Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-27 / 72. szám

A takarékpénztár aktívan segíti a gazdaságpolitikai célokat Beszélgetés Zsídaí Lászlóul, az OTT Négrád megyei igazgatójául A mindennapi szóhasználatban egyre gyakrabban em­legetjük a takarékosság igényét. Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy úgy az üzemi, vállalati célkitűzések elérésében, mint a családi tervek valóra váltásában nélkülözhetetlen az anyagi javak ésszerű (elhasználása. Takarékos emberek-e a nógrádiak — erről beszélgettünk Zsidai Lászlóval, az OTP Nógrád megyei igazgatójával, akitől mindenekelőtt azt kérdeztük; mi jellemzi az elmúlt évek, illetve 1984 válto­zásait? — Nógrád megye lakossága takarékos, a családok kiegyen­súlyozott, megfontolt pénz- gazdálkodást folytatnak — mondotta mindenekelőtt. — A megye lakossági betétállomá­nya évről évre folyamatosan emelkedik; 1980 végén példá­ul 2,7 milliárd forint volt, jelenleg pedig már meghalad­ja a 4 milliárd forintot. Az egy lakosra jutó átlagbetét összege az 1980. évi 11 131 forintról az elmúlt év végére 16 521 forintra emelkedett. A betétnövekedés üteme a ko­rábbi évekhez képest kissé lelassult, a megélhetési költ­ségek emelkedése mellett hozzájárult ehhez a konkur- rencia növekedése, a célrész­jegyek egyre szélesebb körű elterjedése is. Nógrádban a legelterjedtebb betétforma ma is a hagyományos kama­tozó betét, aránya azonban fokozatosan csökken. A lakos­ság egyre jobban érdeklődik a magasabb kamatot nyújtó betétformák iránt. A takarék- levél népszerűsége évről évre nő, s ez a magasabb kamat ösztönzőbb hatásának tulaj­donítható. Kedvező feltételei miatt ma már csaknem 20 ezer ifjúsági betétet keze­lünk. A lakosság kényelmét szolgálja a legkorszerűbb be­tétforma, az átutalási betét is. Előnyeit egyre többen isme­rik fel, ezt a szolgáltatást mintegy 7600 ügyfél veszi igénybe. — Az OTP hitelpolitiká­ja hogyan segíti az élet­színvonallal kapcsolatos céljaink valóra váltását. — A takarékpénztár úgy alakítja ki hitelpolitikáját, hogy aktívan segíthesse a gaz­daságpolitikai célok elérését és gyorsan reagáljon a válto­zásokra. Hitelezési tevékeny­ségünk révén a hitelt igény­bevevők azonnal hozzájuthat­nak olyan nagyértékű javak­hoz — lakás, tartós fogyasz­tási cikkek —, amelyek meg­szerzését pillanatnyi helyzetük nem tenné lehetővé. A vá­sárlás időpontjának jelentős előrehozatala pozitív változá­sokat eredményez, emeli az életszínvonalat. Ezért a la­kossági hiteleknek kiemelke­dő jelentősége van. Éppen emiatt igyekszünk az indo­kolt igényeket a legteljesebb mértékben kielégíteni. 1981 és 1984 év között Nógrád- megyében — a takarékszövet­kezeti hálózattal együtt — több mint 125 ezer személy részére folyósítottunk rövid- és középlejáratú fogyasztási és termelési köcsönt. Ezek összege elérte az 1.5 milli­árd forintot. A takarékpénz­tári hálózatnál a legnagyobb kereslet a személyi kölcsönök iránt van, s a kölcsönök je­lentős részét az ügyfelek la­kásberuházással kapcsolatos költségekre, telekvásárlások fedezésére vették fel. Szemé­lyi kölcsönre 1981 és 1984 között 44 500 ügyfélnek 316.7 millió forintot fizettünk ki. Áruvásárlási kölcsönt pedig a VI. ötéves tervidőszak első négy évében több mint 36 ezer személynek nyújtottunk 413,5 millió forint összeggel. A termelési hitelek közül a mezőgazdasági kölcsön igény- bevétele a meghatározó, négy év alatt csaknem 7 ezer ügy­félnek folyósítottuk. A hitel elsősorban a hagyományos sertéstartást, kisgépek, vásár­lását, továbbá az állatforgal­mi vállalat által kihelyezett tenyészállatok tartását segí­tette. — A lakásgazdálkodás céljait szolgálva, milyen támogatást nyújt az OTP? — A célkitűzéseknek meg­felelően a lakások többsége Nógrádban is magánerőből épül, arányuk a négy év­vel korábbi 73 százalékkal szemben tavaly meghaladta a 85 százalékot. A takarékpénz­tár gazdasági és politikai cél­kitűzései között mindig ki­emelkedő helyet foglalt el a lakásépítéssel és vásárlással, valamint a lakásállomány megóvásával, korszerűsítésé­vel összefüggő hitelezés. Az építési költségek növekedését a hitelrendszer is igyekezett követni az elmúlt időszakban, ennek érdekében néhány mó­dosítás történt. A legjelen­tősebb változás a kormány 1983. január 1-ét követő in­tézkedése, amely egyrészt egységesebbé tette a hitele­zési feltételeket, másrészt bő­vítette a támogatás körét és a hitelnyújtás céljait. A VI. ötéves tervidőszak eddig el­telt négy évében Nógrád me­gyében kölcsöntámogatással 4386 lakás került tető alá, s ez a felépült lakások 76.5 százaléka. A takarékpénztár pénzügyi közreműködésével elkészült lakások 33.2 száza­léka többszintes. 66.8 száza­léka pedig családiházas jel­legű volt. Igazgatóságunk a VI. ötéves tervidőszakra 1500 saját beruházású, társasház- lakás megépítését irányozta elő. Az eddig eltelt négy év­ben 1673 lakás készült el. s ha figyelembe vesszük 1985. évi prognózisunkat is a terv jelentős túlteljesítése várha­tó. Beruházói tevékenysé­günkben 1984-ben kiemelkedő eredményt értünk el. Mint­egy 621 saját beruházású la­kás építése fejeződött be. 1981-től 2897 családi ház épí­tésének megkezdését támogat­tuk hitellel. A kedvező fetté­telek következtében 1983-ban ugrásszerűen megnőtt az igény: 1006 esetben engedé­lyeztünk új családi ház épí­tésére kölcsönt, ez 85.3 száza­lékkal több az előző évinél. A lakásvagyon megóvása, bő­vítése és korszerűsítése is jelentős hatással van a lakás- ellátásra. Ilyen célokra 1981 és 1984 között 4600 esetben hagytunk jóvá kölcsönt, a hitelfelvétel döntő hányada fűtéskorszerűsítéssel kapcso­latos. Igazgatóságunk fontos feladata, hogy a telekkialakí­tással, közművesítéssel is se­gítse az építkezők telekgond­jainak megoldását. Ezzel kap­csolatos munkánkat a taná­csokkal összehangoltan vé­gezzük. A tervidőszak eddig eltelt részében 212 telket ala­kítottunk ki és közművesítet- tünk, amelyen 357 lakás épít­hető. A telekkialakítási és közművesítés) tevékenysé­günkhöz igazgatóságunk több mint 39 millió forintot hasz­nált fel. — A vállalkozás egyre erőteljesebben érezhető a gazdasági életben. Ho­gyan támogatja ezt az OTP? — Természetesen elsősor­ban hitelnyújtással. Egyéni vállalkozók — tőként kisipa­rosok és kiskereskedők — ál­talában műhely és üzlethe­lyiségek építésére, műhely­felújításra. gépek és munka­eszközök vásárlására, anyag- és árukészlet beszerzésére ve­szik igénybe a kölcsönt. A VI. ötéves tervidőszak első négy évében 324 esetben en­gedélyeztünk egyéni vállal­kozók részére kölcsönt, ösz- szegük együttes értéke meg­közelítette a 20 millió forin­tot. A takarékpénztár 1984- től vállalkozói banktevé­kenységet is ellát, ennek a feladatnak tesz eleget a köz­pontban alakult vállalkozási iroda. Feladata kifejezetten üzleti jellegű, többek között hitelt nyújt egyéni és társas magánvállalkozók részére is. Ezzel kapcsolatban már igaz­gatóságunknál is volt érdek­lődés. Az elmúlt évtől új szolgáltatással bővült tevé­kenységünk; az OTP—Penta Tours Kft Utazási Iroda meg­bízásából közvetítői feladato­kat látunk el. Ennek révén az idegenforgalom szervezésébe és lebonyolításába közvetle­nül bekapcsolódunk, utazási ajánlataink iránt egyre élén- kebb érdeklődés mutatkozik — mondotta befejezésül Zsi­dai László, az OTP Nógrád megyei Igazgatóságának ve­zetője. K. G. Még meg kell védenem... Megújítani, hogy mindig érdekes és vonzó legyen... A salgótarjáni öblösüveggyár feldolgozó üzemének egyik erőssége között említik, hogy itt van a legnagyobb múltja, tradíciója, itt bontakozott ki legjobban a szocia­lista munkaverseny, innen indult útjára igen sok, okos kezdeményezés, amelyet magas elismerések is fémje­leznek. Másképpen szólva; a szavak és a tettek egybe­csengenek. Vajon így volt-e az elmúlt esztendőben a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben ? — Igen — állítja határo­zottan Varga Antal, a fel­dolgozó üzem vezetője, majd így folytatja: — A versenyző 18 kollektíva önértékelését fi­gyelembe véve, az üzem ve­zetése is elvégezte a szocia­lista brigádok vállalásainak teljesítésével kapcsolatos szo­kásos ellenőrző munkáját. Örömmel mondhatom, hogy 1983-hoz képest 84-ben ön­magukhoz viszonyítva is na­gyon sokat fejlődtek. Az ön­értékelések reálisak, precí­zebbek, lényegre törőbbek, így hát kevesebb egyeztetés­re volt szükség mint koráb­ban. A felajánlások és a tel­jesítések, a jó minőségre, a selejtcsökkentésre, illetve a megtermelt áruk megmenté­sére irányultak. Fontos fel­adatunk volt még a terme­lési terv teljesítése, mert ez erősen összefügg nyereségünk alakulásával. Kisebb figyel­met fordítottunk viszont az energiagazdálkodásra, ezzel szemben nagyobb hangsúlyt kapott az anyagtakarékosság, a csiszolóanyagok ésszerű fel- használása. A különböző megtakarításokat megbízható­an kimutatták a brigádok. — A naplókat is nagyon szépen vezették. A bejegyzé­sek jól tükrözik a végzett munkát. Nem volt szükség arra sem, hogy meggyőződ­jünk vajon a társadalmi mun­kát feltüntető tények meg­felelnek-e a valóságnak — kapcsolódik a beszélgetésbe Németh Károly üzemvezető­helyettes, aki az értékelés nem könnyű feladatának nagy részét vállalta magára, majd így folytatta: — Az olyan nagy múlttal rendel­kező és elismert brigád, mint a Tyereskova jó példá­ja ismét követőkre talált. A mellettük dolgozó csapat ve­zetője arra kért, hogy ve­gyük fel őket is a verseny­zők listájára. Ók a munka­brigád cím elnyerését tűzték ki célul. — Nagyon alaposan érté­keltük az elért eredményeket, ezért az első egyeztetésnél, esetenként különböztek a vé­lemények — kér szót Horváth Ferenc, az tizem pártalap- szervezetének titkára. — A selejtcsökkentésben viszont olyan eredményeket értünk el, amelyet először egyikünk sem akart elhinni. Üzemi szinten az 1982. évi 6,84, az 1983. évi 4,1 százalékkal szem­ben 1984-ben 2,7 százalékra csökkent. Ez nagyon értékes, mert volt életünkben olyan időszak is, amikor a selejt 12—14 százalék között válta­kozott — Annak is örülünk, hogy a huta és a raktár közötti veszteség is mérséklődött — folytatja tovább az előbbi gondolatot az üzemvezető. — Értékelő bizottságunk — mely­ben részt vett a szakszerve­zeti főbizalmi is — vélemé­nyét nekem kell majd meg­védeni a gyári értékelő bi­zottság előtt. Lehet, hogy ami­re mi ötöst adtunk, azt ők valamivel kevesebbre értéke­lik, de az is előfordulhat, hogy ők látják jobban, érté­kelik többre a végzett mun­kát. Jóérzéssel mondhatom, hogy szocialista brigádjaink élen jártak a túlmunka válla­lásában, többen szabad ide­jükben gmkáztak, s ők értet­ték meg legjobban az átcso­portosítások fontosságát, nélkülözhetetlenségét, még ha nem is örültek neki. Az új munkahelyükön is példát mutattak, megállták a he­lyüket. — A pótfelajánlásokban Is a minőség további javítását ás a selejt csökkentését ígér­ték, s vállalták, hogy a hi­ányzó létszám ellenére telje­sítik a mennyiségi követelmé­nyeket — egészíti ki az előb­bieket Horváth Ferenc. — Többször hallottam és olvastam az újságokban, hogy egyesek szerint a szocialista munkaverseny-mozgalom el­avulttá vált. Én ezzel nem értek egyet! Ma biztos más­ként szólnék, ha nem lenné­nek a szocialista brigádok. A sokoldalú és megnövekedett követelményekből oroszlán- részt vállaltak magukra. Pél­damutató, nevelő munká­jukkal magukkal ragadták teigádoa kívüli társaikat is. Egy azonban biztos: tapasz­talatunk is azt mutatja, hogy a mozgalmat nemcsak lehet, hanem folyamatosan meg kell újítani, hogy mindig érdekes és vonzó legyen. Ezért az idén nem rekedhetünk meg *&z 1984. évi szinten — vé­lekedik Varga Antal. — Amennyiben a jelenlegi aktivitást megtartjuk, illetve tovább fokozzuk, akkor nem lesznek komoly gondjaink az idei terv teljesítésével — ál­lítja Németh Károly. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség újabb erő­feszítésekre. — Az üzem párttagjai te­vékenyen közreműködtek a gondok megoldásában, példát mutattak az átcsoportosítások­nál, vállalták a nehezebb fel­adatok elvégzését is.. Agitá- ciós, nevelő, felvilágosító munkájukban igyekeztek megértetni munkástársaink­kal, hogy mindig a változó feladatokhoz szükséges igazí­tani a tennivalókat, a mód­szereket. Ha továbbra is megmarad, sőt fokozódik, tartalmában pedig gazdago­dik az együttműködés, növe­kedik a tettrekészség, a gyár vezetőinek kívánsága egybe­esik a brigádok kezdeménye­zőkészségének fokozásával, tartalmas vállalásával, akkor valószínű sikerrel zárjuk a magasabb követelményeket támasztó idei esztendő fel­adatait — mondja mély meg­győződéssel a hangjában az alapszervezet párttitkára. Az üzemi értékelő bizott­ság a vetélkedő szocialista brigádokat a tavalyinál ma­gasabb fokozatok elérésére javasolt*, —-venesz— A salgótarjáni öblösüveggyár Szabadság nevet viselő arany­koszorús szocialista brigádja, amely korábban elnyerte a Vállalat kiváló brigádja címet és a Népköztársaság Kiváló Brigádja cím birtokosa, a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben is jeleskedik. Képünkön Várhegyi János brigádvezető-helyctles, kétszeres kiváló dolgozó Erdei Erika brigádtaggal. A harminchárom fős üvegcsiszoló kollektíva a hazai és nem­zetközi piacra kerülő finom üvegáruk gyártásában vesz részt, kifogástalan munkájuk alapvetően befolyásolja a gyár exporttevékenységét is. Alapvállalásukat, amely a tőlük el­várt teljesítmény 103,5 százalékos teljesítését jelentette, újabb fél százalékkal megtoldottak, így összesen négy szá­zalékkal adnak több kelyhet, csiszolt árut vevőiknek. Ké­pünkön Nagyfalusi János kiváló dolgozó a csiszolókorong mellett. Csökkentették a selejtszázalékot, kezükből csak első osztá­lyú terméket adnak ki. A korábban megszavazott két kommunista műszak mellé még egy ingyenes műszakot szerveznek. Serény támogatói a gyár szabadidős-park,iá­nak létrehozásának, fejenként 33 órát dolgoztak kialakítá­sában. A brigád tagjai kettő kivételével valamennyien szak-J munkások, közülük négyen érettségivel rendelkeznek, he­ten most járnak középiskolába. | —kulcsár józsef-H NOGKAD — 1985. március 27., szerda SZABADSÁG BKIGÄB az öblösüveggyárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom