Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-12 / 85. szám

Helyzetkép a bűnözésről Beszélgetés dr. Csonka libor meqyei főügyésszel Világjelenség a bűnözés terjedése, ez alól hazánk sem kivétel. A tények azt jelzik, hogy a korábbinál nagyobb figyelmet érdemel ez a jelenség, erőteljesebb társadalmi összefogás szükséges. Mi a helyzet Nógrád megyében? — erről kérdeztük dr. Csonka Tibor megyei főügyészt. felhívta a figyelmet arra, hogy megfontoltabban kel­lene vízrendezést, meliorációt folytatni, mert a csapadék túlzott elvonása a földekről helyrehozhatatlan károkat okoz természetes vizeinkben, illet ve a talaj állapotában. Szükség lenne arra, hogy a természetvédelmi szakem­bereket is bevonják a me­liorációs programok kidolgo­zásába. Ugyancsak meggon- doltabban kellene műtrá­gyázni, különösen a homokos talajokon, ahol a rosszul al­kalmazott műtrágya szinte közvetlenül szennyezi a ta­lajvízkészletet. Többen szól­tak arról, hogy néhány vál­lalatnál, ahol korábban kör­nyezetvédelmi berendezése­ket állítottak munkába, a magas üzemeltetési költsé­gek „megtakarítása” érdeké­ben leállították ezeket a gé­peket, s inkább fizetik a kör­nyezetszennyezésért kirótt — viszonylag alacsony összegű — bírságot. PÓGRAD - 1985. április 12., péntek Napközi foglalkozás keretében szabadtéri játékokkal egészí tik ki a tanulást a pásztói Kun Béla Általános Iskola 1 a osztályos diákjai. —bp— Keiesetszint-szabályozás és ami mögötte van A legkeményebb feltételeket választották... — Osztottunk, szoroztunk, személyre szólóan kimutat­tuk kinek, milyen összegű jövedelmet kell hozni ahhoz, hogy a tavalyi kísérleti bér­szabályozás után, az idén is tovább lépjünk, vagyis nyolc százalékkal emeljük a bér- színvonalunkat — kezdi a be­szélgetést Kollár József. a Romhánvi Építési Kerámia­gyár kezdeményező, ésszerű kockázatot vállaló, új iránti érzékenységéről ismert, igaz­gatója, majd hozzáfűzi. — Miután a személyi adózás tükrében meghatároztuk, mek­kora jövedelmet kell elér­nünk, azt. is eldöntöttük, mi­lyen taktikát követünk. Ugyan­is nem könnyű feladatra vál­lalkoztunk! Három évig a ké­résé tszi nt-s zaba 1 yozóval kell dolgoznunk. — Számításaink szerint az idén, a tavalyi 138 millióval szemben 150 miliő forint nye­reséget kell elérnünk az em­lített bérszínvonal eléréséhez. Eddig ösztönzésként, már 6 százalékot alapbérben kiad­tunk. Két százalékot pedig gyári tartaléknak hagytunk meg. mert több minden köz­bejöhet. Ha azt látjuk, ho.gv elképzeléseink biztonságosan megvalósulnak, akkor az adott időszakban célfeladatként, vagy egyösszegű jutalomként adjuk majd oda a legjobbak­nak — kapcsolódik a beszél­getésbe Salamon Zoltán, gaz­dasági igazgatóhelyettes. MaiBssóy és szerencse A döntéseket megélőző szá­mításokat variációkban és összefüggéseiben végezték el. Végül a számok alapján há­rom alapvető feladat mara­déktalan teljesítését jelölték meg. Az egyik a kapacitás maximális kihasználása. Ez sok mindennel összefügg, de légidképpen a piaci igények­kel. Vajon e tekintetben hol tartanak? — A piaci igényeket ütköz­tettük a követelményekkel, a lehetőségekkel, figyelembe vettük a különböző termelési költségek, főleg az energia-és anyagárak várható emelkedé­sét, s ennek megfelelően dol­goztuk ki az éves kapacitás teljes kihasználására utaló elképzeléseinket. Mindezt szá­mítógép segítségével. Ügyel­tünk arra, hogy a mennyiség mellett a minőség is javuljon, —. folytatja az előbbi gondo­latot a gazdasági igazgató­helyettes. — Az első két hónapra ter­vezett mennyiség mellett az első osztályú termékek rész­aránya is a vártnál jobban emelkedett —, érzékelteti el­képzeléseik eddigi realitását az igazgató —. A csempénél 75. a padlólapnál pedig 78 szá- ealékos I. osztályú részarányt értünk el. Szerintünk a gaz­dálkodásban a minőségjavu- Jiás elsősorban nem árbevé­telt növelő tényező, hanem a már megszerzett piacok meg­tartását, eddigi elismerésün­ket szolgálja. Ennek érdeké­ben, a korábbi időszakban is megfelelő tempót diktáltunk a termékszerkezet előnyös meg­változtatására. E tevékenysé­günk rendszeres és folyama- i tos volt, melyet még tudató- l sabbá tett az idén bevezetett közgazdasági szabályozás. I Igaztalan lennék, ha elhall- J gatnám, hogy korábban, szel­lemi kapacitásunk sem bírta j volna el a jelenlegi tempót. I Szándékunk akkor is megvolt. Tudatos tevékenységünk mel­lett a szerencse is mellénk szegődött. Mára az igénye- ; sebb esztétikai követelmények • technikai, technológiai, vagy­is a gyámhatóság feltételeit is megteremtettük. 1 Ezzel eljutottunk a jöve­delmezőség növelését és a ka- • paritás kihasználását biztosi- : tó újabb gondolathoz, a prog­ram szerinti gyártáshoz. II isi igény az első Ma már a gyárban éjjel­nappal munkálkodnak a leül­és belföldi igények kielégíté­sén. Csakhogy másként, mint korábban! A döntést előkészítő terme­lési programunkat ütköztettük a vevők igényeivel, az anyag- ellátási lehetőségeinkkel, s egyéb háttértennivalónkkal. Ennek eredményeként sike­rült a korábbi, kisebb és szét­aprózott szériákról áttérni a nagyobb szériák folyamatos előállítására, anélkül, hogy .a vevők igényeit, egy pillanatra is szem elöl tévesztettük vol­na. A változás hatására a dolgozók lendületesebben te­vékenykednek. ezáltal vasta- gab lett fizetési borítékuk is. Ráadásul a környezeti előírá­sok betartásával kapcsolatos követelményeknek is jobban eleget tudunk tenni — vázol­ja tömören az új helyzetet Kollár József. — Amíg korábban, havon­ként 20—25 termék váltotta egymást a szalagokon és a kemencékben, addig jelenleg — összhangban a megrende­lők kívánságaival — 10—13 kerül ki — egészíti ki az előb­bi gondolatot a gazdasági igazgatóhelyettes. A termelést, gazdálkodást irányító számítógépes folya­mat nem állt meg. A soron következő programban szere­pel a belső mechanizmus, il­letve a szervezeti és szakmai szabályzat felülvizsgálata. A meglévő négy darab Commodo­re 64 és egy 500-as számítógép alkalmazásával a vevők gyor­sabb kiszolgálása, a helyes kereskedelempolitika kiszol­gálása céljából tervbe vették a készáru, majd ezután a fél­kész termékék, később a ve­vői, szállítói, valamint az anyagnyilvántartás naprakész megvalósítását. Ezáltal az ügyvitel a termeléshez és gaz­dálkodáshoz szükséges adato­kat időben, automatikusan és egyszerre adja meg. Ebben továbbra is nagy része lesz Russói Gyula rendszerszerve­zőnek, aki már eddig is olyan helyi szoftuereket készített, amelyek nagyban hozzájárul­tak a helyes vezetői dönté­sekhez. A harmadik tennivaló a költségek csökkentéséhez kö­tődik. Nem is akárhogyan! A lehetőségeket és a követendő gyakorlatot ebben az esetben is a számitógépes feldolgozás [ária a gyár vezetői elé. ! dolgozók egyetértésénél, lángoláséval — Figyelembe véve a vár­ható költségnövekedést, ezért az anyagnormákat például 20 szá zaiékika 1 megszi gorí tot tu k. Mivel a selejtcsökkentésnél beszűkültek lehetőségeink, ezért nagy figyelmet fordí­tunk a huliadékkepzödés mér­séklésére, ugyanakkor rend­szeresen számon kérjük az anyaggal való tisztességes bá­násmódot is — állítja határo­zottan az igazgató, majd így zárja gondolatait: — Az el­ső két hónapban elért nyere­ségünk fedezi a tervbe vett és végrehajtott ez évi bérfej­lesztésünket, Nem sokkal később Jéger Sándornétól, a szakszervezeti bizottság titkárától aziránt ér­deklődöm, hogy a dolgozók, illetve az őket képviselő tisztségviselők, miként ítélik meg a gazdasági vezetők el­képzeléseit. — Örömmel fogadták. Ügy vélekednek, hogy a kitűzött feladatok reálisak és megva­lósíthatóak. Egyébként az első negyed­évi termelésre és gazdálko­dásra utaló előzetes számok sikeres időszakra utalnak. Va­lószínű, ez újabb ösztönzést ad. fokozza a munkalendüle­tet. hozzájárul a kivívott elis­merés és hírnév megtartásá­hoz. Szükség lesz erre a ga­ranciára, mert a kollektíva saját jól felfogott fejlődésének és gyarapodásának érdekében három évig a legkeményebb feltételek teljesítésére vállal­kozott. Venesz Károly Azért a számokhoz hoz­zá kell tenni, hogy a bűnö­zés emelkedésének üteme ha­zánkban tavaly némiképp csökkent — válaszolta —, de rögtön meg is jegyzem. ez nem vonatkozik Nógráci me­gyére! Itt ugyanis az orszá­gosnál jóval nagyobb mérték­ben. közel tizenhét százalék­kal emelkedett, s ez csaknem dupláját jelenti az egy év­vel korábbinak. S hadd foly­tassam számokkal: a tízezer lakosra jutó bűnelkövetést alapul véve a megyék „rang­sorában” az előző évi tizen­nyolcadik helyről a tizenket­tedikre kerültünk. — Meg kéne hát kongatni a vészharangot? — Erről nincs szó, hiszen a megye közrendje és köz- biztonsága, az emelkedés el­lenére is szilárd és megingat­hatatlan. — Mire alapozza ezt? — Először: az elmúlt év­ben ismertté vált 2834 bűn- cselekmény között mindösz- sze 745 volt a súlyosabb meg­ítélésűnek tekinthető jogélte nes cselekmény, vagyis bűn­tett, míg a többi a vétséget közé sorolható. Ez azt ií jelenti, hogy — hangsúlyo­zom, bűntettekről van szó! — az előző évhez képest csök­kent ezek száma. Továbbá egyharmadára esett a legsú lvosabb megítélés alá eső. ; közvéleményt is leginkábl nyugtalanító, élet elleni bűn cselekmények aránya. Tava!; mindössze egyetlen ember öles akadt, ez országosan i: egyedülálló jelenség. És em­líthetném még, hogy kevesebt volt. a közlekedési, a nem erkölcs, a hivatalos, szeméi; elleni bűncselekmény is Summázva tehát, megalapo zottnak- érzem a kijelentést. — Tovább emelkedett vi szont a vagyon elleni bűnözé: aránya... — Igen, különösen a sze mélyek javai elleni támadásol Például jelentősen nőtt : rablások, a jármű-, a betö réses lopások száma, ám eze! arra is felhívják a figyelmet hogy nem ártana az állam polgároknak is jobban törőd niük dolgaikkal. Áltaiáno tapasztalat, hogy semmikép pen sem lehetett volna env nyi betörést, lopást elkövet ni, ha a tulajdonosok nagyobi figyelmet fordítanak értéke ikre. olykor a legelemibb em béri óvatosságnak is híjái vannak. Egyébként, a va gyón elleni bűncselekményei az összesnek még a felét sen teszik ki, ellentétben az or szágos. hatvanszázalékos aránnyal! — Ön nemrégiben a me­gyei pártértekezleten is szóvá tette, hogy jóval nagyobb fi­gyelem illethetné társadalmi értékeink megbecsülését. Azt mondotta, az elmúlt öt év­ben harmincmillió forint ér­tékű kár keletkezett a társa­dalmi tulajdonban. — Tavaly például több mint. hét és fél millió forint értékű kárt mutattunk ki. s ez sok! A konkrét ügyek ta­pasztalatai jelzik, nem fordí­tanak mindenhol kellő figyel­met a bűncselekmények meg­előzésére. Fontos feladat len­ne a vezetők felelősségének fokozása a vagyonvédelmi hi­ányosságok miatt bekövetke­zett károkért. — Most, hogy vázlatosan át­tekintettük a bűnözés alaku­lását, őszintén szólva, nem értem: a számos csökkenés mellett, mégis miért a tizen­hét százalékos emelkedés? — Mert még nem szóltam arról, hogy váratlanul igen jelentősen megemelkedett a magánokirat-hamisítások vét­ségének a száma, mégpedig 375-re, s ezzel az összbűnözé- sen belül egy példátlanul ma­gas arányt, több mint tizen­három százalékát képvisel! Érdekes módon-ebből, egy hí­ján háromszáz Pásztón és vonzáskörzetében fordult elő... Itt ugyanis, egyes termelő- szövetkezetekben, a bérszín­vonal javítása érdekében fik­tív munkaszerződéseket kö­töttek olyan személyekkel," akik valójában semmiféle munkát, nem végeztek a szö­vetkezetben, vagy egyes nyug­díjasok más neve alatt vé­gezték a munkát. Ezzel ki ját­szották a számukra engedé­lyezett munkaidőkeretet, ter­mészetesen ezúttal is az il­letékes vezetők tudtával, be­leegyezésével, E bűncselek­mények elszaporodása szigo­rúbb büntetőjogi felelősségre vonást tesz szükségessé! — Ha már a gazdálkodás­ról esett szó. gondolom a ..kis­vállalkozási korszak” bekö­szöntővel megszaporodtak e téren a bűncselekmények is. — Tapasztalhatók már egyes kedvezőtlen jelenségek, de felelőtlenség lenne ebből általánosítani. Nagyon fontos, hogy ezek ne váljanak a szo­cialista erkölccsel és a jog normáival összeegyeztethetet­len, munka nélküli jövede­lemszerzések forrásaivá! Egyes szerződéses üzemeltetésű egy­ségeknél már voltak „problé­mák”, ezekre odafigyelünk. — Ami az „alanyi oldalt” illeti: vészesen emelkedik a fiatalkorúak aránya az elkö­vetők között. S egyáltalán, milyen hatékonysággal dol­goznak megyénkben a bűn­üldözők? I — Sajnos, 1984-ben húsz százalékkal nőtt a fiatalok aránya, ez jóval rosszabb az országos átlagnál De felveti a nevelés problémáit, a szülő, a család, az iskola felelőssé­gét is... A bűnüldöző szervek munkájáról csupán annyit, hogy a nehezebbé váló körül­mények ellenére is eredmé­nyesen tettek eleget a felada­taiknak. Erre utal. hogy emelkedett a sikeresen befe­jezett ügyeknek a száma, az úgynevezett nyomozáset-ed- ményességi mutatóink min­den vonatkozásban jobbak az országosnál. — Hogyan kapcsolódott eh­hez az ügyészi munka? — Az ügyészség figyelem­mel kísérte a különféle jog- alkalmazó szervek törvényes­ségi munkáját, a közel nyolc­van vizsgálat során elemez­tük, a többi közönt, a bal­eseti táppénzre jogosultság elbírálási gyakorlatát, a ház­tájiakkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek érvényesülé­sét, a munkavédelmi helyze­tet. Fontos feladatunknak te­kintettük a szabálysértési jogalkalmazás vizsgálatát, pél* dául a környezetvédelemmel kapcsolatosan. — Milyen az állampolgár! fegyelem megyénkben Koráb­ban sok kritika érte... — Sajnos, nem erősödött a kívánt mértékben, gyakori az építésügyi szabályok durva megsértése, a különféle sza­bálysértésekben megnyilvánu­ló társadalomellenes magatar­tás. Külön kiemelem, hogy a közveszélyes munkakerüles visszaszorítása érdekében ha­tóságainknak komoly intézke­déseket kell tenniük! E mun­ka elősegítésére jogszabály- módosítás is történt, de az érdekelteknek jobban együtt kellene működniük, hogy visszaszorítsák ezeket a tár­sadalomra rendkívüli veszé­lyes jelenségeket, voltakép­pen a bűnözés melegágyát. Végezetül hadd mondjafn el, hogy egy ilyen beszélgetés a szerteágazó ügyészi munkának nyilván csak töredékét érint­heti. Úgy érezzük, hogy az összességében pozitív összkép ellenére még számos jelentős gondunk és feladatunk van a törvényesség általános érvé­nyesülése terén. Jelentős elő­relépéssel csak akkor szá­molhatunk. ha a megyei párt­értekezleten és az MSZMP XIII. kongresszusán hozott határozatok szellemében va­lamennyi jogalkalmazó szerv saját munkájában még haté­konyabb intézkedéseket tesz a jogszabályok következetes betartására és betartatására, a jogpolitikai irányelvek ma­radéktalan érvényrej uttatása érdekében. Mert ez vala­mennyiünk érdeke! — mon­dotta befejezésül dr. Csonka Tibor megyei főügyész. Tanka László zák a környezetvédelem ügyét. A jó példák között Gavallér István, az észak- magyarországi felügyelőség igazgatója megemlítette, hogy Özdon megindult a salakfel­dolgozás. így lassan eltűnnek a környéket csúfító meddő­hányók. Ugyancsak kedvező tapasztalat -az is. hogy Eger­ben egy gazdasági társulás központi hulladéktárolót hoz létre a megyében keletkező veszélyes hulladékok gyűj­tésére, tárolására. Nógrád- ban és Borsodban szintén megkezdték a központi tá­roló kialakításának előkészü­leteit. Salamon Ferenc, a Horto­bágyi Nemzeti Park igazga­tója és mások szerint még mindig nincs meg a kellő összhang a környezetvédelmi és a mezőgazdasági szervek között, a gazdálkodási érde­kek nemritkán indokolatla­nul háttérbe szorítják a ter­mészetvédelem szempontjait. Tóth Károly, a Kiskunsá­gi Nemzeti Park igazgatója nek kidolgozását. A szakem­berek szerint alapos felmé­rést kell végezni a szennye­zést előidéző üzemek köré­ben, s elő kell írni részükre a szennyezéskibocsátás csők- i kentpsének ütemét. Emellett szükséges megteremteni a vál­lalatok érdekeltségét a kör­nyezetvédelemben. s az eddigi­nél következetesebben és egységesebben kell oktatni a természet- és környezetvé­delemmel kapcsolatos isme­reteket. Mindezeken túl sür­gető feladat az egységes in­formációs rendszer kiépíté­se. s fejleszteni szükséges az ellenőrzési módszereket is. A környezet további romlá­sának megakadályozása ér­dekében egyebek között meg, kellene tiltani az építkezést a szennyvízcsatornával nem ellátott területeken, s kor­látozni az ipari tevékenységek növelését a „tűrőképességük” határán levő térségekben. Az alapelvek meghatározá­sát követően több konkrét eset is szóba került az érte­kezleten, olyanok, amelyek egyrészt előbbre viszik, más­részt hátráltatják, akadályoz­Az elkövetkező időszak leg­fontosabb feladatairól tanács­koztak csütörtökön az Or­szágos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal szék­házában — Ábrahám Kálmán államtitkár vezetésével — a környezetvédelmi szerveze­tek irányítói. A környezet- és természetvédelmi felügyelő­ségek, valamint a nemzeti parkok igazgatói egyetértet­tek abban, hogy a következő ötéves tervidőszak jó meg­alapozásához mindenekelőtt a környezetromlás fokozódá­sának fékezését kell biztosí­tani. Ehhez szükség van a jelenlegi állapot pontosabb megismerésére, az előírások következetesebb végrehajtá­sára. » A résztvevők kiemelten foglalkoztak a víz és a le­vegő tisztaságával összefüggő feladatokkal és megállapodtak abban, hogy cselekvési prog­ramot kell készíteni e prob­léma megoldására. Úgyszintén fontosnak ítélték a veszélyes hulladékok kezelésének meg­nyugtató rendezését, tárolá­suk, hasznosításuk, illetve megsemmisítésük módszerei­Előtérben a víz és a levegő tisztasága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom