Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

Megkezdte munkáját az MSZMP XIII. kongresszusa Kádár János vitaindító beszéde T Tisztelt kongresszus! Ked­ves elvtársak! Pártunk történetében jeles nap a mai, amikor megkezd­te munkáját XIII. kongresszu­sunk. Ez rendkívül fontos esemény a párt, a kommunis­ták, s egész társadalmunk szá­mára is, hiszen a párt, vezető szerepéből következően, meg­határozó befolyást gyakorol az ország fejlődésére, népünk életére is. Nagy fontosságú esemény kezdetén veszünk részt, mert sok függ attól, hogyan dolgo­zik a kongresszus, amelynek jó munkát kívánok. Szívből köszöntöm a küldötteket, s a hazai meghívottakat, akik fontos tényezői pártunk, tár­sadalmunk életének. Külön is köszöntöm a veteránokat, akik a ma élő nemzedékek számára utat törtek a forra­dalmi átalakuláshoz, s szö­vetségeseinket, akikkel együtt harcoltunk eddig, és ezt tesz- szük a jövőben is. Én is szeretném üdvözölni külföldi meghívott vendége­inket, a szocialista és a szo­cialista orientációjú országok pártjainak küldötteit, Európa kommunista és munkáspárt­jainak képviselőit, valamint azokat a megfigyelőket, akik megtisztelték kongresszusun­kat. A mi pártunk hazafias és internacionalista párt, a né­pek barátságának híve. Ezért külföldi vendégeinknek külön megköszönöm, hogy kong­resszusunk nemzetközi jelle­gét már jelenlétükkel is erő­sítették. Kedves elvtártaV! A Köz­ponti Bizottság beszámolóját ezúttal a kongresszus minden küldötte tíz nappal korábban megkapta, s kezükben van már a meghívottaknak, s külföldi vendégeinknek is. Ennek az az előnye, hogy küldötteink — a kongresszus hivatalos okmányait megis- knerve — jobban fel tudnak ké­szülni a munkára, s a meghí­vottak, vendégeink is jobban megértik a kongresszusunk fő okmányaiban foglaltakat. Kiegészítésként néhány szót kívánok szólni a felkészülés­ről. Az irányelvek vitája pár­tunk több mint 25 ezer alap­szervezetében és az 1317 párt­értekezleten rendben megtör­tént. A szervezeti szabályzat­nak, a Központi Bizottság döntésének megfelelően meg­választották a 935 kongresz- szusi küldöttet. A Központi Bizottság dön­tését azért hangsúlyozom, mert most — egy nagyobb helyiség adta lehetőséggel él­ve — a párttagság nagyobb számban képviseltetheti ma­gát: korábban csak 1300, most pedig 1000 párttag után van jelen egy küldött a kongresszuson. Kongresszusunk körülmé­nyeit vizsgálva figyelembe kell vennünk, hogy bonyolult világhelyzetben .élünk. Itthon gondokkal terhes öt esztendő van mögöttünk. Hangulatilag szerepet játszott az idei rend­kívül hosszú és keserves tél, s vele járó energiaellátási, sőt, a lakosság fűtési gondjait Is szaporító problémákkal. S, végül gondolnunk kell a ja­nuár végi, kényszerszülte ár­emelésre is. Kedvező körülményként ve­hetjük számba ugyanakkor azt a pártszerű, nyílt és konst­ruktív vitát, amely az egész párttagság kongresszusi felké­szülését jellemezte. A vitá­ban nagy volt az aktivitás, hiszen párttagságunk több mint 20 százaléka fejtette ki véleményét. A tanácskozásokon sok probléma is felvetődött, közöttük az országban vitatott kérdések is, így az életszín­vonal alakulása, az idősek, a nyugdíjasok; a pályakezdő fiatalok helyzete. Többen szól­tak — egyebek között — a különböző kisvállalkozások­ról, vagy a kereskedelemben és más területeken is tapasztal­ható visszásságokról.' A fel­szólalók felelősen, a javítás szándékával vetették fel eze­ket a problémákat. A kongresszusi felkészülés során mindenütt — pártren­dezvényeken és szélesebb kör­ben is — méltóképpen emlé­keztek meg felszabadulásunk 40. évfordulójáról. Jó érzés­sel szólok arról is, hogy a fel­készülés nagy munkájában, a széles körű pártvitában a Köz­ponti Bizottság irányelveinek alaptételei helyeslésre talál­tak, s a párttagok egyöntetű óhajként, igényként fogalmaz­ták meg, hogy a párt foly­tassa fő politikai vonalát, a kongresszus adjon cselekvési programot a párttagságnak, dolgozó népünknek. A kongresszusi előkészüle­tek során lezajlott vita ta­pasztalatait a Központi Bi­zottság a kongresszusi okmá­nyokban igyekezett hasznosí­tani. Kedves elvtársak! A Központi Bizottság jelen­tést tett a végzett munkáról, amelynek megítélése a kong­resszus joga. Az értékelésnél kérem, vegyék figyelembe, hogy, bár a XII. kongresszu- •on meghatározott valamennyi célt nem tudtuk elérni, de a Központi Bizottság minden tekintetben, mindenkor és minden kérdésben kemény munkát végzett és a jóra tö­rekvés, a szocialista építés előmozdítása vezérelte. A Központi Bizottság mind­végig nyílt politikát folyta­tott. Eredményekről is szól­tunk, amikor az helyes és szükséges volt, de a problé­mákat és a nehézségeket sem titkoltuk soha a párttagság, népünk előtt. Nagyon fon­tos, hogy a súlyos gondokat és problémákat nem igyekez­tünk a szőnyeg alá söpörni, s ezekről a Központi Bizott­ság mostani beszámolója is nyíltan szól. Itt, a kongresszusi terem­ben a küldöttek között társa­dalmunk minden osztálya, minden dolgozó rétege, sőt talán minden hivatása kép­viselve van: munkások, me­zőgazdasági dolgozók, értel­miségiek, alkalmazottak, tu­dósok, művészek, írók, újság­írók, a közlekedés, a keres­kedelem dolgozói, a fegyve­res erők és a sportélet kép­viselői. De varázslók, cso­datevők nincsenek közöttünk. Ezért senki ne várja ettől a nem egészen ezer embertől, hogy négy nap munkájával csodát tud tenni. De az a véleményem, hogy kongresz- szusunk becsülettel el . fogja végezni azt, amit párttagsá­gunk és az ország népe el­várhat: behatóan és nyíltan megvitatja az öt év alatt végzett munkát, felelősen és komolyan számot vet a kö­rülményekkel, amelyek kö­zött dolgozunk, és felelősen határozza meg a további cse­lekvés útját, munkaprogra­mot ad párttagságunknak és szocializmust építő dolgozó népünknek. Mély meggyőző­désem, hogy ezt a feladatát el fogja végezni a kongresz- szus; ehhez kívánok sikert minden küldöttnek. A kongresszus hivatalos be­számolója az elvtársak kezé­ben van. Én arra kaptam a Központi Bizottságtól meg­bízást, hogy vitaindítót tart­sak, s e bevezető keretében felhívjam a jelenlevők figyel­mét néhány olyan kérdésre, amely jelenleg párttagságun­kat, az ország népét, a hatá­rainkon túl élő barátainkat, szövetségeseinket, küzdőtársa­inkat is foglalkoztatja. Kedves elvtársak! Pártunk a magyar mun­kásosztály forradalmi élcsa­pata, marxista—leninista, ha­zafias és internacionalista párt. Történelmünk során a szocialista fejlődés következ­tében pártunk a nép párt­ja, társadalmunk vezető ere­je lett; igyekszik ennek a küldetésének becsülettel ele­get tenni. A párt természetesen élő szervezet, fejlődik, növekszik, az elmúlt öt évben is egész­ségesen gyarapodott. Mintegy 60 ezerrel növekedett a párt­tagok száma, amely ma meg­haladja a 870 ezret. A Köz­ponti Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagfelvételnél, tehát a párt építésénél sohasem sza­bad a merev statisztikai nor­máikból kiindulni. Az osztály- kategóriáik meghatározása vi­lágos, de minden 'tagfelvétel­nél egyéni elbírálás szüksé­ges. Elengedhetetlen persze, hogy a munkások, a fizikai dolgozóik megfelelő arányban képviselve legyenek. Ez a fejj lődés során meg is oldódik. Az a fontos, hogy a társadal­mi erőfeszítésekben, a mun­kában becsülettel helytálló emberek és — talán hangisú- lyozni is felesleges — fiata­lok lépjenek pártunk soraiba­A Központi Bizottság beter­jesztette a szervezeti szabály­zat módosítására vonatkozó javaslatait. összeállításánál abból indultunk ki. hogy a mostanáig érvényes szervezeti szabályzat alapjában megfe­lelt rendeltetésének, különös problémák ezzel nincsenek. De szükségszerű bizonyos mó­dosítás — ezt a központi szer­vek kezdeményezték —, egy­szerűen azért, mert változott a párt struktúrája, például megszűntek a járási bizottsá­gok. Ezt a szervezeti sza­bályzatban is jelezni kell. Az eddig érvényes dokumentum alapvetően megfelel, s ezért a Központi Bizottság úgy ha­tározott, hogy a több mint 25 ezer alaoszervezetben nem in­dít vitát a szervezeti sza­bászatról. Az irányelvek vi­tájában felvetődött észrevéte­leket azonban ezen a téren is figyelembe kell vennünk, így például azt, hogy a párttagok jósait és kötelességeit az ed­digieknél pontosabban hatá­rozzuk meg. A Köoonti Bi­zottság nevében tehát kérem, hogy a beterjesztett javasla­tot vitassák meg és ha egyet­értenek vele, támogassák, fo­gadják ei. Kedves elvtársak! A Magyar Népköztársaság társadalmi életének meghatá­rozó vonása, hogy hazánk szocialista ország, amelyben szocialista társadalom épül. Megszűnt az embernek ember általi kizsákmányolása, a dol­gozó osztályok között nincse­nek kibékíthetetlen ellent­mondások, népünk a munkás­osztály és pártja vezetésével együtt munkálkodik a haza javára. Államunk alapja a munkás­paraszt szövetség, «melyhez hozzátartozik az értelmiségi2 ekkel kötött szövetség is. De létezik a kommunisták és a pártonikívüliek, a különböző világnézetű emberek — nem hívők és a hívők — szövetsé­ge is, mindazofcé, akik egyet­értenek az alapvető nemzeti célokkal, a szocialista társa­dalom építésével, és készek annak megvalósítására. Ez a szövetség pártunk po­litikájának rendkívül fontos eleme. Eddig is arra töreked­tünk és a jövőben is az a célunk, hogy a nemzet min­den alkotó erejét tömörítsük, összefogjuk abban az erősödő és fejlődő szocialista nemzeti esvségben, amely Magyaror­szág politikai arculatát alap-j vetően meghatározza. Az épí­tőmunkában mindenki részt vehet, aki a nép sorsát szívén viseli és segíteni akarja a nép boldogulását. Ez a mi politi­kánk, amelynek eredményei hoev Magyarországon a bel­politikai helyzet szilárd. Ez rendkívül fontos, talán min­dennél fontosabb jellemzője az ország mai helyzetének­Erről azért szóltam első­ként, mert történelmileg úgy alakult, hoay Magyarországon eavpá'rtrendszer van és az is marad. A történelmi tapasz­talatokat is figyelembe véve úgy véljük, hogy az egvpárt- rendszer a szocialista társa­dalom számára nem elvi, ha­nem gyakorlati kérdés, amit az adott országban a fejlődés dönt el. Ma egyes szocialista országokban egvoártrendszer van, másokban több politikai párt működik. Űigy gondolom,' hogy a szocialista világrend- szer fejlődéséinek további sza­kaszaiban ez utóbbiak száma valószínűleg növekedni fog. Pártunk politikájának fon­tos eleme a szocialista de­mokrácia további kibontakoz­tatása. Ez elvileg, politikailag egyaránt szükséges. A szoci­alista építőmunka azon is mú­lik, hogyan és miképpen tud­juk a szocialista demokráciát elmélyíteni és kibontakoztat­ná. ________ É pítünk az önállóságra n tömegekkel összeforrva ' Pártunk feladatának tartja i—. mert csak így létezhet és dolgozhat —, hogy a töme­gekkel összeforrva tevékeny­kedjék. Vezérlő gondolata és eszméje, hogy a jövőben is kiérdemelje — a munkás- osztály, a dolgozók bizalmát, amelyet történelmi harcokban vívott ki. Teljes mértékben bízik és támaszkodik mun­kásosztályunkra, dolgozó pa­rasztságunkra, egész dolgozó népünkre! Ez így volt eddig és így lesz a jövőben is. Pártunkat szilárd elvek és nem dogmák vezérlik. Arra törekszik, hogy a fejlődés új problémáira is megtalálja a helyes, szocialista választ. Hi­szen az élet gyorsan halad, a társadalom fejlettebb fokán új kérdések jelentkeznek, amelyekre az évtizedekkel, vagy akár a tíz vagy húsz évvel ezelőtt adott válasz már nem felel meg tökéle­tesen. Ezért folyamatosan meg kell újítani politikánkat. Hogy ez az elmúlt öt esztendőben milyen mértékben sikerült — a kongresszus bírálhatja el. Mi az elviekben szilárd, a napi politikában körültekin­tő és megfontolt, a megúju­lásra kész pártot tekintjük az eszményünknek. A kommunisták egyenjogú­ak valamennyi állampolgár­ral. Nem tartanak igényt több jogra, és természetesen azt sem kívánhatja senki, hogy hátrányosabb helyzetbe kerüljenek'. Ügy véljük azon­ban, hogy aki a szocializ­musért harcol, az a kötele­zettségből az átlagállampol- gárnál többet vegyen magá­ra, a jog szerinti járandóság­ból pedig — ha lehet —, in­kább kevesebbet vegyen igény­be. mint amennyit a törvé­nyek vagy viszonyaink lehe­tővé tesznek. így őrizhetjük meg a kommunisták erkölcsi­politikai tekintélyét és becsü­letét. A kommunisták magatartá­sát az önzetlenség jellemezze; a párt és tagsága legyen men­tes mindazoktól a visszássá­goktól, amelyek közül még nem kevés fellelhető társa­dalmunk életében. Ezekkel szemben fellépni — a párt és a kommunisták becsületbe­li kötelessége. Ennek leglényegesebb té­nyezője a párt közvetlen Ici- megkapcsolatainak további erősítése. Fontos szerepe van a szakszervezetek, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront és más tömegszervezetek, tömeg­mozgalmak eredményes ön­álló, rendeltetésszerű mun­kájának. A Hazafias Nép­front tömegmozgalom, tehát nincs egyéni tagsága, de na­gyon fontos, élő szervezet, amelynek bizottságaiban százezrek végeznek minden­napi hasznos munkát a szo­cialista építés javára. Számos fontos társadalmi kérdéssel foglalkoznak olyan területe­ken is, ahol a párt nem tud közvetlenül és 'hatásosan dol­gozni. A népfront tevékeny­ségében az alapvető cél a szocialista nemzeti egység to­vábbi erősítése, a társadal­mi aktivitást igénylő embe­rek bekapcsolása a politikai munkába. Erre törekedve tartsuk szem előtt azt is, hogy a Hazafias Népfront alapító tagja a munkásosztály forra­dalmi pártja, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt. A szocialista demokrácia to­vábbi kibontakoztatásának út­ján fordítsunk még nagyobb' figyelmet azokra a lehetőse­gekre, amelyek a tanácsok, az üzemek, az intézmények önállóságában rejlenek. Ami­kor 1968-ban bevezettük az úi gazdaságirányítási rend­szert, elgondolkodtam, ho­gyan is dolgozik majd ezek- után a párt. a szakszervezet, a KISZ az üzemekben. Ürül­tem annak, hogy lehetőségeik növekedni fognak, mert bármely alapszervezet any- nyibah tud igazán hatásosán dolgozni, amennyiben a kér­déseket helyileg el tudják dönteni. A párt és a többi társadalmi szervezet felada­ta, hogy a politikát meg­felelő módon és eszközökkel érvényesítse az üzemek ön­álló helyi döntéseiben. A szocialista demokrácia további kibontakoztatásához segítséget nyújtanak majd az új vállalatvezetési formák, amelyeket fokozatosan be­vezetünk. Ezek ugyancsak nö­velik a helyi kollektíva sza­vának súlyát. De ezt senki se értse úgy, hogy anarchiát teremtünk az üzemekben. Ép­pen ellenkezőleg: a vezető bi­zonyos mértékig függ a kol­lektívától, s nem baj, ha adott alkalomkor egy kicsit druk­kol is, vajon hogyan véle­kedik róla a közösség. De a munkát a vezető irányítja. Fontos, hogy mindezt már az indulásnál is jól csináljuk, márcsak azéirt is, hogy ké­sőbb ezt a módszert széle­sebb körben lehessen alkal­mazni. A demokrácia szélesítésének útján politikánk fontos pró­bája lesz az új választójogi törvény érvényesítése a jú­niusi általános választásokon. Mindent meg kell tennünk, hogy a választások valóban segítsék a szocialista demok­rácia fejlesztését. Szükséges és lehetséges, hogy a dolgozók százezreinek, millióinak beleszólása legyen a kérdések eldöntésébe, a végrehajtás ellenőrzésébe, sa­ját sorsiík intézésébe. Mély meggyőződésünk, hogy ez rendszerünk politikai erősíté­sének fő útja. A Központi Bi­zottság úgy ítéli meg — és azt hjszem, a kongresszus is osztja ezt a vélekedést —, hogy népünk politikailag érett, bízhatunk benne. És bizonyos, hogy a párt elvi, eszmei irányításával, az ál­lami és egyéb végrehajtó szervek támogatásával képes a szocialista társadalom elő­nyeinek érvényesítésére, az alkotó munka kibontakozta­tására, a rend és a fegyelem megszilárdítására, a szocia­lista elveinkkel és társadal­mi céljainkkal homlokegye­nest ellenkező visszásságok felszámolására, a bürokrácia, a korrupció, a csalás, az üzérkedés letörésére. Kedves elvtársak! Az öt évvel ezelőtt meg­tartott XII. kongresszus ke­mény és szigorú gazdasági programot hirdetett. A fel­adatok sorában az első helyre a nemzetközi fizetési mérleg javítását tette. Ennek érde­kében lassította a termelés fejlesztésének ütemét, visz- szafogta a beruházásokat, és célul tűzte ki az életszínvo­nal elért szintjének megtar­tását. Központi Bizottságunk na­gyon nagyra értékeli, hogy ezt a szigorú programot mun­kásosztályunk, dolgozó né­pünk megértette és tettekkel támogatta. Mi valósult meg ebből? Mindenekelőtt az, hogy sike­rült javítani a nemzetközi fizetési mérlegünkön. Ezt említve tudnunk kell, hogy a körülmények ennek nem nagyon kedveztek. A nem­zetközi gazdasági viszonyok tovább romlottak, s a becsült­nél is nehezebbek lettek sza­(Folytatás a 4. oldalon) NÓGRAD — 1985. március 26., kedd 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom