Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-22 / 93. szám

I A romhányi Rákóczi Mezeje Termelőszövetkezet A megújulás és a stabilizálódás útján A Cserhát nyúlványainál, hét község határát átfogva, kedvezőtlen termőhelyi adott­ságok közepette, 5186 hektá­ron gazdálkodik a romhányi Rákóczi Mezeje Termelőszö­vetkezet, Természeti adottsá­gai a jót éppúgy magukba foglalják, mint a rosszat, a gyengébb területű földeket. Az igazi szántóföldi gazdálkodás Romhány. Tereske, Szátok körzetében folyik. A területi nagyságot pedig az jellemzi, hogy a 180 hektáron felüli táblák mellett megtalálhatók a 8—10 hektárosak is. MEGHÁROMSZOROZTÁK ÁRBEVÉTELÜKET Visszapörgetve a naptár lap­jait, bizony néhány évvel eze­lőtt a szövetkezetnek nem volt A növénytermelés szerke­zetét az adottságokhoz és a körű lményekhez igazi tották. Előtérbe kerülték a biztonsá­gosabban és hosszabb távon is termelhető és kedvező jö­vedelmet biztosító növények. A kormány gabonapragram- já't segítve növelték a tavaszi árpa vetésterületét. 1983-ban 186, 1984-ben 310. az idén pe­dig már 477 hektáron került, a földibe a mag. Nagyon jó növénynek tartják, amit egy­értelműen bizonyítanak a ho­zamok is: 1983-ban a hektá­ronkénti átlagtermés 4,9 ton­na volt, 84-ben oedig elérte az 6,4 tonnát. Ezzel megha­ladták az országos átlagot. Egyébként a növekvő mennyi­ség értékesítése egyáltalán nem okoz gondot, mert a szö­vetkezet tagja a sörárpa-ter­Közel ötszáz borjú nevelkedik Steimman-rendszerű ket­recben. elismert hírneve, szűkebb kör­nyezeteben és megyei szin­ten. 1981-ben veszteséggel zár­tak, a rá következő évben 160 ezer forint nyereséget értek . 1. Ezt követően egyedi pénz­ügyi rendezés során a megyei tanács és a főhatóságok segít­ségével jelentős tehertől sza­badultak meg. A szanálási hi telek elengedésével, támo­gatásokkal jelentős fejlesztési lehetőségihez jutott a kollektí­va. Ez hozzájárult a mozgás­tér megváltoztatásához, annak k'bővítéséhez, azok növelésé­hez. Az új vezetés, a kapott segítség birtokában, a meg­újulás és a stabilizálódás el­határozott szándékának jegyé­ben. a becsületes, dolgozni szerető és akaró tagokkal együtt hozzákezdett a rend­csináláshoz, a szövetkezet erő­sen megcsappant elismerésé­nek visszaszerzéséhez A kö­zös együttgondolkodás, a fel­adatok egységes értelmezése, a változást kikovácsoló intézke­dések szükségességének meg­értése, elfogadtatása, a követ­kezetes • végrehajtás, az új utak keresese, a kockázat bá­tor vállalása meghozta a kí­vánt sikert. Az 1983. évi zár- száimadó és tervtárgyaló köz­gyűléskor már 11.4 millió fo­rint nyereségről adott számot e vezetőség. Ez azt jelenti, hogy 1982-höz képest árbevé­telüket megháromszorozták. Ez. a nyereség több mint ko­rábban 5 év alatt volt. Hogyan? melési társaságnak, amely garantálja a biztonságos érté­kesítést. Ha pedig a sörárpa minősége megfelel a követel­ményeknek, akkor külföldre is kerül az itteni termésből. BEVÁLT AZ EGY RENDSZERHEZ VALÓ TARTOZÁS A változtatások során az 1 termelési rendszerhez való tartozás előnyei mellett vok­soltak. Ennek során jó part­nerra találtak a GITR-ben, amely a termelés szakmai se­gítségén túl közreműködött a gépbeszerzésben, az alkat­részellátásban és .az értéke­sítésiben. Kötelezettségeiért szerződésben vállalt garanciá­kat. Az előbbi elhatározás he­lyességét, realitását tanúsítja, hogy két év alatt a gabona- termelés összmenmyiségét 54 százalékkal sikerült növelni­ük, s ézzel a 2000 hektár alat­ti gabonatermelő gazdaságok között elnyertek országosan a második helyet. Hatszáznegy­ven vagon gabonát termeltek. Ez. a tisztes szakmai elis­merés nem csak rangját, hír­nevét emeli a kollektívának, hanem újabb ösztönzést ad az elért sikerek további fokozá­sához. A növénytermelésben bekö­vetkezett szerkezetváltás során nagyobb elismeréshez jutott a napraforgó is. A termésátla­gok ugyancsak azt bizonyít­ják,. hogy a gazdaság vezeté­se jól, döntött, amikor ennek termelését határozta el. Mivel a megtermelt mennyiséget pi­accal is lefedezték, a taúalyi 208 hektárról az idén 291 hek­tárra növelik ennek a jó fi­zető és keresett növénynek a területét. Ezzel szemben a termelési repertoárból kiesett a lencse, ugyanakkor csök­kent a mustár vetésterülete is. A segítségül hívott számok ismét a megújulás, stabilizá­lódás folyamatának és szán­dékának helyességét igazol­ják*. Amíg a növénytermelés árbevétele 1982-ben 24 millió 800 ezer forint volt, a fede­zeti eredménye pedig 7 millió 200 ezer forintot tett ki. addig 1983-ban már meghaladta a 31 milliót s elérte a 9 700 000 forint fedezeti hányadot. 1984- ben a 34 milliós árbevételhez már 11.4 milliós fedezethá­nyad párosult. A szövetkezet vezetésének határozott szándéka, hogy a mára kialakult termelési szer­kezetet megtartja, aranyait viszont a piaci igényeknek megfelelően változtatja. Szük­ség van erre. mert az előbb ismertetett-, tiszteletre méltó eredmények egyálalán nem te­szik elbizakodottá a vezetőket és a tagságot. Nincs erre egy­általán ok, mert a közgyűlési beszámoló elég egyértelműen, néhol pedig vastagon fogal­mazva sorolta a tennivalókat; a iobb munkaszervezést, a technológiai fegyelem betar­tását. az egvé'h emberi mu­lasztások mielőbbi megszünte­tését. BÉRBE ADJÁK A TEHENÉSZETET Az alaptevékenységet kife­jező, megtestesítő másik ága­zat az állattenyésztés. Árbevé­tele csaknem azonos a növény­termelésével. Sajátossága kö­zött említhetjük, hogy az egyedi rendezés során 100 fő­vel csökkentették a tejelőál­lományt s ennek eredménye­képpen megszűnt a férőhely- hiány, ugyanakkor lehetővé vált az állomány koncentrálá­sa. A változás azzal is járt, hogy megkezdődött a tehené­szeti telep rekontsrukciója, amelynek során a fejőház is megfiatalodott. A jövedelmezőség növelése érdekében bevezették a napi háromszori fejest, aminek eredményeként az egy tehén­re eső tejtermelés az 1982. évi 3785 literről 1984-ben 5008 literre emelkedett. Az állo­mányt felfrissítették a hols- 1°i friz és a limusiene ke­resztezés révén. Ugyanakkor egy lépést tettek a húshasz­nosítás irányába. Így kellett cselekedniük, mert a piac tel­jesen bezárult a vemhes üszők előtt. Az ágazat elért sikerei­ben szerepe van a tudatosabb tenyésztői munkáinak is. S ami jogos bizakodásra adhat okot a jövőre az, hogy amíg korábban az állatállománynak megvásárolták a takarmányt, addig ma már csaknem teljes egészében maguk teremtik elő a szükséges mennyiséget. A juhászainál csupán a veszteséget tudták csökkenteni —, bérbeadással és az állo­mány koncentrálásával. Akár­csak a növénytermesztésben, az állattenyésztésben is bő­ven van tennivaló. Erre utal­nak a szervezetlenséget. a higiéniát és egyéb más nega­tív jelenségét Ostorozó zár- számadási gondolatok, vala­mint a költséggazdálkodás gyöngesége. Az eredményesség-, a haté­konyság-, a jövedelemnövelés céljából újabb lépesre szánta el magát a szövetkezét veze­tősége. A juhászat példáján fe’buzdulva. a tereskei tehe­nészeti telepet bérbe adják az erre vállalkozóknak. Ez egy­úttal azt is jel nti, hogy a korábbi 14 fő helyett öten oldják meg az állatállomány gondo-zásával, kiszolgálásával, a tejtermeléssel kapcsolatos összes tennivalókat. E vállal­kozás — számítások szerint — csaknem másfél millió forint­tal javítja az ágazat pozíció­ját. Igen jól sikerült a háztáji gazdaságokat a közös tevé­kenységbe bekapcsolni. Az eddig elért eredmények a kör­nyéken kiemelkedőnek tekint­hetők. Ez az ágazat továbbra is dinamikusan fejlődik. Ter­melése 65 hektáron, a nagy- üzemileg nem művelhető te­rületeken és bérbeadás for­májában történik. A szövet­kezet vezetősége 900 fővel áll .szerződéses kapcsolatban, évente csaknem 2000 szerző­dést köt a vállalkozókkal. A háztáji árbevétele az 1980. évi 2 millió forinttal szem­ben 1983-ban 19 millió forint­ra nőtt. A termelőszövetkeze­ten keresztül értékesül 70—80 vagon uborka, 40—50 vagon bogyós gyümölcs, 60 eZer liter tej. 500 darab sertés, 5 vagon nyúiL A háztáji integrálása nem szívesség a vezetés részéről, hanem kölcsönös előnyökön alapuló, politikánkból fakadó kötelesség. Ennek megfelelő­en ez évtől kezdve 100 ezer forint kamatmentes kölcsön­nel segítik a háztáji gazdál­kodás fejlesztését. SOKSZÍNŰ ÉS SOK NYERESÉGET HOZ Az ipari tevékenység az ár­bevételből 63, a megtermelt nyereségből pedig 78 száza­lékkal részesedik, s egyúttal a sokszínűség jegyeit viseli ma­gán. Az 1983. évi zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlés ha­tározatának megfelelően dina­mikus es szelektív fejlődést indítottak éji. Ennek megvaló­sításában 1984-ben megtették az első sikeres lepeseket. Az' ipari tevékenységből származó» árbevétel legna­gyobb részét a négy gazdasá­gi társaság biztosította. A sa­ját ipari tevékenységből szár­mazó bevétel viszont csök­kent. A szigorúbb közgazda­ság! szabályozók arra ösztön- zik-kényszerítik a gazda­ság vezetőit, hogy termeléke­Jó befektetés volt a vegyi üzem. nyebben, hatékonyabban dol- g zanak itt is. Ezért a nem jövedelmező tevékenységeket vagy csökkentik, amennyiben nem találnak más megoldást, akkor azokat megszüntetik. A veszteséges tevékenység mér­séklése. megszüntetése eddig 26 fő távozásával járt együtt. A stabilizálódásban és a megújulásban nem sikerült volna az előbb közölt sikere- 1 4 elérni, a jelen és a jövő fejlődését Szolgáló beruházá­sod nélkül. 1984-ben részben fejleszlesi támogatásból, rész­ben átadott alapokból és sa­ját egyszámláról 18,5 millió forintot költöttek el beruhá­zásra. Ebből 7.4 millió" forin­tot képvisel az az összeg, amelyet gepek vásárlására költöttek. Ez utóbbi akció so­rán mára teljes egészében gé­pesítették a növénytermesz­tést. Két. év alatt ■ körülbelül 15 millió forintot fordítottak az alaptevékenység gépesíté­sére. A gépekhez értő szakmun­kások kellenek, az irányításá­hoz, vezetéshez pedig magas képzettséggel i bíró' szakembe­rekre van szükség. Ez utób­biak száma jelentősen emel­NOGRÁD = 1985, április 22a hétfő 71 £í»j»oiila őttoKOBMi jQOU—601)9 liter tejet ad a lehéuáilumaoy« , kedett. Az 1982. évi 8 felső­fokú végzettségű szakember­rel szemben ma már 20 tevé­kenykedik, hasznosítja tudá­sát a gazdaságban. Döntő többségük fiatal, alkalmas a növekvő feladatok elvégzésé­re. Mellettük a középfokú végzettségűek száma pedig 77 fő. JELENTŐSEN EMELKEDETT A JŐVEDELEMSZÍNVONAL Ahogy a szövetkezet mun­kája eredményesebbé vált, úgy teremtődött meg a fedezete a bérszínvonal emelésének. Az utóbbi két esztendőben 17 százalékkal nőtt a tagság jö­vedelmi színvonala. Ezt a fo­lyamatot tovább akarják bő­víteni. Ezért az idei bérsza­bályozók közül a hozzá adott érték bértömegformát vá­lasztották, amely 10.7 száza­lékos bérfejlesztést tesz lehe­tővé, amennyiben a gazdálko­dás és , termelés követelmé­nyeit teljesítik. Vagyis 255 millió forint árbevétel mel­lett 24.6 millió nyereséget produkálnak. Elérése érdeké­ben növelik a gazdálkodó egy­ségek, szervezetek önállósá­gát. s a napi munka szerves részének tekintik a gazdálko­dás és a vállalkozás változó követelményeinek mindenko­ri teljesítését. A maguk mögött hagyott esztendőkben sok új kezde­ményezéssel vetették meg gaz­daságuk további stabilizálódá­sának alapjait. Az új típusú ga zdá l kod ás meg v a 1 ósí tásá ban, az ehhez szükséges gondol­kodásban még csak a/ út ele­jén tartanak. A sikereket, akárcsak eddig a meg becsü­letesebben, még tisztessége­sebben. a még eredményesebb munkával lehet tartósan, biz­tonságosan hosszabb távon megalapozni. Erre vállalkozott az idén a romhányi Rákóczi Mezeje Termelőszövetkezet vezetősége, a többre, jobbra vágyó újabb elismerést igény­lő. erre törekvő szorgalmas kollektívája. Az ehhez szük- sésps kereteket minden tekin­tetben megterem lették. most már rajtuk múlik, milyen tartalommal töltik meg. (X) ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom