Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-21 / 67. szám
fANGSZÓRŐ MELLETT CSOHI I. S. Bach születésének 300. évfordulóién # Életútja ma is példamutató Halk szó a hangolt — ez illik hozzá — Csohány-műsort hallgatva tegnap déltájban eszembe ötlött az is, mit láttam csak egy nappal korábban. tegnapelőtt egyik községi tanácsunk átalakítás-korszerűsítés alatt lévő épületének folyosóján. Két eredeti (aláírt) Csohány Kálmán grafika és egy Réti Zoltán karc vagy metszet függött volna az új csöveknek mindenütt áttört falakon a portengerben —. ha keretben függhetett volna. .. De hát, ezek a grafikák értékeik és alkotóik értékei felől vajmi kevéssé felismerve sarkaikon kisziegizetten keret-üveg nélkül feszültek a falra, s mindez bizony nagyon is közel Pásztóhoz, Csohány Kálmán szülővárosához az egyik tanácson. (Hogy melyiken —maradjon rejtve. A művészetek felismerésében általános méretű elmaradásaink vannak, igazságtalan lenne egyetlen hivatali helyiségről külön is szólni, s talán ezt olvasva méltóbb keretet kapnak azok a rajzok is...) * Takarékos és éppen ezért jellemző szazakkal emlékeztek tegnap a „Csohi” című műsorban barátok, tanítványok, pályatársak a hatvan évvel ezelőtt született és jó néhány éve halott Csohány Kálmánra ■Szabó Évi műsorában (rendezte Bognár Mónika), s ha egyfelől minden pontján mél- tányolhatóam hiteles és jó- hangsúlyú volt a műsor, másfelől hiányokat árult el, amelyeket csupán említeni szeretnék, semmiiképpen nem elemezgetni az örökzöld „vidék-főváros” viszonyában. A harmincperces jól szerkesztett, fimomhanigulatű, gondolkodásra. késztető (nem csupán emlékezésre sarkalló) műsorban egyetlen mondat sem jutott annak a törekvésnek, amely éppen a szülőváros Pásztó részéről ért el és ér el újabb eredményeket a helybeli tudatokat is erősítő Cso- hánv-,.kultusz” eleddig elhanyagolt mezején. Pásztó a rádiónak — úgy tűnik — mindenképpen messzebb van, mint volt Csohány Kálmánnak és kiterjedt baráti körének, amelyet életének utolsó szakaszában egyre jobban idevonzott a szeretett földre, a szeretett pásztói emberek körébe. De hát, tennivalónk — miként az elején szó esett a példáról — nekünk is van éppen elég, akárcsak Csohány Kálmán emberségének és művészetének a szűkebb nógrádi pátria határain belüli megismertetésében ! * Nem tudni aztán, hány megyéi pedagógus kapcsolta be a magnót, hogy ezt az egyébként az Ifjúsági Rádiónak készített jó arányú műsort megörökítse — s <alán mód nyílik még arra is, hogy később a rádió maga megismételje. Mindenoldalúan alkalmas lenne ugyanis a műsor arra, hogy nem is elsősorban művészeti (kevés szó esett magáról a művészetről), sokkal inkább az általános érvényű emberi értékekről a példa erejével éppen azok körében lehessen szót ejteni, akik a példát keresik, de az irányítottság mai hiányai mellett csak elvétve találják meg ott, ahol érdemes lenne megtalálni. Gerencsér Ferenc cimbalomművész, dr. Molnár Árvád orvosbarát és földi, Müller Árpád festőnövendék-tanítvány és Reich Károly pályatárs emlékezéseit felvételről Lati- novits Zoltán versmondása és Gerencsér ciimfoakxmjáitéka oldotta és egyúttal emelte az élmény világába. Mindezt rádiós mértékkel mérve „éppé rcsak” idő alatt, amely arra elegendő, hogy egyetlen témát valamennyire is teljeskörűen bemutasson a szerkesztő-rendező a legjobb tudása szerint. Itt teszek hangsúlyt arra, amit hiányként említettem — nem lehet provincializmusnak tekinteni azt, ami Csohály halála után szülőföldjén történik. Nem lehet csak „fővárosi provincializmussal” Ez így érvnek semmitmondó, könnyedén leseperhető lenne, ha nem éppen Gsohánv Kálmán törekvései érvényesülnének azokban az inteni történésekben és szándékokban, amelyekről sem mi, sem más nem hallhatott semmit. Más kérdés lenne, hogy ki mit ismer ezekből? * A „globális jóember" képe így is kirajzolható volt. Felvételről maga Csohány Kálmán is megszólalt egy-egy hangsúlyos pontján a műsornak: a fehér és a fekete, a vonalak és az üres papír nyújtotta egyetlen igaz lehetőségiről arra, hogy mondanivalóját leegyszerűsített nyelven, közérthetően elmondja a világ számára. Amikor az agvdagainat első és szinte utolsó tüneteként jobb keze megbénult, a három királyokat kezdte rajzolni az épen maradttal. Hirtelen halála a tanítványban egyszerre keltett pánikot és erős hitet, a alkotásra. „Csohi”, ahogy barátai ismerjék, egész életében sokat foglalkozott az elmúlással már-már deDresszív irányokba is eljutva. Mégis határtalan lehetett benne a bizalom és az érzékenység minden, ióra, mindenre, ami egyszerűen emberi, ha mindenkinek úgy él emlékezetében, mint azok a szelíd, nagy ereiű óriások, akiktől soha senkinek félni nem kellett. Akik a szülőföld legkisebb zugán át tudták vezetni a világ egyenlítő vonalát. (T. Pataki) Háromszáz éve, 1685. március 21-én született J. S. Bach. Alkotásait az eltelt évszázadok alatt — Mendelssohntól Schweitzeren keresztül Bartha Dénesig — oly sok kiváló muzsikus és zenetudós méltatta. Most az alkalom kínálta lehetőséggel élve, próbáljunk okulni a csodálatos életmű kibontakozásának teremtő mindennapjaiból. Eisenach, a vesztfáliai béke után végre békés évtizedeket élő, szerényen fejlődő türingiai kisváros. Itt született Johann Sebastian Bach a megbecsült városi zenész, Johann Ambrosius negyedik gyermekeként. A XVII. század végén a zömök polgári autonómiák és a szívósan tovább élő feudális hercegségek kettőssége határozza meg a társadalmi mozgásokat, lehetőségeket. Ne feledjük el azt sem, hogy e korszak mindennapi életéhez a zene szervesen hozzátartozott, mint a társadalmi cselekvés nélkülözhetetlen része. Ez a légkör igencsak kedvezett a zene mestereinek és művészeinek, és ennek megfelelően alakulhatott ki a polgári-feudális zenekultúra rendkívül gazdag intézményrendszere. A Bach-család muzsikushagyományai közismertek. Ő maga a negyedik generáció tagjaként kezdi meg zenei tanulmányait, és az ötvenéves korában, saját kezűleg írt művében a ..Bach zenészcsalád eredete” című krónikájában — saját fiait is beleszámítva — ötvenhárom férfi muzsikust sorol fel. Ideálisabb családi hátteret a zeneszerzés és orgonajáték szakmai elemeinek elsajátításához elképzelni sem lehet. Sajnos a tízéves korára árva sorsra jutott gyermek életében ez az állapot rövid ideig tartott, ám orgonista bátyja még jó öt évig gondoskodik a rendkívüli képességű gyermek neveltetéséről. Tizenöt éves korától önálló lesz, pusztán tudására és kivételes képességeire támaszkodhat. A mai fogalmak szerint ez már bizony többszörösen hátrányos helyzetnek számít, aminek leküzdésére egészen példátlan akaraterőre és hitre volt szükség. Lüneburg, ez a gazdag zeneéletű északnémet város még két évig szívesen látja a csodálatos énekhangú, jó hegedűs és orgonista fiatalembert. Az itt töltött időszak minden napja tanulással, és művészi gyarapodással telik. Hallhatja az orgona addigi történetének legnagyobb művészét, Reinkent Hamburgban, és a hangszeres zene nagy francia előadóit. Élményeinek birtokában végképp önállósítja magát és orgonistaállást vállal tizenhét évesen szülőföldje egyik városkájában, Arnstadtban. Ez az a döntés, ami Bach életútjában a valódi mérföldkövet, sorsdöntő elágazást jelenti. A mai fogalmakkal élve csodagyereknek számító muzsikus számára a társadalmi és családi valóság azt kínálja, amit választott. A korszak még nem ismeri az évszázaddal későbbi polgári hangversenyek intézményét, még nincsenek koncerteket szervező impresszáriók, a zeneművészet meglehetősen szűkkörű nyilvánosság luxusa. Bach tehát dönt, nyilván képességeinek teljes tudatában, s nem is könnyű szívvel választva életre szólóan a thü- ringiai kisvárosok és hercegi rezidenciák nagyviláginak éppen nem mondható életterét. E választása mögött már jól kirajzolódik egyéniségének három legfontosabb vonása: emberi autonómiája, a művészi tisztesség, illetve az adott feltételek teljességre törekvő, alkotó kihasználása. Az arns- tadti pályakezdéstől 47 év adatik számára, hogv ezen rendezőelvek alapján létrehoz, za a zenetörténet máig csodált, monumentális életművét. A kölcsönös megbecsülés ellenére Johann- Sebastian négy év után elfogadja Mühlhausen város meghívását. Itt alig egy év elteltével művészi felfogása kerül ellentétbe a város vezetőinek vallási — és így zenei — igényével, s a „gazdagon muzsikáló” fiatal orgonistának a weimari herceg udvara kínál újabb lehetőséget. Az itteni orgonának köszönhető, hogy Bach megírta fantáziáit, toccátáit és fúgáit, minden idők legtöbbet hallgatott orgonaműveit. A hercegi önkényt azonban nem viseli el a nagy tekintélyű muzsikus, és Köthen felé veszi útját. Az itteni évek életének legboldogabb, legtermékenyebb esztendei. Kamarazenéje, a szólóhangszerekre írt szonátái mind e zenebarát herceg udvarában születtek. A herceg házassága, az új asszony zenei közömbössége azonban véget vet e ragyogó korszaknak, és a legmagasabb zenészrangot elért Bach Lipcse város zenei igazgatója és kántora lesz. Ezzel a kör bezárul. Huszonhét éves szolgálata számos örömmel és még több konfliktussal járt. Remekművek sorozatát írja itt is, de a kötheni évek boldog derűjét a sok rutinmunkát kívánó hivatal nem tudja megismételni számára. A város kántoraként hal meg, lényegében a kortársaknak ismeretlenül. Olyannyira nem törődött a hírnévvel, annyira nem volt a szó polgári értelmében művész, hogy a készülő lexikonok számára még életrajzát sem küldte el. Számára egyetlen dolog volt fontos: a munka. Nem hitt a nagyvilági szemfényvesztésekben, nem vonzotta az olcsó népszerűség. Valószínűleg lehetősége sem volt arra. hogy ezek hajhá- szására különösebb energiákat fektessen, de számtalan bizonyíték van arra, hogy embersége sem igényelte a fölösleges erőnazarlást. Adott nyilvánosságát messzemenően tisztelve, képes volt a mindenség zenei megfogalmazására. A szűkös lehetőségek és a társadalmi korlátozottságok sem tudták ebben igazán akadályozni. Példáiénak erejét éppen ez a kettős léthelvzet adja. sorsának tanulságát is ebből érthetiük meg. így juthatunk közelebb a bachi zene roppant gazdagságának megérzésén tűi talán a megfejtéshez is: ha képesek va- gvunk a mindenség végtelenségélményét és a mindennapok konkrétságát egységben élni, és ezt a ritka szerencsés egybeesést az ünnepelt zeneszerző életútjában fölismerni. Németh János István Kameraközeiben Új műsorszerkezet Április elsejétől bővülő műsoridőben, módosított műsorszerkezettel, több főműsorral, új ré- tegmüsorokkal, változatosabb struktúrával találkozhat a tévénéző közönsé'g. (E változások egy része már korábban is érzékelhető volt.) Délelőttönként 10-től 11.30-ig a nyugdíjasok, az otthontartózkodók szórakoztatására filmekből, ismétlésekből álló programot tűz műsorára a televízió. Az iskolatelevízió reggel 8 és 10 óra között kerül képernyőre. Az iskolásoké, á napközi otthonosoké a kora délután is. Számunkra 3 órától sugároznak műsort. Nézői szokások