Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-21 / 67. szám
Szovjet lapok A XIII. kongresszus Az MSZMP XIII. kongresz- szusának közeledtével a szovjet tömegtájékoztatás a szokásosnál is nagyobb érdeklődést tanúsít hazánk élete iránt. A rádió és a televízió híradásaiban, a központi szovjet lapokban megszaporodtak a kongresszus előkészületeit, s általában Magyarország mindennapjait bemutató riportok, tudósítások. A Szovjetszkaja Rosszija című lap szerdai számában Alekszandr Kuzminnak, a TASZSZ budapesti tudósítójának cikkét közli a kongresszus előkészületeiről. A tudósító idézi Balog Lajost, a Magyar Hajó- és Darugyár nyugdíjas munkását, aki szerint az MSZMP-ben érvényesül a folyamatosság, a párt nyíltan beszél minden kommunistával a nehézségekről és a sikerekről egyaránt, s politikája általános országos támogatást élvez. A tudósító megállapítása szerint ezek a szavak jól kifejezik a pártkongresszus előtti hangulatot. A pártalapszer- vezetekben lezajlott beszámoló és vezetőségválasztó taggyűléseket a kommunisták alkotó aktivitása jellemezte. Bebizonyosodott, hogy a párt tagjai mélyen átérzik az ország sorsáért viselt felelősségüket. A taggyűléseken tárgyszerűen, konkrétan szóltak az ország által az utóbbi öt évben megtett útról, megjelölték a jövő feladatait. Az utóbbi évekre visszatekintve a kommunisták büszkén állapították meg, hogy az új elet építésében elért minden sikert az MSZMP vezetésével értek el. A kongresszusra való felkészülés során megtörtént az ország nehézségeinek elemzése, a gazdasági munka hiányosságainak feltárása is. Meghatározták azokat a feladatokat, amelyek megoldására ma Magyarországon a legnagyobb figyelmet kell fordítani. Napirendre került a termelés szerkezetének javítása, rentábilitásának növelése. a népgazdasági irányítás módszereinek tökéletesítése. — Állapítja meg a Szovjetszkaja Rosszija cikkének szerzője. Várkonyi Péter üzenete A faji megkülönböztetés felszámolásának nemzetközi napja alkalmából Várkonyi Péter külügyminiszter üzenetet intézett Joseph N. Garba nagykövethez, az ENSZ Apartheidellenes Különleges Bi zottságának elnökéhez. Kifejezte reményét, hogy a bizottság munkáját siker koronázza, és biztosította az elnököt, a magyar kormány támogatásáról. (MTI) Banglades A parlament jóváhagyta a kormány döntését úgynevezett kettős határozata — alapján máris megkezdik az első 16 manőverező robotrepülőgép telepítését az ország déli részén levő floren- nes-i támaszponton. Belgiumban összesen 48 ilyen típusú amerikai fegyvert fognak telepíteni. Múlt pénteken, alig néhány órával a kormánydön. tés bejelentése után a belga hírközlő szervek már közölték: belga földre érkeztek az első robotrepülőgépek. A parlament gzerdai állás- foglalása alig több mint egy héttel azután született, hogy Genfben megkezdődtek az új szovjet—amerikai nukleáris fegyverzetkorlátozási tárgyalások. Annak idején a két világhatalom tárgyalásai éppen azért szakadtak meg, mert a NATO megkezdte az atomeszközök nyugat-európai telepítését. Rakéták és telefonok Néhány órán belül két, rakétákkal kapcsolatos szavazás hírét repítették világgá a hírügynökségek és mindkét voksolás meglehetősen baljós gesztusnak tekinthető. Az egyik Nyugat-Európából, a másik a tengerentúlról érkezett. A belga parlament kis többséggel, de jóváhagyta a kabinet döntését, amely szerint a belgiumi Florennes-ben megkezdődik a NATO-határozat alapján felállítandó manőverező robotrepülőgépek telepítése. Belga, sőt brüsszeli NATO-körökben sem vonják kétségbe, hogy sem a kormány, sem a parlament döntése nem tükrözi a lakosság tömegeinek ezzel kapcsolatos igazi állás- foglalását. Nem kell nagy jóstehetség annak megjövendöléséhez, hogy Martens kormányfő és csapata a decemberben esedékes választásokon nagy belpolitikai árat fizethet ezért a határozatért — még akkor is, ha azt csak nyilvánvaló amerikai nyomásra hozta. A másik jelentés Washingtonból érkezett: az amerikai szenátus, igaz, ugyancsak kis többséggel megszavazta az úgynevezett MX-rakéták továbbépítéséhez szükséges összeget. Ezt a döntést az Egyesült Államok elnökének és legszűkebb körének szinte páratlan aktivitása előzte meg. Az amerikai sajtó öles címbetűkkel közli például a helyzet illusztrálására azt az értesülését, hogy a Kanadából hazatérő Ronald Reagan még különgépe fedélzetéről is telefon- hívásokkal „bombázta” a vonakodó honatyákat. Minden olyan döntés, amely tovább pergeti az amúgy is életveszélyes fegyverkezési spirált, önmagában is elkeserítő. De többszörösen az olyan időpontban, amelyre egyébként bizonyos remények izmosodása lehetne jellemző. Két nyomós okból is. Az egyik az új genfi konferencia nyitánya, ami önmagában is indokolná, hogy mindkét résztvevő megpróbáljon jó politikai-lélektani közeget biztosítani a tárgyalásokra. A másik az a tény, hogy Reagan elnök, ha felemás módon is, legutóbb kifejezte készségét, hogy találkozzék az SZKP új főtitkárával. Ezek után érthető, hogy világszerte kissé szorongva teszik fel a kérdést: mennyire vehető komolyan ez a készség a québeci „régi típusú”, vagyis szov- jetellenes kirohanásokkal teli csúcstalálkozó, valamint az MX-ügyben voksoló szenátorokra gyakorolt nyomás fényében? Harmat Endre NÓGRÁD — 1985. március 21., csütörtök Jugoszláv infláció A jugoszláv kormány az árak társadalmi ellenőrzésének rendszeréről szóló törvény végrehajtása keretében több intézkedést és szabályt készít az infláció leküzdésére — közölte a képviselőház illetékes bizottságában Szinisa Korica szövetségi pia'c- és általános gazdaságügyi titkár. A miniszter emlékeztetett rá, hogy az idei első két hónapban az infláció 13,2 százalékot tett ki, a tavalyi azonos időszak áremelkedéseihez viszonyítva a drágulás annak kétharmada. Éves szinten azonban a drágulás mértékét az első negyedévben csaknem 70 százalékosra becsülik. Nagygyűlés Kabulban Az afgán fővárosban több százezres tiltakozó nagygyűlésen ítélték el az Egyesült Államokat, amiért támogatja az afgán ellenforradalmárokat, pontosabban a nyugati szövetségeseivel együtt pénzeli, fel- fegyverzi és Afganisztánba küldi a népi hatalom ellenségeit. A szónokok ezzel összefüggésben rámutattak arra, hogy az afgán nép nincs magára hagyatva, mert a Szovjetunió, a szocialista országok segítik a küzdelmét. A nagygyűlésen határozatban követelték, hogy az imperialista és más reakciós erők azonnal szüntessék be az ország belügyeibe való beavatkozásukat. , A határozat élesen elítéli az Afganisztán elleni amerikai propagandahadjáratot. A nap folyamán több mint 300 ezer tüntető vonult a ka- buli amerikai nagykövetség elé, és követelte az ország szuverenitása elleni tárnádé sok beszüntetését. (MTI) Umakeringő Csaknem napra pontosan három évvel az 1982-es államcsíny után ismét jelentős fordulóponthoz érkezett Banglades: március 21-én népszavazást tartanak a harmadik világ legszegényebbjeihez tartozó dél-ázsiai országban. A voksolás hivatalos célja, hogy a lakosság véleményt mondjon Hosszain Mohammad Ers- had elnök politikájáról. Ez első megközelítésben kedvező eseményként értékelhető, hiszen a demokratikus közélet módszereihez való egyfajta közeledésnek tűnhet. Azóta ugyanis, hogy 1982. március 24-én Ershad tábornok verteién puccsal átvette a hatalmat, gyakorlatilag kizárólag a katona* kormányzás eszközei érvényesülnek az egykori Kelet-Pakisztánban. Alfonsin Washingtonban Ronald Reagan elnök újabb éles hangú Nicaragua-ellenes támadásokra használta fel Raul Alfonsin argentínai államfő washingtoni látogatását: az elnököt üdvözlő beszédében „kommunista zsarnokságnak” nevezte a sandinista rendszert. Egyúttal a Szovjetuniót és Kubát azzal vádolta meg, hogy „támogatják Latin-Amerikában a marxista—leninistákat, akik a földrészen aló akarják ásni a választott kormányokat és a demokratikus mozgalmakat”. Raul Alfonsin nem vette át Ronald Reagan szóhasználatát, sőt, azt mondta, hogy a közép-amerikai válságra „tárgyalások útján kell békés megoldást találni a nemzetközi jog régóta fennálló elvei alapján”. De ő is ,.a kontinensen kívülről érkező beavatkozás” veszélyét emlegette. Elnökségi ülés (Folytatás az 1. oldalról) mát éri meg. Amikor megkérdezték például a beiratiko- zottakat, hogy sokaljáik-e a több mint kétezer forintot, azzal válaszoltak, hogy hétvégeken megkeresik ezzel a szakmával ezt az összeget. Jó kezdeményezésinek bizonyult a fordító- és tolmácsszolgálat életre hívása is. Haszna nemcsak abban áll, hogy megteremti a nyelvtanárok kötődését a TIT-hez, hanem abban is, hogy ötletet, példát, mutat esetleges más hasonló kezdeményezésekhez. (Januártól önállósodott a TIT!) Nem megy-e a ..bevételtermelés" a hagyományos ismeretterjesztői munka rovására7 Az elnökség tagjai Fékét László és Ponyi Sándor szak titkárok kiegészítőiből kap haltak erre választ. Nem ugyanis a tanfolyamok lehe tőséget adnak a természet- és társadalom-tudományi is-meret- .terjesztés „csatolása” számára is. ... És van rá érdeklődés! — hangsúlyozták a szaktitkárok. Az eredményes működés, a siker járuléka, hogy több nemzetközi és országos rendezvény társ- vagy főszervezőjének is megyénk TIT-szer- vezetét kérték fel. A nyári egyetem megnyitásával egy időpontban például a szocialista országok ENSZ-bizottsá- gai is Salgótarjánban kívánnak találkozni egymással. Eavszóval valóban kedvező szelek dagasztják a TIT-vi- torlákat. De érdemes megfogadni az ülésen elnöklő dr. Bandur Károly további szavait is. „Józanul kell fogadnunk az eredményeket.” Egyszerűen azért, hogy esztendí fordultával, 1985 végén is hasonlóan kedvező beszámoló hal lgá th assanak, v i t a thassanail meg az ednökség tagjai. ELLENZÉKI KÖVETELÉSEK A szakértők azonban korántsem tartják egyértelműen pozitív fejleménynek a népszavazás kiírását. Mindenekelőtt azért, mert az az április elejére jelzett általános választások elhalasztásával eyidejűleg tűzték ki, vaayis végső soron Ershad újból visszatáncolt korább* ígéretétől. a parlamenti voksolás megrendezésétől. Ez a furcsa, kívülállók számára sokszor érthetetlen kerin-ső az urnák körül ráadásul nem új jelenség: 1983 decembere óta |: államfő — aki mellesleg saját magát nyilvánította elnöknek — már három ízben tűzte ki a választások időpontját. A szavazás megtartására azonban soha nem került sor: Ershad az utolsó pillanatban mindig visszakozott, s későbbre halasztotta a demokratikus kormányzáshoz való visszatérés határidejét. Ezúttal is ez történt. A meghátrálás oka az ellenzéki pártok szembeszegü- le - volt. A katonai hatalommal szembenálló erők (bár korántsem nevezhetők egységesnek, sőt belső ellentéteik gyakran akadályozzák egységes fellépésüket) néhány alapvető kérdésben többé-kevésbé következetesek maradtak. Így ragaszkodnak ahhoz, hogy a választások megtartása előtt fel kelil oldani az immár három éve érvényben lévő, — igaz. néha kissé enyhített — rendkívüli állapotot, és hogy egy semleges, a választások kimenetelét befolyásolni nem igyekvő ideiglenes kabinet vegye át az ügyek intézését. Ugyancsak feltételiként szabták, hogy helyezzék szabadlábra az elmúlt hónapok jó néhány kormányellenes megmozdulása. tüntetéssorozata, majd a november végén tartott széles körű sztrájkakciók nyomán letartóztatottakat, és más politikai foglyokat. SIKERTELEN TAKTIKÁZÁS Ershad tábornok — s ez mindenképpen változást jelent — engedett a követeléseknek, persze csak bizonyos fokig, január közepén például kormányátalakítást hajtott végre. A jelék szerint az elnök célja ellenfeleinek további megosztása volt — nem is minden eredmény nélkül. Az ellenzék erői egyébként két fő szövetségbe tömörültek. Az egyik, tizenöt csoportból álló szövetséget az Avami Liga, az egykori államalapító Mud- zsibur Rahman pártja vezeti — ide tartozik többék között a Bangladesi Kommunista Párt is. A másik, hét csoportot összefogó szövetséget az 1981 -ben meggyilkolt államfő, Ziaur Rahman pártja, a Bangladesi Nemzeti Párt (BNP) irányítja. (Külön érdekessé« hogy mindkét szövetség élén nő áll: az Avámi Ligát Rahman sr’k lánya, Haszina Vazeő asszony vezeti, míg a BNP-t Ziaur özvegye. Begum Khaleda Zia.) Ershad taktikája egy ideig úgy tűnt. beválik: számos ki- sebb-nasyobb csoport hajlott az áprilisi voksoláson való részvételre Döntésük jelentőségét az adja, hogy amennyiben az ellenzék ragaszkodik bojkottfenyegetéséhez, akkor a voksolás nemzetközi megítélése gyökeresen módosul, s szinte értelmetlenné válik. Az elnök engedményei azonban végül mégis kevésnek bizonyultak, s nem sikerült tökéletes összhangot kialakítania saját hívei, a hadsereg szeredét intézményesíteni akaró főtisztekkel sem. Nem csökkent a belső feszültség: újra kijárási tilalmat vezettek be a nagyvárosokban, betiltottak mindenfajta politikai megmozdulást. Egyetemeket zártaik be. tilos a sztrájk, a szakszervezeti tevékenység, a felvonulás, a nagygyűlés, több száz embert letartóztattak. Ilyen előzmények után meglehetősen kétséges, menynyire vehető komolyan a mostani népszavazáson kimutatható bármilyen’ eredmény. A hétoárti ellenzéki szövetség vezetője máris bejelentette: bo*kottálni fogják ezt a voksolást is, smelynek szerintük esetlen célia, hogy megkerülje, „helyettesítse” a valóiában követelt parlamenti választásokat. RIASZTÓ ÖSSZKÉP A kilátások tehát nem sokat javultak. Ám a napi politikai bonyodalmakon, pártcsatározásokon túlmenően jóval fontosabb, milyen kiút nyílik hosszabb távon az ország előtt, milyen változásokat tükröz az elmúlt esztendőkben a hazánknál alig másfélszer nagyobb, de csaknem 100 milliós ország helyzete? Az elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy a krónikusan ingatag belpolitika hátterében társadalmi-gazdasási gondok sokasága húzódik meg; elsősorban az európai mércével szinte elképzelhetetlen nyomor, a kiterjedt munkanélküliség, a kiáltó társadalmi ellentétek keltette elégedetlenség. A népszaporulat kiugróan magas, a lassan fejlődő mezőgazdaság nem tudja ellátni a bővülő lakosságot, az írástudatlanság 80 százalék körül mozog, az egészségügyi-oktatási állapotok riasztóak. Banglades eladósodott, mégis kénytelen évről évre a külföldi segélyekre támaszkodni. Alig segített a Ziaur Rahman, majd Ershad idején követett gazdaságpolitika, az állami szektor visszaszorítása sem. Az irányvonalváltás, a magánvállalatok előtérbe helyezése mellesleg messzeható következményekkel járt a külkapcsolatok terén is. Gyorsan javult az Egyesült Államokkal, Kínával, sőt a Pakisztánnal fenntartott- viszony, míg az Indiával és a Szovjetunióval korábban ápolt kötelékek feszültebbé váltak. Számos ellentmondást hozott felszínre az Ershad által szorgalmazott iszlamizálási folyamat is: annak ellenére, hogy a lakosság többsége muzulmán, széles rétegek, így az értelmiség és a diákság ellenzi a vallás erőteljes térhódítását az államirányítás és a törvénykezés terén. Kérdőjelekkel teli tehát a bangladesi összkép. A jelek szerint nincs igazi előrelépés az elmaradottság és. a szegénység felszámolásáért, a korrupció visszaszorításáért folytatott küzdelemben, s kétséges, hogy a mostani n.*>- szavazás önmagában jelentősebb. a haladást gyorsító kim bontakozást indíthatna el. Szegő Gábor j Milán Vádavik Moszkvában Végei értek a szovjet—NDK külügyminiszteri tárgyalások Oskar Fischer hazautazott Moszkvából Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter, és Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere szerdán Moszkvában a sokoldalú szovjet—NDK együttműködése további fejlesztésénél kérdéseiről és kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákról tárgyalt Fischer kedden érkezett a szovjet fővárosba. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytatott megbeszéléseken különös figyelmet fordítottak a háborús fenyegetés csökkentésével, a fegyverkezési hajsza megszüntetésével, illetve az európai kontinensen kialakult helyzettel kapcsolatos kérdésekre. A két külügyminiszter tárgyalásairól közös közleményt adnak ki. Andrej Gromiko a nap folyamán ebédet adott Oskar Fischer tiszteletére. Ezen a két miniszter pohárköszöntőt mondott. A rövid beszédekben kifejezték a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatait jellemző testvéri barátság és egyetértés szellemét. Oskar Fischer szerdán hazautazott Moszkvából. A repülőtéren Andrej Gromiko és más hivatalos személyiségek búcsúztatták a vendéget. A belga parlament szerda hajnalban tartott szavazásán jóváhagyta a kormány múlt heti döntését, amely szerint az amerikai manőverező robotrepülőgépeket a NATO-hatá- rozat szerint telepíteni fogják az országban. A törvényhozás képviselőháza 116 szavazattal 93 ellenében, egy tartózkodással hagyta jóvá a Martens- kormány határozatát. A szenátusi szavazás még hátravan, de megfigyelők szerint már csak formalitás. A belga ellenzéki pártok szemére vetették Wilfried Martens miniszterelnöknek, hogy a rakéták befogadásáról szóló szavazást sajátos politikai „árukapcsolás” formájában az adócsökkentésről szóló javaslattal együtt terjesztette a parlament elé. A brüsszeli kormány döntése — és a NATO 1979-es Szergej Szokolov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének meghívására szerdán hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezeti Milán Václavik vezérezredes csehszlovák nemzetvédelmi ■ miniszter. | A csehszlovák vendéget a t repülőtéren vendéglátója fo- , gadta. (MTI)
