Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-25 / 96. szám

A Legfelsőbb Tanács az űrfegyverkezésről Válasz egy francia tudósnak A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége válaszolt a tudományos dolgozók világ- szövetsége elnökének, Jean- Marie Legay professzor által küldött jelentésére. A választ a Szovjetunió párizsi nagy- követsége adta át a tudós­nak A „fegyverkezési verseny világűrre való kiterjesztését meg kell akadályozni” című tanulmány —, amelyet a szervezet készített és sok más ország államfőjéhez és parla­mentjéhez is eljuttattak — a világűr katonai célokra tör­ténő felhasználásának veszé­lyeire hívja fel a figyelmet. A Legfelsőbb Tanács El­nöksége válaszában hangsú­lyozza: a Szovjetunióban is egyetértenek a tanulmányban kifejtett alapvető értékelé­sekkel és következtetésekkel. Az üzenet leszögezi, hogy a Szovjetunió az egész emberi­ség érdekeiből kiindulva a vb lágűr militarizálása ellen van és egy olyan nemzetközi meg­állapodás elérésére törekszik, amely megtiltja az erőszak alkalmazását a világűrben és a föld ellen. A szovjet válasz emlékez­tet rá: a Szovjetunió egyolda­lú moratóriumot vállalt a műholdelhárító fegyverek űr­be juttatására mindaddig, amíg más államok nem tesz­nek ilyen lépést. A szovjet fél indítványozta, hogy a genfi szovjet—amerikai tár­gyalások idejére állítsák le az űrfegyverek gyártását, bele- értvé az ez irányú kutatáso­kat és kísérleteket is. A Szovjetunió az egyetlen ésszerű megoldást javasolja — mindenekelőtt szüntessék be az atomfegyverkészletek to­vábbi növelését a földön, ál­lítsák le az űrfegyverek gyár­tásának előkészületeit. Ezen az alapon, az ily módon meg­erősített kölcsönös bizalom légkörében pedig rögtön hoz­zá kell fogni a felhalmozott fegvverkészletek csökkenté­séről szóló megállapodás elő­készítéséhez — hangsúlyozza a szovjet válasz. Az olasz napilapok tág te­ret szentelnek az SZKP Köz­ponti Bizottsága kedden meg­tartott ülésének. A La Stampa tudósításának egyik alapgondolata az, hogy az újonnan vezetői posztra került 'személyek tehetséges és megbízható emberek, akik­re intenzív munka vár a gaz­dasági reformok megvalósítá­sa terén. Az II Messaggero különösen a „gazdasági for­radalomra”, vagyis a gazda­sági újításokra, a nehézségek határozott leküzdésére vonat­kozó elemeket emeli ki a be­szédéből, s kitér annak kül­politikai vonatkozásaira is. Az olasz kommunisták lapja, a L’Unitá szerint az enyhü­lés iránti szándék tükröző­dött Gorbacsovnak a Nyugat­hoz intézett szavaiban. A szerdai nyugatnémet la­pok az SZKP Központi Bi­zottságának keddi üléséről szóló tudósításaikban elsősor­ban azt emelték ki, hogy Mi­hail Gorbacsov élesen bírál­ta az Egyesült Államok genfi tárgyalási pozícióját. A nyu­gatnémet sajtó ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a Szovjetunió — a mostani bí­rálat ellenére is — együttmű­ködésre. normális államközi kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal. Három angol napilap, a The 'rtmes, a The Guardian és a Morning Star egyöntetűen azt emelte ki Mihail Gorbacsov­nak az S?KP KB ülésén el­hangzott referátumából, hogy az Egyesült Államok nem tö­rekszik megállapodásra Genf- ben. sőt azzal, hogy az űr­fegyverkezés megelőzéséről tárgyalni sem hajlandó, meg­sérti a Gromiko és , Shultz külügyminiszter között létre­jött januári megállapodást. A beszéd belpolitikai ré­széről a The Times összegező véleményt mondott. Eszerint az SZKP KB főtitkára „for­radalmi változásokat” sürge­tett a szovjet gazdaságban. A csütörtöki francia lapok beszámolnak az SZKP KB üléséről, s ismertetik Mihail Gorbacsov jelentését. A L’Hu- manité kiemeli, hogy az SZKP KB főtitkára vázolta a szovjet társadalom előtt ál­ló feladatokat, s célként tűz­te ki a termelés tudomá­nyos és technikai megújítá­sát. valamint azt, hogy a termelékenységet világvi­szonylatban legmagasabb szintre emeljék. A Le Monde első oldalán közöl beszámo­lót a KB üléséről, s elsősor­ban a PB új tagjainak meg­választását emeli, ki, s rész­letesen ismerteti a PB új tagjainak életrajzát. (MTI) HCjTséV[Oil- h/ '■> ' IOÍ.U Gazdasági egyezmény az NDK és Olaszország között Honecker találkozott a pápával Közlemény Constantin Dascalescu látogatásáról Lázár Györgynek, a Ma-, gyár Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztár­saság kormányának elnöke 1985. április 24—25-én hivata­los, baráti látogatást tett Ma­gyarországon. Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára fogadta Constantin Das- calescut. Az őszinte, elvtársi légkörű megbeszélésen véle­ményt cseréltek a magyar— román kapcsolatok helyzeté­ről, a két ország együttmű­ködésének fejlesztéséről. A román kormány elnöke megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét és a román hősök sírját a Rákosligeti te­metőben. A miniszterelnökök megbe­széléseiken tájékoztatták egy­mást a szocialista építőmun­ka eredményeiről és tanaszt.a- latairól, értékelték á kétolda­lú kapcsolatok helyzetét, meg­vizsgálták az együttműködés fejlesztésének további lehető­ségeit, áttekintették a nem­zetközi helyzet néhány idősze­rű kérdéseit. A gazdasági együttműködés kérdéseiről emlékeztetőt írtak alá. A miniszterelnökök hang­súlyozták az 1972-ben meg­újított barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés és az 1977. évi legfelsőbb színtű megál- laoodások megkülönböztetett fontosságát a magyar és a román nép barátsága, együtt­működése erősítésében, a Ma­gyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársa­ság jószomszédi viszonya fej­lesztésében. KiemePék a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt é.s a Román Kommunista Párt kapcsolatának meghatá­rozó szerepét, valamint Kádár János és Nicolae Ceausescu £a iái hozóinak, és megállapt'dác­sáinak jelentőségét a magvar —román együttműködés sok­oldalú fejlesztésében. Megerő­sítették, hogy kormányaik .folytatják a munkát a legfel­sőbb szintű megállapodások érdekében és országaik kere­sik az előrehaladás kölcsönös érdekeket kielégítő lehetősé­geit. A miniszterelnökök a két­oldalú gazdasági kapcsolatok helyzetét értékelve megállapí­tották, hogy — a. kedvezőt­len világgazdasági helyzet okozta nehézségek ellenére — a magyar—román gazdasági együttműködés különböző te­rületeken feilődött. Szükséges­nek tartották a gazdasági együttműködés fejlesztési le­hetőségeinek intenzívebb ki­használását az árucsere-forga­lom növelésében, a termelési szakosításban és kooperáció­ban. figyelembe vévé a két ország folyamatosan növekvő gazdasági potenciálját és a szomszédságból származó elő­nyöket. Az árucsere-forgalom ez évi lendületesebb növeke­dése, a kölcsönös érdekeltség a közúti jármű, a mezőgazda- sági gépek, a szerszámgépek, az elektronikai és számítás- technikai eszközök, a gyógy­szer- és növényvédő szerek gyártási együttműködésben reális alapon szolgál a gazda­sági kapcsolatok bővítéséhez. Elismerően szóltak arról a munkáról, amit a gazdasági, együttműködési vegyes kor­mánybizottság végez és meg­bízták. hogy gondoskodjon a megállapodások következe­tes végrehajtásáról. A miniszterelnökök megál­lapodtak, hogy rövid időn be­lül véglegesíteni kell a követ­kező öt évre szóló tervkoordi­nációs jegyzőkönyvet, az 1986—1990-es árucsere-forgal- mii és fizetési megállapodást, valamint a Magyar Népköz- társaság és a Román Szocia­lista Köztársaság közötti gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztése hosszú távú programját, biz­tosítva a vállalati, tartós ke­reskedelmi ügyletek lehetősé­gét is. A felek megerősítették készségüket, hogy a KGST- tagországok felső szintű gaz­dasági értekezletén elfoga­dott megállapodások szelle­mében tevékeny részt vesz­nek a sokoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés fejlesztésében. A két miniszterelnök hang­súlyozta az együttműködés feilesztésének fontosságát, a kultúra, az oktatás, a tudo­mány, a tömegtájékoztatás, az egészségügy, a sport terén és más területeken. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a ma­gyar és a román nép haladó és forradalmi hagyományai­nak ápolása, a szellemi és művészeti alkotások cseré­je és kölcsönös megismeré­se hozzájárul a két nép ba­rátságának erősítéséhez, az egvmás iránti tisztelet elmé­lyítéséhez. A nemzetközi helvzet idő­szerű kérdéseit érintve a miniszterelnökök aggodalom­mal szóltak a világ békéiét és biztonságát fenyegető veszé­lyekről. Megerősítették or­szágaik eltökéltségét, hogy a Varsói Szerződés tagiakéit, a szerződés tagállamaival, a többi szocialista országgal, a viiág más államaival egvü’t határozottan síkraszállnak a fegyverkezési. elsősorban a nukleáris fegyverkezési haisza megfékezéséért, a le­szerelésért. a béke védelmé­ért és a kölcsönösen elő"vös széles körű nemzetközi együtt­működés fejlesztéséért. A miniszterelnökök tár­gyalásai szívélyes. elvtársi légkörben folytak és hozzá­járultak a magyar—román kapcsolatok fejlesztéséhez, a két ország együttműködésé­nek elmélyítéséhez, a magyar —román barátság erősítéséhez. Constantin Dascalescu ro­mániai hivatalos baráti láto­gatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTL) ( Az NDK és Olaszország kormánya 10 évre szóló hosz- szú távú egyezményt kötött a gazdasági, ipari és műszaki együttműködésről. Az egyez­ményt kedden Rómában az NDK részéről Gerhard Beil külkereskedelmi államtitkár, a minisztertanács tagja, olasz részről Nicola Capria külke­reskedelmi miniszter írta alá. Az aláíráson jelen volt Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának főtitkára, az NDK ál­lamtanácsának elnöke, illetve vendéglátója, Bettino Craxi olasz miniszterelnök jelenlété­ben. Mint az ADN, az NDK hír- ügynöksége rámutatott, az egyezmény a két kormány ér­dekeltségét fejezi ki gazdasági kapcsolataik szilárd alapokon való hosszú távú továbbfej­lesztésében és kibővítésében. Az okmány aláírásával meg­teremtették a gazdasági kap­csolatok az elkövetkező évti­zedre szóló továbbfejlesztésé­nek, egyik fontos államközi feltételét. Az egyezmény arra ösztönzi a két ország cégeit, hogy szilárdítsák meg a fenn­álló kapcsolatokat, s tárjanak fel újabb piaci, valamint ipa­ri kooperációs és harmadik piacokon való együttműködési lehetőségeket. Erich Honecker, .az NSZEP Központi Bizottságának főtit­kára, az NDK államtanácsá­nak elnöke szerdán, római látogatásának második nap­ján a Vatikánban találkozott II. János Pál pápával. Honecker fél órát töltött a pápa társaságában. A tanács­kozás tartalmáról nem hoztak nyilvánosságra közleményt. A találkozó szívélyes légkör­ben zajlott. A szerda délelőtti program keretében ezután Honedker a Capitóliiumra látogatott, ahol Uge Vetere, Róma kommunis­ta polgármestere fogadta őt. A találkozón a városi köz- igazgatási vezetés több más személyisége is részt vett. Erich Honecker beírta nevét a tanács vendégkönyvébe. A nap folyamán Honecker találkozott Alessandro Nattá- val, az OKP főtitkárával és Craxi miniszterelnökkel. Köpeczi Béla látogatása Szlovákiában Magyar küldöttség tett lá­togatást Szlovákiában Köpe­czi Béla művelődési minisz­ter vezetésével. A delegáció Juraj Busa szlovák közokta­tási miniszter meghívására április 22-én és 23-án tár­gyalásokat folytatott Po­zsonyban, Szlovákia és ha­zánk oktatási és tudomá­nyos-kutatási kapcsolatainak időszerű kérdéseiről, az együttműködés továbbfej­lesztését szolgáló feladatok­ról. az országainkban élő magyar, illetve szlovák nem­zetiségek anyanyelvi okta­tását segítő elképzelésekről, tennivalókról. Kínos szavazás Nem csatavesztés ugyan, de mindenképpen érzékeny te­kintély veszteség — a legtöbb megfigyelő így értékelte a ■washingtoni törvényhozásban a nicaraguai ellen,forradalmá­roknak nyújtandó segély ügyében tartott szavazás kimene­telét. Az amerikai képviselőház — a szenátusban végül ei­ert néhány fős többséggel ellentétben — jelentős arányban visszautasította a Reagan-kormány tervezetét, amely 14 millió dolláros támogatásban részesítette volna a sandinista rendszer ellen küzdő kontrákat. Felemás eredménnyel zárult tehát az a ritkán látott mé­retű propagandakampány, amelyet az amerikai adminiszt­ráció képviselői hetek óta a Mahagua-ellenes javaslat elfo­gadtatásáért folytattak. Az mindenesetre biztos, hogy az elnök eredeti elképzelései zátonyra futottak. A jelek szerint ia Fehér Ház különböző módosított tervek kidolgozásával igyekszik menteni a menthetőt, különféle „humanitárius” csatornákba terelve a kezdetben kizárólag katonai célra szánt pénzösszegeket. A képviselőházbeli elutasítás annál kínosabb, mivel az elmúlt napokban maga az elnök is mindent megtett az in­gadozó honatyák megnyeréséért. Reagan attól sem riadt vissza, hogy felszólalásaiban a lehető legkeményebb hang­nemet üsse meg. „A szovjet terieszkedés Nicaraguán át az amerikai biztonság savét eriatt. A nioaraguai—kubai— 2 NÓGRÁD — 1985. április 25., csütörtök szovjet tervek a törékeny közép-amerikai demokrácia le­rombolására irányulnak. A szabadságharcosok — értsd: a kontrák — megsegítése erkölcsileg helyes, és közvetlenül összefügg az Egyesült Államok biztonságával” — jelentette ki különböző fórumokon az elmúlt hetekben Reagan. Ám a kongresszus ellenállása túl erősnek bizonyult, s azt sem érdektelen megvizsgálni, hogy miért. Azt ugyanis illúzió lenne feltételezni, hogy a washingtoni képviselők a baloldali managuái kormányzat védelmében ad iák volna le a voksukat az elnök által olyannyira szor­galmazott indítvány ellen. Arról sincs szó természetesen, hogy az összeg nagysága jelentett volna ellenérvet, hisz’ a CIA költségvetésében egy 14 millió dolláros tétel elenyésző. Inkább az a félelem látszott érvényesülni, hogy a kontrák támogatása egy később veszélyesen kibővülő, megállítha­tatlan folyamatba torkollik, amelynek végén az USA vég­zetesen belekeveredhet a közép-amerikai válság útvesztői­be. Nem véletlenül emlegették egyes felszólalók a „Tonkinn- öböl felhatalmazást”, amivel Johnson elnök annak idején egv hasonló, általánosságban mozgó törvényhozási enge­délyt használt fel a vietnami háború végzetesnek bizonyult kiterjesztésére. Márpedig az egykori délkelet-ázsiai krízis felidézése még napjainkban is hatásos — még akkor is. ha Washingtonban előszeretettel hirdetik, hogy az USA túljutott a vi­etnami traumán, s megszűnt a pszichológiai gátlás az eset­leges katonai szerepvállalással kapcsolatban. Csak remél­hető, hogy a Fehér Ház és a kongresszus csatározásai vég­eredményeként nem ezek a jelszavak, hanem a józanabb, reálisabb megfontolások jutnak érvényre. Szegő Gábor Elutazott a román kormányfő (Folytatás a 1. oldalról) a telefonközpontok fejlesztése és gyártása, s kisebb mennyi­ségben tv- és műsorszóró adó­berendezéseket állitanak elő. A telefonközpontok 20 száza­léka a legkorszerűbb elektro­nikus technológia1 alapján ké­szül. Elsősorban a KGST-orszá- gokbam keresettek a cikkeik, de több fejlett tőkésország is vásárlóik közé tartozik. Ro­mániával különösen a 60-as években alakult ki figyelem­re méltó kapcsolat, amikor évente egy-egy magvar tele­fonközpontot szereltek fel a szomszédos^ szocialista or­szágban. A tájékoztatót kö­vetően a házigazdák az elekt­ronikus telefonközpontokat gyártó üzembe invitálták Constantin Dascalescut, aki elismerően szólt a látott ter­mékek magas műszaki szín­vonaláról. Constantin Dasca- lescu programjának követke­ző állomása az érdi Benta Völgye Termelőszövetkezet volt.- ahol a kormányfőt Ma­gyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes fogadta. Dékány István tsz-elnök adott rövid tájékoz­tatást az 1949-ben alakult, mintegy 2 ezer hektáron gaz­dálkodó mezőgazdasági üzem tevékenységéről. A román miniszterelnök kérdésére elmondták, hogy a termelőszövetkezet gondos­kodik 750 dolgozóidnak egész éves foglalkoztatásáról; ki­egészítő tevékenységük felöle­li az építő szakioar, a vas-, valamint a kézimű. és házi- ipar széles körét. Constantin Dascalescu ezután megtekin­tette a húsfeldolgozó üzemet, maid felkereste Varga Sándor kőművesnek, a tsz techniku­sának háztáji gazdaságát. A román kormányfő hiva­talos programjának befejezé­seként Lázár György . es Constantin Dascalescu a Par­lament Delegációs-terme ben emlékeztetőt írt alá a gazda­sági együttműködés kérdéséi­ről. Gheorghe Petrescu román miniszterelnök-helyettes — Maróthy László miniszter­elnök-helyettes. társaságában — a Központi Fizikai Kutató Intézetbe látogatott. A ven­dégeket Szabó Ferenc, a KFKI főigazgatója tájékoztatta az intézet tevékenységéről, majd bemutatta a lézer-, a mikro­elektronikai és az atomkuta­tási laboratóriumban folyó munkát. A nap folyamán partnertár. gyalásokra is sor került. Hor­váth Ferenc ipari államtitkár Alexandru Stanescu gépgyár­tóipari és Nicolae Paraschív vegyipari miniszterhelyettes­sel folytatott megbeszéléseket az Ipari Minisztériumban. A Külkereskedelmi Minisztéri­umban Ambrus János minisz­terhelyettes partnerével, Ion StoiannaX tárgyalt az idei áru­csere-forgalmi egyezményben foglaltak teljesítéséről. Constantin Dascalescu és kísérete kétnapos magyaror­szági látogatását befejezve a késő délutáni órákban eluta­zott Budapestről. A Román Szocialista Köztársaság kor­mányának elnökét a Ferihegy! repülőtéren vendéglátója, Lá­zár György búcsúztatta. Je­len volt Maróthy László, Vár - konyi Péter külügyminiszter, valamint politikai, gazdasági és társadalmi életünk több más vezető személyisége. Olt volt Nicolae Veres és Barity Miklós. (A látogatásról közie­mén yt írtaik aláj (MT® ¥ Erősödjék a szocializmust építő népek egysége! Gorbacsov beszédének visszhangja

Next

/
Oldalképek
Tartalom