Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-02 / 101. szám

■ \ Színpempás és látványos felvonulás Salgatarjánhan A salgótarjáni síküveggyár az egymást követő években négy szer nyerte el a kiváló címet [ (Folytatás az 1. oldalról) tak piros, fehér, zöld és előtt a Salgótarjáni Tervező kék zászlókkal. Az egészség- és Építőipari Szövetkezet, az A színpompás és látványos ügyi szakközépiskola hallgá- Agrofil szövetkezeti társulás, ifelvonulást a hagyományok- tói vörös tulipánokkal vonul- a Nógrád megyei Nyomdaipari ínak megfelelően, az idén is tak fel, a Táncsics Mihály Vállalat kollektívája. Az ICO a tanulóifjúság menete nyitót- Közgazdasági és Egészségügyi Írószer Szövetkezet salgótar- ta meg. A salgótarjáni 15. Kereskedelmi Szakközépisko- jani üzemegységének meneté- ezámú óvoda apróságai autó- la fiataljai pedig a VIT-re ben egy szerény tábla ezt tu­ti ússzál érkeztek a dísztribün való készülés jegyében állí- datta a megyeszékhely köz­eié, virággal köszöntötték a tották össze a dekorációt, egy véleményével- „össztermé- ivendégeket, majd megkezdő- másik közakaratot kifejező künk 37,5 százalékát exportál- ídött az általános iskolák fel- transzparensük felirata oedig juk!” vonulása. Az élen a II. Rákó- így hangzott: „Atomfegyver- Kortörténeti dokumentum- ézí Ferenc Általános Iskola mentes világot!” A Bolyai Já- nak, látványnak is sokatmon- idiákjai haladtak, akik szép sí- nos Gimnázium diákjai színes dó volt a karancslapujtői Ka­szok méltán hallhatták jog­gal az elismerő szavakat: az embert és gépet egyaránt próbára tevő szokatlanul hi­deg időjárásban is túlteljesí­tették tervüket. A legeredmé­nyesebb kollektívák között köszöntötték az élüzemeket: a kányási bányaüzemet. a tervező- és földmérő irodát, a nagybátonyi gépüzemet,, a külfejtési bányaüzem kollek­tíváját. A munkasikerek el­érésében az élen a 197 szo­cialista és 26 ifiúsági brigád járt. ezek 3100 dolgozója az elmúlt évben a kommunista műszakokon kívül csaknem hatvanezer óra közhasznú társadalmi munkát is vég­zett. A bányászokkal — és a később a Volán dolgozóival — együtt láttuk a balassa­gyarmati határőrkerület ha­tárőreit is. jelezve, hogv a hétköznapi együttműködés mellett az. ünnep is közös. A több mint 110 éves Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek mindig meghatározó volt a magyar vaskohászat életében, s a 142 szocialista brigád csaknem 40 millió forintos gazdasági eredménye mellett jelentősen hozzájárult a vál­lalat és a város kapcsolatá­nak erősítéséhez. A kohászo­kat Salgótarján másik nagy- múltú gyára, az öblösüveg­gyár kollektívája követte. Gyártmányaik a világ több mint 40 országában öregbítik a magyar üvegipar és a sal­gótarjáni öblösüveggyár hír­nevét. A javuló gazdálkodást fel­mutató Salgótarjáni Vasöntö­de és Tűzhelygyár kollektívá­ja többek között a „Nemzeti egységben a szocialista Ma­gyarországért!”, s a „Békét a világnak!” feliratú transzpa­rensekkel közölte szemléletét, őket az ötvözetgyár, a Salgó­tarjáni Ruhagyár, majd a Vegyépszer dolgozói követték. A BRG menetének élén — stílusosan — elektromos ef­fektusokkal idézték a XIII kongresszust és a felszabadu­lás 40. évfordulóját. A me­netben ott voltak a szolgálta­tó vállalatok, a megyei és a városi tanács dolgozói, a kul­turális intézmények képvise­lői, az egészségügy alkalma­zottai. A hideg szelet, a zord­ra fordult időt is feledtetni igyekeztek a Nógrád tánc- együttes tagjai. A Nógrád megyei Sütőipari Vállalat dol­gozói mesterségük „címerei­vel”, hatalmas kiflikkel és perecekkel vonultak fel. Az elmúlt évben 56,3 millió utast szállított Volán 2. szá­mú Vállalat dolgozóinak egy része május 1-én is dolgozott, a munkával ünneplő gépko­csivezetők mintegy ötven helyközi és több mint két­száz helyiiárattal szállították az ünneplőket, s ezen kívül harminckét különbuszt is a vállalatok rendelkezésére bo­csátott a Volán. A vasutasok és postai dol­gozók mellett részt vettek a május 1-i felvonuláson a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat dolgozói, az egymil- tiárd 200 millió forint értékű árut eladott Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalatot pedig a szövet­kezeti szektor dolgozói kö­vették. A Salgótarjáni Afész beruházásokkal is javította a megyeszékhely ellátását, az elmúlt évi eredmények eléré­sét jelentősen segítette a fel- szabadulási és kongresszusi munka verseny. Tapsot kapott a felvonulá­son a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat is, amely 36 létesítményt adott át 328 millió forint értékben, s a Nógrád megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat, amelynek a termelési értéke elérte a 193 millió forintot. A városkör­nyéket képviselte a kishar- tyáni Egyesült Erő Termelő- szövetkezet, s úgy emlékeztek meg a Karancshús felvonuló kollektívájáról, hogy meg­őrizték közös jelszavukat: „Jó minőségű terméket, lel­kiismeretes munkát!” A kisiparosokat a salgótar­jáni sportolók látványos me­nete követte, majd az MHSZ adott sokoldalú ízelítőt a fia­talok hazafias és honvédelmi nevelésének sok-sok ágáról. A rádiósok, a modellezők, a lövészek mellett érzékeltették a gépjárművezető-képzést. Az igazi erőpróbát azonban a sárkányrepülőknek kellett ki­állni, még lenn a földön is, birkózva a sárkány alá fura- kodó szilaj széllel. A néhány perc híján két órán keresztül tartó — fon­tos belpolitikai feladatainkat, a nemzetközi munkásszolida­ritást, -a békéért való harcot egyaránt kifejezően jelképe­ző — felvonulás végén a rendezőknek tapsolhattunk. A rendezőknek, akik a szokat­lan időjárási körülmények kö­zött is méltó népünnepélyt, elemi erejű demonstrációt készítettek elő. Május 1-én a felvonulás után azonnal megkezdődött a megyeszékhely főterén a sok­rétű szórakoztató program a József Attila Művelődési Központ nagyszabású műsor­ról gondoskodott. Város- és megyeszerte tartottak kultu­rális. sportrendezvényeket, majálisokat is: tartalmasén, ugyanakkor szórakozva em­lékezve a munkásosztály nem­zetközi ünnepéről. A Nógrádi Szénbányák Vállalat dolgozói 1984 elejétől terven felül több mint 40 ezer Ionná szenet küldtek a felszínre. kereket érnek el a tanulmá­nyi munka mellett a kultu­rális versenyeken éppúgy, mint az MSZBT-tagcsoport révén a Szovjetunió életének bemutatásában. A megye leg­nagyobb létszámú általános iskolája a Petőfalvi Lajos ne­vét viselő tanintézet, amely évek óta jó kapcsolatot ala­kított ki a zagyvapálfalvai városrész vállalataival. „Békés jelent, biztonságos Jövőt az emberiségnek” — ezt hirdette a sok-sok transzpa­rens egyike a középiskolások menetének az élén. A 44 osz­tályban 1300 tanulót foglal­koztató 211. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet és Szak­középiskola növendékeiből ke­rül ki a salgótarjáni iparme­dence szakmunkásainak dön­tő többsége. Az őket követő kereskedelmi és vendéglátóipa­ri szakmát tanuló diákok me­netét a szakmákra utaló ru­hákba öltözött fiatalok vezet­ték be, a Stromfeld Aurél Géoipari Szakközépiskola ta­nulói pedig a magyar—szov­jet barátságot éltették, s lát­ványos életképeket varázsol­kendők szemet kápráztató já­tékával vonultak fel, a tan­intézetek sorát pedig a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola zárta, amely tizenhárom év alatt több mint 1200 okleve­les üzemgazdásszal gyarapí­totta hatónk szakemberlét- stómát. A nógrádi megyeszékhely május 1-i ünnepségén megkü­lönböztetett figyelmet kaptak azok az üzemek, amelyek ki­emelkedő teljesítményt, nyúj­tanak a gazdasági életben. Élükön a salgótarjáni síküveg­gyár dolgozói haladtak. A négyszeres kiváló gyár mene­tének élén egy furgonról szem­léletes termékbemutatót is kap­hattak az utcán szemlélődő emberek. A gyári kollektívák hozzáértő munkájának ered­ményeként tavaly 158 millió forint nyereséget értek el, s ez 18 százalékkal felülmúlta a korábbit, ötvenezer lakás­hoz gyártottak síküveget és kielégítették a járműipar igé­nyeit is. A szocialista munkaverseny­ben példamutatóan szereplők között vonult el a dísztribün rancs Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet dolgozóinak fel­vonulása. A népi tánc, a tan- góharmonika-kíséret, a nóta jól szórakoztatott, az ezt kö­vető menet pedig felért az agrártörténet szemléltetésével is. A sokatmondó élőkép ott vonult el előttünk: hogyan jutottunk el a kézi, majd a lóvontatású kaszától a legmo­dernebb kombájnig! Hatezer dolgozót képvisel­tek a Nógrádi Szénbányák felvonulói, az élen az oly’ sok veszélyt vállaló bányamen­tőkkel. A felemelő látványt nyújtó egyenruhás bányá­A karancslapujtőiek népviseletben vonultak NÓGRÁD - 1985. május 2., csütörtök 1 Még viseljük, bőrünkön érezzük az április bolon- dériáját, ám egyre keve­sebbet gondolunk a kabát alá bújó hideg széllel, a naponta eleredő esővel, mert az utcákon, tereken már a május üzen. Való igaz. hogy minden hóna­punknak megvan a maga varázsa, ünnepe. hagyo­mánya, de talán egy sincs oly’ gazdag, mint a május. A megújulás, a szerelmek szövődésének időszaka, elkápráztat a fel­vonulók tarka kavalkádjá- val, a vidámsággal, a bo- hókás jókedvvel. De men­jünk sorjában a májusi szokásainkat, ünnepeinket végigkísérendő! MÁJUS AJÁNDÉKA száma. Mintha a tavasz ösztönözné a párválasztó fiatalokat arra. hogy éle­tüket e hónapban kössék össze. Olyan legendák is keringenek, hogy a má­jusban házasulandók kap­csolata tartós, életre szóló. Bár, meg kell vallanunk őszintén, hogy az ez ügy­ben feltárcsázott válóperes bíró nem hitelesítette eme szóbeszédet. Hosszú évek óta esküsz­nek az anyakönyvvezetök arra, hogy májusban meg­ugrik a házasságkötések hol van a több évtizeddel ezelőtti májust idéző húsz- forintos főzőkolbász sajá­tos íze, zamata! Keresed, mert az emlékeidhez tar­tozik. Keresed, s mert nem leled, sorbaállsz egy pár virsliért. Május, május, majális... Szabadtéri, fúvón ülős, léggömberegető, sörhabos, kedves, népünnepély! Ét­vágygerjesztő sátrak, laci­konyhák. kimérések. Itt a grillcsirke forog, amott virsli fő, birkagulyás illata terjeng a levegőben. De, az ezerféle ügyben hanga­dók. Ülnek otthon, ta­nulnak. Készülnek a nagy erőpróbára, az érettségire. Elmennek a negyedike­sek. .. Igen, május első hetében a középiskolák egyenes derekán megrop­pan valami. Énekelve, ta­risznyával a vállukon bú­csúznak a negyedikesek. Alsóéves társaikban pedig hiányérzet keletkezik. Mint­ha üresebbek lennének a folyosók, néptelenebbek, csendesebbek a tantermek. Hiányoznak a titokban szívott cigaretták bajnokai, Piros, nemzetiszínű és kék zászlókat cirógat a má­jusi szél. Béke van. Sok­sok évvel ezelőtti május hozta meg az emberiség­nek a felszabadulást, a mélyreható társadalmi vál­tozásokat. Az európai bé­ke első napjára, május 9-re mindig emlékeznünk kell, hogy felidézzük mind­azt a szenvedést, áldozatot, amit e háború a népekre zúdított. Hogy értékelni tudjuk a békés életet, dol­gos hétköznapjaival, ünne­peivel, terheivel és örömei­vel együtt. Nemcsak májusban. Min­dig, az évnek minden nap­ján! Kiss Mária Géczi János köszönti a munkásmozgalom régi harcosait i

Next

/
Oldalképek
Tartalom