bizonyították, hogy a fél nyolctól a híradóval kezdődő, úgynevezett főműsor- idön kívül is vannak a napnak olyan időpontjai, amikor sokan televízióznak. Ilyenek a késő délutáni órák. Erre az időtartamra szórakoztató- és szolgáltató (Ablak, Kalendárium, Reflektor Magazin) jellegű programokat terveztek. Könnyűzenei műsorok, játék- és kisfilmek, film-, sportközvetítések teszik változatossá a műsort. Az esték — többnyire a már megszokott választékot kínálják majd. Kedden filmsorozat és a Stúdió, szerdán színházi közvetítés, játékfilm, labdarúgó-mérkőzés, szórakoztató műsor — itt kap helyet évenként hatszor a Kék fény, a Jogi esetek is. Csütörtökön tévéjátékot, filmet vetítenek, s csütörtöki program marad a Családi kör is. Pénteken film, szórakoztató műsor, doku- mentumfilm. vetélkedő a kínálat. A szombat este az irodalmi és zenés műsoroké, ekkor kerül képernyőre operett, nótaest, show. esztrádműsor, könnyűzenei film, filmkoktél, tv-játék, a Tv Zenés Színháza. Vasárnap hasonlóan színházi, operai közvetítések, musicalok, operettek, filmek közül válogathat a néző. A késő estéken közművelődési, képzőművészeti, zenei vagy filmműsorok következnek. Meghatározott napja és ideje van a Felkínálom, az Unokáink sem fogják látni című műsoroknak. (Egyáltalán 75 olyan műsort tartanak számon, amely meghatározott napon, időben jelentkezik.) Jelenleg a televízió összmű- soridejének 30—35 százalékát ismétlések teszik ki. Az új koncepció szerint tervezettebben, a nézők kívánságait is jobban figyelembe véve fognak ismételni. A választás lehetőségét kínálja a II. program, amely eddig is fontos rétegműsorokat (Tudósklub, Péntek esti randevú, Gondolkodó, nemzetiségi műsor stb.) szórakoztató adásokat és élő közvetítéseket sugárzott. A gyerekeknek a kora esti órákban újabb néznivalót kínálnak. Ezentúl a Tv-híradó második kiadása rendszeresen 21 órakor jelentkezik a II. programban, híradással szolgálva azoknak, akik később ülnek tv-készülékük elé. Majd film, sport, játékfilm folytatja az estet. A kétféle program adfa lehetőséggel, az egyre bővülő választékkal sajnos, nem mindenütt tudnak élni. Hiszen az ország egyharmadában még mindig nem vehető a II. csatorna. A televízió műsorrendben és színvonalban is valami újra, ní- vósabbra készül. Amit Nemes Péter műsorigazgató úgy fogalmazott meg, hogy méginkább közönségtisztelö tv-t kívánnak létrehozni. K. M. Jól érzik magukat a rétsági általános iskolai diákotthonban a honti Kinczel Nikolett és a kétbodonyi Apkó Erzsébet, akik a hatodik osztályt végzik bentlakásos formában. — kj— HUMOR — Az a gyanúm, hogy a férjem titokban pornófelvételeket készít! — Miből gondolod? — Sötétben hívja elő a képeit! * — Vannak gyermekei, Muckermann úr? — Igen, tizenkettő! — Te jó ég! Nem szűk néha a lakás ennyi gyereknek? — Mindegyikük az anyjánál lakik! * — Pincér, a számlámhoz hozzáadta a mai dátumot is! — Hja kérem — az idő pénz! 1 KOSSUTH RADIO: *.20: Egy kis figyelmet kérek! 8.30: Kamarazene 9.29: Balázs Árpád gyermek- muzsikájából 9.44: Nefelejcs 10.05: Diákfélóra. A fémek titkai, I. 10.34: Szokolav Sándor: A tűz márciusi — oratórium Ady Endre verseire 11.39: Jókai Mór élete és kora 32.30: Ki nyer ma? 12.45: Régi sírkövek, hajdani zsinagógák 13.00: Lemezmúzeum 13.30: Fúvószene az NDK rádió műsorából 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai (ism.) 14.25: Zenés beszélgetés dr. Rakk István dalszövegíróval. 15.10: Irodalmi összeállítás, Illés Béla születésének 90. évfordulójára 16.05: Révkalauz. Könyv, kép, színház, zene, mozi 17.00: Kiskunhalom (ism > - 17.48: Régi, híres orosz-szovjet énekesek 19.15: Rádiószínház: Katonaének 20.24: 300 éve született Johann Sebastian Bach 21.40: Miért írta meg.. 22.20: Tudósítás a Svájc—Magyar- ország jégkorong-világbajnoki mérkőzésről 22.25: Tíz perc külpolitika 22.35: Humperdinck: Jancsi é* Juliska. Álomjelenet 22.45: Az érzés tisztelete 22.55: Emlékezetes hangversenyek: Báthy Anna és Rosier Endre (ének) hangversenye 0.10: Dohnányi: Szimfonikus percek 4 NÓGRÁD — ‘1985. március 21., csütörtök PETŐFI RADIO: 8.05: Vaszy Viktor—Andrássy Lajos—Tóth Béla: 1919. — kantáta 8.20: A Szabó család (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: A Living Strings zenekar filmzenét játszik 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Pophullám 14.00: Béres János furulyázik 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek (ism.) 15.45: Törvénykönyv. Riport (ism) 16.00: Rockhangversenyekből 17.05: A T. C. Matic együttes játszik 17.30: Tanakodó — mégegyszer a nyelvtanulásról 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.00: a Poptarisznya dalaiból 20.50: Közvetítés a Svájc—Magyar- ország jégkorong-világbajnoki mérkőzésről és a férfikosárlabda Magyar Népköz- társasági Kupáról 21.10: Kabarécsütörtök 22.20: Népdalkor'- ’c pódiuma (ism.) 22.45: Havasv Viktor dalaiból 23.20: Fecsegő felügyelő esetei 23.50: Nóták Petőfi Sándor verseire 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ; 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. (A tartalomból: A tavasz első napjai. — Tollbeszéd. Németh Miklós Attila jegyzete.) Szerkesztő: Zengő Árpád. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna 9.00: Iskolatévé. Angol nyelv 9.15: A dicsőséges 133 nap 15.20: Hírek 15.25: Gyermeknap a Berva- völgyben 15.50: Pedagógusok fóruma 16.25: Képújság 16.30: Agrárvilág 17.10: Törvény 17.55: Én, Prenn Ferenc. Tévéfilm. III/2. rész 18.55: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Bizonyíték híján IV/4. rész: Violette 20.55: A hét műtárgya. Munkácsy Mihály: Colpachi- park * 21.00: Metszetek, m/3. Magyarország, 1980—’84. 22.05: Tv-híradó 2. 22.15: Himnusz 2. MŰSOR: 17.55: Képújság 18.00: Balázs Béla: Karcsi kalandjai. Tévéfilm 19.10: Ecranul nostru 19.30: Gyöngyhalászok 19.55: Telesport. — Jégkorong ,.B” VB — Labdarúgó-kupanap BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Tévéjáték. (Ism.) 21.15: Távlatok. Tudományos és műszaki magazin 21.55: Szórakoztató műsor 22.35: Hírek 22.45: Az orosz nyelv klubja. 4. rész: Kultúra és művészet. (Ism.) 2. MŰSOR? 19.30: Tv-híradó 20.00: Kijev múltja és jelene. Rövid film (ism.) 20.20: Bratislava! bűvészfesztl- vál »84 21.15: A rendőrség naplójából 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás je lent,és 22.00: Ez történt 24 óia alatt 22.10: összeállítás az európai lab- darúgókupa-mérkőzések negyeddöntőinek visszavágó-mérkőzéseiről MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7,: Fél 4-től: Klapka-légio. Színes, magyar történelmi film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Egy nő azonosítása. (16) Színes olasz film. Mesemozi: 9 és 11 órától: A ^<5 fia. — TIT: Prognózis. (14) Színes lengyel film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-töl: Hazánk, Magyarország. Magyar dokumentumfilm. Háromnegyed • és 8-tól: Ufó Arizonában. (14) Színes, szinkronizált amerikai film. — Pásztói Mátra: A vörös grófnő. I—II. Színes magyar történelmi film. — Szécsényi Rákóczi: Redl ezredes. I—II. Színes magyar— osztrák—NSZK-bell film. — Kisterenyei Petőfi: Házibuli. Színes francia film vígjáték. — Nagylóc: Twist Olivér. (14) Színes. szinkronizált angol film. — Jobbágyi: Fele-barát-nőm. (14) Színes, szinkronizált csehszlovák film.
