Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-05 / 53. szám

Szeptembertől jövedclemérdekeltségi rendszerben dolgoznak a pásztói áfész Lakberendezé­si Áruházában. Havonta átlagosan 3—3.5 millió forintos forgalmat bonyolítanak le. Szívesen keresik fel az üzletet környező megyék vásárlói is. — bp — Aki nem tud mosolyogni... Ez megfőzte, az felszolgálta, amazok mind megették RÉGEN VOLT MÁR ilyen a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalatnál; el is szoktak az effajta erőpróbától, másoknak meg talán hiányzott a meg­mérettetés. A verseny mindig sok gonddal-bajjal jár, főleg az'olyan, ahol sütni-tozni, Sü­temény- és ételkölteményeket kell kreálni. De megérte! A fiatal sza­kácsok, cukrászok és felszol­gálók házi versenye, mint va­lami jó torna, megmozgatta a szakmai ambíciókat, gyara­pította a szakmai ismerete­ket. A 18—30 éves korosztályból kilenc cukrász, kilenc sza­kács és ugyanennyi felszolgá­ló állt rajthoz február 26-án, hoigy végigélvezze és végig­szenvedje a verseny minden örömét és kínját. A cukrászok a vállalat kis- terenyei cukrászüzemében kö­röttek kötényt a háromfajta napi készítméhy és a dísz­munka megalkotásához. Ha­raszti Béla mestercukrász az asztalok közt jártában-kelté- ben felhívja a figyelmet a ba­lassagyarmati Doroczki Jó- zsefné farsangi tortájára. Egy­szerűségében is eredeti az ötlet, marcipánnal, kis ügyes­séggel bárki elkészítheti ott­hon. Az ugyancsak gyármati Selymes Gáborné tejszínes nyalánkságokkal jeleskedik, a kislerenyei Rátkai Tivadarné gyümölcsdesszertjei szépek. De itt van, a 18 éves Horváth Jutka is, noha alig fél esz­tendeje kapta kézhez szak­munkáslevelét. — Eleve úgy szerveztünk, hogy ezúttal a versenyzésben még járatlan fiatalok kóstol­janak bele az ilyen alkalmak hangulatába, levegőjébe — mondja Dombi András, a vál­lalat igazgatója. — Sikerrel bárhol csak úgy szerepelhet­nek, ha némi rutin már van a tarisznyájukban. bevallása szerint is végigette az országot, de még a külföld java részét is, viszonyítani van hát mihez. — Én azt val­lom, a legjobb gasztronómus maga a vendég, aki sokat jár éttermekbe, ezáltal kifinomult az ízlése. Lontai Egon kiváló szakte­kintély, amit mond, arra oda kell figyelni. S most azt mond­ja, hogy ezúttal a leveseket kevésbé sűrítették be a kelle­ténél, s túl csínján bántak a sóval. Az ilyesmi, persze adód­hat a versenydrukkból, a gya­korlatlanságból, hiszen itt fia­talok szerepelnek. — A palóctáj az a gasztro­nómiai terület, ahol a leg­meglepőbb ízeket kaphatja a vendég —, ha értenek az ere­deti ételek elkészítéséhez — adózik a nógrádi konyhamű­vészetnek röpke elismeréssel a zsürielnök a masánszki rizs és a mexikói kávé között. Az asztalok közt árgus sze­mekkel figyel Tauzin Károly felszolgáló zsürielnök, a szö­vetség éttermi szakosztályveze­tője, a margit-szigetj szállo­dák szaktanácsadója. Látva, hogy a pincérfiú kissé az asz­tal mögött. akarja tányérra rakni a tavaszi nyársonsültet, azonnal ott terem: — Ez a tál látvány! — inti a verítékező versenyzőt. — Úgy tálalja, hogy közben a vendég gyönyörködhessék ben­ne! —. s már húzza is előrébb a. gurulós kocsit. — Műveletek a vendég asz­talánál, ezt így tanítjuk — magyarázza meg közbelépését, később a hibákat azonnal ki­javító szakember. — A ven­déget nem csak jóllakatni, ha­nem szórakoztatni is kell, né unatkozzék várakozás közben az asztalnál. Nem azért készí­tünk el az asztalnál, amit csak lehet, mintha a konyhában az nem volna könnyebb. Hanem azért, hogy a vendég végig­nézhesse, élvezhesse! Aztán egyéb észrevételei is vannak Tauzin Károlynak, s ezekkel sem vár a verseny ér­tékeléséig. — Amit a pszichológiában interperszonális kontaktus­nak mondanak, az a vendég­látásban is rendkívül fontos — tanít élvezettel, türelem­mel. — A vendéget köszönte­ni, beszélgetni vele, mutatni minden eszközzel, milyen fon­tos személy az 'étteremben. És mosolyogni, mosolyogni! Van egy kínai mondás: aki nein tud mosolyogni, haljon meg! Kínából legalább ennyit min­den felszolgálónak tudni kell! A VERSENY VÉGEZTÉVEL mindez1 alapos értékelés for­májában is elhangzott —. s még sok minden egyéb is. Hi­szen a verseny legfontosabb célja: tanulni! S kitől mástól, ha nem éppen élvonalbeli szaktekintélyektől ?! Az eredmények egyébként így alakultak. Szakácsok: I. Zsitnyánszky Tamás (Nagvbá- tony, 48-as étterem), II. Ha-« lász József (St. Borsodi Sörö­ző-ételbár), III. Telek Ferenc (Salgóvár étterem). Felszolgá­lók: I. Varga Tibor (Beszter­ce étterem), II. Marsiczky Já­nos (Borsodi Söröző-ételbár), III. Berki László (Salgóvár ét­terem). Cukrászok: 1. Horváth Judit, II. Selymes Gáborné (mindketten balassagyarmati cukrászüzem), III. Marsinszki Márta (kisterenyei cukrász­üzem). Szendi Márta Mozgásban a termékszerkezet Amikor a kevesebb mégis több — Eredményes évet hagy­tunk magunk mögött, annak ellenére, hogy magasra állí­tottuk a mércét. Sikereink jó érzéssel töltenek el ben­nünket — utal az elmúlt évi munkára Pataki Sándor, az ÉLGÉP 5. sz. pásztói gyárá­nak igazgatója. — Kínának idejében kiszámítottuk a kért berendezéseket. Ez bizony, hogy úgy mondjam, nagy fa­lat volt számunkra. A szoci­alista exportnál 1984. volt az első esztendő, amikor nem­csak az alapgépeket gyártot­tuk le, hanem kiküldtük a szerződésiben vállalt pótalkat­részeket is. Örömmel mond­hatom, hogy termelési felada­tainkat úgy végeztük el, hogy az minél jövedelmezőbb le­gyen. Nemcsak mi mondhat­juk el ezt magúinkról, hanem az ©gesz vállalat. A nagy csa­lád olyan teljesítményt nyúj­tott, amire eddig még nem volt példa. Ez tette lehetővé a kiemelt bérfejlesztést. Végre­hajtóba során náiünk az át­lagbér elérte az évi 60 ezer forintot. Ezzel a összeggel a város és vonzáskörzetéhez tar­tozó vállalatok, gyárak, üze­mek között a második helyre kerültünk. Bár az idei esz­tendő feladatai kisebbek, mint az előző évé volt, mégis a tar valyinál nagyobb erőfeszíté­seket követéi. Úgyis fogalmaz­hatok: bebizonyosodik, ami­kor a kevesébb mégis többet jelent. Messzire tekintve Az idei program 108—110 millióra szól, amely mérsékel­tebb a tavalyánál, de amely mögött új termékeik előállítá­sa húzódik meg. Idesorolják a sajtpneséket. Ezt a termé­ket eddig a szombathelyi test- vergyárban állították elő. Az új megbízás, illetve vállalás sikeres teljesítése, érdekében Pásztóitól egy művezető, egy technológus és egy brigádve- zető két napon át ismerkedett a gyártást jellemző' technoló­giai folyamatokkal; a műsza­ki, minőségi követelmények­kel. Az igazgató szerint az új termék csak részben je­lent számukra új feladatot, mert korábban a sajtp reshez szükséges szerkezeti munka egy részét helyben végezték el. Amennyiben a folyamatos termelés feltételeit megterem­tik, akkor hozzákezdenek az ez évre szóló 110 darab le­gyártásához. Ez értékben 25— 26 millió forintot képvisel. Ha igaz, és minden jól sike­rül, akkor az első fél évben a szerződésnek megfelelően 70 darab kiszállítására kerül sor. Az előbb említett sajtprések a Szovjetunióiba kerülnek, ahol a nagyvállálatnak régi és ki­terjedt üzleti kapcsolatai van­nak. A másik új- termékük a csapos láncgyártás,. amelyet vándorkeverős sajtkádakhoz használtnak fel. Egy bizonyos méretben, olyan mennyiség előállítására vállalkoztak, amely nemcsak a pásztóiak, hanem az egésiz nagyvállalat gyárainak ez irányú igényeit kielégíti. Amikor jelent­keztek abból indultak ki, hogy ezt a termé­ket itthon nem tudják megvá­sárolni, ugyanakkor számukra nagyon szükséges. A zavarta­lan termeléshez kívánatos elő­munkálatok elvégzése után az első negyedévben bizonyos mennyiséget a kívánt helyire szállítanak. Harmadik új termékük egy kiegészítő berendezés, a Kí­nába szállított és szállítandó takarmánykeverőhöz. Ebbe építik majd be azt a dobros- tát, amely a szemes termé­nyek átrostálását szolgálja, A negyedik termékük csak annyiban jelenít, új tenniva­lót, hogy gyártáséit visszave­szik azoktól a kooperáló part­nerektől, alkik eddig gyenge minőségben ámították elő, s emiatt többször kerültek ne­héz helyzetbe. — És mit szüntetnék meg? — vetem közbe. Bányanyitás Bükkábrányban Megkezdték a Borsod me­gyei Bükkábráray község tér­ségében talált, több mint 550 millió tonna szén kitermelé­sének előkészítését. A Mátra­aljai Szénbányák e nagy fel­adattal megbízott dolgozói először körülbelül 10 hektáros területen teszik hozzáférhető­vé a külszíni fejtéssel kibá­nyászható. jó minőségű sze­net. Az új bánya elsősorban a lakosság ellátásának javítá­sát szolgálja, s a tervek sze­rint már ez év hadmadik ne­gyedében meg kell kezdenie a szállításait a Tüzép-telepek- nek. A kezdeti időszakban még kisebb teljesítményű gépekkel dolgoznak, később azonban a visontai külfejté­sen használt mammutgéplán- cokka! folytatódik majd a termelés. A lakosság az új bánya legjobb minőségű, ház­tartásokban legjobban hasz­nálható szemcsenagyságú sze­net kapja, a 0 centiméteresnél kisebbet a visontai Gagarin Hőerőmű óriás kazánjaiban égetik majd el. Az új bánya kiaknázása az átlagosnál gazdaságossabbnak ígérkezik, l'íz méter vastag­ságú szénrétegét ugyanis mindössze 20 méteres föld­kéreg takarja. (MTI) — Csaknem 11 évi fo'yama- tos termelés után márciusban abbahagyjuk az NDK-nak gyártott gabonafelhordó kom­bájn előállítását — válaszol­ja az igazgató. Házi »Itatás Háta A mozgásban lévő terméké szerkezet alapjában ' véve nem jólent új és másfajta, illetve más irányú szaktudást, mint amivel jelenleg rendelkezik a kollektíva, mégis az eddig is­meretlen technológia elsajátí­tása megkívánja, hogy ház! oktatás keretében az új ter­mékekkel foglalkozó szakem­berek megismerkedjenek a szombathelyi gyártási tapasz­talatokkal. Az előbbinél jóval nagyobb' gondot jelent asz. idén is a sziüséges alkatrészek idejében való és jó minőségben törté­nő beszerzése. t— A korábbi évekhez kéj pest az alapanyagokból ugrás»* szerűen javult az ellátás. Ezzel szemben igen bizonytól lan a középméretű villany-* motorok beszerzése. Az eütőbj b érvényes az imipontüveg- száll megvásárlására is. AmenyJ nyiben nem változik a helv-* zet, akkor egyrészt veszélybe kerülnék a határidők, más­részt bizonyos területek e ni nem tudjuk szerződéses köte­lezettsége inket teljesíteni külj földi partnereinkkel szembeni — állítja az igazgató. A változó termékszerkezef még bizonyos fokú mumkaerőj átcsoportosítást is megkívánj Akárcsak az előző évben, az idén is 20—25 főt érint. Pél­dául a meóból egyes dolgo-J zók közvetlen teirnelésirányí-* tó feladatkörbe kerülnek. Ál gazdálkodás erediményesséigé-* nek érdekében az anyagim oz-J írató létszámot ésszerűbben) foglalkoztatják, üzemeket von-* nafc maid össze. A gyárban eddig sem void szokatlan a kapcsolt munka-* körben történő foglalkoztatás.’ Ez a folyamait most sem zá- rult le. Mivel az eddig tett 4s várható intézkedések sem elégségesek ahhoz, hogy aí szorgalmas, jó kéoességű mun- kásgárda főállásban birkóz-' zon meg az újabb, sok rét il feladattal, ezért a gvár veze-' fése továbbra is számít a vál­lalati gazdasági munkaközös­ségekre, akik tavak’ 16 ezer órában oldották meg többlet­feladataikat. Kél nagy íermékcsaládra Az idén sorra kerülő ter- mékszierkezet-váiltássail ismét egy lépést tettek affelé. hogy az ÉLGÉP nagy családjában közelebb kerüljenek azon céljuk eléréséhez, hogy két nagy termékcsalád — sajt- és takarmányfeldolgozás — gé­peinek komplex előállításéra rendezkedjenek be. V. K. A tsz-zárszáraadások tapasztalatai Eleki János nyilatkozata A legtöbb termelőszövetke­Molnár Jánosné, a balassa­gyarmati cukrászüzem vezető­je. mestercukrász hat fiatalt hozott. Neveltjei hadd mutas­sák . meg, nemcsak egy-egv részfeladat elvégzésére képe­sek ! A Hotel Salgóban délidőben már javában állt a „bál”/ A kilenc szakács kilenc komplett menüt készített, a felszolgá­lók tálalásból, a vendéggel való foglalkozásból vizsgáztak. Az étterem közönsége pedig e napon a Salgótarjáni Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola II. bé osztályának tanulóiból állt. Ok ettek —, s eközben figyel­ték: mi is az a szint, ami ma a szakmában elvárható. ÉS EVETT-EVETT rendü­letlenül a szakácszsüri is. élén Lontai Egonnal, a Hungarho- tels termelési igazgatójával, a Magyar Szakácsok és Cukrá­szok Szövetsége elnökével. Harminc fogást ízleltek végig a zsűritagok, ami apró falat­kákban is — mennyiség. — Hogy minek milyen az íze, az persze, szubjektív do­log — mondja két fogás közt zetben .megtörtént a /itrszá­rnád ó közgyűlés, amelyen a tagság a mú'lt évi eredménye­ket, go-ndokat összegezte, és meghatározta az idei felada­tó kát. A tanácskozásokon föl­vetődött kérdésekről, a zár­számadások tapasztalata itról Eleki János, a TOT főtitkára nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. — A közös gazdaságok min­dent egybevetve sikeresen zárták az elmúlt esztendőt; 1279 tsz készített zárszámadá­si mérleget, s ugyan az ada­tok még nem tekinthetők vég­legesnek, annyi máris bizo­nyos, hogy nyereségük mint­egy 4 százalékkal meghaladta az 1983. évit. Ez jó eredmény­nek számít, küfönösen, ha fi­gyelembe vesszük, hogy 1984. aszályos esztendő volt. A ked­vezőtlen időjárás egyebek kö­üöW a kukorica tei'mesered­ményét vetette vissza, A ka­lászos gabona hozama azon­ban kedvezően alakult, s ez átsegítette a szövetkezetek döntő többségét a pénzügyi nehézségeken. A közgyűlések ugyanakkor arról is számot adtak, hogy az eredmények a megszilárduló munkafegye­lemmel, és a közös dolgaiért érzett nagyobb felelősségtu­dattal is összefüggésbe hoz­hatók. Mindez biztató az .idei esztendőre nézve, amikor is a szövetkezeteknek semmivel sem kisebbek a feladatai, mint az elmúlt évben, és a külső körülmények — például a ne­héz külpiaci helyzet — javu­lásával sem számolhatnak. A gazdálkodási eredmények összesítésénél kitűnt, hogy az állat tenyésztésű e n nehézségek adódnak; ezekről szó esett a tanácskozásokon is. Az ex- portszálilítások elhúzódása mi­att sokfelé tovább keli tarta­ni az állatokat, ami többlet- költséggel jár. Azt tapasztal­juk, hogy különösen a régi építésű, kisebb létszámú és szétszórt telepítésű állat-tele­peken veszteséges a termelés, ezekre a helyekre nehéz mun­kaerőt találni, és a szállítási költségek is növelik a ráfor­dításokat. Technológiai kor­szerűsítésre sok helyen a szű­kös pénzügyi lehetőségek mi­att nincs mód. Ám arra nyí­lik lehetőség, hogy a gazdál­kodás belső gond jait-bajait ismételten elemezzék, s arra is, hogy újra értékeljék e te­lepek helyzetét. Segíthetnek a fejlesztési célokat szolgáló hitelek is. Az állattenyésztés­ben kedvező jelenség, hogy a nagyüzemek és a kistermelők együttműködése a korábbinál magasabb szintre került, az integráció keretében a gazda­ságok mind jobb szolgáltatást biztosítanak partnereiknek, ez főként a sertéstenyésztésben hozott kiemelkedő sikereket. A tsz-ek kiegészítő tevé­kenysége, amely az elmúlt években fokozatosan bővült, tavaly megtorpant, sőt visz- szaesést tapasztaltunk éppen azokban a megyékben, ahol nágyoibb számmal, vannak ked­a szövetség elnöke, aki sajat vezőtlen adottságú üzemek. Márpedig számukra a kiegé­szítő jövedelemforrás alapve­tően fontos, lévén, hogy a föld eltertóképessége kicsiny. Tavaly csökkent az innen származó termelőszövetkezeti nyereség. A gazdaságok a visszafogottabb ipari fejlesz­tések miatt kevesebb megren­delést kaptak, és az ipari gmk-k is versenytársul je­lentkeztek. A tsz-ek tavaly 20 ezer fővel csökkentették al­kalmazotti létszámukat, ebből 14 ezerrel az ipari és szolgál­tató ágazatokban. A jövőben arra kell tö: ekédniök az üze­meknek, hogy körültekintőb­ben válasszák meg együttmű­ködő partnereiket, és olyan területen vállalkozzanak ki­egészítő munkára, ahol hosz- szabb távon is remélhetnek megrendeléseket. Sokfelé sürgették a közgyű­léseken. hogy korszerűsítsék, fejlesszék az üzemi géppar­kot, mivel túlságosain magas az elhasználódott, gépek, be­rendezések aránya. Évente 5 —10 százalékkal növekszik az úgynevezett nullára leírt trak­torok száma, és ez — ha a NÓGRÁD - 1985. tervezett maga® növényi ho­zamokat vesszük alapul —• kedvezőtlen jelenség. A tsz- ek egy része az idén hiteltá­mogatással újabb gépeket vá­sárolhat, Másutt viszont azt tervezik, hogy a meglévő ál­lományt gondos karbantartás­sal, szerelőmunkával tovább­ra is üzemben tartják. Az értékesítési nehézségek a termelőszövetkezeti gazdál­kodás legfőbb fórumain is sokfelé vitát 'keltettek. Azt kell mondanunk: szerződéses fedezet nélkül nem szabad1 termelést / kezdeményezni, ilyenkor ugyanis az áru útja kiszámíthatatlan, és a gaz­dálkodás eredményessége is kérdésessé válhat. Ám arra Is szükség van, hogy a piac­felügyeleti munka erősödjék, és az intervenciós fölvásárlás is jobban alkalmazkodjék az adott helyzethez. A zöldség­termelés szakmai lehetősége­in kétségkívül javítani kell,' mindenekelőtt a műszaki hát­teret erősíteni, ez ugyanis — elsősorban az öntözésnél —• távolról sem felel meg a kö­vetelményeknek — mondotta a főtitkár. (MTI) 5., kedd |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom