Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Z MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANA C,SjLA,P-»A XLI. ÉVF., 70. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. MÁRCIUS 25., HÉTFŐ-----------------------------------------------------------------------------% ELUTAZTAK A KÜLDÖTTEK Az MSZMP XIII. kongresszusának Nógrád megyei küldöttei és a pártkongresszuson meghívottként részt vevők tegnap a megyei pártbizottságon találkoztak, ahol Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte őket, majd Ozs- várt József, a megyei pártbizottság titkára meleg szavakkal köszönt el a kongresszus munkájában részt vevő nógrádi kommunistáktól. A búcsúztatáson jelen volt Béres István, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára, Sándor László, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A küldöttek és a meghívottak elutaztak Budapestre! BIZALOM ES FELELŐSSÉG Irta: Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára T ársadalmunk egészét befolyásoló, fontos esemény előtt állunk. Ma kezdi meg tanácskozását az MSZMP XIII. kongresszusa. Nemcsak a 870 ezer párttag, hanem az egész nép nagy érdeklődéssel várja az elmúlt öt év munkájának értékelését, a szocialista építés soron lévő feladatainak meghatározását. . A pártértekezletek megbízásából megyénk küldöttei felelősséggel készültek a kommunisták legmagasabb szintű tanácskozására. Az a küldetésük, hogy mondják el a kongresszusi felkészülés gazdag tapasztalatait. Fejezzék ki, hogy az MSZMP politikája iránt változatlan és cselekvő tenniakarással párosul a bizalom. Növelte ezt, hogy az elmúlt öt esztendőben terveink, céljaink a számítottnál is nehezebb körülmények között alapvetően megvalósultak. A párt bevált politikája a kedvezőtlenebbé vált feltételek között is jól szolgálta népünk ügyét. A megye küldöttei azzal a szándékkál indultak útnak, hogy kinyilvánítsák: elfogadják a kongresszus jelentéseit, határozattervezetét, az azokban megfogalmazott célkitűzéseket. Egyetértenek azzal, hogy az elkövetkező időszakban — az elmúlt négy évtized történelmi vívmányaira alapozva — folytatódjon a fejlett szocialista társadalom építése. Azonosulnak a nemzetközi helyzetről, belpolitikai életünkről szóló elemzéssel. Bíznak abban: a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagjainak az enyhülésért, a fegyverzetcsökkentésért folytatott kezdeményezései hatására a nemzetközi viszonyok kedvezőbbé válnak, a haladó emberiség megőrzi a békét. Magukénak vallják a stabilitást, a megújulást, a dinamikusabb fejlődést biztosító célkitűzéseket. Reálisnak tartják, hogy az eredményekre alapozva az öt évvel korábbinál valamivel többet tűzhetünk ki célul népünk elé. A gazdasági növekedés olyan élénkítésére van szükség, amely hozzájárul a népgazdasági egyensúly erőteljesebb javításához, a nemzeti jövedelem és az életszínvonal érzékelhető emeléséhez. Megyénk közvéleménye mindenekelőtt az intenzív fejlődés követelményeinek általános érvényesítését, a gazdaság teljesítőképességének, jövedelmezőségének fokozását tartja indokoltnak. Ehhez nélkülözhetetlen a műszaki, technikai színvonal emelése, az emberi tényezők lehetőségeinek gyorsabb kibontakoztatása az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Jogos igény, hogy főképpen a gazdaságpolitikai feladatokat kell a korábbinál határozottabban és következetesebben megvalósítani. Szocialista társadalmi rendszerünk erőforrásainak gyorsabb, hatékonyabb kibontakoztatásához elengedhetetlen a gazdaság belső tartalékainak számbavétele és mozgósítása. Rugalmasabban kell alkalmazkodni a hazai és a nemzetközi piac igényeihez. Építve a szocialista munkaverseny-mozgalom újabb lendítő erejére, az ésszerű kockázatot vállaló — felkészült, művelt — kezdeményező kollektívák lelkiismeretes munkájára. Mindez annál fontosabb, mert tapasztalni munkánk fogyatékosságait, a munkafegyelem lazaságait, a szervezetlenséget, pazarlást is. Kongresszusi küldötteink egyetértenek azzal is: élet- színvonalunk emelésének lehetőségei szoros kapcsolatban állnak a gazdaság eredményességével. Igényként fogalmazódik meg, hogy a végzett munka, a teljesítmény legyen a megtermelt javak elosztásának alapja. A szociálpolitikával szemben pedig erősödő követelmény, hogy az eddigieknél határozottabban vegye figyelembe a rászorultság, a társadalmi igazságosság elvét. Különösen a többgyermekesek, a pályakezdők, családot alapító fiatalok, az alacsony nyugdíjasok helyzetének, életkörülményeinek javítására kell megkülönböztetett figyelmet fordítani. Közvéleményünk azonosul a társadalmi demokratizmus szélesítésével és tartalmasabbá tételével. A népgazdaság nehezebb külső és belső feltételei között még inkább szükség van arra, hogy az élet minden területén a korábbinál is többen vegyenek részt a közösségeket érintő, életünket befolyásoló döntések előkészítésében, meghozatalában. Az élénkülő közélet, az együttes gondolkodás egyik lényeges fedezete annak, hogy a növekvő általános, politikai és szakmai műveltség előnyei a hétköznapok alkotó munkájában hasznosuljanak. A kongresszus alapvető kötelezettsége meghatározni továbbfejlődésünk útját, programot adni társadalomépítésünk feladataira, mozgósítva egész népünket azok megvalósítására. Különösen nagy felelősség hárul a párttagokra, kommunistákra. Szükséges, hogy érvelőbben, meggyőzőbben képviseljék a marxizmus—leninizmus eszméit, a párt politikáját. Érzékenyebben reagáljanak a legfontosabb kérdésekre, a tapasztalt hiányosságokra, visszásságokra. Munkájukkal, közéleti tevékenységükkel, élet- ! módjukkal mutassanak példát környezetüknek. Szolgálják tudatosabban, elkötelezettebben a nép, a közösség ügyét. B izalom és felelősség. Leginkább e két szóval lehet jellemezni az elkövetkező napokban a közvélemény figyelmének középpontjában álló kongresszus küldötteinek alkotó tevékenységét. Megyénk párttagsága, lakói nevében —, akik ez idő alatt is becsülettel látják el feladataikat —, köszöntjük pártunk és népünk e nagy fontosságú eseményét. Kívánjuk, hogy a tanácskozás eredményesen végezze munkáját, biztosítsa, hogy következetesebben haladjunk tovább a lenini úton. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa abban az időszakban végzi felelős munkáját, amikor népünk, hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját ünnepli. Négy évtized telt el azóta, hogy a Szovjetunió, amely a második világháború fő terhét viselte, a szövetséges hatalmakkal együtt győzelmet aratott a német fasizmus és a japán militarizmus fölött. Tisztelettel őrizzük a népek szabadságáért életüket áldozó hősök emlékét, közöttük azokét a magyar kommunistákét, demokratákét, antifasiszta hazafiakét, akik itthon és sok más országban részt vettek a harcban, és életüket adták a fasizmus elleni küzdelemben. A szovjet hadsereg győzelmei nyomán felszabadult Magyarország ismét függetlenné vált: népünk történetében új korszak kezdődött, megnyílt nemzetünk előtt a társadalmi felemelkedés útja. A negyven év korszakos jelentőségű vívmányai a párt és a nép, a kommunisták és szövetségeseik együttműködése révén valósultak meg A Magyar Szocialista Munkáspárt leküzdötte a szocialista építés kezdeti szakaszának torzulásait és hibáit, levonva a tanulságokat, hasznosította a tapasztalatokat. Pártunk a marxizmus—leninizmus eszméit követve, a munkásosztály, a dolgozó tömegek érdekeinek hű szolgálatára törekedve nyerte el és élvezi népünk bizalmát, vált társadalmunk vezető erejévé. A Központi Bizottság 1984. december elején közzétette irányelveit, a kongresszusi felkészülés alapokmányát. Ebből is kitűnik, úgy ítéli meg, hogy a szocializmus építése a XII. kongresszuson megjelölt fő irányban haladt előre. A kedvezőtlen nemzetközi viszonyok ellenére megőriztük vívmányainkat, s előbbre léptünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban szilárd a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma, a szocialista társadalmi rend: népünk támogatja a párt politikáját. Eredményeink forrása a kommunistáknak és szövetségeseiknek, a munkásoknak, a parasztoknak, az értelmiségieknek, valamennyi dolgozó embernek az áldozatos munkája, népünk helytállása. A kongresszusi irányelveket a párttagság megvitatta, az alapszervezetekben közvetlenül, a pártértekezleteken küldöttei útján. A párt- és az irányelvek megtárgyalására felkért társadalmi szervezetek javaslatai sokat segítettek a kongresszus előkészítésében. A kongresszus a kommunisták és a párton- kívüliek véleményének ismeretében dolgozhat, és határozhat a társadalom életének legfontosabb ügyeiben. II nemzetközi helyzet, külpolitikánk A beszámolási időszakban a nemzetközi helyzetben felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. A nemzetközi feszültség növekedésének alapvető oka az Amerikai Egyesült Államok szélsőséges imperialista köreinek az a törekvése, hogy megbontsák a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség között kialakult katonai erőegyensúlyt, és erőfölényre tegyenek szert. A NATO lépései nyomán a fegyverkezési verseny minden eddiginél veszélyesebb szakasza bontakozott ki. A katonai és a politikai feszültséget növelte az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet nyugat-európai telepítésének megkezdése. Különös veszélyt rejtenek magukban az amerikai űrfegyverkezési tervek, amelyek a fegyverkezési versenyt a kozmikus térségekre is kiterjesztenék. A katonai szembenállást fokozó lépések következtében meggyengült a kölcsönös bizalom, amely nélkülözhetetlen a különböző társadalmi rendszerű államok közötti normális kapcsolatokhoz. A nemzetközi feszültség fokozódásához hozzájárult több helyi válság kiéleződése, az, hogy egyes tőkéshatalmak katonai erőszakkal, fenyegetéssel, nyomással beavatkoznak más országok népeinek ügyeibe. Az elmúlt évek negatív nemzetközi fejleményei ellenére nem alakult ki közvetlen világháborús veszély, és nem következett be jóvátehetetlen törés a kelet—nyugati kapcsolatok egészében. Fennmaradt a világ békéjének legfőbb biztosítékát jelentő globális katonai erőegyensúly a Szovjetunió és az Egyesült ■Államok, a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség között. A nemzetközi helyzet további romlásának megakadályozásában meghatározó szerepet játszott a szocialista országok békepolitikája. A szocialista közösség országainak összehangolt erőfeszítései jól szolgálták a világbéke megvédését. A Varsó) Szerződés szervezete jelentős nemzetközi politikai és katonai tényező, a történelmileg kialakult katonai erőegyensúly megőrzésének legfőbb biztosítéka. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés szervezete az elmúlt években is átfogó kezdeményezések egész sorát tette a világháborús veszély elhárítására. a nukleáris és hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozdítására, a katonai szembenállás lehető legalacsonyabb szintre való csökkentésére az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján. Sajnálatos, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az Észak-atlanti Szövetség mind ez ideig nem adott pozitív választ ezekre a javaslatokra, és továbbra is a katonai erőegyensúly megbontására törekszik. Változatlanul fennáll, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok népei kölcsönösen érdekeltek a világbéke megőrzésében, az emberiség fennmaradását fenyegető veszélyek elhárításában. Az enyhülési politika folytatását segíti, hogy továbbra is érvényben vannak a szocialista és tőkésállamok közötti két- és többoldalú megállapodások. és működnek az európai biztonság és együttműködés fórumai. A nemzetközi erőviszonyok .alakulását jelentősen befolyásolja a 'fejlődő országok küzdelme, amelyet a politikai-; gazdasági függetlenségért, ennek megszilárdításáért, valamint a társadalmi felemelkedésért folytatnak. A nemzetközi élet pozitív irányzatait erősítették az el nem kötelezett országok mozgalmának imperialistaellenes fellépései. A világbéke megőrzésében növekedett a szerepe a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket és politikai erőket tömörítő háborúellenes mozgalmaknak. A világpolitikai helyzet alakulása s különösképpen a fegyverkezési hajsza megfékezése szempontjából nagy fontosságú fejleményt jelentenek az átfogó szovjet—amerikai tárgyalások az űrfegyverkezés megelőzéséről és a nukleáris fegyverek korlátozásáról., A jelenlegi helyzetben a szocializmus nemzetközi vonzóerejét a következetes béke- politika, a népek szabadságtörekvéseinek támogatása és a belső építőmunka társadalmi, gazdasági eredményei növelikA szocialista országok a nehezebbé vált nemzetközi politikai és világgazdasági viszonyok ellenére eredményesen folytatják az új társadalom építését. A KGST-tagál- lamok párt- és állami vezetőinek 1984. júniusi moszkvai találkozóján született elhatározások kijelölik a szocialista gazdasági integrációban rejlő előnyök teljesebb kihasználásának útjait. A Magyar Népköztársaság külpolitikájában a feszültebb és bonyolultabb nemzetközi helyzetben is érvényesült a párt XII. kongresszusén meghatározott irányvonal. A szocialista közösség országaival, összehangolt, aktív nemzetközi tevékenységünk középpontjában az a törekvés áll, hogy kedvezőbbé tegyük szocialista építőmunkánk külső feltételeit, s egyben hozzájáruljunk a társadalmi haladás előmozdításához és a béke megőrzéséh ez. Erősítettük szövetségünket és együttműködésiünket a Szovjetunióval és a többi saoc’alisba országgal. Bővültek a fejlődő, különösen a szocialista orientációjú országokhoz fűződő kapcsolataink. A békés egymás mellett élés elvei és gyakorlati követelményei alapján fejlesztettük kapcsolatainkat az eltérő társadalmi rendszerű államokkal. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye a beszámolási időszakban tovább nőtt, A világ haladó és reálisan gondolkodó közvéleménye ismeri és elismeri eredményeinket, becsüli politikánk eivszerűségét, kiszámíthatóságát, megbízhatóságát. Tudja, hogy szövetségeseinknek szilárd szövetségesei, más országoknak pedig korfékt partnerei vagyunk. , A Központ Bizottság javasolja a kongresszusnak, hogy erősítse meg pártunk és államunk eddigi külpolitikai irányvonalát, amely népünk alapvető nemzeti érdekeit, a béke, az enyhülés, a társadalmi haladás és a szocializmus egyetemes ügyét szolgálja. Hazánk számára meghatározó jelentősége van a Szovjetunióval folytatott sokoldalú, baráti és gyümöicsöző együttműködésnek. A Szovjetunió hazánk függetlenségének, szocialista építőmunkánknak legbiztosabb nemzetközi támasza. A magyar— szovjet barátság további erősítése, a két ország és a két nép együttműködésének gazdagítása elsőrangú nemzeti érdekünk. Alapvető feladatunknak tartjuk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együttműködés erősítését, hatékonyságának javítását, formáinak, módszereinek folyamatos tökéletesítését. Fejlődték kapcsolataink, bővült együttműködésünk a szocialista országokkal: nagyra értékeljük és hasznosítjuk építőmunkájuk; tapasztalatait. A beszámolási időszakban — hasonlóan más szocialista országokhoz — fejlődtek hazánk és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai is. A különböző társadalmi rendszerű országokkal a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására, a politikai, gazdasági, kulturális és más kapcsolatok szélesítésére törekszünkA Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is szolidáris volt a függetlenségük megszilárdításáért küzdő népekkel, a diktatórikus, elnyomó rendszerek ellen harcoló mozgalmakkal. A kölcsönös el'nyök és érdekeltség elve alapján törekedett a kapcsolatok fejlesztésére valameny- nyi, erre készséget mutató fejlődő országgal. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatlanul az a legfontosabb célja, hogy népünk szocialista építőmunkájához minél kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremtsem. Ezért lépünk fel minden lehetséges alkalommal és fórumon a béke, az enyhülés, a társadalmi haladás érdekében. (folytatás a 2. oldalonJ
