá­ciójában rengeteg a tenniva­lónk, a mi feladatunk a prog­ramozás. a gyártás-előkészítés, a termelésnyilvántartás. Heti, j sőt napi nyilvántartást veze- , tünk minden gépről* napra­kész a lista a rendelésekről. . Ebben a szigorú piacszemlé­letű világban sokat számít a gyors alkalmazkodás. I getáció: egyetlen új hajtást egyetlen friss levélke sem jelent meg az ágakon. A tü­zetes vizsgálat aztán kiderí­tette, hogy tövig elfagytak a növények a januári-februári zimankó idején. Most már csak a „műtét” segíthet. A föld színéig le kell vágni a fákat és a cserjéket, hogy a gyökér képes legyen újra sarjadzani. Pécsett ezernél több ki- sebb-nagyobb fügefa, lega­lább kétszáz gránátalma és több tucat ciprus szokott díszleni, erősítve a város me­diterrán arculatát és hangu­latát. Az idén tehát hiányozni fog ez a különleges élő deko­ráció a pécsi parkokból, ker­tekből és udvarokról. A ker­tészeti és parképítő vállalat Pécs híres mediterrán nö­vényeit elpusztította a szo­katlanul kemény és hosszú téli fagy. Nem hajtottak ki a fügefák és a gránátalma- cserjék, tönkrementek a cip­rusok. Emberemlékezet óta nem volt példa ilyen teljes pusztulásra a Mecsekalján. Régi megfigyelés, hogy ha a Dunán tartósan beáll a jég, akkor abban az esztendőben kárt szenved a fagyra érzé­keny növényzet. Márpedig az idei télen — mint emlékeze­tes — vastag jégpáncél bo­rította a folyót. A mecsekaljai kertészek mostanáig reménykedtek, hogy talán mégsem mennek teljesen tönkre a délszaki cserjék, a május azonban kö­nyörtelenül feltárta a valósá­got, Nem indult meg a ve­NOGRÁD - 1985. május 23., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom