Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

A váriról jobb eredmények az ELZETT-ben Tovább folytatódik a vetélkedés r A szocialista munkaver- seny-mozgalom a maga sok­színűségével, gazdag tartal­mával hozzásegítette az EL- ZETT Művek szécsényi ' gyá­rát ahhoz, hogy sikerrel zár­ija az 1984-es esztendőt. A körültekintőbb, kezdeménye- Eőbb vetélkedésnek mind a termelésben, mind a gazdál­kodásban a vártnál is job­bak lettek az eredményei. A gyár 840 dolgozójából 546 telt kollektív felajánlást a XIII. pártkongresszus és felszaba­dulásunk 40. évfordulója (tiszteletére. A vállalások teljesítésé­ivel a szociálisa címért küz­dő brigádok elősegítették a §obb értékesítést, összefogás­sal pedig határidőn belül megteremtették a kül- és belföldi igények kielégítését szolgáló készárualapot. Köz­reműködésük révén csökkent e gyártási veszteség, jobban gazdálkodtak a munkaidő­alappal, ésszerűbben hasz­nálták fel az energiát. Ki­emelkedő eredménnyel büsz­kélkedhetnek az import­anyag-megtakarításban. mely­nek mértéke eléri a 6,3 szá­zalékot, s ez egyúttal azt jelenti, hogy az általuk elő­állított exportképes termé­kek importanyag-tartalma 0,6 százalékra mérséklődött. Ezzel még nem zárult 1? az eredményekre utaló lista. Tovább csökkent a táppén­zesnapok száma, s ami igen örvendetes és kedvező: az üzemi baleseteknél is szá­mottevő javulás következett be. Ez utóbbi siker azt je­lentette a szécsényiek számá­ra, hogy a művekhez tar­tozó üzemek, gyárak közül a legjobbak közé venekedték fel magukat. Az elmondottakról sző volt azon a brigádvezetői ta­nácskozáson, ahol az 1984-es esztendő lezárása mellett a jelenlevők véleményezték az idei takarékossági, szervezé­si, munkaerő-gazdálkodási terveiket, s állást foglaltak a különböző szocialista brigád címek odaítéléséről. Ez utób­binál is magasra emelték a mércét, szigorúbb követel­mények alapján döntöttek. A versenyzők, győztesek mun­kájának megbecsülését, el­ismerését jelzi, hogy a leg­jobbaknak kifizethető összeget összességében 50 százalékkal megemelték. A gyárban az idén tovább folytatódik a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny. A felajánlások között talál­kozunk olyan ígéretekkel, mely szerint különböző jel­legű műszaki megoldások, csaknem másfél millió forint megtakarítását teszik lehetővé. tJjabb vállalások irányulnak a munkaidőalap-veszteség mérséklésére, általánossá vá­lik a Kiváló üzem címért folyó versenyzés. A brigádok elképzeléseiben szerepel még két kommunista és egy VIT- műszak. A kitűzött célok elérése érdekében, a vetélkedés ösz­tönzése céljából korszerűsí­tik a versenymozgalom irá­nyítását, bővítik a brigád­szerződések alapján végzett munkát, a kiemelt feladatok időbeni és kifogástalan el­végzése érdekében pedig komplexbrigádokat szer­veznek. A múlt évi egyéni verseny helyezettjének járó kitüntetéseket március 21-én 'adták át, a kollektív jelle­gűeket — brigádok — pedig május 1-én vehetik át a leg­jobbak. „Nem építünk lakásokat, de... Intel Törik liM. a KISZ Kisfái lejyei taotlsásánal HM n ' Gyakran csörög a telefon a megyei KISZ-bizottsagon, s az érdeklődők a lakáshoz ju­tás lehetőségeit tudakolják, sőt akad aki türelmetlenül a KISZ-től kér lakást. Dehát a a KISZ nem épít lakásokat, még csak kijelölési joga sincs. Akkor pedig miért tartja fontosnak az ifjúsági mozgalom a lakásgondok mi­előbbi enyhítését, s mit tesz ennek érdekében? — erről be­szélgettünk Török Tiborral, a KISZ Nógrád megyei bizott­ságának titkárával. — Hadd kezdjem néhány adattal — mondotta bevezető­ül. — Nógrád megyében a ha­todik ö'téves tervben előirány­zott mintegy hétezer lakás he­lyett kétszázzal többet adnak át, derűs optimizmusra azon­ban mégsincs ok, hiszen kö­rülbelül háromezer igénylőt tartanak nyilván a tanácsok jelenleg! Ezek között 1130 a fiatal házas, illetve a két-, vagy háromgyermekes család, amely tanácsi bérlakásra jo­gosult. Egy, úgynevezett há­roméves lakásprogram, kere­tében elsősorban az ő gond­jaikon akarunk enyhíteni. Az ' elképzelések szerint jövőre kétszázötven lakást adnak át, a többit folyamatosan. E két­ségkívül jelentős program megvalósításához a központi .keretből az idén tizennyolc- millió forint áll rendelkezés­re, s ezt a megyei tanács to­vábbi tízmillióval egészíti ki. Azt hiszem, ezek a számok is jelzik, hogy az illetékes szer­veik érzik a lakásikérdés sú­lyát és azzal is tisztában van­nak, hogy az igénylők között differenciálni kell. Vagyis, az kapja a leghamarabb, aki a legérdemesebb rá! — Milyen beleszólási joga van a KISZ-nek? — Nyilván lakásokat nem építünk, tehát kizárólagosan sem rendelkezhetünk felettük ám az adott településen igen­is meghatározó lehet a KISZ- esek véleménye. Ezeket a la­kásokat társadalmi bizottsá­gok ítélik oda, s személyes ta­pasztalatom, hogy például Salgótarjánban, Bátonytere- nyén a KISZ-tiUkárofc meg­felelően képviselik a fiatalok érdekeit ezekben a fórumok­ban. — Milyen szempontok alap­ján? Kissé sarkítva a kérdést: előnyben részesül-e például az a KISZ-es, aki nagyszerű moz­galmi munkát végez, ám a munkahelyén csupán az átlag körül nyújt, s a szociális hely­zete sem. túlságosan rosszá árát, a különféle szociális juttatásokat, hiteleiket mind­össze negyvenezer forint kész­pénzzel kell rendelkeznie a fi­ataloknak. A Nógirád megyei Tanácsi Építőipari Vállalatot, a NÁÉV-t, s a STÉSZ-t kér­tük fel, hogy készítsék el a terveket, illetve vállalják a ki­vitelezést. — És a várható ári —- Körülbelül 600—650 ezer forint, de a könnyebbség: negyvenezer forinttal hozzá lehet látni! Az Is előny, hogy az alsó szint elkészülte után a lakók megkaphatják a lak­hatási engedélyt, s a tetőtér beépítésére úiabb kölcsönt ve­hetnek fel. Terveink szerint egyelőre. Salgótarjánban hu­szonnégy, Bátonyterenyén négy ilyen lakás készül, aztán, ha lesz keletje, akikor bővítjük a kört. — Végül is, akkor a KISZ megtesz mindent? — Ezt nem mondtam. Arról van szó, hogy kere&sük-kutat- juk, hogyan tudunk bekap­csolódni a megoldásba. Ez a mozgalom számára lényeges feladat- És, nem rövid távú. Tanka László — Természetesen nem, de hadd tegyem hozzá, hogy nem efajta modellek alapján véle­ményezünk ! Konkrét, alapos , .környezettan ulmányoka t’ ’ végzünk. S ha rangsorolni kell, akkor én az első helyre a szociális helyzetet, a máso­dikra a munkához való vi­szonyt, a harmadikra pedig a közéleti munkát teszem. Ke­veset igazságosan elosztani nagyon nehéz, ezért valóban lelkiismeretes, - felkészült KISZ-vezetőkre van szükség, akik kiállnak a fiatalok mel­lett, méltóan képviselik érde­keiket- Sokat jelenthet ez, hi­szen szó lehet például vissza nem térítendő támogatásiról, vagy kamatmentes hitelről, amelynek összege 60—120 ezer forint között van, de em­líthetem a telkeket, amelyhez akár ingyen is hozzájuthat­nak. Szóval, úgy gondolom, a KISZ-nek sikerült létrt-hozpia egy olyan érdekképviseleti formát, amelynek tartalma azon múlik, hogy az adott vezetők mennyire élnek a le­hetőséggel. — Van azonban egy másik qond: drágák a lakások. Mi a véleménye a négyzetméte­renkénti tizennégyezer forin­tos árról a KISZ-nek? — A drágaságnak még az sem lehet a mentsége, hogy Budapesten tizennyolcezer fo­rintot is elkérnek négyzetmé­teréért! De a sopánkodással nem sokra megyünk, egyéb­ként is az állami szervek fel­adata az árak féken tartása. Mi számos alkalommal el­mondtuk és elmondjuk, hogy a szervezetlen munkát r,e az otthonra várókkal fizettessék meg! Amit viszont tehetünk: szorgalmazzuk, hogy a válla­latok járuljanak hozzá dolgo­zóik Lakásköltséseinek csök­kentéséhez. A Nógrádi Szén­bányák oéldául, csaknem egymillió forintot áldoz erre. de a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél, a síküveggyárban is keresik a tehercsökkentés lehetőségeit. — Idesorolható a Tiész-félla­kás akció is... — Igen, amit a megyei ta­nács és a megyei KISZ-bi- zottság közösen indított. En­nék a lényege, hogy két ütemben énül a ház, előbb el­készül a 32—36 négyzetméte­res lakható alsó szint, aztán a második ütemben. amint összejött az építkezéshez szükséges további pénz, tető­térmegoldással 72 négyzetmé­terre bővíthető a ház. Így az­tán kedvező esetben, leszá­mítva a kedvezményes teleik Bányagépgyáiiak versenyben Hajíófej ek // — Ez például egy hajtófej lesz az eocénprogram egyik bányájában — mutat a ké­szülő vasszerkezetre Mocsári Zoltán. — Az összeszerelést a petőfibányaiák végzik. Hogy a határidőt tartani tudják, már két szocialista szerződést is kötöttünk velük... Számottevő ráadást vállal­tak a salgótarjáni bányagép­gyár szocialista brigádjai a kongresszusi munkaverseny- bei. A vetélkedés megélén­külése jól illeszkedett a gyá­ri teendőik megsokasodásához, tavaly a második fél évben: sok adódó teendőt talán nem tudták volna kellő időben el­végezni az önzetlen verseny­zőik nélkül. A nemrég elké­szült összesítésből kiderült: a Kossuth lakatosbrigád, a Kun Béla görgőgyártó-kollek- tíva, valamint a VIII. párt­kongresszus elnevezést viselő forgácsolócsapat szerepelt a legsikeresebben tavaly: őket javasolták vállalati kiváló címre a gyárból. Jellegzetes mozzanata a gyár: versenymozgalomnak a szocialista Szerződések kötése. Idén már kettő ilyen készült nyolc bányagépgyári és há­rom petőfibányai brigád kö­zött. A különböző vállalatnál dolgozó kollektívák együttmű­ködése országos érdeket szol­gál: az eocénprogram gyors valóra válását. — Mennyire venni észre a szerződések hatását a min­dennapi munkában? — Külön kezeljük ezeket a feladatokat — közli Mocsári Zoltán, az Űj Élet brigád ve­zetője. — A mostani gazdasá­gi helyzetben az energiaellá­tás biztosítása különösen fon­tos : ezért lényeges az eocén- program tervszerű végrehaj­tása. Mi sók mindent soron kívül elvégzőnk, hogy eleget tegyünk a szocialista szerző­désnél — Más munkák határideje csúszik-e ezek miatt? — Nem jellemző — adja a vállasat némi derűvel a hang­jában a brigádvezető- — Ilyen legfeljebb anyaghiány miatt fordul elő. Mint a tapasztalt ember mondja: a jelenleg 15 fős, nagy múltú brigádból nyolcán géemlkáznak is. így eleget tudnak tenni a gyári felada­toknak. Hazai megrendelések mellett az NDK-ból jelzett igényeket is kielégítenek: sza­lag,hidakat állítanak össze a német fél számára. — Sokat dolgozunk a kong­resszusi verseny keretéiben: ennek most lesz az értékelé­se, és nem közömbös nekünk ívhegesztővel fogják össze a hajtófej elemeit. Három magyar összehajol a technológiai irodában. (kép: bencze) az eiotervek aiapjan proDai­tuk elkészíteni. Az így nyert idő nagyon jól jött. — Ha a tervezői előírások pontos betartására nincs mód, a korrekciókat mi szervezzük meg — avat be Miheller Já­nos technológus, a brigád ve­zetője. — A guruló szalagok­hoz például nem volt az eredetileg tervezett lengyel motor. Egy másik lengyel mo­tor viszont rendelkezésre állt. Azonnal felvettük a kap­csolatot a tervezővel, és meg­egyeztünk a változtatásban. Hogy egy-egy feladatot ide­jében megoldjon a gyár, eh­hez nagy rugalmasság kell. És ebben a technológusok te­hetnek lépéseket. (molnár) Mines kívánságműsor Mátramindszenten Rekorderek a tejtermelésben gárja kitüntető címet, s a zárszámadási közgyűlésen vették át az ezt tanúsító ok­levelet. Amíg eddig eljutot­tak, addig sok mindent kel­lett megvalósítaniuk. Például 2,7 százalékra csökkentették a borjúelhullást. Ezzel az eredménnyel nemcsak me­gyénk más szövetkezeteiben, de az ország különböző terü­letein található közös gazda­ságokban is nagyon meg len­nének elégedve. Az igazán ki­magasló eredmény megszüle­tését a brigádvezető a követ­kezőkben foglalja össze: — Kovalcsik Bandi szarvas­marha-tenyésztő szaktech­nikus és dr. Kőhalmi László állatorvos, valamint az ide beosztott brigádtagok össze­hangolt, lelkiismeretes mun­kájának köszönhető. Azt hiszem, ez kevés lett volna, ha az előbbiekhez nem párosul a részükről megnyilvánuló, hallatlan ál­latszeretet. Másik kimagasló sikerük a tejtermelés ugrásszerű nőve. — Mindig ilyen kardos? — kérdem beszélgetésünk vége felé a határozott, ugyanakkor szimpatikus, és a doktorhoz siető Juhász Isvánnétól, a mátrarnindszenti Mátragyön- gye Termelőszövetkezet tehe­nészeti telepének bózsa György nevét viselő, 47 tagot számláló brigád vezetőjétől. — Ilyen voltam lányko­romban, így szoktak meg, így hát nem veszik zokon tőlem. Sőt néha még cifrábbat is mondok... — tárulkozik ki őszintén a fiatalasszony, majd az elmúlt évi sikereikre te­relve a szót, így folytatja: — Nálunk nincs kívánságműsor, hogy ezt, vagy azt szeretném elvégezni. Mindig a vezető mondja meg: kinek mi a dol­ga. S azt kell teljesíteni, még­hozzá jól... Ennek az egyértelmű hatá­rozottságnak nagy szerepe volt abban, hogy a jól össze­forrott kollektíva 198' évi eredménye alapján elnyerte a Szövetkezet legjobb bri­sem, hogy milyen díjat ka­punk — vallja a férfi. A kétkeziek munkáját segí­ti elő a műszaki gárda. A technológusokból álló Delta brigád is sok konkrét teendőt elvégzett a kongresszusi ver­seny keretében. — Ne nagy dolgokra gon­doljon, hanem sok apróra, amelyek azért nagyon fonto­sak — közli Németh József technológus. — Soron kívüli megrendelés jött például a Nógrádi Szénbányáktól BSZ— 4-es szállítószalagra. A gyár­tás feltételeit is soron kívül kellett tehát megteremteni. Vagy: egy nemzetközi koope­rációnkban késve jöttek a dokumentumok. Igyekeztünk rugalmasain megoldani a problémát: az anyagrendelést latoktól megszabadultak a fe­jők — pergeti vissza a kö­zelmúltat a főmérnök, majd így folytatja: — A brigád egyáltalán nem okoz gondot a vezetésnek. Szorgalmasak, megértik egymást. A brigád- vezető még friss ebben a be­osztásában, de nagyon jól összefogja a kollektívát. A nála tapasztalható tempera­mentumra egyenesen szükség van. A brigád 1984-ben tehenen­ként 5317 liter tejet termelt. Valószínű, ez a . teljesímény az idén is meglesz. Január­ban, februárban a napi átla­gos teljesítés ötezer liter volt, pedig ilyenkor 3500— 4000 liter tej is jó teljesítés­nek számít. Még csak az év elején tartanak, de máris előnyt szereztek idei kong­resszusi vállalásaik teljesíté­sében. V. K. léséhez és a tankos fejes be­vezetéséhez kötődik. — Kezdetben valóban ide­genkedtünk a tankos fejes bevezetésétől, amíg meg nem barátkoztunk vele, amíg a kollektíva meg nem győző­dött arról, mennyire meg­könnyíti nehéz fizikai mun­kánkat. Az új módszerrel zárt rendszerben, tisztábban fejünk, ezáltal a tejet nem járja át az istálló levegője, ráadásul egyszerűbb, ugyan­akkor a tej hamarabb kerül a fejgyűjtőbe — sorolja a tankos fejes előnyeit. — Mi kértük, illetve ja­vasoltuk ennek a bevezetését, mivel olyan tejtermelési szin­tet értünk el, amely megkö­vetelte az új módszer beve­zetését — egészíti ki az előb­bieket a beszélgetést hallgató Pető András főmérnök. — Az idegenkedés nem tartott so­káig. csak egy hónapig, amíg a régi, begyakorlott mozdu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom