Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-19 / 91. szám

Színészpályája szinte páratlan Száz éve született Gózon Gyula Filmekből, rádiós felvéte­lekből még olykor fülünkbe cseng a kissé rekedtes bari­ton, a jellegzetes füttyszó, az utánozhatatlan Gózon Gyula-i hang. Sokan emlékeznek még felejthetetlen színpadi alakítá­saira, drámai karakterfigurái­ra. kedélyes komédiázásaira, operett- és kabarészínpadi sze­repeire. Sokan emlékezhetnek hiszen Gózon Gyula — a szín­házi emberek és színházked­velők „Gyula bácsija" csak­nem hetven esztendőt töltött színpadon. Ahonnan még alig tiz-egynéhány éve — 1971­ben — örökre távozott Szí­nészpályája terjedelmében, de tartalmában és értékét te­kintve is szinte páratlan. Száz esztendeje, 1885. áp­rilis 19-én Érsekújváron szü­letett, Nagyváradon aratta első sikereit, majd Nagy End- , re szerződtette Pestre, híres kabaréjához. Egy év múlva a Népoperához került. A kora­beli kritika egyre többet di­csérte. Az újság így írt róla: „A kadét szerepét Gózon Gyu­la, egy egészen fiatal ember játssza. Tegnap még kabaré- enekes volt, holnap bizonyos, hogy a nevének csengése lesz a színi világban. A játéka, éneke, hódító, a megjelenése rokonszenves, üde, friss”. Várad a színésztárs, Kabos Gyula és Virányi Sándor ba­rátságát, a költő Juhász Gyu­la és Ernőd Tamás becsülé­sét szerezte meg Gózon Gyu­la számára, a Népoperánál ismerkedett meg Berky Lili- vet, itt kezdődött annak a le­gendás szerelemnek, később házasságnak a története, amely 41 éven át példás volt a színházi világban. Berky Lilivel alapította meg 1919-ben a rövid életű Muskátli Kabarét. „Irodal­mat akartam a Csengery ut­cában, ennyi volt az egész” — válaszolta Gózon Gyula egy riporternek. — „Elvesztettük megtakarított kis pénzünket, de a művészetünket, a hitün­ket nem”. Gózon Gyula 75 éves korában Időközben a hangosfilm megkezdte magyarországi pá­lyafutását. És a filmrende­zők — Székely István és má­sok — egyre többet foglal­koztatták Gózont, a filmszí­nészt. Játszott a Kék bálvány­ban. a Hyppolit, a lakáj, a Rákóczi-induló, az Egy éj Ve­lencében, az Emmy, a Mese­autó, a Lila akác, az Ida re­génye, a Szerelmi álmok, az Édes mostoha, a Segítség, örö­költem, a János vitéz, a Bor­osa Amerikában — és még egv sereg filmben, a háború előtt. „A hangosfilm — írja Bá­nos Tibor — Gózon Gyula számára óriási népszerűséget biztosított és ő a kis, né­hány mondatos epizódszere­pekben éppúgy, mint a terje­delmesebb, gazdagabb felada­tokban mindig felcsillantotta humorát, jellemábrázoló kész­ségét”. De színészi pályafutására az tette fel a koronát, amikor 1939-ben Németh Antal szer­ződtette a Nemzeti Színház­hoz. Feladatokkal halmozták el. klasszikus szerepeket játsz­hatott (színháztörténeti jelen­tőségűek. Moliére, Shakespea­re figurái). Aztán. 1941-ben az ismert politikai intézkedé­sek az ország valamennyi színpadáról sok sorstársával együtt őt is leparancsolták. 1945 augusztusában már újból színpadra lépett egy operettben. 1946-ban tért visz- sza a Nemzeti Színházhoz. Kimagasló alakításait drámai szerepekben érte el; Haupt­mann-, Schiller-, Csiky Ger­gely-, Sartre-, Brecht-dara- bokbeli alakításai máig em­lékezetesek. Újból megjelent filmvász­non is, A Beszterce ostroma, a Civil a pályán, az Állami Áruház, a Rokonok az Én és a nagyapám, a Simon Meny­hért születése, a Tegnap, a Gerolsteini kaland, az Esős vasárnap, az Űj Gilgames, a Pacsirta, a Kőszívű ember fiai, az Aranysárkány — ki- sebb-naayobb szerepeit ját­szotta. Gyakran lépett fel a rádióban és a televízióban is, Berky Lili halála nagyon összetörte. Egy ideig még színpadon maradt. Aztán rá­zúdult az öregség, a betegség, a magány, Nyolcvanhét esz­tendősen halt meg, 1972-ben. K. M. Filmjegyzet SZAFFI Miközben nem éppen lyu­kas kétfillérért megveszem a gyermekem állal hőn áhított Donald rágógumit, eltöpren­gek. Ugyan mit szólnék — és mit szólnának kedves né- zőlársaim —, ha egy-egy jobb magyar rajzfilm figuráit lát­nánk viszont néhány, a gyer­mekeknek szánt fogyasztási cikken? Nem elsősorban az édességekre gondolok, hanem játékokra, trikókra vagv ép­pen az egészséget megőrizni segí ő eszközökre (fogkefe, fogkrém stb.). Tudom, hogy Walt Disney nemzetközi si­kerű JVIiki egerével és Donald kacsájával nehéz versenyre kelni, de azt hiszem nem is ke'l. Darsay Attila Vukjának, vagy legfrissebb filmjének, a Sztffinak figurái nagyszerűen szélesítenék — színesítenék legalább a hazai választékot. A magam részéről örömmel üdvözölném. ha a mainál jobban figyelembe vennék gvárlók és kereskedők, vagv éppen reklámszakemberek is ezt a lehetőséget. Mielőtt azonban belebonyo­lódnánk a rajzfilmek ilyentén hasznosításának részletesebb taglalásába, térjünk vissza Dar- gay Attila legújabb alkotá­sára, a Szaffira. A rendező neve ma már közismerten cseng minden szülő és rajz­filmkedvelő számára. Nagy sikerei közé tartoznak a nép­szerű La Fontaine-mesék át­ültetései rajzba, a szintén irodalmi adaptációként létre­jött óriási sikerű Vük című filmjéről nem is beszélve. Dargay ezúttal szintén olyan alapanyag felhasználása mel­lett döntött, amely önmagában is fél sikert jelentett. Jókai Mór Cigánybáró és . Szaffi műveiről van szó. Arról pedig, hogy ez a fél siker egésszé váljon Dargay mellett neves árdrók gondoskodtak, úgy mint Nepp József és Romhá- nyi József. (A zenében pedig ifj Johann S ráüss melódiái.) A Szaffi története egy mese­filmhez méltóan a valóság és az irracionalitás vi'égában lebeg ide-oda himbálózva. Ez lehetőséget nyújt a valóságos világ időnkénti kifordítására, illetve groteszk oldalának be­mutatására is. Ezen a téren mintha kicsit Nepp József hatását lehetne érezni. Leg­alábbis az „értelmiségi” szol­ga, Puzzola figurája mintha a Nepp által készített és nem­rég bemutatott Hófehérből lépett volna át az ottani fő­udvari méregkeverc egyenesági leszármazottjaként. Ez egy ki­csit azt is je’zi. hogy a rajz­filmkészítői gárda kicsinysé­gének van előnye is — hiszen nívós műveket ké­szt" enek —, de egymás­ra hatásuk néha az azo­nos elemek megjelenését is Humor A tanár a biológiaórán: A hangyák naponta 16 órát dolgoznak. Milyen tanulságot vonhatunk le ebből? — Azt, hogy nincs szak- szervezetük. — A feleségemtől három hete ellopták a hitelkártyá­ját. — ö, milyen kellemetlen. —j Ellenkezőleg. A tolvaj kevesebbet költ, mint a fele­ségem. — Ha egyszer megházaso­dom. ez csak december 21-én történhet. —■ Babonás vagy? — Nem, csak ez a leghosz- szabb éjszaka az évben. Egy holland politikusi meg­betegszik és kórházba kerül. Betegágyán a következő szö­vegű táviratot kapja: „A par­lament 187 szavazattal 186 ellenében mielőbbi javulást kíván!” Háromból az egyiknél Látogatóban az iskolapszichológusnál Szemközt a szakember. Szán­dékosan nem a „vallatószék­ben” helyezkedtem el, vagyis nem ott, ahol a páciensek szoktak ülni, mivel azzal a feltett szándékkal jöttem, itt most én kérdezek, irányítom a beszélgetés menetét. Egy negyedóra sem telt el azon­ban, azon kapom magam, hogy én „nyilatkozóim”. Hiába no, a pszichológus érti a dolgát.... Kaáriné Kiss Etelka nem akármilyen pszichológus — is­kolapszichológus. Főállás­ban. A közelmúltban a fővá­rosi Kossuth klubban megren­dezett iskolapszichológusok or­szágos találkozóján derült ki, hárman (!) vannak ilyenek összesen. Az országos találko­zón persze nem hatszemközt konzultáltak... — Mit csinál az iskolapszi­chológus? — Egv fontos dolgot szeret­nék előrebocsátani: én nem klinikys vagyok, nem betegek­kel foglalkozom. Tehát az, hogy a salgótarjáni 211. Ipa­ri Szakmunkásképzőben dol­gozom, nem azt jelenti, itt annyi a beteg gyerék, hogy már saját pszichológusra v-ao szükség. .. Régi vágya a pe­dagógiának, hogy az iskolák, ban tegyen pszichológus. Ál­talánossá .váló jelenlétéhez azonban nem adottak a fel­tételek. Például nehéz olyan embert találni, aki tanár és pszichológus egyszerre. Ne­kem a pszichológus végzettsé­gem mellett biológia—földrajz­szakos diplomám van. Egyéb­ként pedig azért került ide a megyei tanács művelődési osztálya által, létesített iskola- pszichológusi státus mert ez a legnagyobb létszámú iskola a megyében. Tehát mi a mun­kám? Mindenekelőtt a tanulá­si nehézségek okait firtatom,. Mondjuk: mi rejiiik egy olyan jelenség mögött, amely sze­rint a gyerek százhuszas in­telligencia-tesztet produkál, ugyanakkor nyolc tárgyból bukik? Ezt fontos megvizsgál­ni úgy is, hogy a tanárok mit tehetnek az eredményes tanu­lás érdekében. Főleg az érté­kelés. osztályozás problémáira gondolok. — Ez nem lehet könnyű dolog. Nyilván még kellett, vagy kell küzdenie mind a diákok, mind a kollégák bi­zalmáért. — Valóban nem lehet aj­tóstól rontani a házba. Fia egy _óralátogatáskor azt tapaszta­lom, hogy a tanári értékelés felelés után: „Jobb lett volna, ha apád széket csinál helyet­ted!”, hiába esnék neki a ta­nárnak. hogy ez pedagógiai­lag nagyon elhibázott közlés. Inkább elmegyek másodszor, harmadszor, ötödször is órát látogatni, hogy olyasmit is fel­fedezzek, amiben megerősítem a tanárt, atán jöhet annak firtatása, mi nem jó. Tudomá­sul kell venni, hogy a tanár is ember. — Meg azt is, hogy a pedagógusképzésnek nem erőssége a pszichológia... Tény, hogy nem fogadtak ki­törő lelkesedéssel, inkább kor­rekt tartózkodással. De ez ter­mészetes. Ezekkel a minden és mindenki ellen lázadó ka­maszokkal nem könnyű közös hangot találni, nagy gond a fegyelmezés. Jó, hogy én is tanítok egy osztályban, osz­tályfőnök vagyok, így nem egyszerűen kívülről szemlélem kollégáim mindennapi gond­jait. Visszatérve az első kér­désre, mit csinálok még: igen nagy részét jelenti tevékeny­ségemnek a . társas kapcsola­tok vizsgálata. Sok magányos gyerek lézeng a világban, és sokan vannak olyanok, aki­ket másképp ítél meg a kö­zösség. másképp az osztályfő­nök. Mert. például hiába bíz meg a tanár egv jó tanuló, jó magasviseletű gyereket egy közös ügy megszervezésével, ha ennek a gyereknek társai előtt nincs tekintélye, nem népszerű, szinte biztos a ku­darc. .. S egyre jellemzőbb, hogy a diáikok megkeresnek egyéni problémáikkal. Körül­belül nyolcvan gyerekkel fog­lalkozom évente ilyen módon. Szerveztem önismereti cso­portokat: négy-öt fős kis tár­saságokban beszélgetünk ön- értékelési, érzelmi problémák­ról. — S megnyílnak a kama­szok? — Igen. Egymás előtt min­den fenntartás nélkül, de mostmár én sem zavarom őket. Például van egy olyan társaságom, akik jó barátok, esténként együtt lógnak, „csö­veznek”, a városban. Csupa „nehéz” gyerek, A múltkor el­mesélték, hogy nem rámoltak ki egy autót. Nyitva volt, kí­nálkozott a nagy lehetőség, de mielőtt hozzáfogtak volna, vé­giggondolták, mik a következ­ni ér, vek. Hihetem. hogy1 ez közcs beszélgetéseink ered­ménye, bár alapvetően nem olv_n a munkám, hogy rögvest látom-az eredményét. Sziszi­fuszi ténykedés ez: a hatás gyakran áttételeken keresztül érvényesül. Kamaszokkal fog­lalkozom. akiknek sokszor az életkori sajátosságokkal együtt­iáirókon kívül is súlyos gond­jaik vannak. Az iskolapszichológusnak akad teendője bőven. Munka­időn kívül beszélgettünk, ám így is gyakran kopogtak, gye­rekek jöttek, gyerekek men­tek. Azt hiszem, sikerült meg­értenem. miért ilyen, keresett helv a pszichológus .szobája. Innen olyan könnyű lélekkel lép ki az ember! — veszprémi — jelentheti. Ezzel együtt per­sze az egyik legkomikusabb epizód Puzzala és gazdája közös, lelkes gyilkolási mes­terkedése. A film egy másik poénja pedig azért figyelem e- mélló, mert tanulságos aho­gyan elszáll a nagy semm; e. Nyugodtan elmesélhetem: arr-.'i a félreértésről van sző, amely­nek során a nemeslelkű Bot- sinkay Jónás a jövendőbelijét hol egy elvarázsolt fekete macskának, hol egy gyönyörű lánvnak, Szaffinak véli. És ez az a pont, ahol a film a me e, a valóság, és a groteszk va­lóság között lebeg ide-oda. Gyanítom azzal a céllal, hogy amíg mesére ül be a gyerek, addig valami jusson a kísérő szülőnek is. Csakhogy mind­ketten ugyanazt a filmet lát­ják, nem pedig amit külön- külön szántak nekik. Előáll tehát az a helyzet, hogy a szü'ő bár helyenként és titok, ban bosszankodik a gyerekes mese miatt, de mégis érti az egészet. Ennélfogva elmagya­rázhatja azt az egynegyedet is, amit a gyerek nem ért, vagy éppen észre sem vesz, (mint például az említett fél­reértést.) Dargay Attila tehát szándé­kát tekintve mintha „kortalan” mesefilmet tervezett volna, de inkább gyerekeknek szóló vált belőle. Másféle megköze­lítésben pedig mesefilmet akart, de a felnőtteknek is ju­tott belőle. A dolog bökkenő­je, hogy egyébként minden mese egyúttal felnőtteknek is szól, csakhogy ezt nem érezteti direkt módon egyetlen sorával sem. Mindezeken felül azt ja­vaslom, becsüljük meg a Szaf- fit. hiszen azon kevés rajz­filmjeink közé tartozik, amely-l nek derűs, színes képi világa, jó humorérzéke végsősoron nem haszontalan másfélórányi szórakozást nyújt felnőttnek és gyermeknek egyaránt. Bodnár Mihály SZEPESI JÓZSEF: Nem gőzfürdő, szappanok, nem is a szódavíz: az tesz sterillé újra naponta engem is ha letelik a műszak s utcára köp a gyár, hogy kint a kricsmi pultján vár rám is egy pohár, hol állva, egyhajtásra kortyolnak új erőt az öntők, olvasztárok s a takarítónők.... 8.35: s.55: 5.33: S.5S: 10.05 10.10 10.40 13.30 usor KOSSUTH RADIOS Koránkelők Gertler Endre hegedül i Jó a dal Lottósorsolás Osztályrészem Magyar művészek o per af elvételeiből Iránytű Ki nyer ma — 21.30 22.20 22.30 23.00 0.10 Szilágyi Ákos: Nem vágyóit kritikus! Híres előadóművészek felvételeiből A Fővárosi Tanács Kodály Zoltán női kara énekel Népdalcsokor Erről beszéltünk Hétszín virág Fodor-féle kézilézer Muzsikáló természet A sárga Rolls-Royce A Közel-Kelet közelről Barokk zene Magyarország ’85. Kedves zenemüveim Kovács Apollónia népdal­felvételeiből Fejlesztések világbanki támogatással, II. rész : Tíz perc külpolitika , ; Vélemények a vállalati gazdasági munkaközösségek­ről : A dzsessz világa : Toronyzene ^IÓCRAD - 1985. április 19., péntek PETŐFI RADIO: 8.2«: Nóták 8.50: Tíz perc külpolitika (ism) 9.00: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Dobsa Sándor táncdalaiból 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak 19.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta, híres nóta 21.05: Rádiószínház: Az örökség 22.08: Brek-táncparty 23.20: Rákóczi. Részletek Kacsóh Pongrác—Endrődy Sándor— Pásztor Árpád—Sassy Csaba daljátékából 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ] 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak- Magyarországon. (A tartalomból: Munkaidőn innen, munkaidőn túl, az ügyintézésekről. — Han­gos könyvtár. — Orvosi tanácsok. — A vámszabályokról. — Prog- tamajaniat.) Szerkesztős Jakab Mária. 18.00: Észak-magyarorszá­gi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. 22.00: Aliz már nem lakik itt 23.50: Tv-híradó 3. 24.00: Himnasz MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.10: Tévétorna 8.15: Iskolatévé 8.40: Építészet 9.00: Magyar nyelv 9.15: Német nyelv. 9.35: A fényképezés úttörői 10.00: Charles Darwin 100 évvel halála után 10.40: Franciaország kastélyai 11.00: Képújság 14.45: Iskolatévé 15.05: Egy osztályba járunk 15.35: Adni, kapni jó 15.50: Korok művészete 18.25: Hírek 16.35: Mégis kinek az érdeke? 17.35: Képújság 17.40: Reklám 17.45: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szeszélyes évszakok 21.15: Unokáink sem fogják látni, 21.50: Népdalkórusok 2. MŰSOR] 18.10: KéDÚlság 18.15: Csörgösipka 18.30: Don Quijote 18.55: Mesterművek, műalkotások 20.00: Periszkóp 20.30: Nyolc halálos lövés 21.40: Tv-híradó 2. 22.00: Mahler: II. (c-moll) szimfónia 23.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A baba. Bűnügyi tv- játék. (Ism.) 21.55: A tökéletes férfiak iskolája 22.30: videoszerelem 0.00: Hírek 2. MŰSOR] 19.30: Tv-htradó 20.00: A windsori víg nők. Tv-opera ai.30; Időszerű események 21.5«: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Nemzetközi női tornaverseny MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6-tól: Szaffi. Színes, magyar rajzjátékfilm. 8-tól: Mon­tenegro. (18) Színes svéd film. Napközis mozi: Keménykalap és krumpliorr. Övimozi: A kismalac és a farkasok. — Balassagyar­mati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Maraton életre-halálra. Színes, szinkronizált amerikai bpnügyi film. Iskolamozi: Tamás bátya kunyhója. I—II. — Pásztóf Mátra: Az idő urai. Színes ma­gyar—francia sci.-fi rajzfilm. 8- tól: Különös, eset. Amerikai wes­tern. Iskolamozi: A Pál utcái fiúk. — Szécsénvi Rákóczi: Job lázadása. (14) Színes magva? film. Iskolamozi: Vük. — Hát­ság:1 Szerződés. (141 Színes len- gvel film. — Érsekvadkert: A vörös grófnő. T—TT. Színes ma­gvar történelmi film. — Nagv- l*c: Szelíd motorosok. (16) Szí­nes USA film.

Next

/
Oldalképek
Tartalom