Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
Kct osztályban végeznek kísérleti nyelvoktatást Salgótarjánban a Bolyai Gimnáziumban. U| tantervűéi — uj iskolák lUögrödban Ily iskola nem sziget a társadalomit ban. A társadalmi élet, a gazdaság változásait az oktatásnak követnie kell; ha nem is egy ütemre —, mert ez nem mindig biztosítható —, de egy irányba kell lépniük. Az oktatás lépéseinek az 1972-es oktatás- politikai határozat szabott irányt, s a pontos koordinátákat az 1978-ban bevezetett új tantervek adták meg. Az elmúlt öt év minden fejlődésének ezek a dokumentumok adtak alapot. A korábbiaknál lényegesen korszerűbb ismeretanyag került a tananyagba, abból a megfontolásból, hogy mi az előre látható társadalmi szükséglet, amit az adott iskolatípusnak szolgálnia kell, mi a következő iskolatípus igénye, s milyenek azok a gyerekek, akik az iskolában nevelődve a jövőre készülnek. E felelősségteljes munkában nógrádi pedagógusok is közreműködtek, például Versényi György, a balassagyarmati Balassi Gimnázium igazgatója, a középiskolai történelem, irodalom és francia nyelv tantervének, Kovács Ferenc ugyancsak a Balassiból a filozófia, a salgótarjáni Bolyaiból Szabó Istvánné a biológiai tanterv kidolgozásában működött közre, míg Venczel Ottó» a Salgótarjáni Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója fizikatankönyvet írt. Országos figyelem kíséri a balassagyarmati Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskola munkáját, ahol kísérletet folytatnak, hogyan lehet középfokú végzettségű fiatalokat felkészíteni az iskolai nevelőmunkára. Ez a kísérlet annál is inkább figyelemre érdemes, mert hozzájárulhat a képesítés nélküli pedagógusok arányának csökkentéséhez, a napközis tanárok hiányából adódó gond megoldásához. Az idegennyelv-oktatás hatékonyságának emelésére tett törekvések jegyében vállalt országosan is úttörő szerepet a Bolyai Gimnázium az orosz és angol tanításban végzett kísérlettel. Az oktatás színvonalának emeléséhez viszont biztosítani kell azokat a tárgyi és személyi feltételeket, amelyek nélkül a legjobb tanterv is csak terv marad. Nógrád megye igen nagy lépést tett e téren az elmúlt öt évben. Ha csak a pedagógusellátást nézzük: 1980-ban 697 óvónő, 1276 általános iskolai és 296 középiskolai tanár dolgozott a megyében. Idén már 769 óvónő, 1959 általános és 369 középiskolai tanár tanít. A gyarapodás közben csökkent a képesítésnélküliek száma. Míg az országban 5 százalék körüli, Nógrádban 3,6 az arányuk. Ideálisnak azonban Így sem mondható a helyzet, mert csak összességében dolgozik elegendő pedagógus iskoláinkban, szükség lenne rajz, ének, testnevelés szakosokra, s az idegennyel v-szakosokból is elkelne néhány. Mivel az elkövetkező években a középiskolákat „ostromolja” majd a megnövekedett létszámú gyermekkorosztály, a demográfiai hullám, a megyei tanács művelődésügyi osztálya a jövőben ösztöndíjat köt egyetemista fiatalokkal, hogy biztosítani tudják a kellő számú pedagógust ebben az iskolatípusban is. Sok mást is tettek azért, hogy a tanárok kedvet érezzenek az ezen a vidéken való letelepedésre. Megyénkben dolgozták ki először a letélepe- dési és területi pótlék differenciált rendszerét, s rugalmasan alkalmazzák a különleges munkahelyi pótlékot. Az elmúlt öt évben a tervezett 425 óvodai hely helyett 525-öt létesítettek: például Balassagyarmaton, a megyeszékhelyen, Bátonyterenyén, Alsótoldon, Jobbágyiban, s ne hallgassunk a sokat emlegetett nógrád- megyeri intézményről sem, ahol példás társadalmi összefogással építették fel az új intézményt. Minden olyan településen van óvoda a megyében, ahol a gyermekek száma ezt indokolttá és lehetővé teszi. Az elmúlt években új iskola épült Balassagyarmaton, Kállón, Nőtincsen, RimóJ con, Vanyarcon, a salgótarjáni Gorkij-telepi intézmény öt tanteremmel gazdagodott, s a jövő tanévet új falak között kezdhetik a magyarnándori gyerekek is. összesen 78 általános iskolai tanterem épült megyénkben új beruházásként, bővítéssel pedig nyolc. Ez tette lehetővé, hogy a demográfiai hullám az országosnál lényegesen kisebb feszültséget okozott megyénkben. Váltakozó tanítás az intézmények mindössze 2,7 százalékában van, s az általános iskolások 46,4 százaléka részesül napközis ellátásban. Űj épületet kapott a salgótarjáni kisegítő Iskola, de Pásztó is gazdagodott hasonló intézménnyel. A hatódik ötéves terv eredményei között tarthatjuk számon a szécsé- nyt mezőgazdasági szakközépiskola új tanműhelyét, s a balassagyarmati szakmunkás- tanulók számára is új, 75 munkahelyes műhely épült. Kétszáz személyes diákotthon épült Pásztón és Balassagyarmaton. Megújult s nyolc új tanteremmel bővült a gyarmati Balassi Gimnázium. Általánossá és természetessé vált az elmúlt években, hogy jelen van az iskolában a számítógép és a képmagnó. Mivel e nagy • értékű felszereléssel nem minden iskola rendelkezhet, bázisiskolák alakultak a megyében. A számítástechnika központjának a salgótarjáni Táncsics Mihály Szakközépiskola számít, a video bázisa a megyeszékhelyi 211. számú szakmunkásképző, a kisterenyei általános iskola és a nevelőotthon, Balassagyarmaton pedig a Dózsa iskola. n vKnllf> áttekintés után kérdezhetlUIJnn jük, hogyan? Miközben aa ország más részeiről olyan híreket kapunk, hogy kevés az iskola, Nógrádban hogyan sikerült ilyen szép eredményeket elérni? A megyei tervek között — a lakásépítés, az egészségügy fejlesztése és az egészséges ivóvíz hálózatának kiépítése mellett — kiemelt helyet kapott az iskolahálózat megfelelő fejlesztése. 440 millió forintot szántak az iskolákra a tervezéskor. Ennél kicsivel többet is költöttünk az árak változása miatt. Csupa, hosszú távon megtérülő beruházásraj De, hogy megtérül-e, nem lehet kérdés. Szöveg: Veszprémi Erzsébet Képek: Bencze Péter Korszerű kollégiumot kapott Pásztó tanulóifjúsága. Nem könnyű a diák élete A salgótarjáni ipari szakmunkásképző intézetben már a videotechnika Is segít az oktatásban, Modern általános Iskola a Beszterce-lakótelepen, Salgótarjánban. A számítógép teret hódít az iskolákban is. A felvételen: a balassagyarmati Balassi Gimnázium tanulói. ___—__—_—* mm mK.j .......... ■*
