Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-23 / 94. szám

Egy kiállítás dokumentumaihoz Nevelés a kist ere nyel otthonban Boldogulok tatai érdok Immár nyolcadik esztende­jébe lépett a kisterenyei ne­velőotthon, amely több mint kétszáz gyereknek nyújt ott­hont, s korszerű, modern fel­tételek mellett igyekszik pó­tolni azokat a társadalmi hiá­nyosságokat, amelyeket az itt élő gyermekek elszenved­nek. Bátonyterenye városi jogú nagyközségi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága nem­régiben napirendre tűzte az intézmény munkáját, amely­ről dr. Koós István igazgató etámolt be, s ezt az értéke­it a testület számos, hasz- Yios észrevétellel, javaslattal egészítette ki. Az intézmény több korcso-' portot ölel át, hiszen az óvo­dás gyerekektől a dolgozó, fel- nőttkorúakig valamennyien megtalálhatók. Ennek volta­képpeni célja, hogy minél ke­vesebb otthonváltásra kerül­jön sor az állami gondozás idején, s ezzel kivédjék a ..pszichés törést”. Komoly tö­rekvése az intézetnek a sze­mélyiségfejlesztő munka szé­lesítése. Mindehhez nagyjá­ból megvánnak a szükséges feltételek: bőséges az élelme­zés, megfelelő szintű a ruház­kodás, gazdag a játékkészlet, jók a lehetőségek a művelő­désre. Ami a személyi körül­ményeket illeti: 45 fős a ne­velői kollektíva, amelyben megtalálható a pszichológus, a könyvtáros, a kertészeti ve­zető, sportnevelő, utógondo­zó is. Ugyanakkor gond, hogy öten még nem rendelkeznek a szükséges képesítéssel, s aránylag magas a fluktuáció. Mint elhangzott, a környék lakói már túlvannak azon a ..krízisen”, ami az otthon ide­telepítése nyomán kialakult az itt élő emberekben, ma már elfogadják a gondozotta­kat azok a szülők is, kiknek gyermekei együtt járnak a nevelőotthonosokkal. Nyitott az intézmény az üzemi kollektívák, szocia­lista brigádok előtt is, jól­lehet ennek lehetőségei még korántsem teljesen kihasznál­tak,.. Jelenleg a nevelőotthon nyolc üzemmel és öt szocia­lista brigáddal, továbbá há­rom intézeti csoporttal tart fenn rendszeres kapcsolatot. Kaptak segítséget — a többi között — a helyi áfésztől, a sportkörtől, a Volán 2. szá­mú Vállalat nem csak átadott nekik egy autóbuszt, hanem gondoskodik annak karban­tartásáról is, rendszeres az együttműködés a harisnyagyár dolgozóival, a művelődési házzal, és még említhetnénk néhányat. A teljes képhez tartozik, hogy az intézet szá­mos kezdeményezése nem talál segítőkész fogadtatás­ra. . . Pedig, a gyerekek sor­sának alakulásában meghatá­rozó szerep jut a társadalma­sításnak. Az otthon lakóinak több­sége tanköteles korú, a Kos­suth Lajos Általános Iskola növendéke, így a két intéz­mény tulajdonképpen azonos célért dolgozik, noha másak- másak a feltételek, a követel­mények. Nem volt gond nél­küli az együttműködésük, de mostanra kialakult az a nézet, hogy az egymásra mutogatás, a felelősség áthárítása he­lyett az együttgondolkodás és az együttműködés elmélyül­tebb formái és szervezeti ke­retei kerüljenek előtérbe. összességében megállapítot­ta a végrehajtó bizottság, hogy a további eredményes együttműködésnek adottak a lehetőségei, a cél: a tudato­sabb személyiségfejlesztés. Mindezért nagyobb szerepet kell szánni az iskolában az egyes tantárgyakban rejlő személyiségfejlesztő lehetősé­gek kiaknázásának. Az ott­honban pedig a gyermekekben rejlő adottságok feltárásával lehetőséget kell teremteni ah­hoz, hogy nagyobb legyen kö­rükben a szellemi munka be­csülete. Hogy aztán a későb­biekben mind többen próbál­kozzanak a továbbtanulással szakmunkásképző intézetben, szakközépiskolában és gimná­ziumban egyaránt. Mert bol­dogulásuk társadalmi ér­dek! t. 1. Á kuruzslóktól a közegészségügy születéséig Képek, fotók, megsáirguilt irományok. Vallanak a múlt­ról, vallanak a jelenről, Nóg- rád megye közegészségügyé­nek fejlődéséről. Egy cirkalmazott . betűkkel telerótt könyv tudósít arról, hogy egykoron valánaik a bá­bák és mindennemű csodate­vő kuruzslók, kik füvek, fák és egyéb kotyvaiékók által ki­áltották ki magukat a gyó­gyítás mestereinek. És egy­koron valának — úgy az el­múlt század derekán — a falvakban és a kisebb tele­püléseken magukra hagyottak és babonaságfoan felejtettek. Ezek közé számítottak az ak­kori Salgó-Tarján kisközség lakosai is. Szól a könyv ko­lerajárványról, százakat mé­szároló nyavalyákról. Aztán később megjelennek a tudós orvosok, felcserek, a köz egészségügyének első út­törői. Kik hadakoznak a tu­datlanság. a betegség ellen. Ezt dokumentálja egy 1841- ből származó kimutatás, amely a himlő ellen oltandó gyere­keket sorolja, Nógrád várme­gye egyes községeiben. Lehet­tek, úgy húszán, harmincán. A következő dokumentum: nagy ugrás az időben. Egész­ségügyi és járványügyi bizott­ság alakult Salgótarjánban 1910-ben. Miként teljesítette feladatát ez a bizottság, nem lehet tudni, egy biztos, hogy Salgótarján polgármestere 1947. augusztus 23-án így szá­molt be a közgyűlésnek a város közegészségügyi helyze­téről; „Az elmúlt évben ked­vezőtlenül alakult e kép. Ez idő alatt a hastífuszban meg­betegedettek száma 57, közü­lük négy meghalt. Védőoltás­ban részesült 2242 fő. Sok a gond a betegek elhelyezésével, mert azokat a társkórház nem akarja felvenni. A járványos megbetegedések góca a Pécskő utcai cigánytelep.) Na és a kórházaik születése! Erről is vall a kiállítás. A mai nógrádi ember nem is gondolná, hogy az első kór­ház Salgótarjánban 1870-ben épült 36 ággyal. A gyógyítást egy orvosfőnökkel az élen nyolc tisztviselő és egy szer­ződéses bányaorvos látta el. S, hol voltak még kórházak? Baglyasalján, Mizserfán, Mát- ranovákon. aztán az egykori bányaikórház, aztán az acél­gyári... Ez utóbbira a ma élők közül még sokan emlékeznek, sőt a középkorúak nemzedé­ke e kórház szülészetén látta meg a napvilágot. Hazánkban 1955-ben alakult meg a magyar szocialista köz­egészségügyi-járványügyi há­lózat. A Nógrád megyei KÖ­JÁL ekkor a megyei tanács épületében kezdte működését nyblc fővel. A munka körvo­nalai csak nehezen kezdtek kirajzolódni. A legfőbb cél a járványok leküzdése, a lakos­ság egészségkultúrájának he­lyes irányba terelése volt. A fellendülést nehezítette, hogy a KÖJÁL hol erre, hol a/ra hányódott. A kis gárdának a mentőállomás, maid a meg vei kórház laktanyakórháza adott helyet az új székház megépü­léséig. Itt már kialakult az osztályok küllőn válása, a vizs­gálatokat végző kémiai labo­ratórium, a létszám hetvenöt­re emelkedett. A mai KÖJÁL épületét 1967-ben avatták fel. S, hogy melyik volt az a feladat, amelyre a törzsgár- datagok, régi dolgozók még ma is jól emlékeznek? Amely sikerélményt adott? Bármily furcsán hangzik is, a cigány­lakosság fürdetése. Igen, ne lepődjön meg senki, a hatva- vas években erre nagy szük­ség volt. Külön tablók, képsorok me­sélnék ezekről a kiszállások­ról. De sokat tud mesélni Bá­bel Károly járványügyi ellen­őr is, aki részese volt az ak­cióknak. Megérkeztek a sát­ras fürdető autók a cigány­telepekre, megmozdult a fa­lu. Ott volt a tanácselnök, az orvos, a védőnő, Ott a Kö- JÁL-ospk. A telep lakói elő­ször csak messziről nézték a készülődést, nehéz volt őket az autó közeiébe csalogatni. Sokszor a védőnők, az orvos­feleségek vetkőztek fürdőru­hára, mint „előfürdőzők”, hogv példát mutassanak a víztől! irtózófaiak. A gyeréke- ket könnyen megnyerték. Ké- sőbbb a felnőtték is beme- részkédtek. Mi az hogy! A végén már ki sem akartak jönni a meleg vízsugarak alól. Eközben a ruhákat is fertőt­lenítették. S az eredmény: a szécsényi járás négy községé­ben 0,5 százalékra csökkent a feitetvesség. a ruhatetű szinte teljesen eltűnt. Természetesen a KÖJÁL munkája nem az efféle lát­ványos akcióikban merül ki. Százszámra végeznek bakte- orológiai vizsgálatokat a bo­szorkánykonyhához hasonla­tos laboratóriumokban, ét­termek konyháinak tisztaságát ellenőrzik, járványok ellen küzdenek. Mint ahogy a ne­vükben is bennefosilaítátik a köz egészségét, egészségünket védik. * A közegészségügy fejlődését bemutató kiállítás felszabadu­lásunk negyvenedik évfordu­lóiénak tiszteletére nyílt. Az érdeklődők a KÖJÁL könyv­tártermében május 1-ig lát­hatják a múltat, s jelent do­kumentáló anyagot. Kiss Mária Balassagyarmati felújítás Üj színfolt a uáros közepén Választási kislexikon Sorozatunk a választójogi és a válasz­tási rendszerrel összefüggő tudnivalókat ismerteti. A sorozat szerzője dr. Ádám Antal államjogász, tanszékvezető egyete­mi tanár. 1. Választási rendszer Alkotmányjogi értelemben a választási rendszer az államhatalmat gyakorló népképviseleti testületek létre­hozásának rendjét jelenti. Természetes azért, hogy a j népképviseleti rendszer fejlettségi szintjéhez igazodik a ! választási rendszer, tartóimét a jogszabályok két cso­portja határozza meg. A jogszabályok egyik része azt szabja meg, hogy kinek, milyen feltételek mellett van, illetve nincs választó- és visszahívási joga, valamint azt, hogy az állami szervek milyen feladatokat látnak el a választások során. A választási eljárási normák pedig a választások előkészítésének, a szavazásnak, a válasz­tási eredmények megállapításának, a pótválasztásnak és az új (időközi) választásnak, valamint a megválasztott képviselők és tanácstagok visszahívásának eljárási for­máit szabályozzák. 2. Választójog A választójog az alkotmányban biztosított politikai alapjog. A munkásosztály, a haladó erők sok évtizedes küzdelmet folytattak hazánkban is a választójog kiter­jesztéséért. Ennek ellenére különböző (vagyoni, művelt­ségi, egy helyben lakási, magas korhatár) cenzusok a la­kosság széles rétegeit rekesztette ki a választójogból. Még a felszabadulás előtti utolsó (1939. évi) választások alkalmával is a lakosságnak csupán 35 százaléka ren­delkezett választójoggal. Hazánkban jelenleg az alkot­mány nyilvánítja ki, hogy a választójog minden nagy­korú állampolgárt meg:,,et. Nincs viszont választójoga annak, aki elmebeteg, akit a bíróság eltiltott a köz­ügyektől, aki a szabadságvesztés-büntetését tölti, vagy szigorított őrizetben van. Országgyűlési képviselővé vagv tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választó­joga van. A választáson minden szavazásra jogosult ál­lampolgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő. 3. Jelölő gyűlés Az országgyűlési képviselő jelölése céljából választó- kerületenként két vagy több, a helyi tanács tagjának jelölése céljából pedig egy jelölő gyűlést kell tartani.' Az olyan községben, ahol a lakosok száma 500-nál nem több, a választókerületek jelöltjei összevont jelölő gyű­lésen is jelölhetők. A jelöltekre a jelölő gyűlésen javas­latot tehetnek a Hazafias Népfront szervei, a politikai, a társadalmi, az érdekképviseleti szervek, a munka­helyek dolgozóinak képviselői, és bármely választópol­gár. A jelöltekre vonatkozó javaslatokat elhangzásuk sorrendiében egyenként kell szavazásra bocsátani. A je­lölő gyűlésen részt vevő választópolgár több személyre is szavazhat. Jelölt lesz az a személy, aki a jelölő gyűlé­sen, illetve képviselőjelöltek esetében a jelölő gyűlése­ken megjelent választópolgárok egyharmadának igenlő szavazatát elnyerte, a jelölést és a Hazafias Népfront programját elfogadta. Ha a választókerületben nincs két elfogadott jelölt, hét napon belül új jelölő gyűlést kell tartani. Balassagyarmat legszebb épülete lesz majd az egész­ségház, amelynek felújító.^, átalakítási munkálatait most végzi a Balassagyarmati Épi - tőipari Szövetkezet. A kora­beli , stílusában megőrzött épületben pontosan és lelki­ismeretesen dolgoznak az építők. A munkák megkez­dése előtt lefényképezték a homlokzatot, hogy a felvéte­lek segítségével könnyebb le­gyen visszaállítani a regi for­mákat. A munkák jól halad­nak, és eddig a határidőt is tartják a szövetkezetiek. Az egészségház megszep’'- fése csak egy a sok közül. A városban tervszerűen vé­geznek tatarozási munkákat. A Rákóczi fejedelem útján zajló sortatarozásnak az a célja, hogy a maguk szépsé­gében kibontsák az épülete­ket, megmutassák azt a város­magot, amely régen a város éke volt és szeretnék, ha len­ne a jövőben is A szobán forgó épület kö­zel százéves, rászolgált a fel­újításra. Volt benne gyer­mek- és körzeti orvosi ren­delő, delicatesse, és aki szóra­kozni akart ide ugrott be, a Béke étterembe. Az emele'i részen még magánlakások is helyet kaptak. Rendeltetése ezután sem változik. De ami lényeges, szebb és korszerűbb lesz. Az új egészségházban gyermek- orvosi, körzeti orvosi rende­lők, s bőr- és nemibeleg- gondo/ó szolgálja majd a gyógyítást. Megmarad az ét­terem Kielégíti az előfizeté­ses étkezés iránt amúgy is nagy igényeket, és szolgálja a kulturáltabb szórakozást. A volt delicatesse helyén, ked­vezve a szerencsét próbálók­ra k, totózó létesül. Az eme­leten hat garzonlakás várja tulajdonosait. A felújítási munkák 16 mil­lió forintba kerülnek. A napraforgó már a földben van a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság területein, ezek­ben a napokban vegyszeres gyomirtóznak az olajos magvak érdekében. Makács Gyula és Kovács János traktorosok erő- és munkagépeikkel végzik Kisbágyon és Szarvasgede tér­ségében a kora tavaszi munkákat. Az Aranyosi-pusztán m integy 40 hektáron tél nap alatt szórják szét a gyomirtó szert. Az állami gazdaságban mint egy 400 hektárnyi területen ter­mesztik a tányérkamagot, munkájuk van elegendő. —kj— Megjelentek a Magyar Au­tóklub Autóval-motorral külföldre című utazási kézi­könyvéi. A korábbi évektől eltérően most nem májusban vagy júniusban kerül az autóklub irodáiba a két kö­tet, hanem már áprilisban, vagyis jóval a szezon bekö­szönte előtt. A nyári utazás­ra készülők így pontosabban, körültekintőbben tervezhetik meg programjukat. Az Autóval-motorral kül­földre egyik kötete Bulgáriá­ba, Csehszlovákiába, Jugo­szláviába, Lengyelországba, az NDK-ba és a Romániába utazók részére nyújt hasznos információkat. A másik kö­tetből az Ausztriába. Fran­ciaországba, Görögországba, az NSZK-ba, Olaszországba, Spanyolországba, Svájcba és a Törökországba utazók tájé­kozódhatnak. Piazmaolvasztósi kísérlet Magyarországon eddig meg nem alkalmazott olvasztási eljárás kísérleteit folytattak sikerrel a soproni vasöntö­dében. Az úgynevezett plaz­maolvasztási eljárást és a hozzá szükséges berendezése­ket a külföldi tapasztalatok felhasználásával a Villamos­energiaipari Kutató Intézet és a Kohászati Gyárépítő Válla­lat fejlesztette ki. a soproniak pedig megteremtették a fel­tételeket a kísérletek elvég­zéséhez. A plazmatechnológia lényege, hogy a fémet nagy enersiasűrűségű gázsugár ol­vasztja meg a hagyományos I olvasztoeljárásoknál jobb ha­tásfokkal. A vasöntödében felépített két kilovoltamperes plazmaberendezéssel eddig tíz olvasztást végeztek, s az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy fele annyi ener­giára van szükség ahhoz, hogy olvadt fémet kapjanak, mint amennyit a kupoló- es az indukciós kemencékben er­re a munkafolyamatra fordí­tanak. További előnye, hogy míg a kupolókemencék meg­lehetősen sok szennyeződést bocsátanak kd, a plazmatech­nológia messzemenően kíméli a környezetet. 5 NÓGRÁD — 1985. április 23., kedd Az útra kelők egyebek kö­zött megtudhatják ezekből a könyvekből, hogy az említett országokba milyen határát­kelőhelyeken tanácsos átmen­ni, hol lehet tankolni, s mi­lyen módon lehet az ország­úti segélyszolgálatot igénybe venni. Ugyancsak tájékozód­hatnak az üzletek, bankok nyitvatartásának idejéről, a közlekedési szabályokról s a különböző szervizek címéről. A két kötet címjegyzéket kö­zöl az országok szállodáiról, kempingjeiről, az igénybe ve­hető szolgáltatásokról. Mind­ezeken túl hasznos tanácso­kat kapnak az autósok arról, hogy hol kell fizetni az alag- űtbasználatért, s mi a teendő baleset esetén. A kézikönyveket a Magyar Autóklub irodáiban lehet megvásárolni. Hasznos tanácsok külföldre utazóknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom