Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-23 / 69. szám

tfTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLI. ÉVF., 69. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1985. MÁRCIUS 23., SZOMBAT A Xill. kongresszus küldötteinek készült előzetes jelentés rövid ismertetése Ismertetjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának írásos beszámolóját. A beszámoló teljes szövegét a kongresszus küldöttei előzetesen kézhez kap­ták és a párt központi lapja is közli. * Az MSZMP Központi Bizottságának előzetes jelentése a XIII. kongresszus küldötteinek című dokumentum nyolc fe­jezetben adatokat és tényeket ismertet a két kongresszus közötti pártmunka és társadalmi élet áttekintésének meg­könnyítésére. Az I. fejezet a Központi Bizottság tevékenységéről szól. A testület a XII. kongresszustól ez év március 1-ig 23 ülést tartott. Tanácskozásain rendszeresen foglalkozott a nemzet­közi helyzet, a gazdaságpolitika, az állami élet, a belpoliti­ka, a párt belső élete és a társadalmi élet időszerű kérdé­seivel. A Politikai Bizottság és a titkárság tagjai öt év alatt összesen 810 munkalátogatást tettek Budapesten és a me­gyékben,. a Központi Bizottság tagjai pedig rendszeresei? részt vettek különféle pártrendezvényeken. A párt tevékenységének néhány területét ismertető II. fe­jezet élén az a közlés áll, hogy a párt taglétszáma 1985. ja­nuár 1-én 870 992 volt, öt év alatt 59 159-cel (7,3 százalék­kal) nőtt. A párttagság több mint 25 000 alapszervezetben tevékenykedik. A párt propagandamunkájának fontos adata, hogy a je­lenlegi tanévben a pártoktatásban 684 373-an vesznek részt, közöltük 371 721 a párttag. A XII. kongresszus óta a párt 10 jelentős országos elméleti tanácskozást rendezett, a Poli­tikai Akadémián pedig öt év alatt 11 előadás hangzott el. Az agitációs tevékenység jól bevált eszközei közé tartoz­nak a politikai vitakörök; a pártszervezetekben jelenleg több mint 9000 ilyen kör működik, összesen 158 ezer részt­vevővel. A Népszabadság és a megyei pártlapok együttesen naponta közel 2 millió példányban jutnak el az olvasókhoz.. A fejezet — a pártintézmények munkájának számbavéte­le után — a párt nemzetközi tevékenységének áttekintésé­vel zárul. Az MSZMP képviselői a XII. kongresszus óta 85 kommunista, illetve marxista—leninista párt küldötteivel 429 alkalommal folytattak magas szintű tárgyalásokat. To­vább szélesedtek az MSZMP kapcsolatai a nemzeti felsza- badítási mozgalmakkal és más haladó szervezetekkel, a szo­cialista, szociáldemokrata és más pártokkal. A társadalmi fejlődésről szóló III. fejezet közli, hogy az ország népessége az 1980. évi 10 millió 710 ezer főről 1985. január 1-ig 10 millió 658 ezer főre csökkent, a születések számának visszaesése és a halálozási arány növekedése mi­att. Az aktív keresők száma az utóbbi négy év alatt 95 ezer­rel, az eltartottaké 155 ezerrel csökkent, az inaktív kereső­ké 193 ezerrel nőtt. A munkásosztályhoz 1985. elején 2 millió 731 ezer fő, az aktív keresők 55,5 százaléka tartozott, kevesebb, mint 1980- ban. A munkásosztályhoz tartozók 46 százaléka falvakban él. A szövetkezeti parasztság számának és arányának koráb­ban tapasztalt csökkenése 1980. után nem folytatódott. A szellemi foglalkozásúak száma mérsékelten tovább nőtt. A kisárutermelők, kiskereskedők száma némileg növekedett, de arányuk továbbra sem jelentős (azaktív keresők 4,2 szá­zaléka). E fejezet befejező része a társadalmi szervezetekkel és '■ mozgalmakkal foglalkozik, ismerteti többek között a szak- szervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront, az Országos Bé­ketanács, a nőtanács, az MSZBT és a szövetkezeti mozga­lom tevékenységének fő jellemzőit és eredményeit. A mun­kamozgalmakról szólva közli, hogy a mostani kongresszu­si és felszabadulási versenyben a dolgozók nagy többsége tett felajánlást; a 132 ezer szocialista és munkabrigádban több mint 1,6 millió munkás, mezőgazdasági dolgozó és ér­telmiségi tevékenykedik, az újító- és feltalál ómozgalomban pedig évente átlagosan 215 ezer dolgozó vesz részt. A IV. fejezet a „Népképviselet, közigazgatás, fegyveres erők és testületek, törvényesség” címet viseli. Közli, hogy az 1980. évi választások alkalmával a lakosság 59 270 helyi tanácstagot és 352 országgyűlési képviselőt választott meg. A jelentés méltatja az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsok és a népi ellenőrzés sokrétű és eredményes tevékenységét, majd megállapítja, hogy hazánk védelmi képessége a követelményeknek megfelelően fejlő- lőtt, országunkban a közrend és a közbiztonság szilárd. A gazdasági építőmunkáról, tájékoztató V. fejezet rámutat, hogy a népgazdaság a XII. kongresszus határozatában meg­jelölt gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. A fő célok — a feltételezettnél nehezebb világgazdasági fel­tételek mellett is — a tervezetthez közelálló mértékben megvalósulnak. A nemzeti jövedelem az utóbbi négy évben együttesen 8,4 százalékkal nőtt, belföldi felhasználása pedig valamivel több mint 3 százalékkal csökkent, s megszűnt a nemzeti jövedelem termelése és a belföldi felhasználás kö­zött korábban kialakult jelentős egyensúlyhiány. Az ország eladósodása megállt, az adósságállomány valamelyest csök­kent. A szocialista szervek beruházásainak volumene 1984-ben 19 százalékkal kisebb volt az 1980. évinél. A fejlesztési for­rásokat — főként az utóbbi két évben — nagyobbrészt a folyamatban levő beruházások befejezésére fordították. A gazdálkodás hatékonysága nőtt ugyan, de a lehetségesnél és szükségesnél kevésbé. Az utóbbi négy évben a kiviteli árak 15 százalékos növekedése a behozatali arak 25 százalékos emelkedését csak részben ellensúlyozta, így a külkereske­delmi cserearányok 7,5 százalékkal romlottak. A népgazda­ság energia- és anyagellátása alapvetően kiegyensúlyozott volt. Az ipari termelés 1980 óta — a kisszervezetek termelésé­vel együtt — évi átlagban mintegy 2,5 százalékkal nőtt. A termelés 91,7 százalékát az állami, 5.6 százalékát a szövet­kezeti ipar, 1,4 százalékát a magánkisipar, 1,3 százalékát a különféle újabban alakult kisszervezetek adják. Az iparon kívüli népgazdasági ágakban (elsősorban a mezőgazdaság­ban) végzett ipari tevékenység meghaladta az összes ipári termelés egytizedét. A VI. ötéves terv első négy évében a mezőgazdasági ter­melés számottevően emelkedett, 12,4 százalékkal haladta meg az 1976—1980. évek átlagát. A mezőgazdasági termé­kek 65 százalékát nagyüzemekben, 35 százalékát háztáji és kisegítő gazdaságokban állították elő. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek exportja 36 százalékkal nőtt. Szélesítettük külgazdasági kapcsolatainkat. Külkereskedel­mi forgalmunk nagyobb hányadát, 53 százalékát a szocia­lista országokkal, ennek több mint felét a Szovjetunióval bonyolítottuk le. Kapcsolatainkban meghatározó szerepet játszanak a KGST tagországai. A fejlett tőkésországokra jut külkereskedelmi forgalmunk egyharmada, a fejlődő orszá­gokra 11—12 százaléka. Az „Életszínvonal, szociálpolitika” című VI. fejezet meg­állapítja: a teljes foglalkoztatottság —, amely a létbizton­ság alapfeltétele — változatlanul érvényesült. A lakosság összes jövedelme (a munkajövedelmek, valamint nyugdíjak, társadalmi juttatások együtt) az elmúlt négy évben mint­egy 37 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak 30 százalékkal emelkedtek, így a lakosság egy főre jutó reáljövedelme át­lagosan négy év alatt 5,8 százalékkal nőtt. A társadalom egyes csoportjainak reáljövedelme csőikként. Az alapvető társadalmi rétegek jövedelemszintje közele­dett egymáshoz, a munkásosztály és a parasztság egy főre jutó átlagos jövedelme — az 1982. évi felmérés szerint — lényegében azonos. A nyugdíjak, társadalmi juttatások összességükben a munkajövedelmeknél gyorsabban növekedtek, arányuk a lakosság jövedelmében 1984-ben 33—34 százalék volt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 1985. elején megközelí­tette a 2,3 millió főt, a részükre kifizetett összeg havi át­laga az 1980. évi 2267 forintról 1984-ben 3110 forintra nőtt. A legalacsonyabb (2000 forint alatti) nyugdíjak reálértéke — az évi automatikus nyújdíjemelések és az áremelésekhez kapcsolódó intézkedések hatására — emelkedett, az átlagos és annál magasabb nyugdíjaké viszont csökkent. A nyugdíj a nyugdíjasok összes jövedelmének háromnegyede. A természetbeni társadalmi juttatások szerepe a lakosság jövedelmében valamelyest nőtt. Egyharmad részük az egész­ségügyi és szociális ellátást, 40 százalékuk az oktatást, a többi a kulturális, a sport- és az üdülési célokat szolgálta. A lakosság egy főre jutó fogyasztása az utóbbi négy év­ben megközelítően 6 százalékkal növekedett (a VI. ötéves terv a fogyasztás 7—9 százalékos emelkedésével számolt). A lakossági vásárlóerő és a fogyasztói árualapok egyensú­lyát, az ellátás színvonalát a nehezebb külgazdasági felté­telek ellenére alapvetően sikerült megőrizni, de a növekvő fogyasztói igények és a differenciálódó kereslet kielégítése csak részben valósult meg. Az utóbbi négy évben a XIX. kongresszus határozatában és az ötéves népgazdasági tervben elfogadott célokkal össz­hangban 297 ezer lakás épült. Az egészségügyi és szociális ellátás fő mutatói javultak. A jelentés VII. fejezetében a tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészetek fontos és érdekes adatai ol­vashatók. Hazánkban 1983-ban a tudományos kutatóhelye­ken 78 000 fő dolgozott. A társadalom 1983-ban a kutatásra és fejlesztésre 23,5 milliárd forintot fordított. Az állami ok­tatási intézményekben — az óvodákat is beleértve — 1984- ben összesen 2,4 millióan tanultak. Az országban jelenleg 10 010 közművelődési könyvtár működik. A művelődési ott­honok száma 1983-ban 2524 volt. Az egyesületekben 294 ezer igazolt sportoló versenyez. A Magyarországon kiadott köny­vek száma öt év alatt 8241-ről 9128-ra, példányszámuk 94,7 millióról 103 millióra, a könyvkereskedelem forgalma pedig 2.8 milliárdról 4 milliárd forintra nőtt. Fejlődésről számol­nak be a film, a színház, az opera, a hangverseny, a képző­művészet, a televízió, a rádió es a sajtó adatai is. A dokumentum VIII. fejezete — ..Külpolitika, nemzetkö­zi kapcsolatok” címmel — ismertetést ad a Varsói Szerző­dés tagállamainak 1980 óta lezajlott fontosabb tanácskozá­sairól, valamint a KGST-együttműködés fejlődéséről. A fejezet ezután kétoldalú államközi kapcsolataink ala­kulásáról tájékoztatva egyebek között szól arról, hogy 1980 óta azoknak az országoknak a száma, amelyekkel hazánk diplomáciai kapcsolatot tart fenn, 126-ról 130-ra emelke­dett. Országunk közel ezer kormányszintű és nem kormány­közi nemzetközi szervezet munkájában vesz részt. Hazánk 1984-ben 74 országgal működött együtt kormány­közi kulturális és tudományos egyezmény, munkaterv, vagy más megállapodás alapján. A dokumentum befejezésül felsorolja azt az 1980 óta le­zajlott csaknem 30 legjelentősebb nemzetközi konferenciát, amelyen a magyar társadalmi szervezetek és mozgalmak is részt vetted, ___ _ J anuártól gazdasági társulásként üzemel Bátonyterenyén a kereskedők áruháza. A harisnyagyárak termékeit árusító üzlet az év első két hónapjában 2,5 millió forint forgalmat bonyolított le. Vevőik az ország számos helyéről érkeznek és főleg magánkereskedők. Ügy látszik, az áruházak keres­kedői még nem fedezték fel e lehetőséget. — Bencze — Esküt tett a megyei választási elnökség Salgótarjánban A választási előkészületek fontos eseményére került sor pénteken: megalakultak és letették az esküt a választási elnökségek. Salgótarjánban a rriegyei választási elnökség tagjai — Balázs Józsefné, d,r. 'Csonka Tibor, dr. Kovács József, Ma-rczinek István és Milicz Tibonné — Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Ta­nács elnöke előtt tettek es­küt. Az alakuló ülésen a vá­lasztási elnökség elnökének dr. Kovács Józsefet, titkárá­nak Marczinek Istvánt válasz­tották meg. A választási elnökség alap­vető feladata a sorra kerülő választások során a törvé­nyesség biztosítása, közremű­ködik a választás niegszerve- aésében és lebonyolításában, majd megállapítja a tanácsi választások eredményét. A vá­lasztások lefolyásáról a me­gyei választási elnökség be­számol a Nógrád megyei Ta­nácsnak. Pénteken megalakultak a helyi választási elnökségek is. Tagjai mindenütt a helyi ta­nácsok elnökei előtt tették le az esküt. Parancsnoki szemle és csapatzászló- avatás a munkas&rseg áíszzászlóaijánál Pénteken Borbély Sándor, a munkásőrség országos pa- rancsnoka a budapesti párt- bizottság vezetőivel a Kama­ra-erdei Ifjúsági Parkiban megtekintette az április 4-i díszszemlére készülő díszzászló­aljat. Renner Róbert, a díszegység parancsnoka arról adott tájékoztatót, hogy a há­rom hete gyakorló zászlóalj felkészülése jól halad. Be­mutatták az új egyenruháikat, amelyben a díszszemlén részit vesznek a munkásőrök. Az országos parancsnok a dísz­zászlóaljnak csapatzászlót ado­mányozott, amely ez alatt dí-í szel eg április 4-én, A zászlóra szalagot kötött az országos parancsnok, s ugyancsak szaiagot adtak a budapesti pártbizottság, a Fővárosi Tanács, a Hazafias Népfront, a KISZ-biaottság és az úttörősziövetség fővárosi valamint a társfegyeveres erők és testületek budapesti szer­vezeteinek képviselői. (MTI) A pártkongresszus tiszteletére Teljesítette ötéves tervét a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat A Nógrád megyei Nyomdaipa­ri Vállalat szocialista brigádjai, dolgozó kollektívái csatlakozva a XIII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére indí- 'tott munkaversenyhez, a ha­todik ötéves terv 1985. ápri­lis 4-re való teljesítését ha­tározták el. A vállalást túl­teljesítve már március 20-ra teljesítették .az ötéves tervet — tájékoztatott Kelemen Gá­bor vállalati igazgató. A vállalásnak megfelelően az öt évre szóló 780 millió forintos árbevételi tervet tel­jesítették. Az idén december 31-ig további 170 millió fo­rint árbevételt érnek el- Ez­által az idei árbevétel két­szerese lesz az 1980-as évi­nek. A szigorodó gazdasági feltételek ellenére az év vé­gére a nyereségtervet az öt tervezett 170 «millió fo­rint helyett 182 millióra növe­lik. örvendetes, hogy megva­lósították az ötéves tervben szereplő beruházásokat, és műszaki fejlesztési feladato­kat. A tervezettől kedvezőb­ben alakult a termékszerke­zet. A szociálpolitikai felada­tok megvalósításában is je­lentős túlteljesítést értek el. Azt tervezték, hogy öt év alatt 25 százalékkal emelik a dolgozók bérszínvonalát, ám az év végéig további 11—12 százalékkal növelik. Továbbra is kiemelten kezelik a NÓG­RÁD című napilap, az üzemi lapok -és más politikai nyom­daipari termékek előállítását; A Nógrád megyei Nyomda­ipari Vállalat a tartós és jó gazdasági eredményeket fi- - gyelembe véve elmúlt évi' .te­vékenysége alapján megpá­lyázta a megtisztelő Kiváló válhat oua ejiiiwesét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom