Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
fíLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! jt NOGRAD AZ MSZMP '.NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 91. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. ÁPRILIS 19., PÉNTEK Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Elfogadták az oktatásról szóló törvényjavaslatot Csütörtök délelőtt összeült az országgyűlés. A Parlament üléstermében jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tavaszi ülésszakot Sarlós István, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt dr. Gosztonyi János országgyűlési képviselőről. A törvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk emlékének, s érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették. Ezt követően a képviselők tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd döntöttek az ülésszak napirendjéről: 1. Az oktatásról szóló törvényjavaslat; 2. A terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat; 3. Törvényjavaslat a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről; 4. A tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben 'törvényjavaslat az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról, valamint törvényjavaslat a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról; 5. Felhatalmazás a Varsói Szerződés hatálya meghosz- szabbításáról szóló okmány aláírására. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter tartotta meg expozéját. Köpeczi Béla expozéja 'A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi ^ és népképviseleti szerve — mondotta bevezetőben — tavaly elfogadta a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját, amely az 1972-ben elkezdett reformfolyamat egyik lényegi mozzanáta, s 15—20 esztendőre határozta meg a fejlődés irányát. Most a Minisztertanács felhatalmazása alapján beterjesztett oktatási törvényjavaslat az említett reformfolyamat részeként elvégzi a jogi szabályozást a fejlődés említett szakaszára. A törvényjavaslat megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket az MSZMP XIII. kongresszusának határozata fogalmazott meg: nevezetesen, hogy. folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését, amelynek középpontjában a tartalmi megújítás, az oktató-nevelő munka minőségének javítása, a szocialista nevelés erősítése áll. A jelenlegi oktatási törvény 1961-ben született, s azóta lényeges változások mentek végbe. Az eddig megjelent törvényi szintű jogszabá- . lyok nem határozták meg az oktatásban résztvevők jogait és kötelességeit. Jelenleg mintegy 800 jogszabály van hatályban, ez a nagy .rneny- nyiség önmagában is zavarja az áttekinthetőséget. Az oktatás fejlesztési programja olyan változtatásokat irányoz elő, amelyek újabb jogszabályok megalkotását teszik szükségessé. A törvényjavaslatot szakmai vitára bocsátottuk. Sok ezer pedagógus szólt hozzá az óvodák és a közoktatási intézmények nevelő testületéiben, sok száz oktató és hallgató az egyetemeken és a főiskolákon. A szakemberek véleményét meghallgatva javítottunk a tervezeten, s ma egy lényegesen átdolgozott szöveget“ terjesztünk elő. A törvényjavaslat tartalmazza az egész nevelési és oktatási struktúrára és annak irányítására vonatkozó legfontosabb szabályokat. Meghatároztuk benne a művelődéshez való állampolgári jog érvényesülésének módozatait, a nevelésben-.oktatásbán résztvevők jogait és ‘ kötelességeit. Jogi eszközökkel is biztosítani kívántuk az óvónő, a tanító, a tanár, a főiskolai, egyetemi oktató és kutató helyét és szerepét önállóságát és felelősségét hivatása ellátásában. Fontosnak tartottuk a diákönkormányzat működésének jogi biztosítását is. Külön törekedtünk arra, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók sajátos helyzetét, felnőtt voltukat és egyben hallgatói státusukat egyszerre vegyük tekintetbe, és ezen az alapon határozzuk meg tanulmányi, szociális, művelődési viszonyainkat és lehetőségeinket. A törvényjavaslat nyomatékkai szól a család, a szülők jogairól és kötelességeiről. A család funkciója pótolhatatlan a nevelésben. A javaslat utal á nagyobb közösségek, a gazdasági és társadalmi szervezetek felelősségére is az ifjúság nevelésében. Látnunk kell, hogy a nevelés nem egyedül az iskola ügye, de mi itt hangsúlyozni akarjuk, hogy az iskoláé is. A javaslat kiemeli a fejlesztési programnak azt a szándékát, hogy az általános iskolát állítsuk a munka középpontjába. mint az alapozó képzés intézményét, amelynek nevelés-oktatási munkáját' színvonalasabbá, eredményesebbé, hatékonyabbá kéll tennünk, mert ez a fejlesztés alapfeltétele. A törvényjavaslattal először szabályozza oktatási törvény a nemzetiségi nyelven való oktatást. Egész nemzetiségi politikánk szempontjából alapvető fontosságú a nemzetiségek alkotmányunkban biztosított jogainak érvényesítése az oktatás eszközeivel. A javaslat humanista szellemének egyik megnyilvánulása a fogyatékos és hátrányos helyzetben levő gyermekekkel, fiatalokkal való törődés, gondoskodás jogi kereteinek meghatározása. E szempontból is újítunk, nem csak a jogok meghatározása, hanem a továbbtanulási lehetőségek megadása tekintetében is. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban a törvényjavaslat az óvodák, közoktatási intézmények felelősségét hangsúlyozza, s meghatározza a gyermek- és ifjúságvédelemből rájuk háruló feladatokat, A törvényjavaslat által előirányzott szervezeti intézkedések egyik lényeges célja a köz- és felsőoktatás demokratizmusának fejlesztése. Ezt szolgálja a nevelő- testületek jogkörének kiszélesítése, a tartalom, a módszerek, de az intézmények vezetése szempontjából is. Az egyetemeken polémia folyt arról, hogy miként érvényesül — mindenekelőtt a személyi kérdésekben — az intézmények önállósága. A demokrácia érvényesítése nem csak az adott, intézmény ügye, hanem a szélesebb tudományos és szakmai közvéleményé is. Ezért az egyetemi kinevezéseknél és megbízásoknál a Magyar Tudományos Akadémia bizottságai és testületéi véleményét kérjük ki. E vélemények alapján egyes esetekben a Minisztertanács, más esetekben az illetékes miniszterek a kinevezők, illetve megbízók. A javaslattétel joga továbbra is az egyetemeké és a főiskoláké, s ezt a velük együtt a beterjesztett módosítás szó szerint is kimondja — hangsúlyozta Köpeczi Béla. Erősíteni kívánjuk az oktatási intézmények és a külső világ' közötti kapcsolatokat. A törvényjavaslat meghatározza az irányítás alapvető szabályait. Az oktatás ágazati felelőse a művelődési miniszter, ami azt jelenti, hogy biztosítja az oktatáspolitika egységes érvényesülését, a nevelés és az oktatás tervszerű fejlesztését, elvi egységét. Az irányításban a szakmai oktatás szempontjából osztozik közép- és felső fokon más miniszterekkel. Minden szakminiszternek egyetértési joga lesz a szakoktatás tartalmi kérdéseiben és a szakmunkásképzési alap megfelelő részének felhasználásában; a szakok, szakmák, a szakmai követelmények meghatározásában. Űj mozzanat, hogy szakminiszter dplgoztat.ia ki a szakmai tantárgyak tanterveit, tankönyveit, meghatározza a vizsgáztatás és a képesítés szakmai követelményeit. (Folytatás a 2. oldalon.) Pótszékek is kerültek a balassagyarmati filmszínház nagytermébe tegnap délután, mert annyian jöttek el Nóg- rád megye 6. számú országgyűlési választókerületének jelölő gyűlésére. Szakai Jenő, a HNF városi bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, akik között ott volt Berki Mihály,. a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese, Forgó Imre, a párt Balassagyarmat városi bizottságának első titkára, dr. Győri Sándor, a városi tanács elnöke, Balassagyarmat és a környék településeinek több vezetője, választópolgára. Rith Lajosné, a párt városi ' bizottságénak titkára, a jelölő gyűlés előadója a nemzetközi helyzet, az országos eredmények, gondok elemzése után a szűlkéblb környezet fejlődéséről szólt. Mint elmondotta az elmúlt esztendőkben megvalósult 600 millió forintos beruházás megerősítette a város és a vonzáskörzet ipari szerkezetét. — Az átlagosnál nagyobb a termelés növekedése a kábelgyárban, a fémipari vállalatnál, az érsekvadfcerti FOR- CON-ban és az IMI berceii gyá reg ységében. Kiemelte, hogy kisebb területen 40 százalékkal több kalászos gabonái takarítottak be mint 5 esztendővel ezelőtt. — A nehézségeik mellett is elmondhatjuk, hogy a tanácsi fejlesztésekben teljesülnek a VI. ötéves tervre kitűzött célok. A városiban és a községekben fölépült 1200 lakás. Nagy eredményünk, hogy a dejtári regionális vízmű elkészültével jelentősen fejlődött a vezetékes ivóvízellátás bár azt is tudjuk. hogy keresni kell a lehetőséget a Szavaznak a jelölő gyűlés résztvevői- kj II Varsói Szerződés tagállamai legfelsői szintű pari- és őllami vezetőinek találkozója Az előzetes megállapodásnak megfelelően a Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb szintű párt- és állami vezetői április végén Varsóban találkozót tartanak, (ÍV1TI) Töretlen fejlődés, gazdasági sikerek Hűen jelzi a - választópolgárok közéleti érdeklődését, hogy csütörtökön délután zsúfolásig telt az 1. számú országgyűlési képviselői választókerület jelölő gyűlésének helyszíne, a megyeszékhely belvárosi pártkörzetében, Eljöttek Salgótarján északi területének állampolgárai, az üzemek, gyárak, intézmények dolgozóinak képviselői. Valamennyiüket Szabó , Ferenc, a HNF Salgótarján városi bizottságának titkára köszöntötte, a többi között az elnökségben helyet foglaló Devcsics Miklóst, Nógrád megye Tanácsának elnökét, dr. Ozsvárt Józsefet, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkárát, Szalai Lászlót, Salgótarján városi pártbizottságának első titkárát, Letovai Ildikót, a HNF megyei bizottságának titkárát és dr. Szittner Andrást, Salgótarján város tanácselnökét. A meleg hangú üdvözlő szavak után dr. Ozsvárt József mondott 'beszédet. Bevezetőül a közelmúltban megtartott pártkongresszus jelentőségét méltatta, Hangsúlyozva a nemzeti egység erősítését. — Az öt évvel ezelőtt elfogadott választási programot lényegében teljesítettük megyénkben is — folytatta. Az országépítő munka részeként Nógrád gazdasági szerkezetének kedvező irányú változása tovább folytatódott. Mindezt számokkal is alátámasztotta az előadó, azzal összegezve, hogy a megyei tanácsi tervekben elhatározott célok teljesülnek. Beszéde további részében Salgótarján fejlődésével foglalkozott dr. Ozsvárt József. Egyebek között elmondotta, hogy a város kiemelt üzemei évenként átlagosan 5,5 százaKépniselőielés Salgóiarjánlan, Bataagpialon, Hányban Felelősségteljes városépítés lékkai növelték termelési értéküket. A tervezett 1828 lakással szemben mintegy 2100 megépítése várható, teljessé vált a Kemerovo-lakótelep, beköltöztek az első lakók a nyugati városrészbe, s közeledik befejezéséhez a Besz- térce-lakótelep. A városközpontban méltó helyet kapott a Nógrádi Sándor Múzeum, több új létesítmény készült, köztéri szobrok szépítik a várost. A közösségi magatartás szép megnyilvánulása mondotta — az a társadalmi munka, amelynek elismeréseként Salgótarján egymás után négyszer érdemelte' ki a Hazafias Népfront által adományozott Nemzeti zászlót. Végezetül a szocialista demokrácia kérdéskörét érintette az előadó, kiemelve, az országgyűlés és a tanácsok tagjainak felelősségét. Majd a HNF megyei bizottságának megbízásából dr. Ozsvárt József javaslatot tett a képviselőjelöltekre Devcsics Mikié* és dr. Szittner András személyében. Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke korábban felelős beosztásokban dolgozott a rétsági járási, a salgótarjáni városi, majd a megyei pártbizottságokban. Magas szintű politikai, gazdaságpolitikai, elméleti fölkészültségét. vezetői és pártmunkás gyakorlatát a tanács- elnöki funkcióban is eredményesen hasznosítja. Országosan is elismert kezdeményezéseket tett a helyi erőforrások föltárására, a társadalmi összefogás kiszélesítésére. Dr. Szittner András előbb a Mátravidéki Hőerőműben, később a Nógrád .megyei Tanácson végzett vezetői munkát, majd több éven -át a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójaként dolgozott,' innen került jelenlegi tisztségébe. Szilárd elvi alapokon nyugvó, korszerű ismeretek és nagy vezetői gyakorlat bír- tokában, következetesen mun-! kálkodik a párt politikájának, az állami döntések végrehajtásán, Salgótarján város fejlődésén. A hozzászólások sorát 'Krätschmer Lajos, a salgótarjáni öblösüveggyár pártbizottságának titkára nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a város-’ nak tapasztalt, hozzáértő, elhivatott képviselőre van szüle-’ sége. Csik Pál, a Madách Imre Gimnázium és Szakközép-1 iskola igazgatója a kultúráló-’ dás, az oktatás fontosságát ajánlotta a leendő képviselő figyelmébe. Balogh Gyula, a belvárosi lakóterületi pártvezetőség titkára a kommunisJ ták támogatásáról biztosított ta a jelölteket, s hasonlókép-' pen szólt Miskolczi Istvánná,' a vendéglátóipari, Máté Csa- báné MESZÖV-elnök a sző-' vetkezeti dolgozók nevében! Pongrácz András, a szolgáltatóipari vállalat igazgatója a szolgáltatói szférának nyújt tott támogatást. Kőszegi László körzeti népfronttitkár a városnak nyújtott segítséget köszönte meg. majd Bar-1 ta Ferenc nyugdíjas az idős-’ korúak nevében kívánt siket rés munkát a majdani képviselőnek. Ezután szavaztak a jelölő gyűlés résztvevői: egyhangúan elfogadták Devcsics Miklós és dr. Szittner András képviselői jelölését. Mind-' ketten rövid beszédben kö-’ szöntók meg a bizalmat, ki-' emelve, hogy e bizalom ;egv tágabb közösség munkájának szól. s bármelyikük is legyen majd a képviselő, igyekszik eredménnyel folytatni a ■ városépítő munkát. , m,a még ebből nem részesülő községek problémájának megoldására is. Szólt a településfejlesztés szép példádról, .az egészség- ügyi, a szociális ellátás soha nem tapasztalt fejlődéséről, a kulturális ágazat eredményeiről. Majd a VII. ötéves terv tennivalóit körvonalazta. Elmondotta, hogy fontos a lakáshelyzet további javítása, s lesz bőven tenni valló az egészségügyi és kulturális ellátás további javítása érdekében is. — A települések gazdái, a tanácsok vonzó programot tudnak nyújtani lakosságunk számára. Megvalósításában, azonban nem nélkülözhetik a társadalmi összefogást, a város és a községek lakosságának áldozatkészségét ezután sem. Az elkövetkezendő esztendők fontos tennivalóinak fölsorolása után Rith Laijosné, a Hazafias Népfront megyei bizottsága javasolta két ország- gy űlési - képviselőjelöltet mutatta be. A kórház gyermekosztályának adjunktusa dr. Barteíné dr. Borszéki Erzsébet kiemelkedő szakmai munkája mellett több éve elnöke a városi népfronitbizöttságnak, ahol nagy közéleti érzékenységről tett mindig tanúbizonyságot. Az orvost az intézet kiváló dolgozója kitüntetéssel, a közéleti embert a felszabadulás 40. évfordulóján átadott. emlékéremmel ismerték el a Balassagyarmatot 31 év* otthonának valló háromgyermekes asszonyban. A Mikszátfc Kálmán Művelődési Központ igazgatója, dr. Kecskeméti!? Gyuláné több mint két évtizede főhivatású népművelő, aki 11 evvel ezelőtt lett a közeli Magyarnándor művelődési központjának irányítója, innen került Balassagyarmatra. Esztendők óta a közért cselekvő, tenmiakaró embert; ismerték el a kétgyermekes dr. Kecskeméthy Gyulánéban április 4-én, amikor a Munk» (Folytató.3 s i. oldaloni
