Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-19 / 65. szám
KÖSZÖNTÖTTÜK A SZÁZÉVEST! Nemrégiben a rétsági iskolások melég szeretetét fejeztük ki a község legidősebb lakosának, a százesztendős Kukoricza néninek. A művelődési központ egyik termében megtartott köszöntőn versekkel, dalokkal, virággal kedveskedtünk. .. Lidi néni lánya szerette volna megköszönni a kedves műsort, de a meghatottságtól csak pár szót tudott mondani, a jelenlevők viszont a két-három szóból is remekül megértették, mint jelent ez Lidi néni és mások számára is — akik féltő gonddal vigyázták a néni minden lépését, s a jövőben még nagyobb szeretettel segítik, hogy egy év múlva ugyanitt újra találkozhassunk' Dinka Beatrix Rétság EGYÜTT AZ ELNÖKKEL V Ennek az írásnak azt a címet is adhatnám, hogy „Egy óra az elnökkel”, hiszen a minap Vida István, az ecsegi termelőszövetkezet ejnöke jött el hozzánk egy történelem- órára, hogy beszélgessünk a mezőgazdaságról, múltjáról, jelenéről. A többi között szó esett a termelésről, arról, milyen körülmények mellett gazdálkodik a szövetkezet, a közgyűlésről, a vezetőség munkájáról. Nagyon izgalmas volt ez a beszélgetés és sok érdekességet megtudtunk a helyi termelőszövetkezetről. Csetneki Tamás Ecseg LEVÉL A LEGKISEBBEKTŐL Mi még csak MS1 másodi-. kosok vagyunk. Szeretnénk bemutatni Nyitnikék klubunkat. Kajzinger Jánosné tanító néni vezeti. Meghallgatjuk a rádióadásokat. Szoktunk kapni különféle feladatokat. Ez legtöbször rajz... Anna néni a rádió levelezője minden levélre válaszol. Legtöbbször megdicsér bennünket. Ha nagyon ügyesen dolgozunk kis képeket és Nyitnikék—5-öt is kapunk,.. A Mit üzen műsorban már kétszer kaptunk dicséretet és zeneszámot. Októberben a Vízipókból, februárban a Süsü, a sárkányból egy részletet is kaptunk. . Szeptember óta 138 levelet kapott osztályunk, a 2/a. Szültünk is örülnek, hogy levelezünk, mert így ügyesedünk. Sztregovai Zsuzsana, Mikita Beáta, Surin Máriusz, Hinger Ferenc, Diósjenő SZÁZADGYÜLÉSEN ^OLTUNK Február végén tartotta századgyűlését Érsekvadkerten a balassagyarmati Farkas Pál Munkásőregység I. százada, s erre az ünnepségre mi is hivatalosak voltunk. Csapatunk elismerő oklevelet kapott az eddigi együttműködésért. Műsort adott az építő ktsz kamarakórusa, mi pedig kis zenekarunkkal szórakoztattuk az egybegyűlteket. Sokáig nem feietjük el ezt a napot! Antal Gusztáv Érsekvadkert (ott sokáig, jött az olvadás és elvitte a jégpályát. Jövőre azt tervezzük, hogy olyan nagy korcsolyapályát építünk, ahová elhívhatjuk az iskola ösz- szes tanulóját. Erre ígéretet kaptunk a tűzoltóságtól, a helyi sportkörtől. Már alig várjuk, hogy újra fagyjon! Bögér Friderika, Mikita Orsolya Diósjenő SÁGÚJFALUI „HÓFEHÉRKÉK" ősszel mi látogattuk meg a karancssági alsós napköziseket, most pedig ők jöttek el hozzánk, a ságújfalui alsós napközisekhez. Hetek óta vártuk érkezésüket, elhatároztuk, hogy a Hófehérke és a hét törpe című mesét mutatjuk be nekik... Ruhákat, díszleteket készítettünk, különösen jól sikerült a hét törpe jelmeze, a házukat ábrázoló díszlet. Ajándékkal is -kedveskedtünk nekik. Nagyon kellemes volt ez az összejövetel. Babiena Margit Ságújfalu EGY NYOLCÉVES VERSEI A salgótarjáni Petőfi Általános Iskolába járok, Lőrinczy Ildikónak hívnak. Kedvencem a matematika, de nagyon szeretek verseket írni, ebből küldök néhányat az Üttörő- saroknak. TÉL Hó hull az öreg jakra Szikrázó pihékben Egy kis madár alszik A puha fészkében ŐSZ Elment már a meleg nyár És jön a didergő ősz Az erdőben földre fordul Egy kerek szemű őz GYŐZÖTT MISS ROFI Kedves Űttörősarok! Rendszeres olvasód vagyok, de még soha nem írtam... Nálunk is lezajlottak a farsangi mulatságok. A fődíjat, egy csokitortát, Miss Röfi nyerte, Nagy ho-ho-horgászból egy Futólépés tucat pecázott, de nagyon eredeti volt Surdilovics és felesége is... A legnagyobb meglepetést a nyolcadikosok okozták: a Hófehérke és a hét törpét játszották el, de hogyan? Az osztályfőnök volt a bajuszos, szakállas, hálóinges Hófehérke, az osztály legalacsonyabb fiúja a királyfi, kíséretük a törpék és a ló. Mondanom sem kell, hogy hatalmas vastapsot kaptak, s elnyerték a zsűri különdíját. Giebiszer Beáta Magyarnándor „FORRADALMI" AKADÁLYVERSENY Úttörőcsapatunk a március 15-i forradalmi eseményekre emlékezve akadályversenyt rendezett. A benevezés feltételeként egy turisztikai totót kellett kitölteni és egy !48-as zászlót lerajzolni. A rossz idő ellenére az őrsök lelkesen versenyeztek, sok érdekes feladatot kellett megoldani: zeneművek, versek, felismerése, jelképek lerajzolása, ’48-as dalok éneklése, ügyességi feladatok. Az egyik állomáson mindenki saját magának készített kokárdát. Nagy küzdelem után végül is a Pandamaci úttörő- és a Makk Marci kisdobosőrs győzött. Jankó Anita, Balog Teodóra Tar MEGFEJTÉS, NYERTESEK, FELADVÁNY Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: Sem emlék, sem varázslat. A szerencse az alábbiaknak kedvezett: Draj- kó Bernadett Rétság, (Tolmács), Tolmácsi út 37.; Hol- lósy Rita, Pásztó, Dob út 5.; Bállá Csaba, Patak, Hunyadi út 8.; Kistyér Attila, Érsekvadkert, Rákóczi út 67.; Lengyel Pál, Bátonyterenye, Népköztársaság út 70. Könyvnyereményüket postán küldjük el. Alábbi feladványunk megfejtéseit a következő címre kérjük: Űttörősarok, NÖGRÁD-szerkesz- tőség, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Nógród legjobbjai kőzott MHSZ-élet a szécsényi ELZETT-ben Ha az ábra betűit a sakkjáték futólépésének szabályai szerint haladva, helyes sorrendben olvassátok össze, egy magyar író nevét kaptátok eredményül. Ki az író? Az EDZETT Művek szécsényi gyárában — néhány honvédelmi munkában jártas pártaktíva kezdeményezésére — 1979-ben alakult meg az MHSZ-lövészszakosztály. Az irányító MHSZ-szervezet is megadott minden támogatóst, mert látta, hogy elősegíti az üzem fiataljainak honvédelmi felkészítését, tömörítheti a tömeg- és versenysportban jeleskedő aktívákat, lehetőséget nyújt a rendszeres szakosztályi és klubéletre, az oktatónevelő munkára, az egyéni és közösségi igények kielégítésére. A gyár gazdasági vezetői pedig abból indultak ki, hogy az üzemeknek nem csak termelési, hanem társadalompolitikai feladatai is vannak, és a honvédelmi munka fontos össztársadalmi ügy. Az elmúlt időszak azt is igazolta, hogy sok fiatalt — elsősorban szakmunkást — kötött az üzemhez a jól működő MHSZ-lövészszakosztály, hiszen az ott elért személyes és közös sikereknek vonzó hatása van. A sikerből pedig bőven kijutott az elmúlt öt évben: díszes oklevelek, serlegek igazolják, hogy az EDZETT Művek szécsényi gyárában működő MHSZ-lövészszakosztály nem csak a nagyközség, hanem az egész körzet legjobbja. A sikerek fő kovácsa Czipó László szakosztályvezető. Ügyszeretete, lelkiismeretessége, önzetlensége magával ragadta az aktíváit. Szervező-, együttműködő készsége pedig csak előnyére vált az üzem társadalmi életének. Munkája révén nem csak az MHSZ. hanem a KISZ és a szakszervezeti bizottság által koordinált versenyek is magas szintűek, fegyelmezettek, tömegesek voltak. Az üzem polgári védelmi szervezete is megtalálta a támogatás, az együttműködés lehetőségét. Az egészséges és aktív klubéletet jelentősen befolyásolja az évenkénti közgyűlés, amely a munka összegzése mellett, kéri, igényli a tagság javaslatát, véleményét, meg a jó szándékú, bíráló szót is. Az üzem vezetőivel együtt megtárgyalt, tisztázott kérdések a következő időszak feladatainak végrehajtását könnyítik meg. Czipó László ez alkalommal is köszönthette a közgyűlés résztvevői között Róka Mik lost, a gvár igazgatóját. Husz- kó Sándort, a pártvezetőség titkárát, a KISZ-, a szakszervezet. a polgári védelem képviselőit. — Példaképünk a Salgótarjáni Kohászati Üzemek lövészszakosztálya — említi a magas színvonalú munkára serkentő „indítékot”. — A já rási, városi szintű versenyeken általában a dobogó legfelső fokán végeztünk, de az elmúlt évben mér két megyei első helyezést, is elértünk a tartalékosok honvédelmi versenyén, megelőzve az SKÜ csapatait. Riaó Dezső gép- oisztolyos lőszárn győztese lett, a csapatversenyt a Kulcsár. Riaó. Dom.szky, összeállítású gárda nyerte. Kulcsár Gyula céltávcsővel ellenőrzi leadott lövését. Az ELZETT gyáriaké lett a serleg az SZMT megyei lövészversenyén is, az Ifjú Gárda-rendezvényen pedig a II. helyezést érték el. Az MHSZ mesterlövők megyei döntőjén szintén ezüstérmesek az el- zettesek. A legjelentősebb eredményt a tömegsport területén érték el. Több lóversenyen 80—100 üzemi dolgozó is részt vett. A Budapesti Zárgyár és a csehszlovák, losonci ZTS gyár lö- vészcsapataival vívott verseny a vállalatok közötti és a nemzetközi kapcsolatokat is elősegítette. Meglepő, de isaz, hogy sok nődolgozó a férfiak szintién versenyez, már nem a lőtérkörnyéki bozótot lövik, mint az első versenyeik után elhangzott. Czipó László az elismerés és a köszönet hangján szólt a gyár vezetésétől kapott anyagi támogatásról és a versenyekre való felkészítés elősegítéséről. Dicsérő szavakkal beszélt a szakosztály munkájáról, tervszerű és fegyelmezett tevékenységéről Róka Miklós igazgató. Elismeréseképpen jutalmat adott át László Istvánnak, Kasza Dánielnénak, Kulcsár Gyulának, Erdélyi János- nénak, Zselenkó Erzsébetnek, Riaó Dezsőnek. Blaskó Lászlónak, Tóth Lászlónénak és Czipó Lászlónak. Külön megköszönte az MHSZ-aktívák helytállását Huszkó Sándor párttitkár, aki kiemelte, hogy egész Szécsény és Balassagyarmat színeinek képviseletében is eredményesen versenyeztek a gyáriak. Rácz András polgári védelmi törzs-, parancsnok a honvédelmi nevelő munkában való együttműködés eredményeire és az újabb lehetőségekre utalt, hangsúlyozva az utánpótlás kiválasztásának és az üzemi rekordok jegyzésének fontosságát. A szakszervezeti bizottság elnöke. Beck Pál további támogatásáról biztosította a szakosztályt. Juhász László művezető a pártolótag-létszám növelését szorgalmazta, Kulcsár Gyula pedig gazdag tatapaszta tatait közreadva, a lő- eredmények növelését elősegítő „műhelytitkokról” szólt. A gyártól kapott céltávcső négyöt köregységgel segítette az eredmények javulását, ahogy ifj. Domszky György emléketetett rá. Hozzátette: szívesen vállalják a lőtér gondozását társadalmi munkában. Az évzáró közgyűlés baráti beszélgetéssel, a sokszínű klubélet tavalyi eseményeinek felidézésével zárult. R. A. ÖSSZEFOGÁSSAL KORCSOLYAPÁLYA Kissé végi, de mégis tanul- :ágos esetről írok. Az isko- ánkban kihirdették, hogy fp-csolvapályát készítenek, de íiába vártuk, nem lett be- öle semmi. Ezért úgy döntöt- ünk. hogy rajunk elkészíti! \z egyik udvarban, miután mgedélyt kaptunk rá, kivá- asztottunk egy alkalmas he- yet és eltakarítottuk róla a íavat, másnap felöntöttük vízjel. Aztán nanokig hizlaltuk i jeget, s sokat korcsolyázunk, hokiztunk, jégfogóztunk. i természetesen hógolyóztunk .s. Örömünk, sajnos nem tarKözépkori városégés Pécsett A Pécs központjában újabban feltárt régészeti leletek egy XVI. századi városégésről adtak hírt. Iszonyú tűzvész lehetett, teljesen átformálta a középkori belváros arculatát, írásos emlék nem maradt fenn a katasztrófáról, ba csak az általunk nem ismert török krónikákban, mivelhogy akkor már hódoltsági város volt Pécs. A szakemberek azonban sok mindent