Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-26 / 71. szám
Megkezdte munkálat az MSZMP XSIi. kongresszusa (F oly tatái « 4. oldalról.) tanácskozás határozatainak szellemében — előre akarunk lépni. Örömmel szólok arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés 2000-ig szóló továbbfejlesztésének programja már elkészült, és az erről szóló megállapodást április első napjaiban alá fogjuk írni. Terveink valóra váltásának ez is biztos támasza. , Kedves elvtársak! Pálunk és kormányunk nen- közi tevékenységét elveink vezérlik. Külpolitikánk minden kérdésben népünk alapvető érdekeiből indul ki, s népünk teljes támogatását élvezi. Népünk békét akar, annak megvédését és megszilárdítását tekintjük fő feladatunknak. A nemzetközi helyzet ma feszült, az Egyesült Államok és a NATO erőfölényre tör. Ez megengedhetetlen. A Varsói Szerződés országainak, népeinek az az érdekük, hogy békében élhessenek, szocialista vívmányaikat megőrizhessék és fejleszthessék. A világ minden népének az az érdeke, hogy az imperializmus ne kerüljön erőfölénybe. A földön, a tengereken, a levegőben már ma is túlságosan sok atomfegyver van. Senkinek sem hiányzik, hogy a .fegyverkezési versenyt most még a világűrre is kiterjesz- szék. Mi az ilyen elgondolásokat határozottan ellenezzük. Elvi álláspontunk, hogy az új világháború többé nem elkerülhetetlen. A vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Meg kell keresni a lehetséges megegyezés formáit, amelynek minden fél számára egyenlő biztonságot nyújtanak a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Ezen az alapon lehetne továbblépni az atomfegyverek megsemmisítése és a teljes leszerelés felé. Mi a békés egymás mellett élés elvét valljuk és azt akarjuk, hogy fejlődjenek a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösén előnyös kapcsolatai. Elvi alapon, a bennünket vezérlő elvek és politikai meggyőződésünk szerint is azt tartjuk, hogy a forradalom exportja lehetetlen és szükségtelen. De nem tűrhetjük és nem engedhetjük meg az ellenforradalom exportját sem. A társadalmi rendszer formálása és fejlesztése minden nép joga, és ennek a jognak érvényesülnie kell. Mi azt kívánjuk, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok normális kapcsolataikat fejlesztve, békés versenyben vívják meg történelmi harcukat. Mindjárt hozzáteszem: én, mint meg- g''őződéses magyar kommunista. biztos vagyok benne, hogv ebben a harcban a szocializmus győzedelmeskedik. Üdvözöljük a Genfben megkezdődött szovjet—amerikai tárgyalásokat. Támogatjuk az európai béke és biztonság erősítését, fontosnak tartjuk a stockholmi tanácskozást. Ennek érdekében hazánk is aktív tevékenységet fejt ki. Jelen vagyunk a genfi leszerelési konferencián és a bécsi tárgyalásokon is. Az idén — éppen ebben a teremben — ül össze az európai kulturális fórum. Ez a helsinki folyamat újabb állomása^ lesz. Arra törekszünk, hogy ez a tanácskozás is eredményesen végezze munkáját. Mi/a tárgyalásokat, a kapcsolatok megőrzését és fejlesztését, a megegyezést támogatjuk minden vitatott vagy megoldandó nemzetközi kérdésben. A jelenlegi világhelyzetben a Varsói Szerződés tagállamainak gondoskodniuk kell védelmükről, és ennek megfelelően mi is megfelelő szinten tartjuk védelmi erőinket. A Varsói Szerződés tagállamaként eleget teszünk kötelezettségeinknek. Népünk békéjét, szocialista vívmányainkat mindenkivel szemben megoltalmazzuk, s ezt jó tudni mindenkinek, nehogy bárki is kísértésbe essék. A Varsói Szerződés javasolta a NATO-nak a két szervezet egyidejű megszüntetését. Több mint két esztendeje kezdeményezte, hogy a két szövetségi rendszer országai kössenek megállapodást, amelyben lemondanak az erőszak alkalmazásáról és az azzal való fenyegetésről. Ezekre a nagy jelentőségű javaslatainkra, amelyek még változatlanul érvényben vannak, válasz mind ez idáig nincs. Készek vagyunk az erre vonatkozó okmányt aláírni. A Varsói Szerződés országaiból érkezett küldöttségek vezetői március 13-án Moszkvában tanácskoztak. Ez érdemi és jó tanácskozás volt, amit a kommünikében is igyekeztünk kifejezésre juttatni. A további együttműködés, kapcsölataink bővítése mellett foglaltunk állást és egységesen helyeseltük á Var-' sói Szerződés meghosszabbítását. Itt is megerősíthetem: ,a Magyar Népköztársaság a .Varsói Szerződés meghosz- szabbítása mellett foglal állást. Készek vagyunk az erre vonatkozó okmányt aláírni. A Magj^ar Népköztársaság szolidáris a társadalmi haladásért világszerte küzdő pártokkal és mozgalmakkal, a nemzeti szabadságukért küzdő népekkel. Készek vagyunk összefogni a béke minden hívével, ideértve azokat a polgári . vezető politikusokat is, akik értik, hogv az emberiségnek nincs más útja. mint a kapcsolatok fenntartása, a tárgyalás és a megá'laoodás a közös érdekű kérdésekben. Mi ennek megfelelően rendezett kapcsolatokra törekszünk minden országsai. közöttük az Amerikai Egyesült ^Alla- mokkal és a NATO más ve- 7°tő országaival is, ha tiszelik jogainkat és megfelelő partnernek tartanak bennünket a kapcsolatok alakításában. Mi arra törekszünk hogy a szövetségeseinknek hű szövetségesei, barátainknak igaz barátai ás partnereinknek korrekt partnerei legyünk. Ez eddig is így volt. és a jövőben is így lesz. így számolhat a Magyar Népköz- társasággal mindenki. Kedves elvtársak! A közeljövőben megünnepeljük a második világháborúban létrejött antifasiszta koalíció győzelmét a hitleri fasizmus és a japán miütariz- mus fölött. Az akkori, sorsdöntő helyzetben a különböző társadalmi rendszerű orszá-gokat vezető felelős politikusoknak sikerült megegyezésre jutniok. Az emberiség összefogott, a nemzetek sikeresen együttműködtek a fasizmus elleni harcban. A jaltai tanácskozás nagyban segítette a fasizmus feletti végső győzelmet, a potsdami megállapodások hozzájárultak ahhoz, hogy a romokban heverő Európában beinduljon az élet. Nagyra értékeljük e dokumentumokat, mert a fasizmus szétzúzását, a béke megalapozását szolgálták. Az antifasiszta koalíció példájára kellene összefogniuk ma is — társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül — az országok ügyeit intéző felelős vezetőknek, összefogni minden népnek a világot fenyegető háborús veszélyek ellen, a földünket- érintő kérdések megoldása érdekében —• ez volna a helyes, a jó és a követendő út az emberiség számára. Mi következetesen folytatjuk békepolitikánkat. A jövőben is erősítjük együttműködésünket a testvéri kommunista pártokkal, minden más haladó erővel, szolidaritást vállalunk a szabadságukért harcoló néoekke-l, kapcsolatokra törekszünk minden mozgalommal, párttal, országsai. amely erre a maga részéről is kész. Kedves elvtársak! * A mai alkalommal is szólni kívánok felszabadulásunk 40. évfordulójáról. Nagy sorsforduló volt népünk életében, amikor 1945. április 4-én a szovjet hadsereg felszabadította Magyarország teljes területét a hitleri fasiszták megszállása alól, és ezzel az ország visszanyerte szuverenitását, szabadságát. A kapitalisták és földesurak hatalma, rendszere, amely sorsát a hitleri fasizmushoz kötötte, összeomlott. Népünk negyven évvel ezelőtt talpra állt. Az ország területén még folytak a harcok, amikor létrejött a nemzeti függetlenségi front, Debrecenben megalakult az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes kormánv. amelv teljes joggal és a néo nevében hadat üzent a náci Németországnak, hozzálátott az ország újjáépítéséhez, az új haza megteremtéséhez. személygépkocsi közlekedett, ma — csak magánhasználatban — 1 millió 344 ezer. a családok egyharmada rendelkezik személygépkocsival. 1938-ban 200 ezer magyar utazott külföldre, az elmúlt évben 5 millió 400 ezer. injában a lakosság kis része volt jogosult nyugdíjra, ma megfelelő feltételek mellett minden dolgozó ember: az ország lakosságának 21 százaléka kap nyugdíjat. Ma tízezer lakosra háromszor anv- nyi orvos jut, mint 1938-ban. Joggal mondhatjuk: pártunk, munkásosztályunk, népünk harca, munkája nem volt hiábavaló Ilyen hatalmas fejlődésre csak a szabaddá vált és szocialista útra lépett nép volt képes, amely erőfeszítéseiben élvezte a világ haladó errímpk támogatását. Meggyőződéssel állíthatjuk: szocialista céljainkat szem előtt tartva, erőinket összefogva és gvarapítva. bizakodva nézhetünk a jövőbe. Céljainkat elérjük, terveinket megvalósítjuk, felépítőik a fejlett szocialista társadalmat. gazdagítjuk, gyarapítjuk hazánkat, a szocialista Magyarországot. A Központi Bizottság nevében kérem, hogy a beszámolót. a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot és a határozattervezetet a kongresszus vitassa meg és fogadta el. Kérem, hogy pártunk XIII. kongresszusa mondja ki: folytassuk, erősítsük fő politikai irányvonalunVf. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, s annak X'lll. kongresszusa! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen a proletár internacionalizmus és a népek barátsága! Éljen a szocializmus és a béke! Gyenes András szóbeli Kiegészítője a KE8 jelentéséhez Hála és köszönet Nem felejtjük el a Szovjetunió áldozatait, a szovjet hősöket, akik elhozták népünknek a szabadságot. Nem feledkezünk meg a velük küzdő bolgár, jugoszláv és román katonákról, az antifasiszta koalíció más nemzeteinek fiairól. Tisztelettel emlékezünk a fasiszták ellen itthon és Európa szinte minden frontján küzdő igaz elvtársainkra, a magyar hazafiakra, a magyar ellenállókra és azokra, akik elestek a fasizmus elleni harcban, a nép jobb jövőjéért folytatott küzdelemben. Mindazoknak, akik a magvár nép felszabadítását segítették, az őszinte hála és kö- . szőne t, a tiszta emlékezés szaván túl azt tudjuk mondani, hogy a magyar nép élni tudott szabadságával. A ■aun.kásosztály, a nép' kivívna hatalmát, szocialista társadalmi rendszert teremte It a Magyar Népköztársaságban. Nehéz 40 évet hagytunk magunk mögött. Ezekben az évtizedekben kellett eitaka- ' rítani a háborús romokat, megindítani az életet; leküzdeni az inflációt, megvívni a hatalomért folytatott harcot. De ezekben az években éltük a szocialista elvek és normák eltorzításának súlyos időszakát, majd azt a mély társadalmi válságot is, amely Magyarországon va'ó- jában 1953 nyarán kezdődött, az 1956-os ellenforradalmi felkelésben csúcsosodott ki és 1957 nyarán fejeződött be. S e 40 év része a konszolidálásért folytatott . politikai, gazdasági és kulturális tevékenység is. Népünk e négy évtized alatt sok akadályt leküzdött, százados elmaradottságot hozott be. Hazánk fejlett mezőgazdasággal rendelkező, ipari országgá vált. Ez a negyven év igaz történelme és legfőbb eredménye; ez a történelmi tragédiákat . túlélő, a korszakos változásokat megvalósító magyar nép történelmi műve. Pártunk büszke arra, hogy ennek a harcnak az élén, nem kevés áldozatot hozva, mindig ott voltak a kommunisták. Néhány tény és adat jól jellemzi e négy évtizedes építőmunka eredményeit. Az adatokat 1938-hoz, az utolsó, úgynevezett békeévhez viszonyítom. Ma a nemzeti jövedelem több mint hatszorosa az 1938. évinek. Az ipari termelés több mint tizennégy- szerese, a mezőgazdasági termelés kétszerese az akkorinak. 1938-ban a lakások 27 százalékában, ma 98 százalékában ég a villany. Száz szobára jutó lakosok száma 1938-ban 253 volt, ma 138 ember lakik száz szobában. 19&t-l>aa összesen 19 ezer Kádár János nagy tapssal fogadott szavai után, Gyenes András, a KEB elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a Központi Ellenőrző Bizottság jelentéséhez. Elöljáróban leszögezte: a Központi Ellenőrző Bizottság egyetért a Központi Bizottság beszámolójával és azokkal a megállapításokkal, amelyek Kádár János előadásában elhangzottak. A szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó ajánlásokkal egyetértenek. javasolják azok elfogadását. Az előterjesztett határozati javaslattervezetet alkalmasnak tartják arra, hogy a kongresszus vitája és döntése után az előttünk álló időszak tennivalóinak vezérfonala legyen. — A Központi Ellenőrző Bizottság — folytatta Gyenes András — a beszámolási időszakban együtt munkálkodott a párt vezető testületéivel. Azonosult azzal a politikai irányvonallal, amelyet a Központi Bizottság a XII. .pártkongresszus határozatának megfelelően képviselt. — A Központi Ellenőrző Bizottságnak az a véleménye, hogy ez a politikai vonal jó, bevált, a tapasztalatok és az élet igazolta. Ebben a politikában ötvöződik az állandóság és a változás, az elvi alapok hű megőrzése és az új jelenségek marxista—leninista felfogása. Ez a politika különbséget tudott tenni a társadalmi haladást ténylegesen elősegítő elgondolások, megoldások között. valamint azolk között, amelyek csak látszólag mutatkoztak ilyennek. — A párt eredményesen lépett fel minden olyan szándék ellen, amely bármely oldalról jelentkezve, a dogmák szűk kalodájába próbálná zárni a gondolkodást és a cselekvést. Ragaszkodott a marxizmus—leninizmus alapjaihoz, bevált elveinkhez és gyakorlatunkhoz, társadalmunk szocialista jegyeinek gazdagításához. Nem engedte, hogy ezekre az alapokra és elvekre bárki is ráüsse a korszerűtlenség, a maradiság bélyegét, és a minden áron való változtatás ürügyén, mint elavultakat, elvesse azokat. Ugyanakkor kritikus szemmel, de a szükséges érzékenységgel ítélte meg az újat, felkarolta és támogatta mindazt, ami ügyünket előreviszi. — A párt a változó feltételekhez alkalmazkodva, a szélsőségeket kerülve valósította meg céljait és mozgósította a szocializmus minden hívét ezek elérésére. A Központi Ellenőrző Bizottság javasolja a kongresszusnak, hogy ezt a politikát ismerje el, támogassa és a következő időszakra is erősítse meg. — Pártunk egységes és be- .tölti vezető szerepét. Bizonyítják ezt azok az eredmények, melyekről a Központi Bizottság a kongresszusnak beszámolt. Ennek lényege: számos gondunk és bajunk ellenére is megőriztük társadalmunk stabilitását, és szocialista vívmányainkat újabb értekekkel gyarapítottuk. Mindez azért volt lehe'tséges, mert pártunkban alapvetően rend van, a párttagok túlnyomó része fegyelmezetten végzi feladatát. — Az utóbbi időben a párt szervei, szervezetei és a párttagok is nagy próbának vánnak kitéve. Olyan időszakban élünk, amikor hamar kiderül, ki mennyire képes a helytállásra, a cselekvésre, milyen erős a párt iránti hűsége. Pártszerveink, -szervezeteink és párttagjaink összességében jól vizsgáztak. Mindaz, amit eredményként számításba vehetünk, jelentős mértékben a párttagok politikai, közéleti és munkahelyi helytállásának köszönhető. Az előadó a továbbiakban megállapította, hogy a pártban a beszámolási időszakban is érvényesült a demokratikus centralizmus lenini elve, és hangsúlyozta: a párton belüli demokratikus légkör egész társadalmunk, közéletünk demokratizmusának is alkotója, formálója. — A Központi Ellenőrző Bizottságnak az a véleménye — mondotta a továbbiakban —, csak ott születhetnek jó eredmények ahol rend van, ahol mindenki tudja, mi a kötelessége, — majd arról szólt, hogy a rendnek és fegyelemnek szükséges velejárója az ellenőrzés, a beszámoltatás. — Álláspontunk, hogy az ellenőrzés nélkülözhetetlen mind a pártban, mind a társadalomban, a munkában és a vezetésben egyaránt. Aki társadalmunk irányításában valamilyen poszton szerepet vállal, annak vállalnia kell azt is, hogy munkájáról számot adjon, tevékenységének ellenőrzését ne csak elviselje, hanem igényelje, és ő maga is ellenőrizzen. Az ellenőrzés nemcsak az előrehaladás egyik eszköze, hanem társadalmunk demokratizmusának elengedhetetlenül fontos eleme is. Az előadó ezután a társadalmunktól idegen jelenségekkel, ezek hatásával és visszaszorításával foglalkozott. — A munka nélküli, vagy a munkával nem arányos jövedelemszerzést, az ügyeskedést, a spekulációt, az ilyen módon való gazdagodást a társadalom elítéli. Elítéli és joggal teszi, hiszen szocialista elvünk szenved sérelmet, ha nem a színvonalas munka, a kimagasló teljesítmény részesül megfelelő társadalmi és anyagi elismerésben. A munka szerinti elosztás elve még nem elég következetesen érvényesül, s ez kedvezőtlenül befolyásolja a társadalom értékítéletét, és rossz hatással van a munkafegyelemre is. — A csúszópénz, a hálapénz. a szívességi szolgáltatás,' a protekciózás nem csökkent, sőt újabb formái is kialakultak. Sokan tévesen azt hiszik; hogy ezek ellen nem tehetünk semmit, mert fejlődésünk szükségszerű velejárói; Mi ezzel nem értünk egyet; Ügy véljük, hogy a szabályok pontosabb kimunkálásával, az ellenőrzés javításával, a nevelő munka erősítésével, a törvény adta lehetőségek következetesebb alkalmazásával, a szigorúbb számonkéréssel ezek a jelenségek csökkenthetők és visszaszoríthatok. — A párt határozott álláspontja, hogy a nem kívánatos jelenségek ellen a kellő időben fel kel! lépni, a visszaéléseket le kell leplezni, elkövetőiket felelősségre kell vonni. Ennek ellenére gyakran azt tapasztaljuk, hogy a vétkeseket mentegetik, a hibáikat kisebbítik, a számonkérést elodázzák. Ez súlyos hiba, sőt ennél több: bűn. Olyan cselekmény, amely bomlasztja társadalmunk erejét, gyengíti jogrendjét, veszélyezteti a pártunk iránt több évtizede megnyilvánuló bizalmat, azt a bizalmat, amely politikánk szilárd bázisa. A felelősségre vonásnak esetenként akadálya az összefonódás, az elvtelen érdekkapcsolatok érvényre jutása. A továbbiakban hangsúlyozta: a párttagok kötelességei közé tartozik, hogy az állampolgári fegyelem megtartásában példát mutassanak, törvényeinket tiszteljék, a munkában pedig becsületesen helytálljanak. A párt tagjainak túlnyomó többsége megfelel ennek a követelménynek. ' A párt tagjainak a munkában is példát kell mutatniok, ezt környezetük is elvár,’a tőlük. Ennek a várakozásnak a párt tagjainak többsége megfelel. Bizonyítják ezt eredményeink, amelyekben a párttagok szorgalma, tisztességes munkája meghatározó jelentőségű. Gyenes András ezután arról beszélt, hogy a felelőtlenség, á fegyelmezetlenség azért sem tűrhető el, mert sérti a pártnak a humanizmusról vallott elvét. A mi humanizmusunk a becsületes, kötelességtudó, törvénytisztelő emberek védelmét szolgálja. Nem fogadható el humánusnak az a magatartás, amely a társadalom érdekeit veszélyeztető rendbontókat védi. — A Központi Ellenőrző Bizottság nagyra értékeli — folytatta — a párt vezetésével, népünk munkájával elért eredményeket. Szorgalmaz és (Folytatás a S. oldalon) NÓGRÁD - 1985. március 26., kedd i
