Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-07 / 55. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANAGS LAPJA : XLI. ÉVF., 55. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. MÁRCIUS 7., CSÜTÖRTÖK Iparunk 40 éve Befejeződött az ipargazdasági konferencia Szerdán a Budapest Kongresszusi Központban szekcióülésekkel folytatta munkáját h magyar ipar 40 éves fejlődését áttekintő, kedden kezdődött konferencia. Az eszmec.serék tapasztalatait a konferencia részvevői plenáris ülésen összegezték. Román Zoltán, az MTA ipargazdaságtani kutatócsoportjának igazgatója, a gazdasági növekedés és az ipar kapcsolatát elemző szekcióülés vitájáról számolt be. A hozzászólók jelentős eredményként értékelték; hogy a magyar gazdaság az elmúlt negyven évben került közelebb a legfejlettebb országokhoz, s a növekedés motorja — a jól ismert gondok ellenére — kétségtelenül az ipar volt. Hangsúlyozták azonban, hogy a gazdasági hiövekedésnek, az életkörülmények javításának egyaránt lényeges feltételét jelentő infrastruktúra háttérije szorult, F fejlesztésére a jövőben na- , ■ gyobb figyelmet kell fordfta- ni. Elhangzott a hozzászólásokban az is. hogy a fejlődést nem szabad csupán a növekedés alapján megítélni, hiszen az elmúlt évtizedek gazdasági eredményeit még jelentősebb társadalmi változások kísérték. Az ipar teljesítményét a szekcióülésen szigorúan értékelték a hozzászólók, s megállapították, hogy a kívánatos dinamizmus eléréséhez jobb minőségre, hatékonyságra, rugalmasabb szerkezetváltási készségre van szükség. Ezekben egyaránt megvan á szerepe a nagy- és kisvállalatoknak. Miután azonban a tőke jelentős hányada a nagyvállalatoknál koncentrálódik, kívánatos lenne, ha a magasan képzett szakemberek ott fejtenék ki átlagosnál értékesebb teljesítményüket. Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének igazgatója, a műszaki haladásnak az iparban betöltött szerepét értékelő vita tapasztalatait összegezte. Egyöntetű volt a hozzászólók véleménye: a magyar ipar műszaki színvonalát gyorsabban kell növelni ahhoz, hogy a fejlett országokhoz mért elmaradásunk tovább csökkenjen. A műszaki fejlesztés gyorsításának alapvető feltétele az általános technológiai rekonstrukció. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha megfelelő gazdaság-, ipar- politikával és szabályozással párosul. A szabályozás eddig Ugyanis elsősorban statikus szemlélettel és nem a gazdaságot dinamizálva törekedett az egyensúly megteremtésére. A vitában többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a műszaki fejlesztés akkor -válhat igazán az ipari verseny- képesség javításának alapjává, ha az a hazai feltételeket és a külpiaci követelményeket egyaránt figyelembe veszi. Nagyon fontos éppen ezért a hazai feltételek, az ipar által eddig elért eredmények reális értékelése, ami nélkül aligha kezdődhet meg a megújulás. Az ipar az elmúlt négy évtized során forradalmi átalakuláson ment at, s a jelenlegi ipari bázison már adottak a gyorsabb műszaki fejlődés feltételei — mutattak rá a szakemberek. A harmadik szekció az ipari tervezés, szabályozás és a szervezés kérdéseivel foglalkozott. Csikós Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke összefoglalójában arról szólt, hogy az 1985—90- es években a hazai ipar valószínűleg kedvezőbb feltételek között fejlődhet, mint az elmúlt években, ez azonban az eddigiektől eltérő, új típusú rugalmasabb iparirányítást igényel. A hozzászólásokat (Folytatás a 2. oldalon.) f ßij > .JrH ■‘f? '■ '■■■ f],,/ J /' ülésezett a KISZ Központi Bizottsága Napirenden az ifjúsági törvény Mai számunkban: Szerdán Hámori Csaba első titkár elnökletével ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Az ülésen rész vett és felszólalt Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyette- *e. A Központi Bizottság Ezandtner Iván titkár előterjesztése alapján állást foglalt az ifjúsági törvény végrehajtásáról sízóló minisztertanácsi előterjesztés tervezetéről. A testület időszerűnek tartja a törvény végrehajtása tapasztalatainak összegzését. E munka alapját az MSZMP Központi Bizottságának 1984 októberi ifjúságpolitikai állásfoglalása adja, amely elemzi az ifjúság körében végzett munka tapasztalatait, az ifjúság társadalmi helyzetét és meghatározza az időszerű feladatokat. Az elmúlt 14 évben az ifjúsági törvény alapelvei ösz- szességében beváltak a gyakorlatban, jól szolgálták ifjúságpolitikai céljainkat, a feladatok megvalósításához megfelelő jogszabályi kereteket adtak — állapították meg az ülésen. Az 1971 óba végbement társadalmi, gazdasági változásokat figyelembe véve a Központi Bizottság ugyanakkor támogatja az állami ifjúsági munka megújításéra, tartalmi, szervezeti kereteinek fejlesztésére, a jogi szabályozás módosítására vonatkozó elképzeléseket. A Központi Bizottság Nyit- rai István titkár előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a KISZ-szervek é6 az úttörőelnökségek 1985. évi költségvetésére tett javaslatot. A testület Varga-Sabján László titkár előterjesztésében megvitatta és jóváhagyta a KISZ KB mellett működő honvédelmi nevelési tanács funkciójára feladat- és hatáskörére, működési rendjére és személyi összetételére tett javaslatot. A Központi Bizottság végül szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt. Nagy Sándort és Szabó Tibort érdemeik elismerése mellett felmentette központi bizottsági és intéző bizottsági tagságuk alól. A testület Argalász Kálmánt a Honvédelmi Minisztérium politikai főcsoportfőnöksége ifjúsági osztályának vezetőjét kooptálta a KB tagjainak soraiba és megválasztotta az intéző bizottság tagjává. (MTI) Találkozó a nőtanácsnál A 75. nemzetközi nőnap és zásának körülményeit. Du- a Magyar Nők Demokratikus schek Lajosmé, a MNOT el- Szövetsége megalakulásának nöke emléklapot adott át az 40. évfordulója alkalmából a MNDSZ országos vezetőségé- Magyar Nők Országos Taná- ben részt vett nőmozgalmi ak- csának tisztségviselői szerdán tivdstákmak. székházukiban találkoztak az ország megyéiben Is MNDSZ alapítóival. A barati . < . , . .. .. összejövetelen felidézték a ezekben a napokban koszon- magyar d^m-oferatifeus nomoz- tik ünnepé 1 yesen az MNDSZ galiom születésének, kibontako- alapítóit _ Társadalmi folyamatokról Nógrádban Min nevetünk? Az olvasók fóruma Rajt előtt A kedvezőtlen téli időjárás sem hátráltatta a Magyarnándori Általános Iskola építését. A szécsényi ÉPSZÖV szakemberei fatiizelésn kályhák oltalma alatt belső szakipari munkákat végeztek, a víz- és villanyszerelés mellett elkészültek a központi fűtéssel is. A tervezett június 30-i átadási határidő biztosított, a nyolctantermes iskolát a diákok az idei tanévben átvehetik. Képünkön a Ma gyarnándori Általános Iskola és a belső burkolást végző szakemberek. — kulcsár — Több csatornás árubeszerzés Javult az alapellátás Bátonyterenyén Bátonyterenyén és vonzáskörzetében összesen 32 ezer ember él, s ez alapvetően meghatározza a kereskedelmi ellátás szervezését. A színvonal emelését, a feltételek javítását a helyi tanács és a megyei kereskedelmi osztály — szorosan együttműködve a4 ellátást megteremtő kereskedelmi szervekkel — folyamatos és fontos feladatnak tekintette a VI. ötéves terv időszakában is. A helyi tanácsi testületek például ez idő alatt tíz alkalommal tárgyalták meg a kereskedelem valamely területét, s a lehetőségeket figyelembe véve, számos intézkedést tettek az ellátás javítására. A kereskedelem áruforgalma az elmúlt négy évben 10,4 százalékkal növekedett, s ez lényegesen alacsonyabb a 22,6 százalékos megyei átlagnál. A mostani értékelés szerint az egy lakosra jutó alacsonyabb forgalom nem a vásárlóerő hiányát jelzi, inkább a választékban előforduló gondokat, valamint Salgótarján vonzásának hatását • tükrözi. A részletesebb adatok szerint dinamikusan, a megyei átlagot meghaladóan nőtt az élelmiszerek vásárlása, csekély viszont a ruházati forgalom emelkedése, a vegyes iparcikkek értékesítése pedig stagnált. A vendéglátás a megyei átlagnál nagyobb ütemben növelte a forgalmát, ezen belül az előfizetéses és a gyermekétkeztetésnek köszönhetően kiemelkedik 1983 ételforgalma. Bátonyterenye kereskedelmi helyzetének értékelésekor és a feladatok meghatározásakor a megyei tanács végrehajtó bizottsága arra a következtetésre, jutott, hogy az áruellátás' helyzete a. megyei átlagot tükrözi. Ennél viszont — a kereskedelmi osztály véleménye szerint — jobb az ellátás az alapvető élelmiszerekből. A választékbővítés érdekében több csatornás a beszerzés — budapesti és Heves megyei FŰSZERT, békéscsabai húsfeldolgozó —, ennek előnyeit élvezi a lakosság. A bevásárlási lehetőségeket csaknem 13 ezer négyzetméter alapterületű, száz egységre tagolt üzlethálózat és 22 magánkereskedő biztosítja. Az ezer lakosra jutó alapteriilet a. megyei számokat mind a bolti, mind pedig a vendéglátó kereskedelemben meghaladja. Kedvezőtlenebb viszont az összehasonlítás a városokkal és a városi jogú nagyközségekkel. A meglevő problémát felismerve, az 1990-ig szóló hosszú távú megyei kereskedelmi fejlesztési koncepció 2600 négyzetméter alapterületű hálózat, benne egy 1000—1200 négyzetméteres iparcikk-üzletház — létesítésével, a meglevő egységek rekonstrukciójával, a vendéglátóhálózat korszerűsítésével számol. A kereskedelmi szervek a VI. ötéves tervben eddig mintegy 16 millió forintot költöttek beruházásra és korszerűsítésre, a tanács segítette a közvetlen termelői értékesítést. A fejlesztési előirányzatnak köszönhetően javult az alapellátás, kedvezőbb az iparcikkek bevásárlási lehetősége is. Az értékeléskor megfogalmazták a legfontosabb tennivalókat is. Eszerint javítani kívánják a lakásépítők anyagellátását; a vendéglátás ételkínálatát; a burgonya, a zöldség és a gyümölcs forgalmazásának tervszerűségét; a felső- és gyermekruházati áruk kínálatát. A’ kereskedelmi hálózatszervezés feladatai között szerepel az új lakótelepek alapellátásának továbbfejlesztése. a településközpont kereskedelmi hálózatának fokozatos kiépítése és gondolnak a magánkereskedelem tervszerű telepítésének elősegítésére Szakfelügyelők tanácskozása Mi lesz az iskolában 1990-ben ? Nógrád megyében alapvetően adottak a tárgyi és személyi feltételek ahhoz, hogy az általános és középiskolák zavartalanul megvalósíthassák a kiemelt pedagógiai feladatokat, amelyek között szerepel a gyerekek alapkészségeinek minél teljesebb kibontakoztatása, az óvodai iskola-előkészítő munka, az áthelyező bizottságok tevékenységének kiterjesztése, a világnézeti, erkölcsi, politikai, testi nevelés hatékonyságénak növelése — állapította meg tegnap délelőtt dr. Sza-lán- czay György, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője azon a tanácskozáson, amelyet a megye általános és középiskolai szakfelügyelőinek részvételével rendeztek Salgótarjánban. A jelen idejű megállapítás azonban nem jelenti azt, hogy semmit sem kell tenni a jövőért. Annál is inkább, mert a megnövekedett létszámú ifjú generáció még nem vonalit végig a közoktatás intézmény- rendszerén. A most általános iskolás korú gyermekek az évtized fordulóján a középiskolák kapuin kopognak majd, , s zavartalan beiskolázásuk feltételeinek megteremtésére már most gondolni kell. Míg most 1894 gimnazista van a megyében, 1990-re két és fél ezer várható, a szakközépiskolások száma várhatóan 2271-ről háromezerre nő, s körülbelül ezer diákkal gyarapodnak a szakmunkásképző intézetek is. Több tanteremre lesz hát szükség, de már épül az Arany János úti gimnázium a megyeszékhelyen, tervezik az építőipari szakközépiskola és a kereskedelmi szakiskola bővítését is. A pedagógusok számának növelését szolgálja majd többek között a megyei ösztöndíj, amelynek alapítását a közeli jövőre tervezi a megyei tanács. Dr. Szalánczay György beszámolóját a szakfelügyelők tájékoztatója követte, informálták egymást a szakemberek az egyes tárgyak tanítása köziben szerzett új tapasztalatokról, a felvetődött nehézségekről. így szóba került egyebek mellett az első osztályosok nyelvi nevelése, az írás- olvasás tanítás, az orosz nyelv, a kémia, matematika, történelem tantárgy általános és középiskolai oktatásának néhány kérdése. Délután külön munkamegbeszélést tartottak a két iskolatípus szakfelügyelői, valamint a közoktatási és közmű- ivelődési felügyelőik.