ki tudnak olvasni a feketére égett anyagokból. A Janus Pannonius Múzeum munkatársai az 1560 és 1570 közötti évtizedre teszik Pécs égését, erre utalnak a leletek, főleg a talált pénzérmék. A tűz — a jelek szerint — északról indult dél és nvu- gat felé, s olyan erővel tombolhatott. hogy a mai Széchenyi téren állott reneszánsz épületek teljesen elpusztultak, csak a kőből rakott masszív alapfalak és pincék maradtak fenn, helyenként pedig még a pincék is átégtek. A hódoltság utáni első katonai térkép még feltüntet több nagy épületet a városközpontban; maradványaikba újra és újra beleütköznek a régészek. Pécs mai főtere, a Széchenyi tér — más középkori városokhoz hasonlóan — szorosan beépített volt. Az ásatások tanúsága szerint a tűzvészig szűk utcácskák vezettek a hajdani Szent Bertalan-temp- lomhoz, amelynek helyén 1570 körül felépült Gázi Kászim pasa dzsámija, a teret ma is uraló jellegzetes török épület. Ez a tény is a tűzkatasztrófá- ra utal. A templom ugyanis tekintélyes, háromhajós épület volt. s, ha nem válik a lángok martalékává, a török minden bizonnyal azt használja fel dzsámi céljára —, mint tette a városban másutt — és nem épít helyette újat. A régészek a leletek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a török nem állította helyre a leégett épületeket, feltehetően éppen a pusztulás magas foka miatt. A romhalmazt egyszerűen behányták a pincékbe, évszázadokra eltüntetve még a nyomukat is — a régészek szerencséjére. A mai járószint alatt másfélkét méter mélyen — szétégett kövek és elszenesedett gerendák között — értékes leletekre bukkantak, többek között középkori műhelyek és boltok maradványaira. Legutóbb egy tűavártó műhelyt tártak fel; a tűzben megmaradt fémtárgyak és pénzérmék szintén 1570 tájára datálják a műhely pusztulását. (MTI) Hírlapkézbesftö Kerékpárja első és hátsó sárvédőjén két kis „konténer”, belőle kikandikáló képes- és napilapok. Majer Lászlóné hírlapkézbesítő Karancslapuj- tőn. Házról házra karikázva kilenc-ííz kilométert is megtesz, míg másik társával — Molnár Bélánéval, neki is ilyen nagy a munkaterülete — széthordják az olvasnivalót. Mol- nárné most éppen a község másik végén teljesít szolgálatot, ezért csak Majer László- nét tudjuk szóra bírni néhány mondat erejéig munkájáról, munkájukról — Öt éve dolgozom a postán hírlapkézbesítőként — vallja Majerné, aztán még hozzáteszi — kolléganőm már kilenc éve végzi ezt a munkát. — Készítene rövid leltárt? Mit szeretnek olvasni a ka- rancslapujtőiek? — Sokat és sokfélét — mondja nevetve a kézbesítő. Aztán sorolja: Népszava, Nép- szabadság, NÓGRÁD... képeslapokból a Nők Lania, Képes Újság, a legkelendőbb, de kedvelt a Rádió és Televízió Újság... — Ezek szerint kedvelik az újságot a faluban. — Elég jó az olvasási kedv, érdeklődnek az emberek a napi hírek, események után. Nagyon ritka az a ház, ahová nem járatnak valamilyen napi-, v-afv hetilapot. — Időben eljut az újság az olvasóhoz? — Rajtunk nem múlik — válaszol Majerné. — Ha megérkezik a postára, akkor mi kézbesítjük Kevés a reklamáció. Még a téli zimankóban. A nagy és nehéz postatáskát felváltotta a „konténeres kerékpár”, amellyel lényegesen könnyebb a munka. csúszós utakon is megérkeztek a lapok. Nem volt gon-i dunk az esetleges késések miatt. Pedig nálunk is érzékenyek az olvasók. Egy-két órás „csúszás” miatt már reklamálnak, de ez természetes is, nincs benne semmi különös. — És mit olvas a hírlapkézbesítő? — Nekünk a megye lapja jár. Azt olvassa a család. Ül« itteni munkámat elvégzem, és ellátom az otthoniakat is, akkor jut csipetnyi idő a böngészésre... Ha jut —, teszi hozzá némi töprengés után. mosolyogva és enyhe lemondással l\Jajer Lászlóné. — szgys — NÓGRÁD — 1985. március 19., kedd
