Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-06 / 54. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP NOG RAD M E G Y E I BIZ OTTS « G A MEGYEI TA N Á C S L A P J XLI. ÉVF., 54. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. MÁRCIUS 6., SZERDA Konferencia a Budapest Kongresszusi Központban Iparunk 40 év@ « Kádár János találkozója az ipari konferencia résztvevőivel Kedden, Iparunk 40 éve címmel, konferencia kezdődött a Budapest Kongresszusi Központban. A rendezőik — az Ipari Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi Kamara, az OMFB, a Magyar Közgazdasági Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia, a MTESZ és az OKISZ — a gazdaságpolitika, az ipar és a műszaki tudományos élet vezető személyiségein Mvül meghívták tanácskozásra a legjelentősebb gyárak, üzemek egykori és mai vezetőit, szakembereit. A konferencián áttekintik és értékelik iparunk négy évtizedének eredményeit, a világgazdasági környezet és a műszaki tudományos haladás hatását hazánk iparának fejlődésére. Az elnökségiben foglalt helyet Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Marjai József miniszterelnök-helyettes, valamint társadalmi és gazdasági életünk több más vezetője. Kapolyi László ipari miniszter megnyitója után Havasi Ferenc köszöntötte a résztvevőket. Havasi Ferenc köszöntője Azt tapasztalni — mutatott rá bevezetőben —. hogy bizonyos politikai köröknek, sőt még kormányoknak is nehézséget, gondot jelent a 40 évről való megemlékezés, hogy politikai komplikációkat szül a szövetségesek fasizmus feletti győzelmének felidézése, a mélió visszaemlékezés. Mi, magyarok nem akarjuk átírni a történelmet, pedig gok keserű felednivalónk van. Országunk hadszíntér volt, hatalmas emberi és anyagi áldozatokkal. Az ország háborúban játszott szerepe következtében végérvényessé vált az 1920-as trianoni döntés. Mégis, most 10 éve Helsinkiben kijelentettük, hogy elfogadjuk a háború utáni realitásokat. Valljuk, hogy népünk felemelkedésének legbiztosabb útja egy új társadalom sikeres felépítése és a baráti összefogás a szomszéd népekkel. Mi Kádár elvtárs gondolatait osztjuk: „Ami május 9-ét, a győzelem napját illeti: a volt uralkodóosztályok bűnei miatt a horthysta Magyarország a hitleri fasizmus csatlósa volt. Ilyen értelemben vesztes ország, de azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk: a hitleri fasizmus felett aratott történelmi győzelemnek a magyar nép is nyertese.” A 40 évre visszagondolva, benne Jaltára és Potsdamra is, láthatja a világ, hogy a szocialista országok — köztük hazánk —• a maguk választotta utat járják, igaz, tévedésekkel, kitérőkkel, kudarcokkal, de mindenekelőtt korszakos jelentőségű nagy történelmi eredményekkel. A Központi Bizottság titkára ezután arról szólt, hogy politikai, társadalmi és gazdasági viszonyaink gyökeres átalakítása hogyan hatott iparunk fejlődésére. — Az ipar társadalmasítása megteremtette a feltételeket a dinamikus gazdasági növekedéshez — hangsúlyozta — és ahhoz, hogy az ipar a népgazdaság vezető ágazata legyen. 1950 és 1984 között az ipari termelés tízszeresére, nemzeti jövedelmünk több mint ötszörösére növekedett. Különösen gyors ütemben fejlődött a vegyipar, a gép- és a villamosenergia-ipar, a bányászat termelése. Á Magyar Nők Országos Tanácsának ünnepi ülése MegKezdfidtek a nőnapi megemlékezések Nógráditan ' Ünnepi ülést tartott kedden a Magyar Nők Országos Tanácsa a Parlament Vadásztermében a 75. .nemzetközi nőnap és a Magyar Nőik Demokratikus Szövetsége megalakulásának 40. évfordulója alkailimából. Az ülésen résizt vett Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint az MNDSZ töbíb alapító tagja. Ott voltak a Nemzetközi Demokratikus Nő&zövetség és a szomszédos országok nőszervezeteinek képviselői is. Duschek Lajosnénak, a MNOT elnökének ünnepi beszéde után Susanna Oses a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség üdvözletét tölmá- c;olta. Köszöntőjében nagyra értékelte a Magyar Nők Országos Tanácsa, a magyar nők közreműködését a népek szolidaritásáért, a világibéke megtartásáért folytatott küzdelemben. Donara Arutyunan, a szovjet, nőbizottság nevé- ,ben köszöntötte az ülés résztvevőit. A vitában felszólalt Erdei Lászióné, a MNOT nyugalmazott elnöke, aki felidézte azt a küzdelmes utat, amelyet a felszabadulással] egyidőben megszületett demokratikus nő- mozgalom megtett. Ugyancsak személyes emlékeiket elevenítette hozzászólásában Szabó Piroska. Cse- kis lmréné, és Kovács Antalié, az MNDSZ aüaipiítótagja. Sós Tamásné, a MNOT tagja a fiatal nemzedék képviselőjeként hangsúlyozta: szükséges, hogy a nőmoagialom tapasztalt aktivistáival együtt segítse elő napjaink problémáinak megoldását. A" résztvevők az ülésen elfogadott felhívásban a párt politikájának cselekvő támogatására ösztönözik hazánk asszonyait, lányait. Munkájukkal, a családért, a gyermekekért vállalt kötelességük maradéktalan teljesítésével legyenek részesei továbbra is szocialista hazánk építésének — hangoztatja a dokumentum. Az ugyancsak a tanácskozáson elfogadott szolidaritási nyilatkozat leszögezi: a magyar nők határozottan elítélnek minden olyan lépést, amely az emberiség békéjét fenyegeti. Mindennapi munkájukkal, politikai állásfoglalásukkal kifejezésre juttatják egyetértésüket pártunk és kormányunk békekezdeményezéseivel, külpolitikai irányvonalával. Cselekvő szolidaritást vállalnak azokkal a népekkel, amelyek szembeszáilnak az imperialista agresszióval, az elnyomással. Az ülésen adták át ÍR kitüntetettnek a Gárdös Mariska Emlékplakettet, amelyet minden évben március 8. alkalmából a Magyar Demokratikus Nőszövetség alapító tagjainak, a magyar nómozga- íom aktivistáinak ítélnek oda munkájuk elismeréseként. (MTI) Szép hagyomány immár hetvenöt esztendeje, hogy ilyentájt március elején világszerte köszöntik a nőket. A Nóg- rád megyei ünnepségek sorozatát kedden délután Salgótarjánban kezdte meg a Hazafias Népfront városi bizottsága. A testület mellett működő nőbizottság és a megye- székhely klubjának közös szervezésében került sor a Karancs Szálló éttermében a megemlékezésre, amelyen részt vett Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront Nógrád megyei bizottságának titkára, valamint a város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői. A mintegy száz női meghívottat, kik között egyaránt voltak fiatalok és idősebbek, munkások és értelmiségiek, Szabó Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte, s mondott ünnepi beszédet. Bevezetőül azt hangsúlyozta, hogy csak ott igazán őszinte a nőnapi megemlékezés, ahol az esztendő többi napján is hasonlóan megbecsülik a nőket, s ahol folyamatosan és következetesen végrehajtják a helyzetük jobbítására szolgáló intézkedéseket. Megemlítette. hogy ezúttal Olyan időszakban kerül sor az ünnepségekre, amikor népünk a felszabadulás 40. évfordulójára, pártunk pedig a XIII. kongresszusára készül. Ezután áttekintette a női egyenjogúság fejlődésének lényegesebb eseményeit, kiemelve, hogy a teljes emancipáció a szocialista társadalom egyik ismérve: hazánkban minden politikai, állami és társadalmi szerv folyamatos feladata a nők, élet- és mun-, kakörülményeinek javítása, politikai és szakmai fejlődésük. társadalmi aktivitásuk kibontakoztatása. Hozzátette azonban, hogy az elért ered(Folytatás a 2. oldalon.) A 70-es években az ipar ágazati szerkezetének alakulását nagymértékben befolyásolták a központi fejlesztési programok (a földgáz-, az alumínium-, a közúti járműprogram, a számítástechnikai, a petrolkémiai program) és az ezekhez kapcsolódó nagyberuházások. Ezek hatására nőtt az alumíniumkohászat, a közlekedésieszköz-, a híradás-és vákuumtechnikai ipar. a műszeripar, a szerves és a szervetlen vegyipar súlya az iparon belül. A legutóbbi években lendült fel a gyógyszer-, a növényvédőszer- és az intermediergyártás. Megvalósítjuk az elektronikai alkatrészek és részegységek központi fejlesztési, valamint az energiagazdálkodás, az anyagtakarékosság és technológiakorszerűsítés. a hulladék- és másod- nyersanyagok újrahasznosításának programjait, — Iparunk fejlődése külgazdasági kapcsolatainkban is mélyreható változást eredményezett. Társadalmi-gazdasági előrehaladásunkban szocialista fejlődésünk kezdetétől fontos szerepet játszott' a KGST- országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés, amelynek közismerten meghatározó jelentősége van Magyarország • külgazdasági kapcsolataiban. összes külkereskedelmi forgalmunkban a KGST-országok növekvő hányaddal részesednek, a Szovjetunióval lebonyolított forgalom meghaladja a 30 százalékot. A Szovjetunióból szerezzük be a népgazdaság, ezen belül az ipar működéséhez szükséges technikai eszközök, energia-, nyers- és alapanyagok jelentős hányadát, kivitelünkben pedig erőteljes az ipari termékek aránya. Az áruforga(Folytatás a 2. oldalon.) Nyolcvanhétmillió forint értékű termék készül az idén — a tervek szerint — a Gránit Widenta Gyárban, Rom- hányban. A különféle csiszolóanyagok, közöttük a keramikus kötésű korongok, hajlékony tárcsás csiszolólapok a tőkéspiacokom is keresettek. Ebben az esztendőben 280 ezer dollárért kívánnak nem rubelelszámolású piacokra küldeni cikkeikből, m szocialista piacon történő értékesítésük —• várhatóan — eléri az 500 ezer rubelt. Ebből az értékből 300 ezer rubelre már érvényes szerződésük is van. A hazai piacot sem hanyagolják el, a sokoldalú alkalmazhatóság miatt népszerűek termékeik az ipari felhasználók és az ezermesterek között is. Képünkön a keramikus kötésű csiszolóanyagokat « kemencékben történő égetésre készíti elő Hídvégi Jánosné és munkatársa. — kulcsár — Kimozdult a holtpontról Változások előtt az ifjúsági klubmozgalom Évek óta az egyik kritikus terület az ifjúsági művelődésben a klubmozgalom helyzete. bár úgy tűnik új szelek fújdogáinak, s ennek hatására kibillen a holtpontról Nógrád megyében is. Szű- kebb területünkön a korábbi években mintegy száz ifjúsági klub működött, mostanra számuk csaknem eléri a százhúszat, s ami kedvezőbb: a mennyiségi növekedés minőségi fejlődéssel is együtt jár. Nemrégiben egy országos fölmérés szerint az ifjúsági törvény megjelenése után a klubmozgalom kiemelt figyelmet, politikai és anyagi segítséget kapott. Az eredmények mellett azonban már ekkor jelentkeztek bizonyos káros tényezők is, melyek elsősorban a szabályozás túlburjánzásából, a gyakran sematikus ösztönzési és értékelési rendszerből adódtak. Summa summárum: a klubmozgalom nem tudott lépést tartani a gazdasági és társadalmi változásokkal, az új generációk törekvéseivel, igényeivel, így a klubok és tagjaik száma egyre csökkent. Ez a tendencia azonban megállt, mondotta Puszta Béla, a KISZ Nógrád megyei bizottságának kulturális felelőse, aki egyebek között elmondotta, hogy komoly törekvéseik vannak a klubmozgalom föllendítésére. E hónapban pontos fölmérést készítenek a József Attila megyei Művelődési Központtal közösen az ifjúsági klubok helyzetéről, március 15-ig pedig Salgótarjánban, Pásztón és Balassagyarmaton, továbbá a városi jogú nagyközségekben körzeti klubtanácsok alakulnak, amelyek a környékekre kiterjedő munkát végeznek. A többi között megalakítják a körzeti klubokat, s ezek szakmai-módszertani eszközökkel segítik a többi közösségek munkáját, havonta egy ízben pedig bemutató foglalkozásokra hívják meg a .klubvezetőkeit Ez azért js fontos, mert Nógrádban is magas a klubvezetők cserélődési aránya, évente minden negyedik búcsút mond kollektívájának, s ez kihat a közösségi életre is. A jövőben — a kialakult gyakorlattal ellentétben — a szűkebb közösség rendelkezik a vezető megválasztásának jogával, s a körzeti kubtanácsok rendszeresen gondoskodnak a szakmai ismeretek elsajátításáról. Nyáron július 19—21. között Diósjenő ad otthont a megyei klubtálálkozónak, ahol a fölkészítés mellett jó alkalom kínálkozik a tapasztalatok kölcsönös hasznosítására. Puszta Béla, a KISZ Nógrád megyei bizottságának munkatársa elmondotta, hogy az idei esztendő mérföldkő lesz az ifjúsági klubmozgalomban, s az érdekelt szervek közösen törekednek a művelődés e lehetőségének jobb kiaknázására. Ebben kulcsszerep jut a klubtanácsoknak, amelyeknek tanácsadói szerepük megnő, s részt- vesznek majd a vezetőképzés megszervezésén túl az ösztönzési és az értékelési rendszer kialakításában, az anyá- gi eszközök elosztásában is.
