Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-22 / 68. szám

Michelangelo Antonioni 1981-ben, 69 évesen kezdte forgatni az Egy nő azonosítá­sa című filmjét. Az évszám azért fontos, mert az ősz mes; ter saját bevallása szerint is több mint húsz éve készítet­te el a forgatókönyv első vál­tozatát. Nagyjából tehát ak­kor, amikor 1960-tól 1964-ig olyan műveket hozott létre, mint A kaland, Az éjszaka, a Napfogyatkozás és a Vörös sivatag. Az Egy nő azonosí­tása valahol ebbe a sorba tar­tozik, noha elvitathatatlan kapcsolata a Nagyítás és a Foglalkozása: riporter című fi'rijeivel is. A téma és a i<ondolatvilág, az ami össze­köti e filmeket, történeteik különbözősége ellenére. Anto­nioni 1960-as fogalmazásában: ,.Korunkban igen komoly egyensúlyzavar következett be: a tudatosan jövő felé for­dult tudojnány —, mely kész arra. hogy naponta megtagad­ja önmagát — és egy morális világ között, mely merev, for­mális és melyről tudjuk, hogy az, mégis igyekszünk megtartani gyávaságból, vagy lustaságból.” Ügy tűnik, az olasz neorea- lista iskolából induló Anto­nioni ezt alaposan végiggon­dolta. Másként nem vállalta volna következetesen azt az utat, amelynek elején még ki­fütyülte, a közönség, utólag döbbenve rá, hogy valójában miről van szó. önmagunkról. Arról, hogy képesek vagyunk-e Tájékoztatjuk kedves közönsé­günket, hogy az Országos Rendező Iroda március 23-ra meghirdetett műsora változik. NAGY FERÓ a közreműködést lemondta. KATONA KLÁRI vendége változatlanul DEÁK BILL GYULA, VARGA MIKLÓS és a SATURNUS EGYÜTTES. A műsorváltozásért szives el­nézésüket kérjük, kívánságuk­ra a jegyeket visszaváltjuk. JÓZSEF ATTILA MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT felemelni, kiemelni fejünket legalább időnként a bennün­ket is elsodró mindennapja­ink hordalékából. Van-e ké­pességünk arra. hogy azono­sítsuk ..eredeti” önmagunkat és embertársainkat, nem ösz- szetévesztve szerepeinkkel és alakításokkal. A dolog nem egyszerű, hiszen saját identi­tásunk, azonosításunk helyett sokszor csupán addig jutunk el, hogy igyekszünk azt meg­hagyni önmagunkból, amit a világ elfogad és jutalmaz. Antonioni azonban nemcsak filozofál, pontosabban úgy el­mélkedik, hogy történetet me­sél és hangulatokat teremt. Az Egy nő azonosítása fősze­replője Niccolo, a rendező túl van előző munkáján és új filmjéhez keres egy nőt. Nem tudja, pontosan milyen le­gyen, de azt reméli, hogy fel­ismeri, ha megtalálja. Az egész hasonlít ahhoz, ahogyan a férfi keresi azt a nőt, aki­vel élnie lehet. Niccolónak —, aki lényegében nem más, mint Antonioni — élete a film, aminek újabb darabjá­hoz a szereplőt (életének tár­sát?) keresi. Eközben két nő­vel Is kapcsolatba kerül. Előbb egy furcsa, misztikus és lebegő szerelem (abszolút realista erotikus megjeleníté­sének lehetünk szemtanúi) egy arisztokrata lánnyal, majd egy külsőleg az előzőt idéző színésznővel. Egyik szerelem sem hoz semmiféle megoldást Niccolónak, mindkettő- kicsit keserűen, de nem drámaian ér véget. „A boldogság mindig máshol van, mint. ahol keres­sük.” Dolgozik hát tovább, vár egy újabb lányra és köz­ben kibontakozik egy sci-fi- film terve. Mert ahhoz, hogy a való világ rendjét felis­merjük. előbb saját magun­kat kell azonosítani és önma­gunkban rendet teremteni. Nem menekülhetünk, csele­kedjünk. Próbáljuk hát önma­gunk helyét megtalálni a vi­lágban. Az esélyünk erre ke­vés, de 'nincs más választá­sunk. Antonioni filmjének végső kicsengése meglehetősen kiáb­rándult és lehangoló. Viszont az, hogy a mester egy újabb remekművet nyújt át a nézők­nek, az igazán felemelő. Bodnár Mihály A pipás őrnagy 90 éve született Illés Béla Illés Béla Kassán született 1895 március 22-én, ha élne, ma lenne 90 éves, de ' már több mint egy évtizede nincs köztünk, 1974. 'január 5-én halt meg. Pedig ő is azok kö­zé a kortársaink közé tarto­zott, akikről azt hittük, éive tartoznak életünkhöz örökké. Mint Illyés Gyula vagy Ko­dály. Illés Béla első, nagy meg­határozó gyermekkori élmé­nye a szülőföld,, a Felvidék, a szolyvai famunkások, a Schönborn-birtok kiszolgálta­tott zsellérjének az élete, a kuruc hagyomány, a soknyel­vű kavargás. Aztán Pest kö­vetkezik: az István úti gim­náziumba jár, majd a jogi kar hallgatója lesz. 1916-ban végez, de ekkor már a front várja; és a két alapélmény — a jogászság és a háború — szüli első jelentősebb munká­ját, a gunyoros-irontkus, nyil- tan pacifista esszé-novel lát, a Doktor Utrius Pál honvédba­ka hátrahagyott írásait. Már korábban is megjelenik, nem is akárhol — a Nyugatban. Barátja, Steinfeld Nándor, Ady Endre titkára mutatja be a költőnek, és az ő aján­lólevelével merészkedik el Os- váthoz. Újpesti élményei viszik közel a munkásságot felsza­badítani kívánó eszmékhez, és a korszellem hatása alatt következő művei már előre­vetítik annak az írónak a képét, aki aztán a nemzet­közi munkásmozgalom harco­saként éli le életét. Ezeknek a műveinek nagy volt a vissz­hangjuk: A szellemi munká­sok és a szocializmus meg a Spartacus élete a forradalmat előkészítő irodalom fontos al­kotásai. Amikor a népharag elsöpri a háborút folytatni kívánó hatalmasokat, előbb a katonatanács tagja lesz, majd Ú jpest kulturális életének, ké­sőbb ugyanott — a veszély idején — a vöröskatonáknak a vezetője. Az út innen már egyenes. A Tanácsiköztársaság megdöntése után Becsbe emig­rál, és mint kommunista, a párt fiatal, de egy életre el­kötelezett tagja, ettől kezdve minden tevékenységét — az irodalmit is — alárendeli a célnak, a proletárforradalom győzelmének. „S egy életre szólt ez a szövetség — írta róla Király István. — Jöhet­tek a vallató próbák: bukás, üldöztetés, hányódás, emigrá­ció — semmi sem tudta meg­törni a lélek erejét. A szoci­alizmus harcosának őrizte meg Illést a jellem elszántsága: a meggyőződés és a hűség.” Manapság hajlandók va­gyunk a szocialista mozga­lom klasszikus harcosait — különösen az illegális mun­kákat végzőket — csak a szi­gorú konspiráció, a fegyelem megtestesítőinek tekinteni, akik süketek és vakok vol­tak az élet minden egyéb megnyilvánulására- Borzadá- lyös és hamis kép! A gyilkos viszonyok valóban rendkívüli viselkedésformákat követel­tek, de ezek az emberek azért vállalták ezt, mert szerettek élni. Mert szerették az életet, a jó ételt, italt, a szerelmet, a kék eget, a napfényt, a tiszta levegőt. S erre Illés Bé­la alakja és élete fényes bi­zonyíték. Az emgirációban —• Bécs és Csehszlovákia után a Szovjetunióban — vezeiö író-funkcionárius. A szovjet írószövetség titkára, majd a Prolctárírók Világszervezeté­nek főtitkára, világszerte is­mert író, az Aranyliba. az Eo a Tisza és később a Kár­páti rapszódia alkotója — és rengeteg anekdota élettel teli hőse. Amikor kitör a háború, önként jelentkezik katonának, közlegény lesz, de 1942-ben már őrnagy, és 5 intézi a magyar hadifoglyok ügyeit. Aztán ő lesz a magyarnyel­vű szovjet katonalapok szer­kesztője, előbb a Magyar Új­ságé. majd 37. Űi Szóé. Millió történet „pipás őrnagya”, s minden történet élet- és em- b ere zero tétéről, nagyszerű hu­moráról tanúskodik. A Hon- fonlalás című regényében Bá­lint őrnagy alakjában —mint­egy önmagát mintázva meg — maga is sokat elbeszél ezekből, de róla sokkal több történet keringett, és kering még ma is. Legendás alak lett még életében, hát hogy­ne nőtt volna tovább halálá­ban. Béla bácsi történelmet csinált, vagyis együtt élt a történelemmel, de nagvon- nagyon emberien élte, úgy­hogy sokszor le is becsülték érte a „komolyabb” irodalom világában, mert csak Anek­doták könyve kerekedett né­ha abból, amit megélt. Igen ám, de a halhatatlansághoz — mint tudjuk — sok út ve- zat, lehet valaki egy szálló­igével is az. és lehet nagy epikai alkotásokkal: lehet va­laki nagyszerű proletárforra­dalmár, hűséges harcosa esz­méinek, és kiváló humorér- zékű, vidám életmíívész, a jó étel, a jó ital kedvelője. Illés Béla mind a kettőt tudta. Napvregényei maradandó ér­tékű epikai alkotások, embe­ri alakja pedig szereive-tisz- telve él emlékünkben. M. Sz. A lioiitaszó m merít narkdzsbo HUMOR Piacon a Polifon Hatvannégyben, épp hogy elindultunk, Hatvannégy nyarán még csak álmodtunk” (Koncz Zsuzsa: Hatvannégyben) Akik akkor. születtek, tán el sem hiszik, hogy a hatva­nas esztendők elején, amikor a Metró együttes első tele­víziós közvetítése zajlott és egy külföldi házaspár twistre kerekedett a félénk rendező azonnal lekeverte a képet... és, hogy Cseh Tamást 1962-ben azért tiltották ki'Balaton­almádiból, mert twistelni merészelt... aztán csak úgy jöt­tek a „botrányok”. Néhány zenekar ennek köszönhette hír­nevét. Ám hiába ágált a tömegkommunikáció a közvéle­ménnyel együtt a beatmozgalom ellen, az. idő vasíoga mégis­csak azt bizonyította: sziszifuszi küzdelem volt ez. Móra polgárjogot nyert a beat-, pop-, rock-, könnyűzene, kinek hogy tetszik. Megszépült a múlt is. Dehát akkoriban kinek lett volna bátorsága, például egy poplapot indítani? Kedvelőknek, rajongóknak, tízezreknek, százezreknek be kellett érniük néhány ifjúsági lap nyúl­farknyi írásával, míg a bátrabbak és nyelvtudók külföldről ^csempésztek” zenei újságokat. Bő húsz esztendőt késett az idén megjelent pop—rock— 8a zz zenei szaklap, a Polijon. Fura grimasz, hogy éppen mi­kor leköszönőben van az első beatnemzedék, s talán a ze­nei színvonal is (egyik) holtpontjára érkezett: elült az első vihar utáni csend, de az égbolton még csak lassan gyüle­keznek a változást sejtető felhők. Persze, 1982 novemberé­ben már napvilágot látott egy hasonló, Poptika címmel. Szép beköszöntővel a második oldalon, izgalmas cikkekkel, információkkal, terjedelmes vitairattal... Aztán elmaradt * vita, elmaradt a Poptika is. De most aztán fölébredt Csipkerózsika-álmából, g nagy­jából hasonló terjedelemben, de megváltozott formátumban, sőt tíz forinttal olcsóbban napvilágot látott a várva várt újság. Az első számról nem illik rosszat írni, de az az igaz­ság, ez valóban ígéretesen indul: sokoldalú, olvasmányos, szakmai hozzáértést tükröz. Árulkodóak a címek: David Bowie mint Byron; az Európa Kiadó utolsó utáni kon­certje; Interjú Schuster Lóránttal, Frank Zappával; Hol hallható jazz Magyarországon? Michael Jackson show ’84. Szupersztárok... aztán listák a lemezekről, hírek a világ zeneéletéről, szóval egy tág keresztmetszetet kaphat az ol­vasó, érdeklődésének megfelelően. Honi rocksztárjaink gondolatvilágáról, világnézeti felfo­gásáról, emberi tulajdonságairól sokat megtudhatunk a P. Mobil showmanjával, Schuster Lóránttal készült interjúból. Azt mondja a kolumnás interjúban: „A P. Mobil már tizen­egy éves zenekar, de olyan »fa«, amelyiknek csak lombja van, ám eddig nem voltak se ágai, se törzse, se gyökerei. Most a Honfoglalás lemezzel meg a P. Mobil-könyvvel, ha sikerül megjelentetni, akarunk gyökeret ereszteni. . .” Szóval, az érvényesüléshez nem kevés kitartásra van szük­ség ebben a műfajban is. De nemcsak kitartásra van szük­ség. Michael Jackson koncertjének beszámolója tudósít ar­ról, hogy már a sztár fehér zoknijának ezerszeresére na­gyított képének láttán számtalan kamaszlány a delirium hatása alá került... Egyébként, ha már a rajongókról esett szó, nem ártana a lapnak foglalkozni a közönséggel, a „koncertetikettel”, egyáltalán azokkal, akiknek, akikhez szólnak ezek a dol­gok. Bizonyára, az elkövetkező számokban sok más egyéb mellett ennek is jut hely, s végre a zeneszerető és -értő közönségnek, a szakmának is lesz már fóruma. Amelynek újabb megjelenésére remélhetően nem kell éveket várni. Tanka László A zene enyhítheti a beteg félelmét műtét előtt, s a le­endő anya stresszét is meg­szüntetheti szülés előtt. Az érzéstelenítésnél csak az agykéreg borul homályba; a zene — akár klasszikus, akár keringő, induló vagy rock — az agy mélyebben fekvő köz­pontjait is eléri, ha a beteg azt a zenét kapja, amelyet szívesen hallgat. A zenét egyelőre még nem boncolgatták eléggé hatásának összetevői szerint, hogy bizo­nyos célokra jól lehessen ada­golni. A tapasztalat azt mu­tatta, hogy például a trombi­ta nem alkalmas a félelem csökkentésére, akármilyen klasszikus is, mert újra fel­ébreszti a beteget. Leendő anyáknál megmutatkozott, hogy a stresszhormonok szint­je sokkal alacsonyabb, ha a nők az általuk kiválasztott zenét hallgatják. A flensburgi Walter Seeger orvos a reu- mások zenével való gyógyítá­sának elsöprő sikeréről szá­molt be. — Müller, maga az utóbbi időben a munkaidő felét át­alussza! — Így igaz, főnök. Ilyen­kor a húszórás munkahétrőt álmodom! * A türelmetlen szerelmes só­haja: — Hány ruhát kell még neked ajándékoznom, Helga, hogy végre levetkőzz! * — Tulajdonképpen miért akar válni, Schneiderné? — Meguntam az egyedüllé­tet! * — Vádlott, miért éppen egy szappankereskedésbe tört be? — Olyan piszkosul mentek a dolgaim, bíró úr! * — Erőszakoskodott már ve­led a főnököd, Hidegard? — Igen — a múlt héten odajött az íróasztalomhoz és azt mondta: de most aztán dologra! Mm műsor f KOSSUTH RADIO! g.íS: KoránkelőK ,3.55: Bach: 12. kantáta „Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen» S.S3: Elen, pelen, esik... *.5S: Lottósorsolás 10.05: Mielőtt meghalok 18.1«: Népszerű operanyltányok 10.40: Iránytű 12.3«: KI nyer ma — Salgótar­jánban? 12.45: Cseres Tibor: Különféle szerelmek 12.55: Kedves lemezeim 14.10: Tanulságok, teendők ae Idegenforgalomban 15.0«: Erről beszéltünk 15.30: Hétszinvirág 1B.05: Egy állástalan ló kalandjai 17.00: Mi közünk hozzá? 17.25: Az Állami Népi Együtt«« műsorából 19.15: Magyarország ’85. Jászfény- szaru. Riport 20.15: Operettparádé 21.11: Latin-amerikai karneválok 21.30: Egy kongresszusi küldött portréja. Riport 22.20: Tíz pere külpolitika 22.30: Hol tartunk az olvasás­ban. gyerekek? 23.00: A dzsessz világai 0.10: Világénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Zenés játékokból 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 9.53: Lottósorsolás 10.25: Válaszolunk hallgatóink­nak 10.45: Láttuk-hallottuk 11.25: Intermikrofon 12.10: Indulók, táncok — fúvószenekarra 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: PophuUám 14.00: Péntektől péntekig 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak 19.50: A Országos Egészség­nevelési Intézet tájékozta­tója *0.00: Régi nóta, híres nóta 20.50: Közvetítés a Magyarország- Ausztria jégkorong-világ­bajnoki mérkőzésről *1.05: Rádiószlnház: Kosarak *1.58: Elvis Presley összes felvé­telei. XXXII fii. rész SS.20: Granadal vásár 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDlOs 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: péntek este Észak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Nyári utak az IBUSZ- nál belföldön. — Tavasz az au­tóklubban. — Orvosi tanácsok. — Magnóátjátszás. — Progra­mok a hét végére. — Üj köny­vekről.) Szerkesztő: Jakab Má­ria. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.oo: Tévétoma 8.05: Iskolatévé 8.45: Fizikai kísérletek, n. 8.55: Éneklő ifjúság 9.05: Fizika (ált. lsk. T. oszt.) 9.30: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 15.50: Hírek 15.55: Én. Prenn Fereno 17.00: Pulzus 17.50: Képújság 17.55: Reklám _ 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Pokol! találmány 21.55: Tv-hlradó *. *2.05: Himnusz S. MŰSOR: 18.15: Képúlság 18.20: Don Quijote 18.50: Az energia kalandja 19.00: Gippsföld. IV/3. rész: At az erdőn (ism.) 19.30: Budapesti tavaszi feszti­vál 20.20: A szünetben: A szobrász *1.30: Jégkorong „B” VB. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-níradó 20.00: Természetfilm. 1. rész. (Ism.) 20.30: Winnetou. Francia fcaland- fümsorozat. 4. rész *1.25: Az ötletesebb nyer. Szóra­koztató vetélkedő 22.20: Muzsikaszó. Zenés, szóra­koztató műsor 22.50: Hírek í. MŰSOR: 19.30: Tv-nlradő 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.00: Rövidfilm az ősnyomtat­ványokról *1.30: időszerű események 21.50: idöjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Az igazgató. Tévékomédia. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél S-tól: Olaszok hihetetlen kaland­jai Lenlngrádban. Háromnegyed fi és 8-tól: Egy nő azonosítása. (16) Színes olasz film. — Balas­sagyarmati Madách: Háromne­gyed 6 és 8-tól: Ufó Arizóná- ban. (14) Színes, szinkronizált amerikai film. Iskolamozi: Pus­kák és galambok." — Pásztói Mát­ra : Billy a kölyök. Amerikai western. Iskolamozi: Egri csilla­gok. I—II. — Szécsényl Rákóczi: Redl ezredes. I—II. Színes ma­gyar—osztrák—NSZK-bel1 film. Iskolamozi: A Csendes-óceán kalózai. — Rétság: A férfika­land elmarad. Színes, szinkroni­zált csehszlovák filmvígjáték. — Érsekvadkert: Jazzbolondok. Színes, zenés szovjet film. — Nagylór: Twist Olivér. (14) Saá* nes, szinkronizált angol fUgg. j 4t ^ÖGRAD — 1985. március 22., péntek ^ilmjegy*©* Egy nő azonosítása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom