Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-28 / 73. szám
Tanácskozik az MSZMP XIII. kongresszusa ' (Folytaid» at 1. oldalrél) ienntartjuk és érvényesítjük. De nem szabad összekeverni az elvet - a gyakorlati módszerekkel. Az elv sérthetetlen, a módszereknek viszont szüntelenül tökéletesedniük kell. Ez vonatkozik a szakszervezetek pártirányítására äs. A párt vezető szerepének érvényesülése döntően meghatározza a szakszervezetek tevékenységét is. Ez a szakszervezeti munka eredményességének egyik legfőbb feltétele. Ezért a párt vezető szerepének elvén nem, de a gyakorlatán lehet vitatkozni. A párt vezető szerepének érvényesülése nem azonos a csalhatatlanság hitével, nem ézonos a szüntelen helyesléssel. Ezért az MSZMP úgy tekint a szakszervezetekre is, mint saját véleménnyel rendelkező politikaformáló erőre. Mennél pontosabban megfelelnek sajátos hivatásuknak, helyzetüknek és szerepüknek, annál nyilvánvalóbb, hogy olyasmivel tudnak hozzájárulni a szocializmust építő társadalom erőfeszítéseihez, ami nemcsak eltér mások tevékenységétől, hanem — amit a követelményeknek megfelelő módon — Benki más nem tehet meg. A szakszervezetek most világszerte nehéz helyzetben vannak. A kongresszusi dokumentumokban ajánlott program gazdaságpolitikánk folytatására szólít fel. Ez helyes, reális program. Célunk, hogy a lehetséges mértékig növeljük a gazdasági fejlődés ütemét. Tovább kell enyhíteni a tőkésadósságainkból származó terheket. Meg kell állítani a reálbérek csökkenését, hatékonnyabbá kell tenni — a jövő érdekében a termelői beruházást. Az emelkedő termelésnek növekvő fogyasztással és reáljövedelemmel, nagyobb jövedelmi biztonsággal kell járnia. Törekedni kell arra, hogy a fogyasztói árnövekedés üteme a jövőben a korábbinál alacsonyabb legyen. Ha a gazdasági növekedés üteme gyorsul, növelni lehet a felépített lakások, főleg az államiak számát. Fontos, hogy r lakásokat valóban azok kapják, akik a leginkább rászorulnak. A kongresszus és a hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére indított munkaversenyre alapozva. nagy tömegeket megmozgatva. minden munkahelyen tovább lehet lépni. A dolgozók, a szocialista brigádok őszinte tenni akarását köszönettel fogadjuk. A munka- és versenymozgalmak alapvető feladata változatlanul az, hogy húzóerői legyenek a szocialista építőmunkának, a szocialista emberformálásnak. Célunk változatlanul, hogy szebbé. jobbá, gazdagabbá, emberibbé itegvük életünket. A dolgozók készek ennek a megvalósítására. Támogatnak minden olyan törekvést, amely az eddigi eredmények megszilárdítására, az ország gondjainak mérséklésére, a szocialista fejlődés elősegítésére irányul. Jóleső érzéssel és meggyőződéssel helyeseljük a beszámolót, a határozati javaslatot, mert a jó politika, a szocialista építőmunka folytatását, gondjaink enyhítését látjuk bennük. Embert próbáló, szép feladatok ezek. Boldog Jánosné, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kertészeti brigádvezetőie. Bács- Kiskun megye küldötte személyes tapasztalataiból merített példákkal szólt a közéleti munkáról. — Társadalmi munkámat a KISZ-alapszervezetben kezdtem. Rendezvényeink a tanyavilágban zajlottak. Kiskunhalas lakosságának 14 százaléka még ma is külterületen él. Tanyán, amelv a végletek világa. Az egyedül maradt idős ember, a jómódú gazdálkodó éppúgy megtalálható itt, mint a rogyadozó viskó és az összkomfortos kisgazdaság. Senki nem tagadja azt az alapvető változást, amely a tanyasi emberek élet- és gondolkodás- módjában bekövetkezett. Valamennyien féltjük ezeket az eredményeket, hiszen munkánk révén születtek meg, és a kiegyensúlyozott agrárpolitika tette azokat lehetővé. Közvetlen termelésirányító munkakörben dolgozom, kapcsolatom tehát szoros munkatársaimmal. Van amikor nehéz helyzetben vagyok, mint közéleti ember, és mint párttag. Bizony nem tudtam sokáig magyarázatát adni annak: miért nem lehetett kapni ezen a télen a leghidegebb napokban pb-gázt, vagy szenet. Ezek az alapellátási gondok különösen sújtják a tanyán élő idős embereket, elsősorban a téesznyugdíjaso- kat, illetve a járadékosokat. Tapasztalataim alapján is egyetértek a határozattervezetnek azzal a megállapításával, mely így fogalmaz: „Az időskorúak létbiztonságának erősítése érdekében csökkenteni szükséges a nyugdíjrendszer egyenetlenségeit”. A fiatalabb generáció lehetősége nagyobb, életvitele eltér az idősebbekétől. Gyermekeink ma már nem osztatlan tanyasi iskolába járnak, hanem városi, vagy nagyközségi intézményekbe. így nyitva áll előttük a továbbtanulás lehetősége. Zarnóczi József, az MSZMP X. kerületi Bizottságának első titkára, Budapest küldötte Kőbánya dolgozóinak üdvözletét tolmácsolta a kongresz- szusnak, majd a pártépítő munka tapasztalatairól szólt. Elmondotta: — Kerületünkben a XII. kongresszus óta 2832 új párttagot vettünk fel; 73 százalékuk munkás, 64 százalékuk fizikai dolgozó. Az utóbbi időben többen kérdezték tőlünk, hogy miként sikerült elérni ezt a folyamatos fejlődést, miközben nálunk az aktív dolgozók száma öt év alatt 85 ezerről 60 ezerre csökkent. A kerületi pártbizottság a fő figyelmet az alapszervezeti pártmunka fejlesztésére, színvonalának emelésére fordította. Javítottuk tájékoztató, felkészítő tevékenységünket, következetesebben végeztük az ellenőrzést és az értékelést. Ennek eredményeként az alapszervezetek munkája fejlődött, gazdagodott, nőtt öntevékenységük, politikai befolyásuk és vonzerejük. Ezt azért hangsúlyozom, mert meghatározó jelentősége van annak, hogy a pártalapszervezeteknek milyen a politikai befolyása és tekintélye azok között a munkások, értelmiségiek, művészek vagy a tudomány műhelyében munkálkodók között, akiket soraiba hiv. A továbbiakban hangoztatta: — Az eredményesen végzett politikai és gazdasági munka, a kommunisták személyes példamutatása adja a legjobb alapot ahhoz, hogy a pártonkívüliek legjobbjait meg tudjuk nyerni a pártnak. Ügy tapasztaljuk, nem lehet és nem is szabad csupán arra várni, hogy bekopogtassanak a pártiroda ajtaján. A gyakorlat tapasztalata az, hogy sokan — talán félve a visszautasítástól — elvárják, munkájuk, magatartásuk alapján a párt vegye észre, hogy kommunista módon élnek és dolgoznak; igénylik, hogy megkeressék őket és kezdeményezzék a belépésüket. — Fokozott figyelmet fordítunk a nagyüzemekben dolgozó pártszervezetek munkájára. irányításukra, segítésükre. Ám pusztán statisztikai meggondolásokból nem húzzuk le a sorompót az eszmei meggyőződésből, az MSZMP iránti bizalomtól, a politikánkkal való azonosulástól vezérelve felénk igyekvő orvosok, mérnökök, pedagógusok. vagy akár adminisztratív munkakörben dolgozó emberek előtt sem. Mindazoknak helyük van sorainkban — legyenek bármilyen foglalkozású emberek —, akiknek 2 NÓGRÁD - 1985. március 28., csütörtök felvétele révén nemcsak a statisztika javításával, hanem emberi értékkel is gazdagodhat és erősödhet pártunk. Kovács János, a csorvási Lenin Tsz elnöke, Békés megye küldötte, bevezetőben leszögezte; — Szocialista államunk demokratizmusának, demokratikus intézményrendszerének fejlődésével. mint ennek része, a termelőszövetkezeti demokrácia is sokat fejlődött a szövetkezetek megalakulásától napjainkig, így az elmúlt öt évben is. Bizonyítéka ennek, hogy megyénkben sokszor voltak a termelőszövetkezetek nehéz helyzetben, például az elmúlt kétévi aszály után, mégis megtartották belső 'morális, politikai stabilitásukat. Annak is tudatában vagyunk, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlődését pártunk helyes agrár- és szövetkezet- politikája alapozza meg. Ez a politika rangjukon kezelte a termelőszövetkezeteket, engedte. sőt ösztönözte, hogy a termelőerők fejlődését párhuzamosan kövesse a szövetkezetek belső viszonya, ön- kormányzati rendszere. Ezért nagyon egyetértünk azzal, hogy ezután is folytassuk a bevált szövetkezet- politikánkat. Erre kérjük a megválasztásra kerülő Központi Bizottságot is. Véleménye szerint a szövetkezetek önkormányzatát az ágazatiság irányába lenne célszerű fejleszteni. Indokolja ezt, hogy a munka- megosztás egyre differenciáltabb, ezzel párhuzamosan kialakítják a tsz-ek a differenciált ágazati nyereségérdekeltségi rendszert. Hangsúlyozta azonban, hogy az ágazatiságon nem az egymástól és a közösségi érdekektől elkülönült érdekcsoportok kusza szövevényét érti. Tóth Imre vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka, a határőrség küldötte rámutatott: államhatárunk őrizete békében is harci feladat és e tevékenység nagy fontosságú hazánk, népünk biztonsága, szocialista társadalmi államrendünk védelme szempontjából. Azt jelentette a kongresszusnak: szocialista hazánk államhatárán törvényes rend és nyugalom van. A felszólaló egyebek között elmondta, hogy a legutóbbi 5 évben majdnem 200 millió utast és 60 millió járművet érintő határforgalom ellenőrzése, biztonságának, gyorsaságának és kulturáltságának minőségi fejlesztése — a Vám- és Pénzügyőrséggel és más szervekkel szoros együttműködésben — komoly helytállást kíván. Az elmúlt években több új határátkelőt nyitottak, számos nagy forgalmú átkelőhelyet pedig korszerűsítettek. A Belügyminisztérium és a határőrség több területen javította munkáját és a növekvő forgalomnak jobban megfelelő. jelentős átcsoportosításokat hajtott végre. — A határőrség részéről készek vagyunk — a biztonság megtartása mellett — a határforgalom ellenőrzésének további gyorsítására is — hangoztatta a felszólaló. Bálint László, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát vezérigazgatója, Csong- rád megye küldötte felszólalása elején szűkebb hazája élelmiszer-gazdaságának fejlődését és problémáit elemezte. A megye mezőgazdasága alapvetően a céloknak megfelelően fejlődött, az állattenyésztési ágazatban kimagasló eredmények születtek. A termelőerők fejlődését nagymértékben segítette a mezőgazdasági üzemekkel, kistermelőkkel létrejött jó partneri kapcsolat, és nőtt az élelmiszeriparon belüli kooperáció, az együttműködési készség. A minőségi fejlődést jól segítették és segítik a kutatási együttműködések, a szegedi élelmiszeripari főiskolával például minden megyei élelmiszeripari vállalat együttműködik. Ezután az exportképessség fokozására tett intézkedésekről szólt. Elmondotta: javult a higiénés helyzet, a gyártóvonalak korszerűsége és technikai színvonala, a szakmunkások, a közép- és vállalatvezető-állomány felkészültsége. A legdinamikusabban azok a vállalatok fejlődtek, amelyek jeientős exportfeladatot is teljesítenek. A nehézségekről szólva kiemelte: gátolta a követelmények teljesítését az élelmi- szeripari vállalatoknál dolgozók magas fluktuációja Több vállalat állóeszköz-állománya elavult. Annak a véleményének adott hangot, hogy Csongrád megye élelmiszerexportjának fenntartásáért és továbbfejlesztéséért vállalati intézkedésre van szükség, és indokolt a külkereskedelmi vállalatok piaci és ármunkájának továbbfejlesztése is. Takács Hilda, a zalaegerszegi városi pedagógus KISZ- bizottság titkára, Zala megye küldötte hangsúlyozta: az értelmiségi fiatalok magas szintű szakmai felkészültsége még nem elegendő. Arra is szükség van, hogy elkötelezetten, a társadalom érdekeit megértve, célkitűzéseivel azonosulva dolgozzanak. Persze, az a tény, hogy napjainkra csökkent a társadalmi munka rangja, becsülete valamennyi értelmiségi csoport munkáját megnehezíti. Sajnos. a fiatalok egy része nem tudja — talán nem is akarja — összeegyeztetni munkáját, szabadidős-elfoglaltságait a közéleti tevékenységgel, s ez negatívan hat a többet vállalók közérzetére. Az egyenlőtlen munkaelosztás a legaktívabbak körében túliéi helést okoz. A kialakult helyzet megváltoztatására javaslom, hogy a helyi pártszervek, szakszervezetek ösztönözzék a gazdasági intézményi vezetőket arra, hogy jobban segítsék elő a társadalmi tevékenységet végzőié erkölcsi megbecsülésének növelését, munkájuk differenciáltabb elismerését. Ugyanakkor az is szükséges, hogy ezzel párhuzamosan a KISZ- szervek. -szervezetek erősítsék érdekvédelmi tevékenységüket, váljanak jobban részeseivé a fiatalok gondjai megoldásának. A fiatalok olykor türelmetlen. sürgető kérdéseiből, reagálásaiból kitűnik, hogy aa eddiginél teljesebb tájékoztatást igényelnek, reálisabb képet a mai világról, közvetlen környezetünkről, amelyben élnek, dolgoznak — an- ..nak eredményeivel, hibáival együtt. A jövőben ezért még nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalok körében végzett ideológiai munkán belül a meggyőzőbb agiía- cióra, propagandára! Erősítenünk kell — mint azt a beszámoló is hangsúlyozza — munkánk „fiatalos, mozgalmi jellegét”. Pozsgay Imre: A kongresszus is segíti a társadalmi egység továbbfejlesztését Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Bács-Kiskun megyei küldöttcsoport tagja kiemelte: a felszabadulás 40. évfordulójának és a párt XIII. kongresszusának lég- . körében él ezekben a napokban az ország. Az évforduló eseményei és a kongresszus előkészületei egyaránt azt mutatják, hogy népünk jól emlékszik felszabadulásának és új élete kezdetének történelmi eseményeire, az azóta megtett út eredményeire, buktatóira, tanulságaira. A Hazafias Népfront olyan kiterjedt, az egész népet magában foglaló politikai mozgalom, amely közéleti keretet ad a párttagok és pártonkívüliek, hívők és nem hívők együttműködésének. A köz- megegyezés szellemében a népfrontban egyesültek az ország társadalmi, politikai szervezetei, amelyek a közösségi érdek jegyében képviselik a különböző osztályokat, rétegeket, előmozdítva ezzel a szövetségi politika érvényesítését, a szocialista nemzeti egység megerősítését. Teljes mértékben egyetértek azzal, amit erről Kádár elvtárs itt hétfőn mondott. Szavai újabb tettekre késztetik. lelkesítik mozgalmunk aktivistáit, munkásait. Ügy érzem, bennünk, kommunistákban még mindig nem tudatosult eléggé, hogy pártunk kezdeményezője, s mindmáig, de a jövőben is irányító tagszervezete ennek a mozgalomnak. A párt politikájával és szervezetével együtt benne van a népfrontban, és nemcsak a különböző népfrontintézményekben dolgozó párttagok képviselete által. A párt ennek, az egész népet átfogó mozgalomnak fő ereje, irányítója és minden fontos vállalkozás részese. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt, az 1957-es országos pártértekezlet alapján kezdeményezte a népfront újjászervezését, abból a mindmáig érvényes elvből indult ki, hogy a szocializmus a marxista—leninista párt irányításával az egész nép számára, az egész nép részvételével épül. Ez az elhatározás is része volt a vállalt és mindmáig követett, továbbra is követendő lenini irányvonalnak, s bizonyságul ehhez hadd idézzem itt Lenin egyik 1921 - ben elmondot* gondolatát, amely így hangzik: „A munkások. a parasztok, az értelmiségiek tömegében szép számmal akadnak tehetséges, becsületes pártonkívüliek, akiket a gazdasági építés fontosabb posztjaira kell állítani, oly módon, hogy a szükséges ellenőrzést és irányítást a kommunisták végezzék. Másrészt viszont szükség van arra is, hogy a pártonkívüliek ellenőrizzék a kommunistákat. Ebből a célból olyan párton kívüli munkások és parasztok csoportjait, akiknek becsületessége kiállta a próbát, be kell vonni a munkás-paraszt felügyeletbe. és minden hivatali állástól függetlenül, formaságok nélkül be kell vonni őket a munka ellenőrzésébe és megítélésébe.” (Folytatás a 3 oldalon) Kádár János, Németh Károly és Óvári Miklós a szünetben beszélget.