Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-04 / 79. szám
Együtt gondolkodni és cselekedni Él Élmények, tapasztalatok és tanulságok a pártkongresszuson Éppen egy hete, hogy befejezte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa. Az a következő hónapok feladata, hogy a megye huszonkétezres párttagsága - mintahogy megteszik ezt a kommunisták szerte az országban - elemezze, feldolgozza, s a kisebb-nagyobb közösségek munkájában hasznosítsa a Központi Bizottság beszámolójának legfontosabb megállapításait a széles körű, sodró lendületű vita tapasztalatait, a kongresszus állásfoglalását, munkánk, életünk további alakulásáról — alakításáról. Nógrád megye kommunistáit huszonhét küldött képviselte a kongresszuson. Közülük néhányat, Forgó Imrét, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkárát, dr. Juhász Gyulát, a salgótarjáni síküveggyár igazgatóját, Kiss Antalt, a Nógrádi Szénbányák Szorospataki aknaüzemének vájárát, Kovács- né Molnár Katalint, a szécsényi II. Rákóczi Tsz óHattenyész- tőjét, Skoda Ferencet, a Nógrád megyei pártbizottság titkárát és Völgyi Lászlónét, a Salgótarjáni Ruhagyár technikusát beszélgetésre invitáltunk. A máról és a holnapról váltottunk szót, arról a munkáról, amelyet jobbításukért tenni 'ehet, tenni kell. Tartalmas, előre mutató vita — Milyen élményeket, tapasztalatokat gyűjtöttek, s hoztak haza a párt legfelső fórumáról? Kiss Antal: Rám a tanácskozás nyílt, őszinte légköre volt a legnagyobb hatással. Igaz, erre is számítottam. Hiszen az alapszervezeti taggyűlésünkön, a pártértekezletünkön is ilyenformán nyilatkoztunk meg Ami a szívünket nvomta, az volt a szánkon is... Jo volt hallani, hogy a munkáról, gondjainkról kertelés nélkül szólt a beszámoló és, aki szót kapott a vitában azt sem felejtette el. mit, hogyan kell tennünk azért, hogy előre lépjünk... A bányászok helyzetéről, a bányamunka körülményeiről, a bányászutánpótlásról többen is beszéltek. Az elmúlt évtől kezdve nálunk Nógrádban is folyamatosan csökken a föld alatti dolgozók száma. Engem megnyugtatott, ahogy a kormány elnöke. és Gáspár elvtárs állást foglalt a bányamunka megbecsüléséről, helyzetünk rendezéséről... Kovácsné Molnár Katalin: Kimondhatatlanul örültem a bizalomnak, hogy fiatalon, korosztályomat képviselhettem ezen a jelentős tanácskozáson. Meglepett, hogy milyen sokan és mennyire értő módon foglalkoztak a fiatalok helyzetével, élet- és munka- körülményeivel... a munkahelyi beilleszkedés, a család- alapítás gondjával, a lakáshoz jutás lehetőségeivel. Csupa olyan dolgok, gondok ezek, amelyek a nógrádi, közte a szécsényi fiatalokat is foglalkoztatják... Völgyi Lászlóné: A kongresszus beszámolóját, a megfontolt, okos véleménycserét hallgatva, úgy látom, hogy mindazok az észrevételek, tanácsok és javaslatok, amelyek a kongresszusi irányelvek vitája során a mi alapszervezetünkben is felvetődtek, eljutottak a Központi Bizottsághoz, Szinte valamennyiről szó esett éSf a válaszok, amelyeket kérdéseinkre, kétségeinkre kaptunk, megnyugtatóak. A legfontosabb tapasztalatom az, hogy dolgoznunk kell, jobban, mint eddig.. Ez gondjaink megoldásának, körülményeinek, javításának növekvő igényeink kielégítésének egyedüli forrása Dr. Juhász Gyula: Nemcsak a fiatalok, magam is először veszek részt ilyen nagv je’entőségű tanácskozáson. A Kádár János elvtárs vitaindítójára. összefoglalójára, a majd hatvan hozzászólásra figyelve sokszínű, érdekes kén aiakult ki bennem az országról, az itt élő emberek munkájáról, gondolkodásmódiáról. Mégsem jöttem haza vegyes érzésekkel. A munkások, a gazdasági vezetők, az idős emberek és a fiatalok nyíltsága azt erősítette bennem, hogy a kongresszus eredményes munkát végzett. A párt felelősséggel vetett számot ötesztendős tevékenységünkkel, bátran szembenézett a gondokkal, s keresi az intenzívebb fejlődés lehetőségeit Sok olyan impulzust kaptam, amelyet itthon hasznosítani tudok... Forgó Imre: Hosszabb ideje már, hogy mindennapi munkám a politikához köt. mégis rendkívül nagy élmény volt számomra, hogy részt vehettem a kongresszuson. A kiadott dokumentumokat olvasva, a nagy hatású vitaindítót, a magas színvonalú vitát hallgatva. úgy érzem, társadalmi, politikai és gazdasási életünk szinte minden kérdéséről — a feszültségekről is — a valóságos helyzetnek megfelelően, életszerűen esett szó. őszinteség, ugyanakkor nagy felelősség és kiegyensúlyozottság jellemezte a vitát A küldöttek úgy mondták _ el véleményüket a munkáról, úgy szóltak a feszültségekről, hogy mindjárt azt Is hozzátették oldásukért, ők személy szerint mit tehetnek. Mindvégig azt éreztem, s érzem most is, hogy a kongresszus állásfoglalása megszületett, a párt a történelmi múltra építkezve a továbblépés lehetőségeit, a megújulás útját is felrajzolta a gazdaságban éppen úgy, mint a politikai életben, a pártszervek, az alapszervezetek tevékenységében. Skoda Ferenc: A munkámból adódóan negyedik alkalommal veszek részt a párt kongresszusán. A realitásokon nyugvó, őszinte hangú, jól szervezett tanácskozás volt ez a munkáról, életünkről. A Központi Bizottság beszámolója, a magas színvonalú, tartalmas, előremutató vita azzal foglalkozott,, ami az elmúlt öt év alatt az országban végbement. Azt sem titkolta senki, hogy ezekben az esztendőkben több volt a gond, a feszültség is a társadalom életeben, mint a korábbi években. S a párt következetes politikájának eredménye, hogy már egy dinamikusabb fejlődés programját fogadta — fogadhatta — el a kongresz- szus. Ez a fajta pályamódosítás elnyerte az emberek tetszését. Á küldöttek mindegyike azon gondolkodott, hogyan lehet ilyen bonyolult, ilyen nehéz körülmények között is előbbre jutni. Úgy gondolom, ez azt is bizonyítja, hogy a pártvezetés és a párttagság, a párt és a tömegek kancsola- tára az egység, a kölcsönös bizalom a jellemző. Az intenzív fejlődés útja — A kongresszuson a legtöbb szó a munkáról esett. Arról, hogy ki, mit tehet a kisebb-nagyobb közösség, az ország gyarapodásáért. Beszélhetnénk erről talán mi is konkrétabban... Forgó Imre: Természetesen. A gazdasági építőmunkában a dinamikusabb fejlődés, az erőteljesebb fellendülés folyama* \ tát kell elindítani. Ez nem lesz könnyű, nehéz évekkel kell számolnunk Másképpen, egészen pontosan jobban kell dolgozni azért, hogy az erőfeszítéseink valóban eredményesek legyenek. A kongresszuson felszínre jöttek azok a gondok, azok a tényezők, amelyek zavarják a munkát. Azonban állásfoglalás született abban is, hogyan lehet elhárítani az útból ezeket az akadályozó tényezőket. Nem vagyunk bőségében az anyagi eszközöknek, de enélkül is van mit tennünk. Úgy gondolom, nem véletlenül kapott hangsúlyt a vitában a teljes es hatékony foglalkoztatás egysége.. Dr. Juhász Gyula: A kongresszus is azt bizonyította számomra, hogy a párt az intenzivebb fejlődés útját keresi. Ezért úgy gondolom, hogy nem jár rossz úton annak a gazdasági egységnek a vezetése, és munkáskollektívája, ahol a termékszerkezet folyamatos korszerűsítésére, takarékos anyag- és energiagazdálkodásra törekszenek. Az Alba Regia Építőipari Vállalat igazgatóját azért hallgattam nagy figyelemmel, mert tevékenységük, terveik egybeesnek a mi elképzeléseinkkel. Most még a korszerű építkezéseken is a kívánatosnál harminc-negyven százalékkal több energia megy el, mert az épületeknél kevésbé jó' szigetelő anyagokat használnak az építők. Jó lenne mielőbb változtatni ezen. Ezért mi nem kevés pénzt, félmilliárd forintot fordítunk az üveggyapot-fejlesztési elképzeléseink megvalósítására. Az előkészületeket megkezdtük, az emberek készülnek az új technológia fogadására. Azt tervezzük, hogy 1986-ban ki* elégítjük az. építővállalatok ilyen igényeit. De sok lehetőség rejlik a hang- és hőszigetelőüveg-gyár- tásban is. Ugyancsak jelentős technológiai rekonstrukciót jelent majd nálunk a flo- atüveg, amely számításaink szerint a kilencvenes években nélkülözhetetlen lesz a bútor-, a jármű- és az építőiparban... Már most százmillió forint értékű ilyen üveget importál az ország. A technológia rekonstrukciójára tárgyalásokat folytatunk egy amerikai céggel. Megint csak nem kevés pénzről, há- rommilliárdról van szó. Ám, ha sikerül megoldást talá'- nunk, hosszú távon megoldhatjuk a hazai szükségletet minőségi üvegből és nagyobb lehetőségűnk kínálkozik a gazdaságos tőkésexportra is... Készülnünk kell arra, hogy versenyben legyünk, a piacon maradjunk... Kiss Antal: Nálunk a szervezettebb, a fegyelmezettebb — A hatékonyabb, a jövedelmezőbb munka, az ösztönzési rendszer, a differenciált bérezés gyakran elhangzott a kongresz- szuson. Jelentős helyet kapott a beszámolóban és a vitában is... Dr. Juhász Gyula: A termékszerkezet korszerűsítéséről, a korszerűbb, jobban érmunkában rejlenek a továbblépés, a megújulás legfőbb tartalékai. A mélyművelésű bányáinkban hatékonyabban kell hasznosítanunk a gépeket. Az utóbbi években a mi aknaüzemünkben is nehezebbé vált a széntermelés, de a vállalat gondjai is növekedtek. S az sem árt, ha körültekintőbbek leszünk a jövőben, s megelőzzük a baleseteket. A műit évben is jó néhány műszak esett ki emiatt. .. Kovácsné Molnár Katalin: A gépek, berendezések kihasználása a mezőgazdasági nagyüzemekben legalább ilyen fontos. A szécsényi termelőszövetkezet eredményei jók, a tavalyi árbevételünk meghaladta a 672 millió forintot, a nyereségünk is több ötvenmilliónál. Azért akad javítanivalónk. A gépek erejét jobban össze kellene például vetni a termelőszövetkezetben is a munkásak számával és a közvetlen termelésirányítók. meg a szakmunkások jobban együtt dolgozhatnának. Azért, hogy mindenki tudja mikor mit kell tennie, s azt is, hogy miért teszi azt... S még valamit. .. A szövetkezetek Nógrádban aligha boldogulhatnék az ipari tevékenység nélkül. Ennek körültekiritő fejlesztése ugyancsak fontos nálunk is... Forgó Imre: A kongreszszusra készülve Balassagyarmaton is elvégeztük munkánk számvetését. A tizenhárom kiemelt ipari üzem és szövetkezet termelése csaknem negyven százalékkal nőtt az elmúlt években. A fejlesztések hatására korszerűsödött a termelés, a gyártmányszerkezet. S a termelés úgy nőtt, hogy közben a létszám, ha szerény mértékben is, de csökkent. Hatékonyabb a munka. A továbbiakban a szervezettebb és eredményesebb tevékenységünk egyik fontos feltételének tartjuk a gyárak és gyáregységeink kapcsolatrendszerének rendezését. A gyáregységek nagyobb önállósága véleményem szerint nagyobb felelősséget, egyfajta kényszerítő erőt is jelentene a még tervszerűbb. még szervezettebb, hatékonyabb, s ily módon a jövedelmezőbb munkára. tékesíthető termékek hasznáról szóltam az imént. Ebben az innovációs folyamatban azonban benne értem az ember innovációját is. A szakemberek, a szakmunkások feszültségét, a szakmai hozzáértést, a mindennapi munkában és a jó termékben testet öltő alkotó tudást szinte minden felszólaló sürgető igényként fogalmazta meg. Az erre kellőképpen ösztönző érdekeltségi rendszer kialakítása és alkalmazása a vállalatok dolga, gondja. Mi a síküveggyárban azt tartjuk, hogy a jó ösztönzési rendszer mindenekelőtt úgy differenciál, hogy többet követel és a jobb minőségű, értékesebb munkát nagyobb jövedelemmel ismeri el. Ugyanakkor olyan alkotó légkör erősítését is szolgálja, amelyben a mérnök, a gépnél dolgozó fizikai munkás egyaránt azt érzi, hogy az ő jobb munkája révén jut előbbre a gyár és így boldogulhat maga is. Mi valami ilyennel próbálkozunk évek óta, 6 talán nem is eredménytelenül. .. Völgyi Lászlóné: A köny-' nyűiparban is azt keressük,' hogyan lehet jobban megszervezni és jobban megbecsülni a hatékonyabb, a jobb munkát. Nem tartom egyszerű feladatnak a differenciált bérezést. Még ott sem, ahol a teljesítmények pontosan, jól mérhetők. Ügy gondolom,1 szervezettebbé kell tenni tevékenységünket. S ebbe beletartozik az is, hogy az emberek ott dolgozzanak, ahol at legjobban kamatoztathatják tudásukat, hozzáértésüket.' Így mindenki: a szakember, a közvetlen termelésirányító és a munkás is tudása javát hozza! Program a következő évekre — Miben látják a pártszervek, az alapszervezetek a párttagok legfontosabb teendőit most közvetlenül a kongresszus után? Forgó Imre: Véleményem szerint a pártmunkában is minőségi változásnak kell bekövetkeznie. Az irányító pártszerveknek, így a balassagyarmati városi pártbizottságnak is, abban kell segítenie az alapszervezeteket, hogy kibontakoztathassák önállóságukat. Valamennyi kommunista közösség képes legyen helyzete reális felmérésére, tennivalóinak helyes meghatározására. Természetesen nem arról van szó, hogy nélkülük, helyettük döntsünk. Ez a helyi pártszervek, az ottani alapszervezetek feladata volt és marad ezután is. Abban kell segíteni őket, hogy megteremtsék az önálló, a kollektív döntés feltételeit. Ha ebben sikerül előbbre jutnunk, akkor a döntések végrehajtása méginkább közös munka lesz és minden bizonnyal eredményesebb is az eddiginél. Skoda Ferenc: A következő időszak legfontosabb feladatának azt tartom, hogy a kongresszusi küldöttek, de minden párttag megismerje, széles körben tudatosítsa a XIII. pártkongresszus állás- foglalását. A pártalapszerve- zetek a helyi feladatokat elemezve, megfelelő programot dolgoznak ki a következő évekre. Úgy gondolom, ehhez sok segítséget ad a Központi Bizottság beszámolója, a kongresszus vitája, a megyei pártértekezlet állásfoglaiása a közelmúltban lezajlott taggyűlések és pártcsoport-ér- tekezletek sora. Adottak a feladatok az ipari és mezőgazdasági üzemekben is. A megye ipari struktúrájának megfelelően, tovább kell fejleszteni a gazdaságok alkalmazkodókész- ségét a változó körülményekhez. S a munka során a termékszerkezet folyamatos korszerűsítéséről éppúgy nem mondhatunk le, mint az eredményes szervezési, vezetési módszerek, a hatékony, a gazdaságos termelési eljárások széles körű alkalmazásáról. A mezőgazdaságban, a sajátos megyei adottságokat figyelembe véve ugyancsak sok mindent javítani, korszerűsíteni lehet. A pártélet, a pártmunka fejlesztése, az alapszervezetek munkájának javítása ugyancsak a tennivalók sorát szaporítja. A párttagoknál, az alapszervezeteknél egyaránt fontosnak tartom a tettrekészség, az aktivitás fejlesztését. Azért, hogy a párt méginká-bb betöltse élcsapatszerepét, még jobban megfeleljen az ebből adódó feladatoknak. A pártszervek, az alapszervezetek irányító, ellenőrző munkájának folyamatos javítása, a döntések következetesebb végrehajtását, a helyi önállóság növelését kell, hogy szolgálja mind a hatszáznegyven alapszervezetünknél. Természetesen ehhez meg kell teremteni mindenütt a szükséges személyi feltételeket. A kongresszuson, a megyei pártértekezleten az idősebb, a tapasztaltabb párttagok mellett sok fiatal is elmondta véleményét. Ez jó példával szolgál arra, hogy a párton belül is felnőtt egy fiatal nemzedék, akik képesek arra, hogy felelősen szóljanak az ország, a megye dolgairól. Érdeklődnek a közélet, a politikai munka iránt és készek arra, hogy felkészültségüket, lelkesedésüket a politika szolgálatába állítsák. — Köszönjük a beszél-' getést! V. G. Bányászok a kongresszuson: Kiss Antal, a szorospataki ak naüzem vájára, Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Nagy Fái máté ménkesi front mester és Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák vezér- igazgatója. Becsülni a jó munkál
