Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

Az MSZMP KB kongresszusi beszámolója Az utóbbi öt esztendőben megvalósult jelentősebb kereskedelmi beruházások közé tartozik a balassagyarmati ABC-áruház, amely a település alapellátását jelentősen javította. f (Folytatás a 3. oldalról.) férhető és a lehetőségekhez igazodóan magas színvonalú legyen. Ennek megfelelően a VI. ötéves tervben — kiemelt társadalompolitikai céljaink egyikeként — javítottuk az egészségügyi ellátás személyi, tárgyi, szervezeti feltételeit. A lakosság egészségi állapotá­ban az utóbbi években felerő­södő negatív tendenciák meg­állítása, illetve megfordítá­sa fontos társadalmi ügy. Folytatjuk az egészségügyi in­tézményhálózat mennyiségi és rmnőségi fejlesztését. Napi­rendre kell tűzni az egész­ségügyi ellátás irányításának, működési mechanizmusának korszerűsítését. A lakosság egészségesebb életmódjának kialakításához, a fiatalok fizikai erőnlétének javításához az eddiginél ered­ményesebben járuljon hozzá a testnevelési és sportmozgalom. A lakosság életkörülményei­nek javítása megköveteli a szolgáltatások, a kereskedelmi hálózat fejlesztését. Nagyobb figyelmet kell ford itatni az áruválaszték bővítésére, a mi­nőségre, a fogyasztói érdekek védelmére, a kereskedelmi kultúrára. A településhálózat arányo­sabb fejlődése hozzájárult a termelőerők magasabb színvo­nalra emelkedéséhez, elősegí­tette a lakosság életikörülmé­nyeiben meglevő különbségek mérséklését. A városok és a falvaik alapellátásának javítá­sában a korábbinál nagyobb szerepet játszott az egyének ♦ Pártunk a beszámolási idő- * zabban is fontos feladatának tekintette az eszmei, ideoló­giai munkát, a társadalom műveltségi színvonalának emelését, a szocialista erköl­csi normák és életmód kiala­kítását és fejlesztését. Kezde­ményezte a fejlődésünkkel összefüggésben felvetődő kér­dések elemzését, az új kérdé­sek körül kibontakozó alkotó, előremutató eszmecserét, a gyakorlatot segítő elméleti ivá laszok kidolgozását. Népünk gondolkodását alap­vetően a szocializmus céljai­val való azonosulás jellemzi. Emelkedett a lakosság mű­veltsége, politikai, közgazda- sági tájékozottsága és érdek­lődése. Népünk reálisabban látja országunk belső helyze­tét, a világban elfoglalt he­lyét, érzékenyebben reagál a szocialista eszmény einfctői idegen jelenségekre, tudato­sabban kész munkálkodni tör- melmi vívmányaink megőrzé­sén és gyarapításán. A közgondolkodásban azon­ban zavarokat okoznak a szo­cialista társadalom fejlődésé­nek ellentmondásai, a gazda­sági nehézségek. E zavarok sok esetben valós problémá­kat tükröznek, de ideológiai és propagandamunkák fogya­tékosságait is jelzik. Társa­dalmunk világnézetileg még nem egységes. Az alapvető szocialista cé­lokban egyetértés van, de ez nem ment fel bennünket az alól a kötelezettség alól, hogy vitatkozzunk az eszméinktől idegen nézetekkel. Biztosítani kell', hogy a szo­cialista állaim kulturális és tömegtájékoztatási intézmé­nyeiben meghatározó szerepe legyen a marxizmus—leniniz- mus eszmerendszerének, ‘a szo­cialista értékeknek. Ideoló­giai pozícióinkat csak az új kérdések iránti fogékonyság, ezek tudományos igényű meg­válaszolása, tisztázó viták ré­vén, a szellemi élet területén dolgozó kommunisták nyílt, egységes és következetes fel­lépésével tudjuk erősíteni. A szocializmusról korábban alkotott, sok esetben ideali­zált, esetenként illuzórikus felfogás és a mai valóság kö­zött eltérés mutatkozik. Még nem hódított kellően teret az a felismerés, hegy a szoci­alizmusban is keletkeznek el­lentmondások, s ezek feloldá­sa révén fejlődik a társada­lom. Az emberek általában he­lyesen látják a szocializmus és a kapitalizmus lényeges kü­lönbségeit, de többen a leg­és a közösségek növekvő anyagi hozzájárulása és tár­sadalmi munkája. A jövőben a hosszú távra kialakított terület- és telepü­lésfejlesztési követelmények­nek megfelelően olyan gya­korlatot kell folytatni, amely kedvezőbb feltételeket teremt a területi aránytalanságok mérsékléséhez- Minden illeté­kes szervnek feladata, hogy kedvezőbb kereteket teremt­sen az életkörülmények javí­tásához; a kulturált életmó­dot elősegítő környezetet hoz­zon létre; megfelelő jövede­lemszerzési és infrastrukturá­lis feltételek kialakításával erősítse a községek és a fal­vak népességmegtartó képes­ségét; fokozottan segítse a vá­ros és a falu közeledését, a települések, a városok és von­záskörzetük kölcsönös érdeke­ken alapuló együttműködését. Hazánkban is fontos fel­adattá vált az emberi környe­zet megóvása, természeti érté­keink megőrzése, a környe­zeti ártalmak elhárítása. A társadalmi részvétel, a lakosság öntevékeny közre­működése egyre jelentősebb településfejlesztő erő. A jövő­ben a tanácsi gazdálkodás szabályozása javítja a helyi önállóság anyagi hátterét. A telenülések fejlesztése még eredményesebb lehet, ha a he­lyi tanácsok önállóságának és döntési iogkörének növekedé­sével egyidejűleg tovább fo­kozódik a lakosság aktivitása, részvétele a helyi feladatok meghatározásában, végrehaj­tásában és ellenőrzésében. fejlettebb tflkésországok által elért gazdasági, műszaki ered­mények és színvonal alapján a valóságosnál kedvezőbbnek vélik a kapitalizmus mai helyzetét. Ez visszahat a ka­pitalizmus általános megítélé­sére, gyengíti az osztályalapo­kon álló marxista—leninista szemlélet érvényesülését és nehezíti saját helyzetünk, le­hetőségeink reális értékelését. Társadalmunkban a szocia­lista erkölcs fejlődését, térhó­dítását jelzik az erkölcsi igényesség biztató jelei- Emel­lett azonban tapasztalható be- feléfordulás, közömbösség és önzés is. Az ideológiai munka segítse elő erkölcsi elveink, normá­ink, értékeink általánossá vá­lását. Ilyenek: a munka meg­becsülése és a dolgozó embe­rek tisztelete, a közösségi ma­gatartás és felelősségvállalás, a köztulajdon védelme és a takarékos gazdálkodás, az ön­ként vállalt feffvelem, az új iránti fogékonyság és a kez­deményezőkészség, a szocialis­ta haza szeretet*, más népek ■megbecsülése, a proletár in­ternacionalizmus. Alakulóban, fejlődőben van a szocialista nemzeti tudat és nemzeti ér­zés; pártunk a haladó nem­zeti hagyományok örököse és folytatója. A párt elméleti tevékenysé­gében és gyakorlati politiká­jában továbbra is fellép mind a fejlődés nemzeti kereteinek lebecsülése, a nemzeti közöm­bösség és a kozmopolitizmus ellen, mind pedig a nemzet igazi érdekeit sértő naciona­lizmus megnyilvánulásaival szemben. A nacionalista néze­tek és indulatok részben tör­ténelmileg öröklődtek, rész­ben az anti'kommunista ide­ológiai offenzíva hatására élednek újjá, de a szocializ­mus építése során keletkező ellentmondások is közreját­szanak továbbélésükben. Aki a nacionalizmusra na­cionalizmussal válaszol, kárt okoz saját népének, nemzeté­nek is. Az eszmei tisztázás révén is biztosítani kell <a következetes, határozott és egységes fellépést a naciona­lizmus megnyilvánulásaival szemben. Pártunk — híven hagyo­mányaihoz — a szocialista hazafiság és a proletár in­ternacionalizmus elveire ala­pozza politikáját. Hazánk és népünk érdekeinek szolgálata, valamint a szocializmus és a társadalmi haladás egyetemes ügyének előmozdítás« között szoros és kölcsönös a kapcso­lat. Politikánkban ezért ter­mészetesen ötvöződik a nem­zeti önbecsülésünk más né­pek tiszteletével, nemzeti ér­dekeink szolgálata a népek közötti barátság és szolidari­tás ápolásával. A nemzetközi ideológiai harcban ellenfeleink minden lehetséges alkalmat és esz­közt felhasználnak, hogy megkíséreljék aláásni a szo­cialista országok tekintélyét. Arra törekszenek, hogy csök­kentsék a világ dolgozó tö­megeinek szolidaritását a szo­cialista országok iránt, és megingassák az új társada­lom felépítésének lehetőségé­be vetett bizalmat. Bomlasz­tani igyekeznek a baráti szo­cialista országok egységét, el­túlozzák, és elvi különbség­nek tüntetik fel a szocialista építés eltérő nemzeti sajátos­ságait. , Az ideológiák harcát vál­laltuk és vállaljuk. Tisztes­séges célokat és humánus esz­méket vallunk és hirdetünk: az alkotó emberi munkát, a közösségben és a többi em­berrel együtt megvalósuló boldogulást, a népek közötti békét és együttműködést. Ahhoz, hogy az eddiginél jobban kibontakozzon a tö­megek alkotó tevékenysége, elmélyüljön a szocialista de­mokrácia, feltétlenül szüksé­ges a nyílt, őszinte tájékoz­tatás, a meggyőzés. A pro­pagandában, az agitációban, a tájékoztatásban tartalmi­lag összehangoltan törekedni kell a politikai tudat fejlesz­tésére, a politikát ismerő, megértő és cselekvőén támo­gató közvélemény kialakítá­sára. A tájékoztatás legyen pontos, hiteles, gyors és el­kötelezett. Törekedjen a lé­nyeges politikai összefüggé­sek megmagyarázására. A sajtó eredményesen se­gítette a párt politikájának megismertetését, hozzájárult a társadalmi közmegegyezés kialakításához. Fejlődött, kor- szerűsödöt a tömegtájékozta­tás rendszere. A televízió, a rádió, a sajtó vezetői, kol­lektívái nagyobb önállósággal és felelősséggel végezték munkájukat. Esetenként azon­ban nyilvánosságot kaptak egyoldalú, történelmietlen, po­litikai érdekeinket, erkölcsi normáinkat sértő publikáci­ók is. Ez arra int, hogy foly­tatni kell az irányítás, a ve­zetés javítását és a politikai munka színvonalának emelé­sét. A párt nagy figyelmet for­dít az oktatásügyre. Az új oktatási-nevelési tervek kö­zelebb hozták az iskolát a társadalmi szükségletekhez, de az oktató-nevelő munka hatékonysága — a pedagógu­sok tiszteletre méltó erőfeszí­tései ellenére — elmarad a követelményektől. A jövőben gyorsítani kell a közoktatás és a felsőoktatás átfogó fej­lesztését. Ennek fő iránya a tartalmi korszerűsítés, az ok­tató-nevelő munka minősé­gének javítása. Az oktatás valamennyi intézményében hangsúlyosabban fejeződje­nek ki szocialista társadal­munk eszméi, értékei. Az oktatás tárgyi és szemé­lyi ellátottságának javítása el­sőrangúan fontos feladat. Hat­hatós intézkedéseket kell ten­ni a pedagógushiány enyhí­tésére, a képzés és tovább­képzés fejlesztésére. Az egye­temek és főiskolák nevelje­nek a társadalom iránti fe­lelősségre, erősítsék az értel­miségi hivatástudat kialakítá­sát. A társadalomtudományi, marxista tárgyak oktatása kötődjön szorosabban a szak­mai képzéshez, vállalja bát­rabban korunk és fejlődésünk legfontosabb ideológiai kér­déseinek feldolgozását. Az elmúlt időszakban a tu­dományok művelői számos területen eredményesen járul­tak hozzá társadalmunk fel­adatainak megoldásához. Nö­vekedett a kutatási eredmé­nyek felhasználása, a kuta­tók, tudományos testületek részvétele a politikai dönté­sek kialakításában. Javult, de nem elégséges a tudományok szerepe a társadalmi tudat, a közvélemény formálásában. A társadalmi jelenségek, a fej­lődés átfogó problémáinak marxista értelmezése elma­rad az igényektől, s ez he­lyenként elméleti elbizonyta­lanodáshoz vezet. A közvet­len gyakorlati célra, irányuló kutatási-fejlesztési tevékeny­ség növekedett, de a kutatás és a termelés kapcsolata nem éri el a kívánatos szintet és mértéket. Kedvezőbb a hely­zet a mezőgazdaság és az agrártudományok, kedvezőt­lenebb az ipar és a műsza­ki tudományok esetében. Pártunk folytatja a gya­korlatban igazolt tudomány- politikáját. A tudományt a szocializmus természetes szö­vetségesének tekinti, tiszteli a tudományos alkotás sza­badságát, megbecsüli az eredményes munkát végző kutatókat. A következő években to­vább kell növelni az igénye­ket a tudományos kutatással szemben, vissza kell szoríta­ni a kevésbé eredményes, vagy eredménytelen tevékeny­ség támogatását. Elsősorban a társadalmi, gazdasági és mű­szak; fejlődésünket meghatá­rozó tudományágak fejleszté­sét kell segíteni. Távlati fej­lődésünk szempontjából nagy fontossága van az alapkuta­tásoknak. A társadalomtu­dományok művelőitől a való­ság feltárása és a döntés­előkészítő tevékenység foly­tatása mellett azt kérjük, hogy alkalmazzák a marxiz­mus—leninizmus elméletét a mi viszonyainkra, vállaljanak nagyobb szerepet a mai ma­gyar valóság elméleti és tör­téneti tapasztalatainak mar­xista elemzésében, a társa­dalmi tudat helyes irányú befolyásolásában. Távlati érdekeink miatt to­vábbra is indokolt, hogy a kutatás-fejlesztés forrásait a nemzeti jövedelemnél gyor­sabb ütemben növeljük; köz­vetlen feladat a csökkenés fékezése és a kutatás eszköz- ellátásának megjavítása. A beszámolási időszakban tovább szélesedtek népünk művelődési lehetőségei; a társadalmi viszonyok fejlesz­tésével összhangban további erőfeszítéseket kel! tenni a kulturális egyenlőtlenségek csökkentésére. Fel kell lépni a közönség igényeinek lebe­csülésével, de az igénytelen­séggel szemben is. Á társadalom és a kultúra Pártunk a munkásosztály forradalmi élcsapataként, a dolgozó nép pártjaként telje­sítette a nép, a haza szolgá­latában vállalt kötelezettsé­geit; eredményesen irányítot­ta és Szervezte a szocialista építőmunkát. Vezető szerepe érvényesül a társadalmi élet minden fontos területén. A Központi Bizottság a XII. kongresszus határozatainak, végrehajtása során a marxizmus—leniniz­mus tudományos elméletét követve, a társadalom rea­viszonyában fontos szerepet tölt be az irodalom és a mű­vészet. Az elmúlt években is létrejöttek színvonalas, szoci­alista. humanista szellemű alkotások, produkciók, me­lyek gazdagították a magyar kulturális életet, és határa­inkon kívül is megbecsülést szereztek népünknek. A kö­zönség azonban joggal érzij hogy az alkotások jelentős részében nem tükröződik elég­gé szocializmust építő népünk és az egyes emberek küzdel­me, munkája s ennek ered­ménye. A művészeti életben meg- határozó szerepe van az al- kotóműhelyeknek, szövetséJ geknek, egyesületeknek és a kritikai fórumoknak. Egy ré­szük azonban az utóbbi évek­ben nem tudott megfelelő szinten eleget tenni feladatai­nak, nem kielégítő az érté­kek szerinti tudatos váloga­tás, előfordulnak elvi-poiiti- kai engedmények, szerkesztői tévedések. Egyes művészkö­rök torz módon értelmezik a művészértelmiség társadalom- politikai illetékességét. Oly­kor indokolatlanul kapnak széles nyilvánosságot kifor­ratlan kísérletezések, érdek­telen, illetve a közízlést sér­tő művek. Ezeken a tendenciákon a társadalom és a művészet ér­dekében változtatni kell. Erő­síteni kell a párt irányító szerepét az ideológiai, a kul­turális élet minden ágában. A párt alapvető jelentőséget tulajdonít az alkotói szabad­ság biztosításának, nem szól bele az egyéni ízlés, stílus kérdésébe. Támogatunk min-1 den olyan törekvést, kísérle­tet, amely hozzájárul a kul- túra humánus küldetésének teljesítéséhez, gazdagítja az embert, elősegíti múltunk és mai valóságunk reális meg-! ismerését. Ugyanakkor fellé­pünk a szocialista, humanis­ta eszméinket, közösségi norJ máinkat sértő törekvések el-' len. Az ideológiai és kultu­rális feladatok megoldása az emberi tényezők kibontakozó tatásának, társadalmunk to­vábbi fejlődésének nélkülöz­hetetlen feltétele. lis helyzetéből kiindulva, kezJ deményezően lépett fel, megJ határozta a szocializmus épM tésének soron következő íeH adatait. A vezető szerep ér-’ vényesítésének, a politika megvalósításának fő módszere változatlanul a meggyőzés, aZ eszmei ráhatás, az érvelés, a politikai irányító, szervező te­vékenység, a tömegek mozgói sítása. Politikájának alakí­tásában és végrehajtásában! a párt igényli a tömegek tál mogatását. , (Folytatás az 5. oldalon,) 4 NÚGRAD - 1985. március 25., hétfő A drégelypalánki termelőszövetkezet gyümölcsfeldolgozójára több mint 11 millió forintot költöttek. Megvalósulásával a bogyós gyümölcsök szörppé, gj ümölcsvelövc, rostos üdítő­ié való átalakítása vált valóra. Ideológia, tudomány, kultúra fl párt helyzete és fejlődése

Next

/
Oldalképek
Tartalom