Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

Tanácskozott a megyei pártértekezlet ! (Folytatás a S. oldalról.) veszélyes és rövidlátó gyakor­latot követnek, ha úgy vélik; megélhetnek önmagukban, el­szigetelten is. Pillanatnyi ér­dekeiket olykor fel kell ál­dozni a távolabbi jövőbe muta- tató célok érdekében, s akár az iskolai feltételek gyarapí­tásáról, akár a sportról, az egészségügyi ellátásról vagy az idősek helyzetének javításá­ról van szó, érezzenek fele­lősséget saját környezetükért, településükért. Czinke Ferenc grafikus­művész az értelmiség helyé­ről, szerepéről, a művészet és a művelődés társadalmi fon­tosságáról, feladatairól, az emberi és művészi értékek megbecsüléséről fejtette ki vé­leményét. Az értelmiségi, dolgozzon bármilyen szakte­rületen, alkotó munkája ré­vén szolgál rá nevére, az el­ismerésre. Ez a munka azon­ban nem jelenthet sohasem elzárkózást a társadalom, a politika problémája elől, ha­nem nagyon is nyitott, folya­matos együttélést feltételez. A szocialista kultúra reformja, jelene és jövője, a kultúra értékteremtő volta nem nél­külözheti az értelmiségnek, népnek, nemzetnek elkötele­zett politikai szerepvállalását. A továbbiakban hitet tett a gazdasági és társadalmi re- formgondólatok pozícióinak megerősítése mellett, de fel­hívta a figyelmet a realista lényeglátásra, amely alatt ■— többi között — a politika pár­tosságának a megtartását, az üres divatoktól való tartóz­kodást, a szocialista értékek­re való nyitottságot értette. Az élet természetes velejáró­jaként fogta fel az ellentmon­dásokat, amelyekkel őszintén szembe kell néznünk, felhasz­nálva ezt a vizsgálódást az elméleti és cselekvési egység kialakítására, elmélyítésére. Változtatni életünkön az adott politika keretein belül szük­séges és szabad, népünk jó­létét, társadalmunk értékeit gazdagítva. Varga László, a salgótar­jáni síküveggyár műszaki fő­osztályának vezetője érzékel­tette, hogy a gyár műszaki értelmiségi fiataljainak az életében, fejlődésében milyen szerepet játszott a feladat­meghatározás és az irántuk tanúsított bizalom. Az el­múlt öt évben a gyár törté­netének legjelentősebb idő­szakát élte, s e munka során a fiatalok tucatjai tehették próbára képességüket, szak­mai, politikai felkészültségü­ket. A fejlesztés során azok kerültek a gyáregységek élé­re, akik részt vettek a beru­házások előkészítésében. A fiatal műszakiak megtartásá­ban az előbbieken kívül sze­repe volt a beilleszkedésük segítésének, lakáshoz jutta­Megválasztották a párttestületeket és tisztségviselőket tásuknak, a tervszerű oktató­munkának, a saját nyelvi la­boratórium létrehozásának, az önálló gyáregységi rend­szer kialakításának, a kere­seti lehetőségek folyamatos javításának, a nem vezető beosztású szakemberek ki­emelt munkakörbe való he­lyezésének, az ösztönző pre­mizálási és jutalmazási rend­szernek, a zavartalan alkotó­munkát szolgáló jó munka- körülményeknek. Amíg 1980- ban 98, addig 1984-ben már 143 felsőfokú végzettségű szakember dolgozott a gyár­ban. Javasolta, hogy az MTESZ és a megyei KISZ-bizottság ala­pítson olyan díjat, amelyet időről időre azoknak a gazda­sági vezetőknek ítél oda, akik legtöbbet tettek területükön a fiatal szakemberek kibon­takoztatásáért. Végül hang­súlyozta, hogy közösségükben ugyanolyan fontos helyük van a fiataloknak, mint a nagy tapasztalattal rendelkező, tisz­teletet kivívott idősebb szak­embereknek. ugyancsak jelentős helyet ka­pott a széles körű vélemény- csere során. Az összefoglaló kiemelte az emberi tényezők fontosságát, a demokratikus fórumokban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználását, a javaslatok. felhasználását a na­pi munkában. Fontos ez azért, hogy az emberek érezzék, a párt igényli részvételüket a politika alakításában és meg­valósításában egyaránt. A gazdaság- és életszínvo­nal-politikai kérdések a megye településeinek fejlesztése, s ebben a tanácsok, az üzemek és a lakosság összefogása köz­ponti kérdése volt a vitának. A gazdasági egységekben, a megye településein érzékelik: a gazdálkodás feltételei szigo­rúbbak lettek, s ezért fontos, hogy az adottságok, lehetősé­gek jobb hasznosításával el­lensúlyozzák hatását. Sok jó példa hangzott el, hogyan le­het meggyorsítani az intenzív fejlődést, jobban hasznosítani a munkaerőt, ésszerűbben gaz­dálkodni anyaggal és energiá­val, kiemelve a szénbányá­szat helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit. Az életszí nvonal- politikai célkitűzések teljesí­téséről szólva az összefoglaló az eredményesebb munkára hívta fel a figyelmet, s azokra az intézkedésekre, amelyeket a tanácsok hoznak a nagycsa­ládosok, az alacsony jövedel­mű emberek helyzetének job­bítására. Befejezésül a pártszerveze­tek tevékenységét, a kommu­nistáik munkáját összegezte Géczi János. Kiemelte, hogy a párt vezető szerepének érvé­nyesülése az egész társada­lom érdeke. Mindez azonban szükségessé teszi a párttagság eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének folya- matos megújítását, amely az­zal jár, hogy a pártszerveze­tek önállóan tevékenykedjenek, megteremtsék a döntések vég­rehajtásának politikai feltéte­leit. Ismerjék fel és érzéke­nyebben reagáljanak mind­azokra a kérdésekre, amelyek a párttagságot, a kommunis­tákat foglalkoztatják, mozgó­sítsák őket a tervek, a helyi elképzelések végrehajtására. A megyei pártértekezlet megvitatta a pártbizottság beszámolóját az MSZMP XII. kongresszusa óta végzett munkáról. Megállapítja, hogy a jelentés reálisan veszi szám­ba a társadalmi, gazdasági, kulturális helyzetünket, a pártszervezetek tevékenysé­gét, a munkánkat befolyásoló bonyolultabb feltételeket, a nehezebb körülményeket. Be­mutatja az elért eredménye­ket, érzékelteti, elismeri a dolgozó emberek nagyobb erő­feszítéseit. őszintén tárja fel a nehézségeket, a meglévő társadalmi feszültségeket és munkánk gyengeségeit is. A beszámolási időszakról szóló értékelést elfogadja. A pártértekezlet megálla­pítja, hogy a megyei pártbi­zottság az elmúlt öt esztendő­ben sikeresen tevékenyke­dett a XII. kongresszus és a NÓGRÁD - 1965. március 11., hétfő megyei pártértekezlet határo­zatainak végrehajtásáért. Dön­téseit, a határozatok végre­hajtását szervező, ellenőrző munkáját a párt politikai irányvonalának érvényesíté­se, a megye lakossága érde­keinek szolgálata jellemezte. A munkahelyi, a lakóterületi kollektívák, a párttagok és pártonkívüliek, a különböző világnézetű emberek célkitű­zéseinket vállalták, cselekvő­én támogatták. Mindezek ré­vén jelentős eredményeket értünk el a társadalmi, gaz­dasági, kulturális élet külön­böző területein. A pártértekezlet köszöne­tét és elismerését fejezi ki a megye kommunistáinak, egész lakosságának, a pártszervek­nek, -alapszervezeteknek, állami és társadalmi szervek­nek eredményes munkájáért. Nagyra értékeli azokat a vál­lalásokat, amelyeket a válla­latok, szövetkezetek, intézmé­nyek dolgozói tettek és telje­sítettek a XIII. pártkongresz- szus és hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulója tiszte­letére. A megyei pártértekezlet az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveiről a párttagság, a lakosság észre­vételeit, javaslatait összegez­te és állást foglalt azokban. Kifejezésre juttatja, hogy egyetért a dokumentumban megfogalmazott helyzetérté­keléssel, cselekvőén vesz részt a szocialista építőmun­ka feladatainak megvalósítá­sában. Javaslatainkat, észre­vételeinket eljuttatjuk az MSZMP Központi Bizottságá­hoz. A pártértekezlet megbízza a megyei pártbizottságot, hogy a XIII. kongresszus határo­zatai és a pártértekezleten elfogadott feladatok, alapján dolgozza ki a részletes tenni­valókat, biztosítsa eredmé­nyes megvalósításukat. Szavaznak a küldöttek. Tudósítottak: Vincze Istvánné, M. Szabó Gyula, Ve- nesz Károly, Sulyok László, Szendi Márta és Tanka László. Felvételek: Kulcsár József. l Ezt követően a pártértekezleten megválasztották a hat­vanöt tagú megyei pártbizottságot, amelynek tagjai a kö­vetkezők: Géczi János összefoglalója ’ A küldöttek közül még har­minckilencen kértek szót, amelyre idő hiányában nem került sor. Az írásban leadott hozzászólások lényegének is­mertetésére lapunk keddi szá­mában visszatérünk. A sokszínű, élénk, őszinte véleménycserét, a vita leg­fontosabb tapasztalatait Géczi Janos foglalta össze. Hangsú­lyozta, hogy a küldöttek jól éltek megbízatásukkal, felelő­sen alkottak véleményt a pártbizottság beszámolójáról, az állásfoglalás-tervezetről, az ötesztendős munkáról es fel­adatainkról. Valamennyien nagy hozzáértéssel szóltak, mondták el javaslataikat, amelyet mindenekelőtt, a poli­tikai gyakorlatban, a minden­napi munkáiban szükséges hasznosítani. Elismeréssel il­lették az eredményeket, ame­lyek szerényebbek ugyan a korábbiaknál, ám értéküket emeli, hogy sokkal nehezebb körülményeik között születtek, nagyobb erőfeszítéseket köve­teltek a dolgozó kollektívától és a vezetőktől is. Nyíltan, őszintén tették szóvá a gon­dokat, de ugyanakkor kifeje­zésre juttatták, hogy a kol­lektíváik és a kommunisták személy szerint is tudatosab­ban és eredményesebben sze­retnének dolgozni a közös cél­jaink megvalósításán, gondja­ink enyhítésén. A vitában minden lényeges tá rsad a lom poi i t i kai, ga zd asá g - és életszínvonal-politikai, mű­velődési és pártpolitikai kér­dés sorra került jelentőségé­nek megfelelően. Szó esett a munkások, a termelőszövetke­zeti parasztok, a fiatalok, a nők és az idősebb korosztály munkájáról, életkörülményei­ről, közéleti tevékenységéről az értelmiség helyéről, növek­vő társadalmi szerepéről is A vita megerősítette: érdeke­ik egybeesnek, s ez, valamint a közös ügyért érzett felelős­ség az alapja a nemzeti egy­ség erősítésének.. A szocialista demokratizmus szélesítése, az üzemi, a lakó­helyi demokrácia lehetőségei­nek fejlesztése, az állami élet a tömegszervezetek munkája ALics János nyugdíjas, An- dó Gyula nyugdíjas, Árva György, az Országos Bánya- gépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárának esztergályosa Ban­dur Istvánná, a karancslapuj- tői termelőiszövetkezet brigád­vezetője, dr. Bandur Károly, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgató­ságának vezetője, Boldogné Szmetana Zsófia, a kisterenyei gimnázium tanára, Czinike Fe­renc, a salgótarjáni Bolyai Gimnázium tanára, dr. Csonka Tibor, Nógrád megye főügyé­sze, Devcsics Miklós, a Nóg­rád megyei Tanács elnöke, Dudás Gáborné, a Délia Ha- risnyagyár bátomyterenyei le­ányvállalata szabónője, Ér­sekimurányi Antailné, a Nógrá­di Szénbányák ' marósa, Forgó Imre, a balassagyarmati városi pártbizottság első tit­kára, Füssy József, a pásztói városi pártbizottság első tit­kára, GÍáspár Antaíné, a Bu­dapesti Finomkötöttárugvár balassagyarmati telepének varrónője. Gecse Tamásné, a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységének varrónője. Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, dr. Gordos János, a Nógrád megyei pártbizottság titkára, Hamkó János nyugdíjas, Horváth László, a Salgótarjáni 211. sz. Szakmunkásképző intézet igaz­gatója, Huszák Artúr, a Vo­lán 2. sz. Vállalat igazgatója, Jászai-Naigyné Hajducsek Iza­bella bolti eladó. Juhász And­rás, a Nógrád megyei KISZ- bizottság titkára. Juhász Já­nos. a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat kőművese, Juscsák György, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója, Kaszás Istvánná, a Mátrave- re'bélyi Általános Iskola igaz­gatója, Keviczki Sándorné, az ELZETT szécsényi gyáregysé­gének művezetője, Kiss Sán­dor, a Romhányi Építési é6 Kerámiagyár technikusa. Kle- itoán Rezső, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek művezető­je, Kovács Ferenc, a balassa­gyarmati gimnázium szakfel­ügyelő tanára. Krätschmer Lajos, a salgótarjáni öblös- üveggyár pártbizottságának titkára. Kun András, az end- refalvai terme’ ászövetkezet állattenyésztője, Kurts Gábor­né. a BRG salgótarjáni gyárá­nak meósa, Livó László, a Nógrádi Szénbányák mér­nöke, Maozikó Jenőné. a pász­tói termelőszövetkezet agronó- musa, Majer József, a palo- tásthalmi termelőszövetkezet villanyszerelői«, Medved Ká­roly, az SZMT vezető titkára, Menus Ferenoné. a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek drót­húzó csoportvezetője, dr. Mik­lós Zoltán, a lltkel ter­melőszövetkezet agronómusa. Molnár Katalin, a szécsényi termelőszövetkezet művezető­je, Nagy Pál máté, a Nógrádi Szénbányák csapat- vezető vájára, Nyerges János, a Ganiz-MÁVAG mátraitere- nyei gyárának lakatosa, dr. Oppe Emil, a balassagyarma­ti városi kórház főorvosa, dr. Ozsivárt József, a Nógrád megyei pártbizottság titkára, Péter Balázs, a munkásőrség megyei parancsnoka, Sornodi György, a VEGYÉPSZER sal­gótarjáni gyárának lakatosa, Sípos Elemérné, a Páva Ru­hagyár igazgatója, Sirfkó Já­nos, a Nógrádi Szénbányák főaiknásza, Skoda Ferenc, a Nógrád megyei pártbizottság titkára, dr. Szabó István, a Nógrád megyei pártbizottság osztályvezetője, Szalai László, a salgótarjáni városi pártbi­zottság első titkára. Szerémi Sándor, a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság veze­tője, Szoó Béla nyugdíjas, Ta­mási János, a berceli terme­lőszövetkezet elnöke, Takács Vilmos nyugdíjas, Tőzsér Zsu­zsanna. a salgótarjáni öblös- üveggyár csiszolója, Turicz- ki János, a Salgótarjáni Vas­öntöde és Tűzhelygyár főmű­vezetője. Újházi Nándor, a FŰTÖBER bátohyterenvei gyá­rának hegesztője, ÜrmösSy László, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek vezérigazgatója, dr. Varga József, a rétsági nagyközségi pártbizottság első titkára. Varga László, a sal­gótarjáni síküveggyár főosz­tályvezetője, Végh Józsefné. a diósjenői. termelőszövetkezet agronómusa, Vincze Istvánná, a NÓGRÁD főszerkesztője, Völgyi Lászlóné, a Salgótarjá­ni Ruhagyár technológusa, Zentai István, a balassagyar­mati kábelgyár szakmunkása, Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója. A megyei pártbizottság megtartotta első ülését, ame­lyen Géczi Jánost, a pártbi­zottság első titkárát megerő­sítette tisztségében. A megyéi pártbizottság titkárainak is­mét dr. Gordos .Jánost, dr. Ozsivárt Józsefet és Skoda Ferencet választotta. Mellettük a végrehajtó bizottság tagjai­nak választotta a testület Dev- esics Miklóst, Juscsák Györ­gyöt, Juhász Andrást, Kovács tV/Tonne Szalai Lászlót, Varga Lászlót; Völgyi Lászlónét, Zsuffa Mik­lóst. XIII. pártkongresszusra hu­szonkét küldöttet választot­tak a pártértekezleten. Ezek a következők: Brutyó János, Géczi János, Balázs Lászlóné, Devcsics Miklós, Fi- liczlkiné Nagy Éva, Forgó Im­re, Füssy József, Gáspár An- talné, dr. Gyepes Péter, Já- szai-'Nagyné Hajducsek Iza­bella, dr. Juhász Gyula, Jus- csák György, Kis® Sándor, Majer József, Molnár Kata­lin, Répás László, Skoda Fe­renc, Szalai László, Takács Vilmos, Tőzsér Zsuzsanna, Varga Istvánné, Völgyi László­né. A pártbizottság megválasz­totta a fegyelmi bizottságot, és a megyei pártibizottság mel­lett működő munkabizottságo­kat is. A fegyelmi bizottság elnöke Takács Vilmos. Tagjai: Kispal József, Batta László, Plachv Péter, Nováik István, Godó Tibor, Kanyó Béla, Imre Ist­ván, Molnár István, Béres Já- nos.né, Kuris Gáborné. A pártépítési munkabizott­ság vezetője Skoda Fefenc. Tagjai: Hankó János, Krätsch­mer Lajos. KJeiban Rezső. Ju­hász András. Jászai-Nagvné Hajducsek Izabella, Kassalné Karácsony Éva, Bozó Gyula, dr. Sándor László, Bakos Al­bert, Herczeg István. A gazdaság- és szövetkezet­politikai munkabizottság ve­zetője, dr. Ozsvárt József. Tagjai: Urmössy László, Kiss Sándor, Tamási János, Húszak Artúr, Szabó István, Gecse Tamásné, Máthé Csaba né. Tö­rök Tibor, Havas Ferenc, Sar­ló Béla, Béres István, Mákos Nándor. Az agltádós és propaganda- munkabizottság vezetője dr. Gordos János. Tagjai: dr. Ban­dur Károly, Maczkó Jenőné, Kaszás Istvánné, Horváth I-ászló, Vincze Istvánné, dr. Csongrády Béla. Berki Mihály, Rith Lajosné, Ozsvárt László, Praznovszky Mihály. Az ifjúságpolitikai munka- bizottság vezetője Füssy Jó­zsef. Tagjai: Sornodi György, Tőzsér Zsuzsanna, Molnár Ka­talin, Boldogné Szmetana Zsófia. Gáspár Antalné, Hor­váth István, Losonczi Tamás, Pintér László, Sándor Elemér, Ágner Gyula. Kinevezések A megyei pártbizottság ki­nevezte a pártbizottsági osz­tályvezetőket. A propaganda- és művelődési osztály vezető­jének dr. Csongrády Bélát, a párt- és tömegszervezetek osz­tálya vezetőjének dr. Sándor Lászlót, a gazdaságpolitikai osztály vezetőjének, dr. Szabó Istvánt, a közigazgatási és ad­minisztratív osztály vezetőjé­nek dr. Kovács Józsefet, a pártgazdasági és ügykezelési osztály vezetőjének Maruzs Józsefet. A Nógrád megyei pártbi­zottság oktatási igazgatósága vezetőjének dr. Bandur Ká­rolyt, a NÓGRÁD főszerkesz­tőiévé Vincze Istvánnét ne­ypv'1« V • o +*»c*íi1pit A megyei pártértekezletet követő fogadáson a végrehaj­tó bizottság tagjai, a tisztség- viselők és a meghívott vendé­gek előtt Brutyó János, * Központi Bizottság tagja, Sal­gótarján országgyűlési képvi­selője mondott poháriköszön- tőt. A többi között utalt Nógrád megye munkásmozgal­mi hagyományaira, a felada­tok megvalósítása érdekében a lakosság körében kibontakozó széles körű társadalmi össze­fogásra. Meleg szavakkal em­lékezett meg végezetül a me­gyéhez fűződő huszonkét esz­tendős személyes kapcsolatai­ról. II megyei pártértekezlet határozata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom