Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-04 / 79. szám

7e!esrfősek az eredményeink, felemelő ca programunk Géczi János ünnepi beszéde Tisztelt díszünnepség! Kedves elvtársnők, elvtár­tak! Holnap lesz negyven esz­tendeje, hogy egy nyugat- dunántúli kisközségben, Ne- mesmedvesen felcsendült a beke harangszava. Azt jelez­te, hogy hazánk földjén el­hallgattak a fegyverek, a magyar nép -számára befeje­ződött az esztelen vérontás is hosszú, keserves évszázadok után visszanyertük független­ségünket, szabadságunkat. Azóta e napot, április negye­dikét, legnagyobb nemzeti ün­nepünkként tiszteljük és évről evre megemlékezünk történel­münk sorsfordulójáról, az új kor nyitányáról. őszinte megbecsüléssel kö- szönt.iük felszabadítónkat, a szovjet népet, amely a II. vi­lágháború fő terhét viselte, s s szövetséges hatalmakkal együtt győzedelmeskedett a népiét fasizmus, a japán mi- litarizmus felett. Kinyilvánít­juk örök hálánkat a dicsősé­ges Vörös Hadsereg hősei iránt, akik közül nagyon so­kan nem élhették meg a vég­ső győzelem napját, vörös csillagos fejfák alatt, idegen földben nyugszanak. Tisztelettel gondolunk a népek szabadságküzdelmében reszt vett kommunistákra, demokratákra, hazafiakra, az antifasiszta koalíció internaci­onalistáira, a hazánk felsza­badításában érdemeket szer­zett bolgár, csehszlovák, ju­goszláv, román és más nem­zetiségű harcosokra. Példa­ként idézzük a felszabadító­kat közvetlen támogató el­lenállási és partizánmozgal­makat, a karancs-lejtősi bá­nyászok hőstettét, a Nógrádi Sándor vezette egység helyt­állását a náci megszállókkal, a nyilasokkal szemben. Ebben az időben Európa- szerte nagy tekintélyt szerez­tek a kommunista pártok az antifasiszta harcokban. Ma­gyarországon is a kommunis­ták küzdöttek a legszívósab- ban a negyedszázados reakci­ós rémuralom ellen, elsőként álltak a haladó erők élére. A salgótarjáni iparmeden­cében a bányászok, a mun­kások között különösen nagy tradíciói voltak a Horthy- korszakban illegalitásba kényszerülő, a Tanácsköztár­saság eszméit éltető pártmoz­galomnak. Ezt igazolja, hogy alig telt el néhány nap a megye teljes felszabadulását követően, amikor 1945. janu­ár 2-án megalakult a Magyar Kommunista Párt salgótarjá­ni szervezete. A demokratikus átalakulás kibontakoztatásában a kom­munisták mellett jelentős sze­repük volt a szövetségesek­nek is. Történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy a széles körű társadalmi szövetség, a nemzeti összefogás korszakos eredményeket hozott. A ki- tsákmányolás megszüntetése, a földreform, a bányák, a gyárak államosítása, a tanács- rendszer bevezetése jelentik e folyamat főbb állomásait. A párt erős kapcsolatot te­remtett a tömegekkel, velük együtt haladt, a szocialista társadalmi célok megvalósí- tásá felé. A fejlődés íve akkor tört meg, amikor letértünk erről az útról, eltávolodtunk a marxi—lenini politikától. 1956-ban veszélybe került a néphatalom. Az MSZMP leküzdötte a szocialista építés kezdeti sza­kaszának torzulásait és hi­báit. levonta a tanulságokat. A munkásosztály forradalmi pártja a magyar nemzet, a dolgozó tömegek érdekeinek hű szolgálatával, következe­tes érvényesítésével nyerte el és élvezi népünk bizalmát, vált társadalmunk elismert vezető erejévé. Politikánk lényegi elemét alkotja a szocialista demok­rácia, a nemzeti egység ki­bontakoztatása. A világ ha­ladó és reálisan gondolkfvó közvéleménye ismeri és elis­meri eredményeinket, becsüli politikánk elvszerűségét, meg­bízhatóságát. A négy évtizedes ország- épí'ő munka részeként gyöke­res változások mentek végbe Nográdban is, ahol a felsza­badulás előtt különösen nagy volt a kizsákmányolás, az el­maradottság. Az ipari termelés 1950-hez kepest közel négyszeresére nőtt. A régi, évszázados üze­mek a nagyarányú rekonst­rukciók révén korszerűsödtek. A hagyományos — bányász­kohász — ágazatok mellett újak honosodtak meg. A mezőgazdasági termelés a megyében kedvezőtlen ter­mészeti adottságú. Ezért is nagy jelentőségű, hogy példá­ul a nyolcvanas évek búza- termelési átlaga két és fél­szeresére nőtt az ötvenes év­tized első feléhez képest. A szocialista nagyüzemi gazdál­kodás ma biztos megélhetést nyújt a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok dolgozói­nak, szorgos parasztságunk­nak. A terület- és településfej­lesztés eredményeként gyöke­resen megváltozott városaink, községeink arculata. Korszerű lakótelepek, kulturális, egész­ségügyi intézmények, kereske­delmi, vendéglátó, szolgáltató egységek létesültek megye- szerte. Az elmúlt négy évtizedben megfelelően fejlődött szellemi életünk is. Szinte teljes mér­tékben megszűntek kulturális hátrányaink. Az általános műveltséggel párhuzamosan gyarapodott, korszerűsödött a dolgozók szakmai tudása, el­mélyültek politikai ismereteik. Legnagyobb változás, a szo­cializmus lényegi vonásait, értékeit bizonyító fejlődés, az emberek gondolkodásában, magatartásában, életmódjában következett be. A tudati vi­szonyokban uralkodóvá váltak a marxista—leninista eszmék. Kedves elvtársnők, elvtár­sak! A közelmúltban befejeződött pártunk XIII. kongresszusa. A nagy érdeklődéssé! kísért ta­nácskozás őszinte számvetést végzett az elmúlt öt eszten­dőről, amely sikereivel, gond­jaival együtt része, fontos sza­kasza volt a négy évtizedes fejlődésnek. Hazánkban töretlenül érvé­nyesült a Magyar Szocialista Munkáspárt jól bevált poli­tikája, a szocializmus építése az előzőekben megjelölt fő irányba^ haladt előre. A ked­vezőtlen nemzetközi viszonyok, a gazdasági nehézségek miatt szocialista társadalmunk nagy teherpróbának volt kitéve. Népünk erőfeszítéseit, ered­ményes munkáját bizonyítja, hogy nehéz körülmények el­lenére megőriztük a szocia­lista vívmányokat, s előbbre léptünk a társadalmi haladás útján. A kongresszus nagy jelentő­seget tulajdonított annak, hogy az alapvető vívmányok sérelme nélkül sikerült meg­őrizni az ország nemzetközi fizetőképességét, fenntartani, illetve néhány fontos terüle­ten javítani a népgazdaság belső egyensúlyát. Bár az életkörülmények javítását szol­gáló célokat elértük, az élet- színvonal megvédésének prog­ramját. nem tudtuk szándéka­ink szerint megvalósítani, a lakosság egyes rétegeinek — különösen az alacsony nvugdíjasoknak, a nagycsalá­dosoknak. a pályakezdő fia­talok jelentős részének — megélhetése nehezebbé vált, csökkent az élet-színvonala. Népünk godolkodását alap­vetően a szocializmus célja­ival való azonosulás jellemzi. Az elmúlt öt év során js emelkedett a lakosság mű­veltsége, politikai, közgazda- sági tájékozottsága és érdek­lődése. A marxizmus—leniniz- müs elméletének ma hazánk­ban valóságos fedezete és hi­tele van. Azt tapasztaljuk, hogy me­gyénk párttagjai, lakosai egyetértenek abban, hogy a kongresszus a munkára kon­centrált, a bizalom, a józan optimzimus s az ebből faka­dó. .felelősség jellemezte lég­körét. “ " A fő figyelmet a jövőben is a gazdasági feladatok meg­oldására kell fordítanunk. Az intenzív gazdálkodás erőteljes és általános kibontakoztatá­sával, a ráfordítások csökken­tésevei, a tartalékok teljesebb hasznosításával olyan megala­pozott növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyen­súly további javítását, a nép­gazdaság anyagi-műszaki alap­jainak fokozatos és széles kö­rű megújítását, a népjólét emelését. A célokkal való azonosulás, a tudatos cselekvés érdeké­ben fokozni szükséges az ak­tívabb politizálást. Folytatni kell a szocialista demokrácia fejlesztését a társadalmi élet minden területen, hogy min­den felelősen gondolkodó em­ber érdekelt legyen fejlődé­sünk lehetőségeinek, módjai­nak, szocialista hazánk jövő­jének, saját személyes sorsá­nak alakításában. A szocialista építőmunka sikeres folytatásának fő köve­telménye, hogy erősödjön a párt vezető szerepe, tovább szélesedjen eszmei, politikai befolyása. Tudatában vagyunk annak, hogy a kongresszuson megfo­galmazott program feszített munkát, nagy felelősséget igé­nyel minden becsületesen gon­dolkodó magyar állampolgár­tól. Megyénk lakosságának ha­tározott törekvése, hogy ered­ményesen járuljon hozzá a XIII. kongresszus döntéseinek következetes megvalósításához. A Magyar Népköztársaság­nak is legfőbb célja, hogy hozzájáruljon a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyéhez. Ezért foglal állást a Varsói Szerződés meghosszab­bítása mellett. Mi a megyében úgy tu­dunk hozzájárulni pártunk és kormányunk internacionalista politikájához, ha teljesítjük vállalt kötelezettségeinket és meg szorosabbra fűzzük ha­gyományos munka- és baráti kapcsolatainkat kemerovói, közép-szlovákiai és portugál terstvérmegyéink kommunis­táival, dolgozóival. A besz­tercebányai elvtársakkal több mint negyedszázada, a keme- rovóiakkal közel húsz eszten­deje van gyümölcsöző test­vérkapcsolatunk. Találkozása­ink lehetőséget adnak egymás tapasztalatainak, „közös kin­csestárunk” kölcsönös megis­merésére és hasznosítására, a baráti érzések, az emberi vi­szonyok elmélyítésére. 1978 óta ismerkedünk az egyre ne­hezebb körülmények között dolgozó portugál Leiria me­gye kommunistáinak harcával, amelyet a demokratikus vív­mányok védelméért vívnak. Hatalmas erőforrás számunkra a testvérmegyékhez fűződő internacionalista barátságunk. Megtiszteltetésnek éreztük, hogy ma együtt ünnepelhe­tünk, magas szintű delegáció­kat üdvözölhetünk. Tisztelt ünneplő közönség! Felszabadulási évfordulón­kon felidézzük a múltat, ösz- szegezzük a tapasztalatokat és a tanulságokat, de előre is nézünk, amikor megfogaN jmiazzi\k aktuális., teendőinket. "Jelentősek az eredményeink, felemelő a programunk. Most minden'erőnket a XIII. kong­resszus határozatának megva­lósítására kell összpontosíta­nunk. Mint Kádár János elv­társ. pártunk főtitkára kong­resszusi zárszavában mondta: „Aki dolgozni akar, itt mun­kát talál és megél...” Nem több, hanem jobb munka kell. Mi nógrádi emberek is érzé­keljük, hogy nem könnyűek feladataink, változatlanul kell számolnunk kedvezőtlen fel­tételekkel, de munkásságunk, termelőszövetkezeti parasztsá­gunk, értelmiségünk sokszor bizonyította már, hogy értel­mes célokért kész és tud oda- adóan dolgozni, áldozatokat is hozni. Éljen a felszabadulásunk 40. évfordulója! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen a proletár internacio­nalizmus, éljen Nógrád—Ke­merovo, Nógrád—Közép-Szlo­vákra, Nógrád—Leiria kom­munistáinak, dolgozóinak ba­rátsága! Éljen a szocializmus és a béke! diszünnepség a József Attila Művelődési Ház színházteriné ben. i. sr kép: Ben ez« —. Lakótelepiek örömére A barátság emlékűivé, új kereskedelmi centrum Hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója al­kalmából tegnap Salgótarján két lakótelepe is jelentős ese­mény színhelye volt. A Kemerovo-lakótelepen délelőtt avatták fel a Kiss István Kossuth-díjas szobrász- művész által készített Béke és barátság emlékművet, az alkotó jelenlétében. Szalai László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára ün­nepi beszédében méltatta a fel- szabadulás jelentőségét, majd szólt a magyar—szovjet ba­rátság ezernyi száláról. Kiss István szobrászművész Béke és barátság szobra — vagy, ahogyan a művész maga ne­vezte; emlékkútja — is a két nép megbonthatatlan barátsá­gának jegyében született. A közös virágot, a gyermeklánc­fűvel — amely Szibéria föld­jén épp úgy megterem, mint hazánk lankás vidékeim — vörös csillagokkal helyettesí­tette. Csillagokkal, melyek beragyogják a jelent, s muJ tátják a jövő útját. — A Beszterce-lakótelepiek régi vágya, kívánsága teljesült tegnap. Sor került a kereske­delmi^ és szolgáltatóház ün­nepélyes megnyitására. Az új létesítményt dr. Szittner And­rás, a városi tanács elnöke adta át rendeltetésének. A több mint 1600 négyzetmétert alapterületű üzletház a me-j gyei tanács és az áfász közös beruházásában készült. Mint; ahogy a városi tanács elnöke elmondta, az építkezés 1982- ben kezdődött és határidő előtt, a felszabadulás évfor­dulójának tiszteletére megnyiJ tóttá kapuit a lakótelepiek! előtt. A kereskedelmi és szó'- gáltatóházban található egy korszerű ABC.ráruház, gyógv^ szertár, gyermek és felnőtt orvosi rendelő, gépjavító, ru-J hafisztító és söröző. Mindkét eseményen of t voltak a tes tvérme gyekből nálunk tartózkodó delegációk is. Síküveggyár, SKÜ, SVT ipari üzemeket látogattak vendégelek Tegnap délelőtt a Nógrád- ban tartózkodó szovjet, cseh­szlovák és portugál testvér- megyei küldöttségek Salgó­tarjánban ipari üzemeket lá­togattak meg. A síküveggyárat kereste fel a Vaszilij Jegorovics Szusz- lov, a területi pártbizottság titkára által vezetett keme­rovói delegáció. A vállalat gazdasági és politikai munká­járól dr. Juhász Gyula igaz­gató és Cziprok Zoltán, a pártbizottság titkára tájékoz­tatta a vendégeket, majd a Zagyva III. húzóüzemet, a sík- üveg-lovábbfeldolgozó üze­met látogatták meg, megte­kintették többek között a HUNGAROPAN automata gyártósort és a gyár orvosi rendelőjét. A csehszlovák küldöttség, amely Vladimir Pirosik, a Közép-Szlovákia kerületi párt- bizottsága vezető titkárával az élen tartózkodik megyénk­ben, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben járt. A csehszlo­vák delegációt Urmössy László vezérigazgató és Krai- csi József, a pártbizottság titkára üdvözölte, s rövid is­mertetést adlak a gyár életé­ről, munkájáról. Ezt követően azokat az üzemeket tekintet­ték meg, ahol csehszlovák be­rendezések üzemelnek, így a horganyzósort, a szegverőt és az új kovácsüzemet. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár vendége volt az a portugál delegáció, amelyet Jose Augusto Esteves, a Por­tugál Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Leiria megyei végrehajtó bi­zottság tagja vezet. Gressai Sándor igazgató és Ozsvárt László, a pártbizottság titká­ra tájékoztatója után a gyár gáztűzhelyszereldéjében jár­tak. Itt a lemezleszabástól a zománcozásig tekintették át a technológiai folyamatot. A küldöttség vezetője a Jegorov Szocialista Brigád naplójába tett bejegyzéssel örökítette meg a látogatást. Táviratváltás Kemerovo és Nógrád között A felszabadulás 40. évfor­dulója alkalmából táviratvál- tásra került sor a testvérme­gyék, a szibériai Kemerovo és Nógrád köz-ött. A táviratok szövege így hangzik: MSZMP Nógrád megyei Bizottsága első titkárának, Géczi János elvtársinak Salgótarján Magyarország Kedves Elvtársak! Fogadják testvéri, szívből jövő üdvözletünket abból az alkalomból, hogy Magyaror­szág 40 éve szabadult fel a fasiszta uralom alól. A magyar nép — az MSZMP vezetésével — hatalmas sike­reket ért el a társadalmi élet minden területén, az iparban, a mezőgazdaságban, a kultúra és a közoktatás fej­lesztésében egyaránt. önökkel együtt emlékezve az évfordulóra, szilárd m |:- győződ ősünket fejezzük ki, hogy a szovjet és a magyar népet, testvérmegyéink dolgo­zóit összekötő baráti kötelé­kek meglbonthatatlanok és a jövőben is erősödni fognak. A mindannyiunk számára nagy és örömteli ünnepén szívből kívánunk Önöknek jó egészséget, boldogságot és sok sikert az MSZMP XIII. kong­resszusa határozatainak meg­valósításában. ANANYIN, az SZKP Kemerovo Területi Bizottságának titkára SZKP Kemerovo Területi ] Bizottsága első titkárának Kemerovo Szovjetunió Kedves Elvtársak! Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából megyénk kommunistái, egész lakossága nevében elvtársi üdvözletünket, jókívánságain­kat küldjük Önöknek, test­vérmegyénk minden dolgozó­jának. Legnagyobb nemzeti ünne­pünkön kegyelettel és bálá­val gondolunk a felszabadító szovjet hadsereg bátor kato­náira, a szabadságunkért éle­tüket áldozó hősökre. Népünk történelmi jelentő­ségű sorsfordulójára emlékez­ve őszintén kívánjuk, hogy ‘a M. Sz. Gorbacsov elvtárs ve­zette SZKP irányításával a kemerovói területen is újabb sikerek kísérjék munkájukat a XXVI. kongresszus határo­zatainak végrehajtásában, a világbéke megőrzésében. Április 4-e a magyar—szov­jet. barátság ünnepe is. Kí­vánjuk, hogy erősödjék párt­jaink, népeink, Kemerovo és Nógrád megye elvtársi együtt­működése, testvéri barátsága! Elvtársi üdvözlettel: Géozi János megyéi első titkár * Az ünnep alkalmából a ke- mero-vói és a nógrádi állami szervek, testvérkapcsolatban álló üzemek és intézmények ugyancsak táviratokban tol­mácsolták kölcsönös jókíván­ságaikat. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom