Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

/ Tanácskozott a megyei p á r t é r t e k ez I e t (Folytatás as 1. oldalré l) magatartásának, gondjainak elemzésére. Továbbra is sze­repüknek megfelelően kell foglalkozni az értelmiség és az ifjúság eszmei, politikai arculatának, társadalmi beil­leszkedésének vizsgálatával. Még többet kell törődni a csa­lád szierepénék felismertetésé­vel, érvényesítésével, az idős­korúak problémáival. A megye gazdasága az el­múlt években a népgazdaság, a vállalatok, a szövetkezetek hatodik ötéves tervében meg­fogalmazott célkitűzések alap­ján fejlődött. A piaci igé­nyeknek megfelelően bővült a termelés, korszerűsödött szer­kezete. A szocialista szektor­ban foglalkoztatottak száma csökkent, nőtt a termelékeny­ség, a hatékonyabban gazdál­kodó egységek fejlődtek dina­mikusabban. A gazdaság anyagi-műszaki alapjai mérsé­kelten korszerűsödtek. Érzé­kelhetőbbé vált a helyi erő­források jobb kihasználása, a fajlagos ráfordítások csökken­tése, a követelményekhez való rugalmasabb alkalmazkodás. Megkezdődött a VII. ötéves terv előkészítése, a gazdaságirá­nyítási rendszer ú j követélmé­nyeinek érvényesítése. Az intenzív fejlődés, a ne­hezebbé vált gazdasági felté­telek ugyanakkor jobban fel­színre hozták a gazdálkodás fogyatékosságait is. Lassú a termék- és gyártmán ysze rk e - net korszerűsödése, a minőség javulása és magasak a terme­lés fajlagos költségei. Egyes üzemeik alacsony hatékonyság­gal működnek. A vezetők egy részének kezdeményezőkész­sége, új iránti fogékonysága is elmarad a követelményektől. A gazdasági szabályozás, a belső érdekeltségi rendszer sem ösztönzött eléggé a szer­vezettség, a fegyélem szigorí­tásánál, a tartalékok feltárásá- sa, mozgósítására. A vállala­tok, szövetkezetek pénzügyi helyzete nehezebbé vált, egy részük tartós fizetési, gazdál­kodási nehézségeikkel küzd. A megye ipara a két párt- értekezlet között a tervezett­hez közeiéi lóan. 11 százalék­kal nőtt. Szélesedett a ter­mékskála, rugalmasabb a pi­aci munka, korszerűsödött a gyártmányszerkezet. Több a versenyképes, a magasabb fel­dolgozottságé áru —, például a ragasztott üveg, az erős­áramú kábelek, az alumíni­umradiátor és bányatám — és csökkent a gazdaságtalan termékek részaránya. Emelke­dett a nógrádi ipari üzemek exportja, jobb a vállalkozó­készség, a rubelelszámolású ki­vitel több mint kétszeresére nőtt. Nem teljesülték viszont maradéktalanul a nem rubel- elszámolású export növelésé­vel kapcsolatos célkitűzések. A termelés műszaki-techni­kai alapjai mérsékelten kor­szerűsödtek. Ipari beruházás­ra a korábbi éveknél keve­sebb — nem egészen ötmil- liárd forint — jutott. A fej­lesztések főként a versenyké­pes termékszerkezet kialakí­tását, az imiportkiváltást, az ésszerűbb ■ energiagazdálko­dóst, a belföldi szükségletek magasabb színvonalú kielégí­tését szolgálták. A többi kö­zött átadták a balassagyarma­ti kábelgyár erősáramú üze­mét, az SKÜ-iben fejlesztették a szeggyártást, folyamatban a kámyási atonaüzem rekonst­rukciója és a hozzá kapcsoló­dó szén m osó építése. A gazdálkodás területén ki­bontakozóban vannak az in­tenzív fejlődés jegyei. Az üze­mek többsége megfelelően al­kalmazkodott a gazdasági sza­bályozók követelményeihez és a nehezebb feltételek között is eredményesen gazdálkodott. Az alacsony hatékonyságú egységék helyzetének rende­zésére folyamatos' intézkedé­sek történtek. A foglalkozta­tottaik sízáma mintegy 4,5 szá­zalékkal csőikként. Ennek el­lensúlyozását a gazdálkodó szervezetek jobb üzem- és munkasizervezéssél, belső át­csoportosításokkal, kooperáci­ós tevékenységük fejlesztésé­vel oldották meg. Nagyobb fi­gyelmet kapott az anyag- és energiatakarékosabb gazdál­kodás, a fajlagos ráfordítások csökkentése. Fegyelmezetteb­bé vált a készletgazdálkodás. A rugalmasabb piaci alkal­mazkodást, a belső tartalé­kok fokozottabb kihasználá­sát jól segítette a szervezeti és irányítási rendszer to­vábbfejlesztés«. sításának, a fajlagos ráfordí­tások — anyag, energia, élő­munka — csökkentésének fo­lyamata. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gazdaságirányítási rendszer követelményeinek megvalósí­tására, a tapasztalatok folya­matos elemzésére és haszno­sítására. A gazdasági folya­matok gyorsabb, pontosabb ismerete, a megalapozottabb döntések érdekében bővüljön a számítástechnika alkalma­zása. A gazdaságpolitikai munkában kapjon kiemelt fi­gyelmet a fő tartalmi célki­tűzések megvalósulását előse­gítő helyi politikai, szerveze­ti, személyi feltételek meg­teremtése. A közismerten kedvezőtlen gazdasági adottságok mellett is van mód arra, hogy — több kezdeményezéssel, a pi­aci igényekre való érzéke­nyebb reagálással — megte­remtődjenek a továbbfejlődés lehetőségei. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy eddig is ott teremtették meg a gyor­sabb előrehaladás műszaki - gazdasági feltételeit, ahol a vállalati, üzemi elképzelések kapcsolódtak a hitelekkel is támogatott központi fejlesz­A pártértekezlet résztvevőinek egy csoportja. tési programokhoz. Jól pél­dázza ezt az üveg- és kerá­miaipar átlagosnál gyorsabb fejlődése, az iparban az alu­mínium és az energia gazda­ságosabb felhasználása, a mezőgazdaságban pedig a gabonaprogramhoz kapcsoló­dott üzemek teljesítménye. Differenciálódtak a jMelniea Korszerűsíteni a lermékszerkezetet ’ 'Az építőipari vállalatok és Következetek alapvetően ki­elégítették a mérséklődő épí­tési igényeket. A szerveze­ti rendszer korszerűsödött, több kisebb egység jött lét­re. A megye mezőgazdasága célkitűzéseit teljesíti. A ter­melőszövetkezetek, állami gaz­daságok növekvő mértékben járultak hozzá a gabona- és húsprogram teljesítéséhez, az exportárualap bővítéséhez, a lakosság ellátásához. Javul­tak a termelés biológiai alap­jai. Fejlődött a megye élel­miszer-gazdaságának anyagi- műszaki bázisa. Megvalósult 2,9 milliárd forint értékű be­ruházás: a fejlesztési eszkö­zök több mint 50 százalékát gépesítésre fordították. A termelési szerkezet az adottságoknak és a piaci igé­nyeknek megfelelően , tovább korszerűsödött: folytatódott a szakosítás, az ágazatok komp­lex fejlesztése. Javult a gaz­dálkodás színvonala. Meg­gyorsult a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetek fejlődése, csökkent az ala­csony hatékonyságú üzemek száma. Bővült a mezőgaz­dasági üzemek és a külön­böző intézmények, vállalatok közötti gazdasági együttmű­ködés. Eredményesebbé vált a társulásokban végzett mun­ka. Nőtt a jövelelemzőbb áru­növények aránya, emelkedtek az átlaghozamok. Kalászos gabonából, a korábbinál ki­sebb területen 26 százalékkal termeltek többet a nógrádi mezőgazdasági üzemek, mint a korábbi öt évben. Javult az állattenyésztés és -tartás színvonala. A fajlagos tej­hozam elérte a 4400 litert. A nagyüzemek kiegészítő tevé­kenységének árbevétele hoz­závetőleg háromszorosára emelkedett, az árbevételen belüli aránya megközelíti a 60 százalékot. A háztáji és kisegítő gazdaságok tovább­ra is jelentős szerepet tölte­nek be a mezőgazdasági ter­melésben, a lakosság ellátá­sában. A termelés és gazdálkodás személyi feltételei tovább ja­vultak. Minden ágazatban emelkedett a vezetés színvo­nala, ezt jól segítették a terv­szerűbb kádercserék is. A pályázati rendszer kezdeti ta­pasztalatai kedvezőek. A ve­zetők többsége alkalmas a megnövekedett .feladatok el­látására. Gyarapodott a szakemberek száma, az ipar­ban, az építőiparban 20—20 százalékkal, a mezőgazdaság­ban 33 százalékkal több fel­sőfokú végzettségű dolgozik, mint öt évvel ezelőtt. To­vább fejlődött a dolgozók szakmai felkészültsége, javult a középvezetés színvonala. Kezdeti eredmények tapasz­talhatók a műszaki-közgaz­dasági szakemberek hatéko­nyabb foglalkoztatásában is. Szakmai tudományos egyesü­leteik tevékenysége növek­vő szerepet játszott művelt­ségük emelésében, alkotóké­pességük kibontakoztatásában. A gazdasági építőmunká­ban fontos feladat, hogy a megye termelőüzemei, az adottságok, lehetőségek jobb hasznosításával, eredménye­sen járuljanak hozzá a nép­gazdaság VII. ötéves terve célkitűzésének megvalósítá­sához. Ennek érdekében meg kell gyorsítani a fejlődés in­tenzív jegyeinek kibontakoz­tatását, a hatékonyság, a versenyképesség javítását. Gyorsuljon fel a termékszer­kezet korszerűsítésének, az erőforrások ésszerűbb haszno­NÚGRÁD — 1985. március 11., hétfő A megye lakosságának élet- színvonala, életkörülményei a kongresszus irányvonalával, a népgazdaság éves célkitűzé­seivel összhangban alapvető­en a gazdaság teljesítőképes­ségének megfelelően alakul­tak. A jövedelmi viszo­nyok növekvő mértékben dif­ferenciálódtak. Javultak az élet- és munkakörülmények. Mindenekelőtt az áruellátás színvonalának megőrzésében, a lakásprogram megvalósulá­sában, a gyermekintézmény­hálózat — tervezettet megha­ladó — bővítésében, az egész­ségügyi és az ivóvízellátás feltételeinek javításában, az egészségre ártalmas munka­helyek, valamint a nehéz fi­zikai munkát csökkentő gé­pesítésben születtek jelentő­sebb eredmények, kedvező, hogy a kiemelt progra­mok a pénzeszközök csök­kentése ellenére teljesülnek. Megvalósult a 40 órás mun­kahétre való áttérés. A la­kosság pénzbevételei 44—45 százalékkal haladják meg az előző öt év átlagát. A kereskedelmi hálózat a tervek szerint megközelítő­leg 4500 négyzetméterrel gya­rapodott. Központi és me­gyei támogatással korszerű­södtek a kistelepülések ke­reskedelmi egységei. Egyes kiemelt települések kereske­delmi hálózata azonban nem felel meg a megnövekedett szerepkörnek. Néhány építé­si anyagból és iparcikkből az ellátás színvonala nem volt kielégítő, sokszor előfor­dult áruhiány. A lakásellátás javítására irányuló célkitűzések teljesül­nek. A tervidőszak végéig várhatóan 7200 lakás épül. A tervezettől dinamikusabb a magánlakás-építés fejlődése. Nőtt a lakások átlagos alap­területe, valamint a három- és több szobások aránya. Több mint 2500 lakást újíta­nak fel. A lakásállomány az előző tervidőszakhoz képest közel 6 százalékkal emelke­dik, eléri a 85 ezret. A taná­csok támogatása révén javult a telekellátás. Ugyanakkor az építési költségek több mint 40 százalékkal nőttek, ami számottevően megnövelte a nagycsaládosok és a fiatal pályakezdők otthonteremtő ■ gondjait. A kulturális és oktatási ágazatban a tervet meghala­dóan 525 új óvodai férőhely létesült. A kiemelt általános iskolai ellátás fejlesztésének előirányzatai megvalósulnak. A tervezettnek megfelelően 50 új tanterem épült. A nö­vekvő középiskolai létszám fogadására Salgótarjánban új iskola, Balassagyarmaton tanterembővítés kezdődött. Pásztón és Balassagyarma­ton 200—200 férőhelyes diák­otthont adtak át. Elkészült a pásztói gyógypedagógiai nevelőotthon, valamint a sal­gótarjáni gyermekvédő inté­zet. A lakosság egészségügyi el­látásának feltételei javultak. Folytatódott a balassagyar­mati és elkezdődött a pásztói kórház rekonstrukciója. Ti­zenkét új körzeti rendelő lé­tesült. Fokozott figyelmet kapott az időskorúakról való gondoskodás. Átadtak 9 új, öregek napközi otthonát, Lu- dányhalásziban növekedett a szociális otthoni férőhelyek száma. Az életszínvonal, az élet- és munkakörülmények alaku­lására ma lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani, mint korábban. A jövedelmi viszo­nyok a megyében az orszá­gos tendenciáknak megfelelő­en alakultak. A lakosság re­áljövedelme, fogyasztása nö­vekedett, reálbére csökkent. Közeledett egymáshoz az egyes társadalmi osztályok és rétegek anyagi helyzete, eze­ken belül azonban nőtt a differenciálódás. Ez alapve­tően két tényezővel függ ösz- sze: egyrészt az egyes válla­latok, szövetkezetek eredmé­nyességével, másrészt a kis­vállalkozások, a bedolgozói rendszer, a háztáji és kisegí­tő gazdaságok révén bővült jövedelemforrásokkal. , Előfordulnak feszültségek is. Lényegesen nehezebbé vált a pótlólagos jövedelem­mel nem rendelkezők, az ala­csony nyugdíjból élők, a ma­gukra maradt idős korú em­berek, a nagycsaládosok és a fiatalok jelentős részének helyzete. Nógrád megyében ez azzal a sajátossággal pá­rosul, hogy az országosnál magasabb a nyugdíjasok — ezen belül az alacsony nyug­díjjal rendelkezők — aránya. A lakosság életkörülményei­nek alakulását kedvezően befolyásolta, hogy a VI. öt­éves tervi területfejlesztési programjaink eredményesen megvalósulnak. Több elisme­rést érdemlő helyi kezdemé­nyezés, összefogás eredmé­nyeként néhány területen si­került azokat túl is teljesíte­ni. Azt is látni azonban, hogy így sem lehet minden jogos, reális igényt kielégíteni. Ezért a lakás-, az egészségügyi, az iskolai, valamint a vízellátás javítása az elkövetkező cik­lusban is megkülönböztetett figyelmet kell, hogy kapjon a tervekben. A XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet hatá­rozatának megfelelően, erő­södött a marxizmus—leniniz- mus eszméinek befolyása, fejlődött a lakosság szocia­lista tudata, általános, szak­mai és politikai műveltsége. Növekedett felelősségérzete vívmányaink megtartásáért és továbbfejlesztéséért. Az ideológiai munka eredmé­nyesen mozgósított a szocia­lista célok megvalósítására. Az igények ösztönzőleg ha­tottak a gyakorlatban jobban hasznosítható műveltség tö­meges méretű megszerzésére és továbbfejlesztésére, a kul­turális aktivitásra. Reálisabbá vált a lakosság szocializmusról alkotott ké­pe. A közgondolkodás alaku­lásában növekvő szerepe van a történelemszemlélet, a nem­zet tudatformálásának, . vi­lágnézeti megállapodásának. Ezt segítették a megye gaz­dag munkásmozgalmi hagyo­mányaihoz kapcsolódó ese­mények, rendezvények is. Hozzájárultak a szocialista hazafiság és proletár inter­nacionalizmus normáinak el­fogadtatásához. A szocializmushoz való vi­szonyban problémát' jelent néhány korábban rögződött irreális elképzelés továbbélé­se, a fejlődés egységének, egyes szakaszainak helytelen értelmezése, mai helyzetünk ellentmondásainak meg nem értése. A kapitalizmusról is élnek még túlzottan leegy­szerűsített elképzelések, ame­lyek gátolják a két világ- rendszer történelmi küzdel­mének helyes megítélését. A legfontosabb erkölcsi kérdések a közgondolkodás­ban is jelentős helyet foglal­tak el. Fejlődött a munka- erkölcs, az állampolgári kö­telessé gtuda-t. Nagyobb meg­becsülés övezi a fegyelmezett munkát, az értelmes vállal­kozásokat, a közösségi célok szolgálatában kifejtett erőfe­szítéseket. Nagy felháboro­dást váltanak ki viszont a különféle visszaélések, ügyes­kedések. A közvélemény a hatékonyabb társadalmi el­lenőrzést igényli. Különösen az utóbbi két évben volt érzékelhető a tö­megpolitikai munka útkere­sésének, minőségi megúju­lásának folyamata. A ter­vezés, a tartalmi és szerve­zeti tevékenység, az aktivis­ták kiválasztása, felkészítése céltudatosabb és rendszere­sebb volt. A kezdeti eredmé­nyek biztatóak, de a párt- szervezetek egy részénél to­vábbra is előfordulnak me­chanikus, rutinszerű elemek, sematikus megoldások. Az alapszervezetek és az egyes párttagok között indokolat­lanul nagy különbségek van­nak a minőségi követelmé­nyek helyi érvényesítésében, a tapasztalatok széles körű hasznosításában. A tömegpropaganda köz­vetlenebbül. hatékonyabban járult hozzá a párt politiká­jának megismertetéséhez, jól szolgálta a politikai folyama­tok kibontakoztatását. Az agitációs munka, a központi és megyei döntések, kezde­ményezések hatására fej­lődött. Különösen a szóbeli agitáció tölti be a korábbi­nál jobban hivatását: élet­szerűbb, érvelőbb, a helyi vi­szonyokhoz jobban igazodik. Vannak azonban megvála­szolatlan kérdések továbbra is, nem kapnak elég szerepet az ideológiai, művelődéspoli­tikai területek. A kulturális élet differen­ciáltan fejlődött a megyében a legutóbbi pártértekezlet óta. A közoktatás betölti társadal­mi szerepét. Egyre jobban érvényesül az 1972-es párt- határozat szelleme. Az új dokumentumok alkalmazá­sában a kibontakozás jelei érzékelhetők, a nevelő »isko­la megteremtésére mind több intézményben tudatos lépé­sek történtek. A tartalmi cé­lok és feladatok, valamint az. iskolai élet napi gyakorlata közelebb került egymáshoz. Az általános iskolai okta­tás fejlesztésére külön társa­dalmi-gazdasági program ké­szült. A szakmai munka kor­szerűsítésének, színvonala lé­nyeges javításának feltételét jelentő mennyiségi fejlesztés eredményesen folyik. Közép­fokon a képzési arányok ked­vezően módosultak, növeke­dett a középiskolába — és ezen belül a gimnáziumba — járók aránya. Az intézmé­nyek nagyobb figyelmet for­dítottak a tanulók felkészült­ségi különbségeinek csök­kentésére, az eredményes to­vábbtanulás, illetve munká­ba állás megalapozására. A közművelődésben főként a szakmai műveltség terjesz­tésében, a közgazdasági és agrárkultúra területén ta­pasztalható fejlődés. Növeke­dett a közművelődés hatókö­re, új, korszerű művelődési formák, akciók honosodtak meg. Tartalmasabbá vált a közoktatás és közművelődés kapcsolata. A művelődési otthonok munkájában azon­ban jelentős különbségek vannak, nem mindenben tud­ták követni a társadalmi vál­tozásokat. Az elmúlt öt esztendőben fejlődött a megye művészeti tudományos élete. Utóbbira különösen a Miskolci Akadé­miai Bizottság megalakulása hatott kedvezően, ­A pártszervek és -szerve­zetek tevékenységükben nö­vekvő figyelmet fordítottak a szellemi élet fő kérdései­nek rendszeres megismerésé­re, folyamatos irányítására, a munka befolyásolására. Egye­bek mellett elemezték a köz- gondolkodás alakulását és formálásának feladatait, a közművelődés közösségfor­máló szerepét, az agitáció, a propaganda, a tájékoztatás számos részkérdését, a köz­oktatás, az egészségügy prob­lémakörét, a kultúra kölcsön­hatását a társadalom más te­rületével. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évek­ben csökkent a pártszerveze­tekben az ideológiai munká­val szembeni idegenkedés, erősödött az elmélet és a gya­korlat kapcsolata. Az elmúlt öt évben is ér­vényesült a párt vezető sze­repe. A pártszervek, az -alap­szervezetek munkája tovább fejlődött. Szorosabbá vált a kommunisták és a párton- kívüliek kapcsolata. Párttag­ságunk döntő többségének helytállását, példamutató magatartását elismerés illeti. Értékét növeli, hogy egy olyan időszakról van szó, amely jobban próbára tette a pártszervezeteket é.i személy szerint a kommunis­tákat is. (Folytatás a J. oldatott i » Jó kezdeményezések

Next

/
Oldalképek
Tartalom