Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-28 / 73. szám
Tanácskozik az MSZMP XIII. kongresszusa Hámori Csaba: Adjunk rangot a cselekvésnek ’ Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Budapest küldötte hangsúlyozta: — A statisztika tanúsága szerint minden második magyar — még nincs harmincéves. E tény azt is jelzi, hogy az ifjúságnak súlya, felelőssége van- Nem csak a jövőnek részese és formálója, hanem itt és most a jelennek is. — Pártunk mindig megkülönböztetett figyelmet fordított az ifjúságra. Ez a program, amelyet a határozattervezet ajánl, egyidőben kénes megerősíteni a párt politikája naik bevált, a gyakorlat által igazolt, fő irányát, alapvető vonásait és választ adni korunk új kérdéseire. Ez az ifjúság érdeke is, ezért támogatjuk a programot: tlénk viták Az utóbbi években az épí- tőmunka sikerei nem olyan látványosaik, magától értetődjek, mint korábban. Érthető, hogy ilyen helyzetben élesebben bukkannak felszínre az éidekellentétek. Ennek természetes velejárója, hogy a fiatalok között is éíénkebbé váltak a vitáik jelenünkről, .lövőnkről. Érzékenyebbé, nyíltabbá. kritikusabbá vált nemzedékünk. A fiatalok azonosulása a szocializmussal nem automatikus. Napjainkban is sok a zavar. Sajnos a fiatalok között sem ritka az elkényelme- sedett, a mindenbe beletörődő. Azokat kell segítenünk, bátorítanunk, akik hajlandók vállalni a nehézségeket s küzdenek igazukért. A bátor kiállás képessége nem születik velünk. Az első mintát a család adja. Jó lenne az iskolákban is olyan légkört teremteni, amely rangot ad az önálló cselekvésnek, gondolkodásnak az egyéniségeknek. Ezután a felszólaló arról beszélt, hogy reálisabbá kell tenni a szocializmusról kialakított felfogást, majd így folytatta: Hazánkban a fiatalok túlnyomó többsége számára adottak az eredményes tanulás, a munka, a művelődés, a kiegyensúlyozott élet feltételei. A legtöbb magvar fiatal becsülettel teljesíti kötelességeit. Ám nincs még egy társadalmi réteg, amelynek helyzete, feladatai, gondjai any- nyira sokrétűek lennének, mint a.z ifjúságé- Másfél millió diák, több mint egymillió munkás, negyedmillió mezőgazdasági dolgozó, csaknem ugyanennyi értelmiségi, katonák, családfenntartók. hajadonok és elváltak, s több mint százezer veszélyeztetett: mind-mind magyar fiatal, akiknek jövője, sorsa közős felelősségünk. Azokért is tennünk kell, akik saját tévelygéseik miatt csúsztak a társadalom peremére. Az alkoholfogyasztás. a lassan, de terjedő kábítószer-élvezet, a növekvő fiatalkori bűnözés, a társadalomba való beilleszkedés zavaraira irányítja a figyelmet. Mindez az egészségügy, 8 nfvelés, a szociálpolitika, az ifjúságvédelem összehangolt, közös cselekvését sürgeti. Az. hogy ki, mikor válik nagykorúvá: életkor kérdése. Hogy ki miikor válhat felnőtté, az a körülményektől is függ. Ahogy Kádár elvtárs mondotta, az életkor nem értelmezhető mereven. Ehhez nemcsak szellemi, biológiai érettség szükséges, hanem felelősséggel Végzett munka, anyagi függetlenség is. LeíiEtüséget kérnek A fiatalok egy része a felnőtt-társadalomra mutat, mindig s mindenbein segítséEz éppoly káros szélsőség, mint mindenben- magukra hagyni az épp csak indulókat. A munkába álló fiatalok nem adományt, hanem lehetőséget kérnek. A gondok nem az indulás pillanatában fogannak. Természetes, hogy a betanulás időbe telik. Ám, ha egy fiatal négv-öt év elteltével még mindig képességétől és képzettségétől mesz- sze elmaradó feladatokat kap, ha bére nem kerül arányba az elvégzettekkel, elkedvetlenedik, visszahúzódik, vagy mással próbálkozik. A pályakezdők alacsony jövedelme tehát tünet, ami mögött nem társadalompolitikai megfontolások húzódnak, hanem elégtelen munkaszervezés s a változtatásra bátortalan munkahelyi vezetés. A fiatalok zöme tehát nem egyszerűen több pénzt, hanem igényesebb feladatokat akar, s olyan elbírálást, amely a valós eredményeket forintban is jól mérhetővé teszi. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése egyebek közt ezt is ígéri. Ma is sokan vádolják az ifjúságot^ hogy „puhább a tenyerük”, fájdalmasabb számukra a munka. Ilyen is van. de nem ez a jellemző. Bizonyítják az idei rendkívül hideg télben is helytálló ifjú bányászok. építők, vasutasok. De szólhatnék társadalmi munkaakciókról, túlórákról, építőtáborokról is. Az országszerte szaporodó vállalkozások tagjainak többsége is fiatal. Nemzedékünk tehát nem menekül a munkától. A többletmunka egyik színtere az oly sok vitát' kiváltó vállalati gazdasági munkaközösség. Az lenne kívánatos, ha létjogosultságát egy jól működő keresetszabályozási rendszer kezdené ki. A többletjövedelem sokszor nélkülözhetetlen bevétele a családoknak. De a tartós túlterhelésnek, a túlhajszoltságnak kísérőjelenségei is vannak, elsekélyesedő emberi kapcsolatokra, felbomló családokra is gondolok. Persze az egymás iránti közömbösség, az itt-ott elharapódzó durvaság nem feltétlenül a túlhajszoltság következménye. Intő jel: nem élünk olyan szépen, mint amilyen jól. Segíleni az otthonteremtőket Az otthonteremtés esélye az utóbbi években — főként a városokban — alig javult. Bár az új' lakások zömébe fiatalok költöztek, a gyermekes fiatal családok harmadának mégsincs önálló lakása. Ma az otthonhoz jutás esélye elsősorban a szülők anyagi viszonyaitól függ. Ám sokan vannak, akik erre egyáltalán nem számíthatnak. Az állami szervek nem nézik tétlenül a helyzetet. A tanácsok országszerte növekvő mértékben segítik az otthonteremtőket. Ezek enyhítik a gondokat, de nem tévesztendők össze a hosszú távú megoldással A határozattervezet is követelményként fogalmazza meg egy arányosabb támogatási és hitelezési rendszer kialakítását. Ügy véljük, kulcskérdés az építési árak növekedésének megfékezése. Így lehet csak esély arra, hogy a fiatal családok reális erőfeszítéssel belátható időn belül lakáshoz jussanak. Az egyedi támogatás elveiről is érdemes gondolkodni. Aki jobban dolgozik, és ezért többet keres, ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe, mint aki maga okozója rossz helyzetének. A KISZ-ben régi hagyomány, hogy tavasszal forradalmár elődeinkre emlékezünk. A nemzeti múlt ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy meggyőződhessünk: szocialista társadalmunk létrejötte, eredményei a nemzet haladó hagyományaira épülnek. A továbbiakban hangsúlyozta: Munkával, elkötelezettséggel segítjük a békeszerető erők közös fellépését a pusztulás veszélyével szemben. E gondolatok jegyében ünnepeljük hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját, s készülünk a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozóra. A moszkvai VIT nagy alkalom, hogy tovább erősítsük ifjúságunk internacionalizmusát, szóljunk építőmunkánk eredményeiről, elmélyítsük barátságunkat mindazokkal, akik a békét, a szabadságot, a társadalmi haladást hirdetik. Az eltelt öt esztendőben a XII. kongresszus útmutatása szerint mozgósítottuk tagságunkat a tanulásban, a szocialista ópítőmunkában és a haza védelmében való helytállásra, felelős magatartásra. Ezekhez a tartamas célokhoz igyekeztünk színes, sokrétű, vonzó formákat találni. Néhány a legkedveltebbek közül: szenvedélyes, őszinte viták folynak a marxista diákakadémiákon, megalakultak, s népszerűvé váltak a békeklubok, nemcsak szót emeltünk a veszélyeztetettekért, de velük együtt kezdtük el több nevelőotthon felújítását, a termelés gondjain enyhítenek a minőségi körök. A gazdaság új kérdéseihez igyekeztünk új módon közelíteni. Olyan megoldásokat keresünk és szorgalmazunk, amelyek közvetlenebbül ösztönöznek a megújulásra. Központi akciók helyett a helyi ifjúsági közösségeket mozgósítva támogatjuk az olyan gazdasági programokat, mint a hatékony anyag- és energiagazdálkodás. a biotechnológia. a robottechnika. A társadalom nagy kérdései mellett több energiát kell fordítanunk a munkahelyre, az iskolák, s az itt működő KISZ-szervezetek gondjaira. Szilárd, összetartó közössések kellenek. így válhat a KISZ igazi, közéleti, politikai iskolává. Az a tény. hogy a párt tagjainak. vezetőinek nagy része a KISZ-ben tanult meg szervezni, vitatkozni, politizálni, önmagában is minősíti munkánkat. De egvben felelősségünkre is figyelmeztet: az alkalmas fiatalok párttaggá nevelése, az utánpótlás biztosítása a mi gondunk is. A kor követelményét önmagunknak így fogalmazzuk meg: a KISZ-nek is többet kell tennie azért, hogv a fiatalok szűkebb. táaabb környezetüknek közvetlen formálóivá válhassanak Kinek- kinek magának kell megvívnia egyéni küzdelmeit A fiataloknak minden helvzet- ben' érezniük kell: a KTSZ mögöttük áll. védi igazukat. E munkában is nélkülözhetetlen a pártszervezetek irányítása. támogatása. Szövetségünk taglétszáma az utóbbi években tovább nőtt, 900 ezer fölé emelkedett. Tagságunknak több mint fele fiatal dolgozó. Erőfeszítéseink nyomán több fizikai dolgozó talált utat a KISZ-szer vezetekbe. Mindent meg kell tennünk azért, hogy szavunk, befolyásunk is ehhez mérten erősödjék. Egyidőben kell szólnunk diákhoz, ifjúmunkáshoz, mezőgazdaságban dolgozó fiatalhoz. értelmiségiekhez — több korosztályhoz. Ez más és más hangsúlyt, érvet, módszert kíván. Bátran leli változtatnunk — A KISZ a jövőben is a magyar ifjúság egységes politikai tömegszervezete. Hatékonyabb működéséhez a különböző rétegekben és korosztályokban javítani kell munkánkat. Bátran kell változtatnunk. Terveink kidolgozása megkezdődött. Elgondolásainkat a párt Központi Bizottsága elé fogjuk terjeszteni. AZ, már ma is nyilvánvaló. hogv a sokrétű elvárásnak. igén'mek csak úgy tudunk megfelelni, ha az ifjúsági munka nem marad a KTSZ monopóliuma. Támogatjuk. hogy a szakszervezetek. a népfront, az MTESZ, az MHSZ. a sportmozgalom fiataloknak szóló klubokat, egyesületeket. programokat szervezzen. Még többre, még éi-dekesehbekre van szükség. Az. elmúlt héten KTSZ-díiial jutalmaztok az első. nagv sorozatban gyártott magyar sz.emélvi számítógép, a Primo tervező kollektíváját. És itt érdemes néhány szóra megállni. A számítógép korunk ielképe. Tervezése, gyártása. s főleg használata mér- réie a gazdaságoknak Nekünk. KISZ-vez.etőkn<»]í is a sz.ámítógénes nemzedék felkészültségéhez. igényeihez kell igazítanunk módszereinket. Magyarországon a kommunista pár+ta1 csaknem egyidőben született a kommunista ifiúsági mozgalom. Ez a számunkra kötelezettséget és elhivatottságot jetentő tény — máig ható üzenet. Amikor elfogadásra ajánlom a Közoonti Bizottság beszámolóját és a határozattervezetet. egvben a Kommunista Ifiúsági Szövetség, a magyar fiatalok nevében kemény munkát, tisztességes helytállást a következő öt év programjának végrehajtásában felelős részvételt ígérek. Kapolyi László: Főszerepet kapnak a vállalatok NÓGRAD — 1985. március 28., csütörtök Kapolyi László ipari mi- riszler bevezetőben rámutatott: az elmúlt negyven év során az ipar nagy fejlődési ivet futott be, tizenötszörösére növelte a termelését, ötszörösére bővítette az állóeszközök állományát, kialakultak a szocialista tulajdon- viszonyok. A fejlődés néhány máig tartó sajátosságáról szólva hangsúlyozta, hogy a gyárak gyors helyreállítása után alapvetően extenzív iparfejlődési szakasz kezdődött, amely a nehézipar alapjait rakta le. Ehhez a folyamatos hajtóerőt a szocialista integráció, s elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés keretében beszerezhető olcsó nyersanyagforrások jelentették. Az így kialakuló ipari szerkezet azonban nem vitte kövekezetesen tovább a felszabadulás előtti, nemzetközi rangot is elért műszaki kultúrák továbfejlesz- tését, a technológiai láncok fejlettsége és műszaki színvonala nem volt azonos. Különösen élezte az iparfejlődés ellentmondásait a hetvenes évek elején bekövetkezett világgazdasági korszak- váltás. Olyan helyzetbe került az ipar, hogy nem volt tovább halasztható az intenzív szakaszra való átállás. Ez a folyamat azonban nem tudott kellő gyorsasággal kibontakozni, ami a korábbi eredményeket is csökkentette. — Az ipar az 1978-aspárthatározat után minden erejét a fizetőképesség megőrzéséhez szükséges külgazdasági egyensúly javítására koncentrálta — emlékeztetett Kapolyi László. — A fejlődést negatívan befolyásoló folyamat volt, hogy az importlehetőségek beszűkülése után elsősorban a technológia- és a gépimport fékeződött le egy olyan időszakban, amikor éppen ellenkező tendenciára lett volna szükség. — Azt valljuk — mondta a miniszter —, hogy a technológia a műszaki fejlődés versenypályája, és ezen keresztül a gazdasági élet fő küzdőtere. Az iparpolitika szándékait az 1983-as központi bizottsági előterjesztés, illetve az erre született határozat körvonalazta. Rengeteg információhoz, útmutatáshoz jutottunk a gazdaságpolitika közbenső állásfoglalásai alapján, és rendkívüli éf t.ékes volt az a vita. ' ameli a kongresszus előkészítésénél folyamatában, különböző szin tű párt értekezleteken za jiot le az iparfejlesztési programok veglegesítésével kapcso latban. Ezután a miniszter az ipái fejlesztésének fő feladatain!) szólt, majd a következőke mondotta: — A gazdaságirányítás to vábbfejlesztése során a vál laiat kerül a főszerepbe. A vállalati tevékenység dina mizálásától várjuk a jövede lemteremtő képesség tovább növekedését. Ezzel összefiig gésben kell szólni az iparba) dolgozók anyagi-erkölcsi meg becsülésének további javítása ról. Az anyagi forrásokat a alapvető célok elérése, a na gyobb dinamika, a jövedelem teremtő képesség növekedés' fogja megteremteni, de a erkölcsi megbecsülés javitá sáért nekünk is sokat kell ten nünk. Nagyon sok ki vál szakmunkás, szakember, ve zető dolgozik az iparban Munkájukkal, elkötelezette é gükkel, rátennettségükkel ől alapozták meg az ágazat fej lődését. Űj termelési és mű szaki kultúrákat hoztak lét re, új vállalkozásokat vezet tek be. egyiknek-másiknak i híre nemcsak itthon, hanen külföldön is közismert - mondta befejezésül Kapoly László. Br. Iliéi György, a srore bathelyi Markusovszky Kór ház és Rendelőintézet ősz tályvezető főorvosa, fői gaz gat őhelyette*, Vas megy küldötte megállapította: a elmúlt öt evbaa u eeesKeg ügy kiemelten támogatott ágazat lett. Ennek eredményeként kedvezőbbé váltak a működés feltételei. Ám a két-» ségtelen fejlődést kedvezőtlen jelenségek is kísérték. A la- kosság egészségi állapota nern változott, kielégítően: em«H kedett a 40—50 évesek hala-J lozási aránya; csökkent » születések száma, átmenetileg ugyan, de zavarok jelentkeztek bizonyos gyógyszerek é* gyógyászati segédanyagok el-, látásában. Egyes területeken/ főként a felszereltség. műszeJ rezettség és a régebbi kórházak műszaki állapotában á kívánatostól való ^ elmaradás nemcsak stabilizálódott, hanem nőtt is. Az egészségügyi beruházások elhúzódtak/ eeves új gazdasági szabályod zók a régi kórházakra kifejezetten hátrányosak. Nem következett be frontáttörés az egészséges életmódra nevelés hatékonyságában, az egészségügyi felvilágosítás ered-J mény ességében. A körzeti alapellátás sem nőtt fel a követelmények szintjére — hangsúlyozta a továbbiakban. Az elmúlt évti-J zedekben kialakult, gyakorlati és a szembeötlő fejlődés. a kedvező változások melletti fellelhetők olvan vonások is,' amelvek feszültséget okoznafri a lakosság és az egészségügyi munkát végzők között. Olyan, jelenségek, amelyek rontják az állampolgárok közérzetét,' hátrányosan hatnak a mi hivatásunkban különösen elengedhetetlen bizalomra és közvetlen emberi kapcsolatokra. Az egészségügyben dolgozóknak is vannak emberi gyengeségeik — utalt rá a felszólaló. Türelmük, megértésük és együttérző magatartásuk sem egyforma. Főként a kórházi rendelőimé-' retekben és a körzeti rendelőkben gyakori a zsúfoltság,' türelmetlenség és ideges a hangulat. Az egészségügyi ellátás ingyenességének elve sem érvényesül teljesen, noha ez — hangsúlyozta — kétségbevonhatatlan szocialista vívmányunk. Alapvetően fontos, hogy az egészségügy egésze mielőbb túljusson ezeken a gyengeségein. A gondok megoldásában a magyar orvosok és egészségügyi dolgozók hivatástudata, erkölcsi és politikai elkötelezettsége és humanizmusa olvan alap, amelyre e tekintetben is biztosan építhetünk — mondotta végezetül. Ezután Menus Ferencné. a Salgótarjáni Kohászati Üzemek csoportvzetője, a nagy- vállalat küldötte kapott szót. (Felszólal ás át a 6. oldalon közöljük). A további felszólalók sorrendje az alábbiak szerint következett: Kiss József, az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat állami díjas vezérigazgatója, Fejér megye küldötte bevezetőben az építőipari munka gondjairól és szépségeiről szólt, majd az utóbbi éveknek az építőiparra is ható változásait elemezte. Hangsúlyozta: a vállalkozás, a versenyeztetés révén újulhat meg az építőipar. Ilyen feltételek kialakítása nem köny- nyű feladat, de szükséges a versenyképes kivitelező építőipar létrejöttéhez. Nem magj'ar építőipari sajátosság — mondta —, és főként nem mulasztásból ered, hogy a legutóbbi évekig az építésnél az egész világon —, illetve az érintett égövek alatt — nem volt alapvető szempont az épületek fűtéséhez felhasznált energia meny- nyisége. Ezt a közismert világesemények tették fontossá. Magyarországon fűtésre a szükségesnél 35—40 százalékkal több energiát fordítunk. Ez vonatkozik a 40 év alatt megépült, összesen mintegy 400 millió négyzetméter alap- területű épületállományra es lényegében a ma épülőkre is. Ebből az ország összes energiaszükségletének 10—12 százaléka volna megtakarítható. Ezután a lakáshoz jutásnak a korábbinál jóval magasabb költségeiről szólva elismerte az ebből adódó gondokat. Ugyanakkor az ágazat egyik (fthumdi az í. oldalon) 1