Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-19 / 65. szám
ra* sich báfonifterenyeí Csak figyelni kell az automata csőhegesztő gépsor hibátlan A csövek horganyozva ké^zemeléset. cvíálnAt Készül a görgőspályarendszer meghajtóműve. (Bencze Péter felvételei) VéHctgf&gs, teljesítették ' Amst tettek, az utazókért tették köszönték a Volán aranyérmes szocialista brigádnak a figyelmességet. Azt mondta a birigádvezető, Hustyánszky János, hogy nekik ez az elismerés mindennél jobban esik. örülnek, hogy örömet szerezhettek az utasoknak. A szocialista brigád kezdeményezése elismerésre méltó. Amikor azt kérdeztük a brigád vezetőjétől, hogy nevezze meg a jó brigédlágokat, azt válaszolta, hogy mind a tizenöt egyenlően jól. dolgozik, elismerést. érdemel. De azért tegyük hozzá, hogy milyen jó lenne ha a személyforgalom egész területére kiterjesztenék a kezdeményezést. B. Gy. Kívülről és belülről nézve Szükség van a vállalati gazdasági íREükaközSsségekre Erről a kérdésről folytatott eszmecserét a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyára, ÍÍI-as számú alapszervezetének tagsága, legutóbbi taggyűlésén. A vitához szükséges gondolatokat, a vgm-ek létrehozásának szükségességét, az eddig szerzett tapasztalatokat, és a további elképzeléseket Márton Sándor, a gyár igazgatója ismertette. ELŐNYÖK ÉS GONDOK — A vállalati gazdasági munkaközösségek létrehozását, a termelőkapacitás rugalmas kihasználása, a tervek túlteljesítése, a túlórák megszüntetése, a hét végi áruszállítás biztosítása indokolta — mondta bevezetőjében, majd így folytatta. — Együttműködési szerződésben rögzítettük a kölcsönös kötelezettségeket. Tá- valy évközben többször értékeltük a vgm-ek tevékenységét. augusztusban átfogóan felülvizsgáltuk ki, mit tett a vállaltak végrehajtásáért. Az első vállalati gazdasági munkaközösség, a rakodási és szállítási többietfeladatok kielégítésére alakult. Ezt, követte az öt termelő közösség, majd egy karbantartó és egy meós vgm. Jelenleg 9 munkaközösség 200 főt foglal magában a 700-as létszámú kollektívából. A statisztikai adatok szerint 1984-ben a gyár termelési értékének 11 százalékát, azaz, 240 millió forint értékű árut termeltek. Közreműködésük révén növekedett a termelékenység, felszínre kerültek azok a módszerek, amelyek nem, vagy csak kismértékben lelhetők meg a fő- munkaidőben. Sikerült a tartalékokat is mozgósítani. Mivel a gyár tőkésexportjához hozzájárultak, sőt, a túlteljesítést is elősegítették, ily módon bérpreferenciához jutott a kollektíva, amit differenciáltan osztottak szét a dolgozók között. Az előnyös változások a termelés szervezésében, annak teljesítményében megteremtette a lehetőséget ahhoz, hogy a munkaközösségekben dolgozók keresete meghaladja a főmunkaidőben megszerezhető összeget. Az előbbieken kívül egyértelművé vált, hogy a vgm-ek saját munkájukat jobban megszervezik. Mivel a művezetőket a gyár vezetői érdekeltté tették a ló előkészítés megszervezésében, ezért javult a folyamatos termelés feltételeinek biztosítása is. Szóba kerültek azok a gondok, amelyek a vállalkozás újszerűségéből, tapasztalatlanságból, a gyakorlat hiányából, a hézagos jogi előírásokból és azok felszínes ismeretéből fakadtak. Ez is mutatja, hogy nem a rossz szándék, esetleg manipulációs törekvések váltották ki az adminisztratív pontatlanságokat, a kollektív szerződés munkaidőre vonatkozó részének megsértését, egy-két esetben a főmunkaidőben történő munkák előkészítését. Elszámolási pontatlanságok is előfordultak. Tetézte a gondokat, hogy a gyár vezetése nem tudta idejében megállapítani és közölni az eszközhasználati díj nagyságát, mJrt az ezzel kapcsolatos rendelet később jelent meg. Érdekes tanulság, hogy nem sikerült eléggé érzékeltetni a vállalkozókkal, itt olyan önálló vállalkozásról van szó, amelynek, nem csak előnyei vannak, hanem rizikóval is jár. A gyár vezetése az előbbieken kívül válaszolt egyéb más kérdésekre, véleményekre. A többi között miért nem lehet a gyár valamennyi dolgozóját vgm-ekben foglalkoztatni, miért nem lehettek és lehetnek tagjai az osztályvezetők, közölte továbbá azt is, hogy a mozgóbérből,, a korábbi évekkel szemben nagyobb arányban részesültek a fő- munkaidőben dolgozók, s, hogy a vezetőket anyagilag is ösztönözték arra. hogy hozzájáruljanak a vgm-ek munkafeltételeinek biztosításához. NE IRIGYELJE SENKI TŐLÜNK... Mivel két egyforma esztendő nincs, ezért az idén, az együttműködési megállapodásokban érvényesítették azokat a változásokat, feltételeket, amelyek az új szabályozórendszerről és adózásból adódnak. Döntés született hogy ahol három műszakban folyik a termelés, ott csak hét végeken dolgozhatnak a vgm-ek. A Vállalkozói jelleg úiabb kibontakoztatása érdekében az idén két karbantartó közösségnek ajánlják fel a lehetőségeket, ismertetik velük a feltételeket. A megbízást az kapja, amelyik előnyösebb ajánlatot tesz a gyárnak. Egyébként a vezetők szándékában áll, hogy a jó módszereket — teljesítménynövelés és ennek megfelelő díjazás —, ahol erre mód van, ott megpróbálják folyamatosan bevezetni. Végül a vgm-ek működését indokolják a kedvezőtlen külső feltételek, amelynek során továbbra is számítani kell a rapszodikusan, ütemte- lenül érkező megrendelésekre, azok gyors kielégítésére. Emellett a kooperációban sem várható sok javulás. Ezek után ,hallgassuk meg azokat, akik belülről ismerik a közösségek munkáját. Illés János, a dobjavító vgm képviselője bizonyította, hogy lehet ezt a munkát az emberi szervezet túlzott igénybevétele, azaz, túlhajszolás nélkül is eredményesen elvégezni, ők például csak péntek délután és szombaton dolgoznak, a vasárnapot pihenésre használják fel, hétfőn kiDihenten jönnek munkába. Mint mondta, ne irigyelje senki tőlük a pénzt, mert megdolgoznak érte. Császár Ferenc, termelési osztályvezető elmondta, hogy az elején éjjel-nappal dolgoztak a munkaközösségek. Ezt a gyár vezetése megtiltotta és a lehetőségeket havi 80 órában szabta meg. Ugyancsak gondot jelentett az első időben, miért, mennyit fizessenek Gu- dics István, a meós vgm képviselője szerint náluk, 1984- ben a pluszjövedelem elérte a havi 2200 forintot átlagban. Sikereik alapvető tényezője-' ként azt jelölte meg, hogy mindegyikük többféle munkához ért. — Ne csak a pénzt sajnálják tőlük, hanem azt is nézzék meg, hogy milyen új értékeket tesznek a közösség asztalára — mondta felszólalásában. Ők is megújítják az 1985. évre szóló szerződést,' mert úgy látják, hogy érdemes. Kusnyár János, csoport-' vezető, vgm-tag szerint a magasabb színvonalon végzett munkájuk eredménye, az energiafelhasználás csökkenésében is jelentkezik. Pusztai István osztályvezető helyesnek tartotta az osztályvezetők kizárását a vgm-ekből.1 Majoros János biztonsági megbízott felhívta a figyelmet,' hogy a balesetek jó része á hét első munkanapján következik be. Magyar József műszaki osztályvezető közölte,’ hogy a vgm-ek a kieső munkaidőre semmiféle bért nem kapnak. Urbán Tibor azért ag-: gódott, hogy a pluszmunka fokozottan igénybe veszi a. dolgozók egészségét, fizikai erejét. , CSAK ANNYI... Márton Sándor válaszában hangsúlyozta, hogy a jövőben is csak annyi vgm dolgozik a gyárban, amennyi szükséges, de ezek sem a pénz bűvöletében oldják meg feladatai ka ti A most megkötött együttműködési szerződéseket pedig fél év múlva felülvizsgálják. A beszámoló és a vita alapján a taggyűlés úgy foglalt állást,' hogy a vgm-ekre szükség van, mert hozzájárulnak a termelési kapacitások kihasználásához, a gazdaságosabb termelés megvalósításához. Venesz Károly RoSiGtfecliiiikai fejlesztés a Vimri-ban A Villamos Automatika Fő- vállalkozó és Gyártó Vállalat szakemberei eddig csak mások tervei alapján gyártottak vezérléseket ipari rabotok irányításához. Most viszont a technológiák automatizálásában, a különféle gyártóberendezések elektronikus rendszerének kifej lesztésé'ben szerzett tapasztalataikat saját fejlesztésű, illetve licenc alapján készülő robottechnikai berendezések előállítására is hasznosítják. Ne mré g i ben kezdték meg a csepeli Egyedi Gépgyárral közösen egy japán ipari robot licencének honosítását, amelyet a csepeliek vásároltak meg. A vezérlést a VILATI szakemberei a licenc továbbfejlesztésével dolgozzák ki úgy. hogy a több mint ezer integrált áramkörből felépülő, mikroszámítógépet is tartalmazó elektronikus rendszer tized- milliméteres pontossággal irányítsa a szerszámgépet kisa 70. ©iifiéic Mint vásárló, tulajdonképpen Nógrádban is mindennap kapcsolatba kerülünk mezőgazdaságunkkal, hiszen az élelmiszer-ellátás szintjéről is érzékelhetjük, meddig jutott, hol tart az országban a mezőgazdasági termelés, ötévenként azonban országos kiállításon is bemutatkozik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, ahol jó lehetőség kínálkozik az eddig elért eredmények összegezésére és a jövő felvázolására. Nálunk először 1857-ben rendeztek mezőgazdasági kiállítást, amelyről a korabeli szaksajtó azt írta, hogy: „Itt látni az emberi ész roppant hatalmát.” Azóta sorrendben az idei lesz a 70. kiállítás. Az augusztusi bemutató végeredményben tíz esztendőt fog át, mert nemcsak az elmúlt öt év fejlődését mutatja be az érdeklődő látogatóknak, mezőgazdasági és élelmiszeripari szakembereknek, hanem a következő öt esztendőre is módszereket kíván nyújtani, ismereteket adni a termelés fejlesztéséhez. Azért is számíthat a szokásos gazdasági jellegű bemutatónál nagyobb érdeklődésre az idei kiállítás, mert a legutóbbi, az 1980-as.OMÉK óta a tudomány, a technika sok újat hozott a termelésben. Tovább nőtt a gépek teljesítménye. A termelésben egész sor új fajta jelent meg, segítve a hozamok növelését. Növényvédő szerek, termelési technológiák, állattartó épületek egész sora .kínál olyan látnivalót, amely joggal tart számot az újdonság jelzőre. Természetes és magától értetődő az is, ami a gazdálkodás hatékonyságával, az új követelményekkel kapcsolatos. Ezért is örvendetes, hogy a bemutatón résztvevő nagyüzemek, termelési rendszerek az idei kiállításon arról is számot adnak: milyen nagy szellemi erő munkálkodik azért, hogy a ma még nem is olyan rég kialakult korszerű, de energia- és anyagigényes nagyüzemi termelési technológiákat hasonlóan korszerű, de gazdaságosabb termelési technológiák váltsák fel. Ezek az üzemek az idei kiállításon is bizonyítják majd miképpen lehet a termelés feltételeit úgy formálni, hogy a gazdaságosság követelményeinek is eleget tegyen a mezőgazdaság. . Abban persze, hogy a fejlődés meggyorsuljon, nagy szerepet kell vállalnia a gépeket, berendezéseket, anyagot, eszközt gyártó hazai iparnak. Biztatónak látszik, hogy a kiállításon máris nagy területre jelentették be igényüket a hazai gyárak. Bemutatójukon azt akarják érzékeltetni, hogy iparunk miképpen igazodik a mai igényekhez, hogyan formálják a termelés színvonalát, hatékonyságát a gépek, a vegyipar és egy sor más iparág termékei, gyártmányai. A kiállítással egyidőben megrendezik az Agromasexpo, a nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari gép- és műszerkiállítást, valamint a technológiai és szabadalmi világvásárt. 1 ■ A magyar mezőgazdaság joggal szerzett hírnevet magának határainkon túl is termelési eredményeivel. Ezért is nagy az érdeklődés mindenütt az idei mezőgazdasági kiállítás iránt. A hetvenedik OMÉK-ra 45 ország kapott meghívást. A KGST-országok külön pavilonban, önálló nemzeti bemutatókkal vesznek részt. Idén ünnepeljük hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját. Jó alkalom kínálkozik tehát arra is az idei mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon, hogy a hazai és a külföldi látogatókkal érzékeltessük az,t az utat, amelyet mező- gazdaságunk négy évtized alatt megtett. Élelmiszer-termelésünk fejlődése kiegyensúlyozott, zavartalan ellátást tesz lehetővé, s a hazai igények mellett számottevő mennyiséget exportálni is képes. Az élelmiszeripar bemutatója egyaránt érinti a nyersanyagtermelőket, a feldolgozókat és a fogyasztókat. Ezért is készülnek nagy gonddal az élelmiszeripart vállalatok a bemutatóra. Sokszínű lesz tehát ■ mezőgazdaságunk idei seregszemléje. Mindenesetre a készülődésből azt a következtetést lehet ie- vonni, hogy méltó lesz mezőgazdaságunk bemutatkozása. Látványosságnak, okulásnak egyaránt figyelemre méltó képet tár a látogató elé. cs. f. NCGRAD - 1985. március 19., kedd A Volán aranyérmes szocialista brigád nem. nyugszik. A közelmúltban megtartott brigádgyűlésen Hostyánszky Jánosnak, a brigádvezetőnek a javaslatára elhatározták, a városi' tömegközlekedés javítására minden hónapban egy szabad szombatot arra fordítanak: nyolc gépkocsijukat olyan rendbe teszik, hogy abba az utazóközönségnek kedve legyen beszállni. És ezt a kongresszus, tiszteletére vállalták. Az. igazságot megvallva kifogásolható a járatok tisztasága. Magukon viselik a kocsik a telet. Ezért hát, hogy a brigád az esztétikai állapot kedvező megváltoztatását tűzte célul. Sok más kezdemé- r "zése is volt már ennek a Szocialista brigádnak. Többek között, hogy ünnepeken, amikor a javító részleg pihen, de a járatoknak üzemelni kel], ne okozzon gondot ha meghibásodik a jármű kereke. Szabad idejük feláldozásával pótkerekeket áhítottak tartalékba. Kerékhiba miatt nem is volt az ő járatukon kiállás. A személyforgalmi üzemegység vállalta, hogy a felajánlás végrehajtását értékeli. A brigád nagyon lelkiismeretesen látott munkához. Az úgynevezett gőzborotvával takarították a kocsi belsejét és külsejét. Igaz, az időjárás a külső takarítást megzavarta, de az utazótér annál szebben ragyog. A lépcsőtől a kocsi ülésein át egészen a tetőig szinte fertőtlenítették a buszokat. Az biztos, hogy a kezük alatt közlekedő nyolc kocsi megkülönböztetett tisztasággal várja az utazóközönsé- get. Nem maradt el az utazó- közönség részéről az elismerés, sem. Ha egyszerű, rövid megjegyzésként is, de megszolgáló robotot. Az emberi kezet helyettesítő gép feladata, hogy behelyezze a szerszámgépbe a megmunkálásra váró anyagot, az egymást követő műveletekhez kicserélje a szerszámokat, a gépből kivegye , és a rakodólapokra tegye az elkészült termékeket. Az új robot' prototípusa jövőre készül el, s ha sikeresen vizsgázik a gyakorlatban, ezzel kiegészítve szállítják.majd a csepeliek szerszámgépeit. A további terv az, hogy nemcsak a gépek kiszolgálását, hanem a vállalaton belüli anyagmozgatást is automatizálják. A VILATI és az INTRANSZMAS szakemberei néhány hete közös fejlesztésbe kezdtek olyan robotkocsi kialakítására. amely előre meghatározott útvonalon közlekedve, emberi kíséret nélkül hozza-viszi a munkahelyek és a raktárak között az alapanyagokat, a félkész és késztermékeket.
