Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-16 / 88. szám

Bűnösök és áldozatok Emlékezetünkben perges­sük visszafelé az időt! A legfrissebb áldozatot —, de nyugodtan fogalmazhat­nánk többes számban — va­sárnap este a Derrick című NSZK-beli bűnügyi filmsoro­zat újabb' darabjában láttuk. Nem az a rámenős, önző fér­fi volt, akit végül is egy re­volvergolyó terített le. Áz ál­dozatok körülötte voltak, azok a családtagok, alkalmazottak, akik a halálát kívánták, illet­ve okozták. A meggyilkolt cégvezető ugyanis elsősorban bűnös, és csak a meztelen tényt tekintve áldozat. Még­hozzá olyan bűnös, aki a leg- alávalóbbak közül való: nem fizikailag semmisíti meg ál­dozatait, hanem lelkileg töri össze, átkényszerítve őket ez­által egy a megszokottól más- fájta, eredeti valójukhoz méltatlan életbe, szerepkör­be. Elszereti balesetet szenve­dett öccse menyasszonyát, diplomás beosztottját futár­ként alkalmazza, hogy szabad lépvén éjszakája a hivatal­nok feleségéhez, a házmester kamaszlány unokáiét megerő­szakolja. Ennyi aljasság fért bele eg'r órába, az Egv éjsza­ka titka sugárzási idejébe. S vajon mennvi az ötven körüli férfi egész életébe? Egy krimiben is lehet érde­kes figurákat felvillantani, s kevéske mód is nyílhat az ár­nyaltabb jellemzésre. Erre példa a Derrick-film, továbbá arra — amit filmeseinknek, tevéseinknek nem ártana mé­lyen az agyukba vésni —, hogy rokonszenves főhősökkel eladható szinte bármi. A nyu­gatnémet krimisorozat soha­sem kápráztatott el bravú­rokkal, mégis száznál több darabja készült, s a közönség hazánkban is kedveli. S, ez alapvetően a kitűnő színész­páros: Horst Toppért és Fritz Wepper érdeme. A Telepódium szombati ka­baréja — nyitját a kollektíva erejében látom — színvonala­sabbnak tűnt az előző jelent­kezéseknél. S, ennek a mű­sornak bizony nagy szüksége van a megújhodásra, kivált­képpen szellemben, felfogás­ban, Jó lenne, ha nagy nevet- t.etőink — az írók és a színé­szek egyaránt — komolyab­ban vennék a szórakoztatást, és nem kevernék össze rutin­ból vagy más egyébből a hu­mort a viccelődéssel, a kocs­mai malackodással. Nem hi­hetjük igazán, hogy a közön­ség az utóbbiatkra vevő, a magvas humor hűvösen hagyja. Annvi viszont igaz az állás- nontból. hogy a néző — épp- vtgv, mint a művelői — könnyen hozzászokik az igénytelenséghez, a silányság­hoz. Csütörtök este a kettes programban spanyol tévéko­médiát vetítettek. A Gyü­mölcsöző életút 35 perces kis briliáns. Figyelni kell a spa­nyolokra! Egyre jobban értik a film- és tévécsinálás mes­terségét. A nemrégiben befe­jeződött Fortunata és Jacina című sorozat, a most végéhez közeledő Don Quijote című rajzfilmsorozat eddigi részei mind ezt bizonyították. Rájuk korona a Gyümölcsöző életút. Két savanyú vénkisasszony sanyargatja könnyelmű „öcsi­kéjét”. aki végül megelégeli a rövid kötélre fogott életet. Papként tevékenykedő iker­testvérének álarcában megdol­gozza az öreglányokat, akik azután készséggel adnak sza­bad utat öccsük korábban til­tott szándékainak. A komédia tartalmilag példabeszéd: min­denki a maga szerencséjének kovácsa. Ez a banalitás azon­ban művészileg hitelesen és szellemesen, formailag tisztán, képszerűen jelenítődik meg. Az alkotók, a szereplők szá­munkra egyelőre ismeretle­nek, de tévénk tehet ellene. A Kék fény szerdai jelent­kezése történeti, kriminalisz­tikai fontosságú: a műsor elő­ször foglalkozott az utóbbi !dőben nálunk is tapasztal­ható kábítószer-élvezettel. Igaz, szőrmentén, néhány, nyilvánosságot vállaló áldozat elmondása alapján, de már ez is valami. (ok) Miskolci rövid­es dokumentumfilm-fesztivál Propagandisták segítése Nagy gondot fordít az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának Oktatási Igazga­tósága a pártpropagandisták munkájának segítésére. A kü­lönböző oktatási formák mel­lett a könyvtár is többszem­pontú, állandó segítséget, tud nyújtani a különböző kiadvá­nyok, folyóiratok, könyvek ajánlásával. Évente mintegy 120—140 ezer forintot fordí­tanak könyvbeszerzésre, a különböző kiadványok előfi­zetésére pedig 37 ezer fo­rintot. A propagandis'ták se­gédanyagai közül megemlít­hetjük például az „Időszerű ideológiai és politikai kér­dések” című füzeteket, vala­mint a Propagandista, a Po­litikai vitakör, a Reflektor, a Módszertani füzetek kiadvá­nyokat, de megyénk pártelmé­leti folyóiratát a Nógrádi Szemlét is. Az idén május elején ren­dezik meg a miskolci rövid- és dokumentumfilm-fesztivált. Az immár huszonötödik se­regszemle előkészítéséről György István, a fesztivál igazgatója az MTI munkatár­sának elmondta, hogy eddig mintegy hetven alkotást ne­veztek be a versenybe, s további harminc produkciót az információs ,szekció vetíté­seire. Szólt arról is, hogy a ne­gyedszázados múltra vissza­tekintő fesztivál iránt évről évre nagyobb az érdeklődés, a szemle a filmszakma ran­gos eseményévé vált. Az el­múlt évek díjnyertes filmjei­nek listája azt mutatja, hogy jelentős fejlődés tapasztalha­tó főleg a dokumentumfilm­stúdiók munkájában: szembe­tűnő a nyitottságuk, a témák emberközelibbek, jobban a mához szólnak. A Borsod megyei városban a MAFILM, a Magyar Televí­zió és a Pannónia Filmstúdió évtizedek óta közös fesztivál­ján az idén a filmgyártó vál­lalatok produkciói mutatkoz­nak be. 1975 óta kialakult szokás ugyanis, hogy a páros években a televíziós, páratlan esztendőkben pedig a MA- FILM-es alkotások seregszem­léjét rendezik meg. A fő- és a kategóriadíjakról tíztagú zsűri dönt majd. elnöke Dre- cin József művelődési minisz­tériumi államtitkár. A fesztivállal egyidőben tartják a IV. közművelődési filmfórumot, amelyen a for­galmazók és felhasználók cse­rélik ki gondolataikat az al­kotókkal. A tervek szerint több más rendezvény is szí­nesíti a miskolci filmfeszti­vál programját, a rendhagyó rajzóráktól a népművészeti vásárig. Nemzetközi Ifjúsági Szimfonikus Zenekar A napokban kezdte meg a próbákat a Nemzetközi Ifjúsá­gi Szimfonikus Zenekar, ame­lyet a Művelődési Miniszté­rium az. Interkoncert segítsé­gével a fasizmus felett ara­tott győzelem 40. évfordulója tiszteletére hozott létre. A 85 tagú zenekar bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar és szovjet zeneművészeti fő­iskolásokból alakult, művésze­ti vezetője Ligeti András, il­letve Alekszandr Dmitrijev. A Nemzetközi Ifjúsági Szim­fonikus Zenekar —■ az Or­szágos Filharmónia rendezé­sében — első ízben április 19- én Pécsett lép a közönség elé, majd 21-én Budapesten, a Zeneakadémián és 22-én Szé­kesfehérvárott koncertezik, A későbbiekben vendégsze­repei Szófiában, Berlinben, Varsóban és Moszkvában is. Zeneszerző és pedagógus Száz éve született Weiner Leó Századunk magyar zenetör­ténetében megkülönböztetett hely illeti meg Weimer Leót, a míves zeneszerzőt és kor­szakos jelentőségű pedagógust. Különös pályakezdés az övé. A gyermek, a millenneum tá­ján, mindössze három hóna­pig tanul zongorázni, s e cse­kély ismeret birtokában ma­ga kezdi elemezni a klasszi­kus-romantikus mesterek re­mekműveit. Tizenhat évesen felveszik a Zeneakadémia ze­neszerzés tanszakára, oly fia­talon, hogy az idő fájt példa nincs rá. Évfolyamtársa Ko­dály Zoltánnak, Jacobi Vik­tornak, Szirmai Albertnek' és Reiner Frigyesnek, aki csak­hamar a legnagyobb karmes­terek köz? emelkedett, s Wei­ner jóbarátjaként nem egy művét juttatta világhírhez. Weiner Leót már növendék korában a magyar zeneszer­zés legnagyobb tehetségeként tartották számon. Benne lát­ták a századelőn a nemzeti műzene megteremtőjét. 1906 őszén bemutatott zenekar-i Szerenádja az első előadás évadjában még kétszer hang­zott el Budapesten. Weiner az idő táit megnyert minden zeneszerzői díjat, és pályázatot, amit csak meghirdettek. 1908- tól (mindössze 23 éves) soro­zatban jelentetik meg műve­it német zeneműkiadók. (Bar­tók, Kodály majd 40 eszten­dős korában szerez, alkotásai­nak külföldi kiadóvállalatot!) Noha Weiner Leót ifjúsága éveiben nem érintette meg az új megvár zene népzené­ből kibontakozó forradalma, hisz művei a német romanti­káiban gyökerezlek — s ezért minden komplikációtól mente­sen érthetőik voltaik mind a hazai, mind a külföldi közön­ség számára —, már első al­kotásaira jellemző a magyar hangvétel. Például a kis zene­karra írt szimfonikus kép, a Farsang (1907) felhőtlen de­rűjével mintegy a masvar táblabíróvilág atmoszféráját idézi fél. 1913-ban a Nemzeti Színház felkérte, írjon kísérőzeniét Vörösmarty Csongor és Tündé­jéhez. A társulat, mivel a nagyzenekar a Nemzetiben el nem fért, 1916-ban az Ope­rában mutatta be Weiner re­mekmívű muzsikájával Vö­rösmarty színművét. A kísé­rőzenéből készült zenekari szvit nagy népszerűségre tett szert, s a muzsikára több ko­reográfus készített koreográ­fiáit az Opera számára (1930 Jan Ciepiinski, 1959 Eck Im­re). Az I. világháború fojtogató légkörében a különben „apo- litikusnak” ismert zeneszerző .szinte semmit sem komponált, s természetesen megszakadt műveinek külföldi sikersorözar ta. 1921-ben írt II. vonósné­gyese egy évre rá megnyerte a dúsgazd:; ; amerikai műpár- toló, Cooiidge asszony álta’ alapított díiat. A bemutató színhelye Washington, s a művet csakhamar egész Eu­rópa is megismerte. Weiner, akit „magyar Men- delssohn”-ként emlegettek, ta­lán zongorára és zenekarra írt Concertinojával (1923) szol­gált rá * leginkább e jelzőre. A mű tökéletesen csiszolt for­mavilága. dallamainak meg­annyi tündérhangja, zenei anyagának egy ötvös cizelláló munkáját idéző kidolgozása megkülönböztetett helyet jelö ki a Concertinónak a magyar zenében. Zeneszerzői útján lényeges fordulat következett be, mi­dőn 1931-ben Lajtha László megismertette a magyar nép­zenével. Ettől fogva számos alkotása készül foWdóranyag- ból. A legnépszerűbbek egyike a magyar népi táncok alcí­mű zenekar' szvit (1931); öt kamarazenekari divertimentót ir* népdalok alapján, s szám­talan zongora- és kamaramű- vet. 1938 után Weiner ismét évekre elhallgat. A felszaba­dulást követően gyarapodik újból műveinek száma, előve­szi. átdolgozza, csiszolja nem­egy korábbi kompozícióját. Hetvenöt évet élt a zene­szerzői pályafutását oly if.ián kezdő Weiner Leó. műveinek száma azonban e hosszú idő­höz képest viszonylag sze­rény, mivel legfontosabb ten­nivalóiénak a tanítást tartot­ta. 1908 őszén lett a Zene- akadémia tanóra, zeneelméle­te t-zeneszer zést, 1918-tól pe­dig kamarazenét tanított 1960- bam beikövetkezett haláláig. Túlzás nélkül állítható: világ­hírű mestere volt a legtágab­ban értelmezett kamarazene tanításának. Ezernvi hangsze­res növendéke a világ minden tájára elvitte Weiner tanár Képzés a Az építőiparral szembeni kö­vetelményeket is csak a szakmai színvonal emelésével lehet si­keresen kielégíteni. A Nógrád megyei Állami Építőipari Válla­lat — más gazdálkodó egységek­hez hasonlóan — iskolai és tan­folyami keretek között igyekszik biztosítani szakmunkásszükség­letét. A szakmunkásképzőkben — — Salgótarjánban és Balassa­gyarmaton — a vállalat ösztön* íjasaként több mint háromszáz úi hírét. Századunk vonósné­gyes-kultúrája egyszerűen el­képzelhetetlen Weiner Leó; ta­nítása nélkül. De a zenemü­vek lényegét megvilágító meg­jegyzései épp oly tanulságo­sak voltak a zongoristák, a jövendő karmesterek számára is. Pedig semmiféle hangsze­ren nem játszott tisztessége­sen. Annál jobban’ ismerte azonban a muzsika lényeget. Tanítása mindmáig érződik szimfonikus zenekaraink hang­zásán. Weiner alakította meg különben növendékeiből, még a huszas években, az első ma­gyar fúvósötöst, majd karmes­ter nélküli zenekart szervezett tanítványaiból. Pedagógus el­kötelezettségét jelzik értékes tankönyvei. A nagy remek­művekről, azok megszólalta­tásáról alkotott képét Beet­hoven valamennyi zongoraszo­nátájának és hegedű-zongo­ra szonátájának általa sajtó alá rendezett kiadósa őrzi az utókor számára. Weiner Leó zeneművei nap­jainkban méltatlanul a hát­térbe szorultak, sajnálatosan ritka vendégei hangverseny- termeinknek. Századik szüle­tésnapja — hisszük. —, jó al­kalom lesz az egvkor világsi­kert kivívott kompozíciók új életre keltésére Breuer János NÁÉV-nál diák tanul, összesen egy tucat szakmát. A legnagyobb igény az ács- és a kőművesmunkára mu­tatkozik, ám éppen ezek iráni a legcsekélyebb a fiatalok érdeklő­dése. Ezért felnőtt-tanfolyamokat hirdet a vállalat; az elmúlt fél évben ezek’et — vasbetonszere­lőkkel’együtt — tizenhatan vé­gezték el. Hamarosan pedig újabb háromhónapos kurzusok kezdődnek a kőműves- és ajz ács­munkák iránt érdeklődő félnőt« tek számára. KOSSUTH RADIO: 8.20: Társalgó 8.44: Ujj Viktor Géza: Rondino 9.50: Lottósorsolás 10.05 t Diáklélóra: világok meséi 10.351 Éneklő Ifjúság 10.50: Találkozás a Hangvillában 11.05: Népdalok 11.32: Felelet. X/7. rész 12.45: Három Vivaldi-concerto 13.21: Egy kis grúz népdalízelítfl II/l. rész 13.41: Arcképek az orosz iroda­lomból: Lermontov. (Ism.) 14.10: Magyferán szólva... 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák: Kiss lm* re műsora 15.05: Daloló, muzsikáló tájak: Baranya 15.34: Dán irodalmi műsor, ben­ne: riport 16.05: A Nyitnikék postája 17.00: Világablak: A közép­európai tudományok böl­csőjénél. VII. rész 17.30: Filmzene 17.45: A Szabó család 19.15: Gondolat 20.00: Fejezetek a magyar zenei előadó-művészet négy évti­zedéről. VIII/3. rész 20.58: Nótaest 21.30: Ami a számok mögött van. Üzemorvosok. Riportmű­sor 22.20: Tíz pero külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiói Kb. 23.40': Operaárlák 0.10: A Purcell énekegyüttes an* goi madrigálokat énekel PETŐFI RÁDIÓ! 8.03: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben. 4 jNÚGRÁD - 1965, április kedd ■■ W’.r' 12.10:-Fúvószene 12.30: Nóták: ifj. Burka Sándor népi zenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 14.15: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 14.40: Hangos szótár: ex libris, modus vivendi, tabula rasa 15.05: Peter Alexander operett­dalokat énekel 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom! 17.30: Tinitonik 18.30: Táncházi muzsika 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Népszerű operarészletek 20.30: Csintamánok és madarak 21.05: A Rádió Dalszínháza: A fruska 32.50: A Moravanka fúvós­együttes játszik 23.301 A mai dzsessz: Barry Finnerty felvételeiből 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Kulturális kalei­doszkóp. (A tartalomból: Sza­bad idő, szórakozás. Rekonst­rukció az Egri Művelődési Köz­pontban. — A költészet napja u-Wm, öesa&ffcfeée ft seny győztesével.) Szerkesztő: Pongrácz Judit. 13.00: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.10: Tévétorna 8.15: Iskolatévé. Világnézet 8.50: Kémia (középisk. II. oszt.) Lipidek 9.05: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) 9.30: Magyar irodalom (ált. isk. 5. oszt.) 9.50: Extralottó-sorsolás 10.00: Késői szerelem 11.35: Képújság 15.00: Iskolatévé. József Attila költészete 15.45: Orosz nyelv kicsiknek. 11. réáz 15.55: A magyar nép vándorlása és a honfoglalás lfi.30: Hírek 16.40: Tévé Basic-tanfolyam 17.15: összefüggések 18.05: Képújság 18.10: Reklám 18.15: Legyen a vendégem! 18.45: Reklám 19.00: Mini Stúdió ’85. 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A halál archívuma. XTIT/3. rész: Az elveszi** _ui kapcsolat 21.05: Stúdió ’85 22.05: Felkínálom 22.45: Tv-híradó 3. 22.55: Himnusz 2. MŰSOR: 18.25: Képújság 18.30: Regionális adások: Budapest. Pécs, Szeged 19.00: Találkozás Konok Tamás festőművésszel 19.25: A Little Milton Blues Band a pori jazz 1984. feszti­válon 20.00: ..Ha per, úgymond, hadd legyen per!...” 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Reklám 21.05: Nyolc halálos lövés. Finn film — II/l. rész 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.10: Gazdasági Jegyzetek 19.30: Tv-híradó 20.00: Aranykrokodil ’84. 21.00: Hallgatás, Tv-film 22.10: Kamarahangverseny 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: időszerű események 21.56: Tdőjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A gyakorlati oktatás órái MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4. háromnegyed 6-tól: A le­győzhetetlen Vutang. (14) Színes, látványos karate-kalandfilm. 8- tól: Idegen szenvedélyek. (14) Színes szovjet film. — Kohász: A vörös grófnő. I—IT. Színes magyar történelmi film. — Tar­ján vendéglő: Kincs, ami nincs. Színes, szinkronizált olasz film- vígjáték. — Balassagyarmati Ma­dách : 2-től: Veri az ördög a fe­leségét. (14) Színes magvar film. Iláromnegved 6 és 8-tól: A ti­tokzatos övezet. Színes szovjet háborús kalandfilm. Me^emnzí: A végtelen giliszta. — Nagvbá- tonyi Petőfi: Kelly hősei. I—TT. Színes, szinkronizált USA hábo­rús kalandfilm. — Nagyhalon vi Bányász: Old meg a Sogiyt. (16) Színes janán történelmi ka­landfilm. — Pásztói Mátra: Ra- ewogó karrierem. Színes ausztrál film. — Rétsá«*: Gen^c7t^rr>i<- cn. főrie. Színe«. szink,'r',->i-'-' 't angol hiínü <ryi fíjrn. — Kiste^é- nyoi Petőfi: Volt eevszer vadnyugat. , T—TI. (14) Szírms, its A—olasz western. — Jobbágyit Szamurájok és banditák. I— H. (16) Színes japán kalandfilm. 1 Weiner I^eő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom